Fodor

nevű család szerepel Ardóban, Ákoson, Bagoson, Bádonban, Borzáson, Cseresén, Detrehemben, Ér-Szentkirályt, F.-Kaznacson, Keresztúron, Krasznán, M.-Goroszón, Menyőben, O.-Baksán, Rátonban, Récsén (jobbágycsalád is), Vártelkén, Sámsonban, Szilágy-Paniton, Szilágy-Somlyón, Zoványon, devecseri, Deésházi előnévvel is találjuk.

Dewecheri Fodor Pál egyike vala azoknak, a kiket 1450 febr. 25-dikén ügyvédjének vallott Keresztúri György.*Dl. 36,391. Km. Prot. C. min. pag. 105. nr. 3–4.

Deésházi Fodor Pál egyike azoknak, a kiket 1449 jan. 2-dikán ügyvédjeinek vallott Sándorházi Balázs.*Dl. Km. Prot. C. min. p. 47. nr. 1.

Kerewzthwri Fodor Bálint egyike vala azoknak, a kiket 1449 aug. 16-dikán ügyvédjeiknek vallottak Keresztúri Bálint és Benedek; Keresztúri Demjén; Keresztúri Tamás és István; Keresztúri(?) Kelemen leánya, özv. Csete Bertalanné Orsolya, Keresztúri Kónya Tamás és neje, Fermenesi Dorottya.*Dl. Km. Prot. C. min. p. 60. nr. 2.

{473.} Ekkor tájt tűnnek fel s azután sűrűn szerepelnek a menyői Fodorok.*Csánki, I. köt. 571. l. 1422 nov. 20 előtt Fodor Jakab lakott Kisdobai Gebárth Demeter fia Antalnak a szolnokvármegyei Menyő birtok északi részén levő udvarháztelkén.*Dl. 27,854. Györgyöt (de Menyew) 1462-ben, mint királyi megbizottat kiküldik Újnémethy Albert stb. birtokba iktatásához.*Szgy. 1475 körül a Fodor János menyői jószágát adóztatták meg.*E mű I. k. 178. lap.

1540-ben nemes Menyői Fodor Bálint meginti Mihályfalvi Horvát Videt, a ki Jakcsi Mihály Nagy-Solymos birtokára (penes) hajtott tizenkét ökröt, továbbá odavitt egy borosedényt meg egy szekeret.*Lelesz, Act. 1540. nr. 19. 1543-ban az ő menyői jobbágyait 1 kapu után rótták meg adóval.*Dical. 1546-ban néhai Menyői Fodor Mátyás fiai: Balázs és Bálint megintik Menyői Deésházi Pétert, a ki elfoglalt egy menyői puszta jobbágytelket meg az e birtok határán fekvő Menyői tó nevű halastónak egy részét.*Lelesz, act. anni 1546. fasc. 1. nr. 23. 1549-ben nemes Menyői Fodor másként Nagy Bálint megidézteti Menyői Nagy Lászlót, Istvánt és Demetert, Menyői Csízér Miklóst, Menyői Boor Lászlót és nejét, Katalint, Hadadi Margitot, özv. Hadadi Bálintné Katlaint meg Báthori Istvánt, a kik elfoglalták Menyő birtok összes szántóföldjeit, rétjeit és szőlőit.*U. o. Act. anni. 1594. fasc. 5. nr. 14. 1549-ben Balázs, menyői egytelkes nemest 25 dénárnyi adóval rótták meg.*Dical. 1572-ben ama perben, melyet Menyői Fodor Nagy Bálint ellen három menyői jobbágytelek visszaszerzése tárgyában Haraklányi János és Menyői Moni János folytatnak, megparancsolják, hogy nézzék át újból a már hozott itéletet.*Gencsi-lt. nr. 787.; más. Fodor István 1578-ban Bodola birtoknak Haraklányi László számára történt átadásakor, mint tanú szerepel. 1646–1687. Menői (Menyei) Fodor János, kinek szántóföldje van Sülelmed határán, Közép-Szolnok vármegye egyik esküdt szolgabírája.*GKG. A. fasc. VII. 1692-ben Menyői Fodor János {474.} középszolnokvármegyei lakos, hites assessor egyike azoknak, akik Fonyi Istvánt és Jódi Simont beiktatják Szikszay Györgynek középszolnokvármegyei szamosújlaki ősi részjószágába.*Szgy. Menyői Fodor János 1681–1694 közt szerepel, mint középszolnoki hites assesor.*U. o 1696-ban középszolnokvármegyei Menyői Fodor András özvegye Guthi Zsuzsánna.*U. o. 1732 előtt Menyői Fodor András és neje Szécsi Guthi Zsuzsánna, majd ezek örökösei Zsigmond, János és Kata birtokosok Közép-Szolnok vármegyében: Menyőben, Dabjonban, Sándorházán, Szécsben, Mocsonyán, Nyírmonban, Szilágy-Szegen, Désházán, Bőnyében, Nagy-Monban, Nagy-Dobán, Diósadon. Az örökösök a birtokokat 1733-ig felosztatlanul használták.*U. o. 1698 ápr. 11-dikén Fodor János Közép-Szonok vármegyének alispánja. Guthy Farkas szoldobágyi jobbágyának, Muszka Simonnak salvus conductust ad.*U. o. Fodor János körirati gyűrűpecsétjével. Sigmond úr, menyői, János Hadadról való csehi nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. Zsigmond, 1731-ben szolgabíró, részt vett a vármegye képviseletében a Wesselényi István főispánnál október 2-dikán tartott lakodalmi ünnepélyen. 1729 október 4-dikén Fodor János aláírt egy halmosdi rét elzálogosítását tartalmazó szerződést.*Gencsi-lt. nr. 85. 1732 előtt néhai Fodor János és Zsigmond Menyőben telkeket, szántó- és kaszálóföldeket, továbbá a szilágyszegi határon vizi malom helyet zálogosítottak el.*Szgy. A Dabjonban 1732-ben történt tanúvallatások szerint Fodor András örököseinek száz darab szántóföldjük van (284 vékás). Ezek közül némelyik: a Cseralján és oldalán (1–1), a Törvényfa alatt (1), Kőhalmon kívül (1), Horgaságon (3), Horgaságfőben (1), Horgaságon a Kiserdő mellett (7), Haraszt kapunál (1), Ramocsa rétinél (2), Ramocsa rétinél a patak hosszában (2), Mikótelekén a verőfényen (11), Gibárt háza alján (1), Székkút dombján (3), Désházi gaz {475.} alatt (7), Belső rókalyukon (7), haraszt sarkon (2), Külső rókalyuknál (1), Sajtág északán (1), Sajtág verőfényén (1), Sajtág verőfényén a szakadás mellett (2), 38 az Alsófordulón, 62 pedig a Felsőfordúlón; szőlőföldje a Czikó vagy Újhegyen, a Sajtágon vagy Babocshegy végén, a Sajtághegyen az alsó lábban s a Somoságon; tizenegy zálogos házhelyök s ezek közt említik Ramocsa pusztáját, Décsei telket, Veres telket, a Füveskert mellett levő telket, Dibárth telkét, Adorjánt és Borbély telkét, a Füveskerten kívüli telket. Zálogos puszta telkeik: a Sellér Fazekas Tivadar telke-féle gyümölcsös, a Sellér Merő Tivadar telke-féle, igen kicsiny egy okolnak való hely, négy véka őszi mag alá való, Fazakas Gergelyné pusztája, Boncz Lup pusztája, Triff pusztája-féle, Lengyel András pusztája-féle, Istók Péter háza helye, gyümölcstelen, egy-két vagy fél szekér málé termett rajtok. András örököseinek egy örökös, három örökös bujdosó, egy zálogos bujdosó és kilencz jobbágyuk volt.*Szgy. Mária Balyika László neje, a középszolnoki Paniton volt birtokos 1733 előtt;*U. o. Balyika László tordavármegyei jobbágy fia volt, ezért tiltakozott ellene a Mária öcscse Zsigmond, Fodor Zsigmond a Hadad várában 1733 febr. 23–24. napjain kelt osztozkodó levél szerint, apja néhai Fodor János testvérének, néhai Fodor Zsigmondnak a birtokaiból kapja: a Dabjonibirtok egy részét; a bőnyei fundus egy részét; Sándorházán fél telket s a rétnek rúddal elosztott felét; Menyőben: Fodor István kuriája s Fodor István háza helyét, az Adorján- és Verestelket; szántóföldeket az Alsófordúlón: a Somkerekben és Nyárason négyet-négyet; a Felsőfordúlón: Horgaságon kettőt; Romacsa rétinél kettőt; réteket, a patak hosszában a Csalohoan; szőlőket, a Babócshegyen, a Sajtágon egy pászmát, végűl jobbágyokat. Fodor Zsigmond testvére, János leányának, néhai Fodor Máriának örökösei {476.} Zsigmond birtokaiból a dabjoni, szilágyszegi stb. részek mellett ezeket kapták: Menyőben: néhai Fodor András kuriáját s a Horvát Vidének felét; a Ramocsa puszta telket, szántókat, a Csere alján és oldalán, Somoságon a Felső fordúlón a belső Rókalyuknál, Haraszt sarkon; a Czikó vagy Újhegyen a majorság szőlő felét stb. s végül szintén jobbágyokat. Néhai Fodor Zsigmond birtokát 1733-ben női ágon M. Láposi János örökölte. Családfájok:*Szgy.

Menyői Fodor András – Szilágy-Szécsi Guti Susánna; Menyői Fodor Zsigmond, Fodor János; Fodor Kata – Menyői Láposi János; Fodor Mária – a) Balyika László – b) Zilahi Kis Bálint; a) Anna – Kis-Dobai Nagy Pál; Zsigmond; Menyői L. Pál; L. Mária – a) Somlyói Szabó – b) Szilágyi Mihály; L. Zsigmond

Zsigmondot a sz.-csehi járásban szolgabíróvá választották 1736 nov. 2-dikán Sz.Csehben.

Fodor de Menyő oláh eredetű család.*U. o.

Rátoni Fodor Ambrus 1463 jan. 14-dikén szerepel. L. Rátoni Bertalan László fia Péter alatt.*Dl. 27,677. egyk. Kivonat. V. ö. Csánki, I. k. 587. lap.

Borzáson 1604-ben Tamás, özv. Borzási Mihályné, Borzási László és Zsigmond, Hídi Gergely és Köpöczi János részéről 1 1/2 telek adózott.*Dical.

1620-ban Fodor Balázs s fia István Haraklányi Istvánnak (récsei) bujdosó jobbágya.

Ér-Szentkirályon 1643 okt. 1-sején Mihálynak telke van.*Szgy.

Fodor Erzsébet 1724-ben a szilágysomlyói evang. reform. egyháznak egy terítőt adott.

Fodor Márton 1781-ben zilahi (székely-utczai) lakos.

Fodor Pál, várteleki kisebb birtokos, László, ákosi molnár előfordúlnak a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt személyek között.

{477.} Fodor József 1800–1801. krasznavármegyei főszolgabíró.

Az 1805-, 1806- és 1808-diki összeírásokban a következőket találjuk:

1805-ben Lászlót lovasnak vették föl a sámsoni fegyverfogható adómentes nemesek közé. Ő és Sándor, szilágypaniti adózó nemes homagiális esküt is tettek. 1806-ban Józsefnének Felső-Kaznacson 2 lakott antiqua, Cseresén 1/2 lakott antiqua és 1 lakott nova, Zoványon 1 lakott nova jobbágytelke, 1808-ban Somlyón 2 antiqua és 1 nova jobbágytelke volt. (E nőnél megjegyezték, hogy «férje állapotára nézve nem beírható») Magyar-Goroszlón 5 antiqua és 2 nova jobbágytelke s egy taksása. (Ardai László adózó nemes), Oláh-Baksán 3 antiqua sé 4 nova jobbágytelke volt, Istvánt, Józsefet gyalogosoknak írta ki Kraszna vármegye. Nekik meg Pálnénak Bagoson 1 1/8 antiqua és 2 nova, Krasznán Istvánnak 1 1/4 antiqua és 1 nova jobbágytelke volt. Itt Pál adózó nemes (gyalogos). A Borzási Fodor-családnak Bagoson 1 antiqua, Dávidnak, Sándornak Klárának stb. Borzáson 10 5/12 antiqua és 2 2/3 nova, Dávid, borzási lakosnak Paliczkán 1, Halmosdon 1/2 antiqua jobbágytelke, Györgynek, Imrének, Jánosnak, tamásnak, Mózesnek Récsén 3 1/2 adómentes lakótelkök és 5 nova jobbágytelkök volt. (Récséről ezeket Kraszna vármegye gyalogosoknak azzal a megjegyzéssel írta ki, hogy «nincs nekik sem köntösük, sem fegyverök»). Legtöbb telke volt Györgynek: 1 lakótelek és 2 nova, Bádonban 2 nova jobbágytelke volt Györgynek, a kitől ugyanitt zálogban bírt 1 antiqua jobbágytelket Gúthi Dénes, Detrehemben 1 antiqua jobbágytelket Elek, zoványi és László, sámsoni lakosok bírtak, a kiket Kraszna vármegye gyalogosoknak írt ki, de ezeknek sem volt köntösük s fegyverök.

Egy István 1823-ban krasznavármegyei alszolgabíró s másik 1828–1836. középszolnoki assessor.

Fodor László 1837–1838., 1841–1842. a somlyai előljárók közt foglalt helyet.

Lázár 1845–46. középszolnokvármegyei esküdt, 1847-ben {478.} középszolnoki tiszteletbeli aljegyző, 1862-ben fizetéses törvényszéki bíró, 1867-ben tiszteletbeli törvényszéki ülnök, 1877-ben szilágyvármegyei árvaszéki elnök, 1883-ban szilágyvármegyei főpénztáros.

Elek 1867–1872. középszolnoki (szilágycsehi járás) szolgabíró, ardói birtokos, kir. tanácsos. Atyja, (Csíkszentimrei) István, Dobokából jött vármegyénkbe.

F. József 1867–1876. középszolnoki, 1876-ban szilágyvármegyei levéltáros.