Gál

Nagy-Moni Gál Illés azok között volt, a kiket 1546-ban Szilágyszegi Lásló, Dobai Pál meg Menyői Ramocsa Imre és Lőrincz egy nagymoni puszta jobbágytelek visszabocsátására intettek.*Lelesz, Act. an. 1546. fasc. 1. nr. 33. Néhai Vajai Borzási György fiai: Miklós, Ferencz és Péter a többek között Gal Péter, vajai lakost is maguk mellé vették, a mikor anyjuk, Borbála, megbizásából betörtek Haraklányi Miklós várteleki erdejébe,*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 58. meg elfoglaltak és bevetettek Haraklányi Miklós Varsolcz birtokán és nyirsidi birtokrészén tizennyolcz hold szántót, a mi ellen 1549-ben Haraklányi panaszt emelt.*U. o. lad. 26. II. nr. 1. Gál Mihály, lelei nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. Tasnádszarvadi Gaál Ferencz 1741-ben homagialis esküt tett.

Lelei Gáll István és János 1764 márcz. 31-dikén,*V. Test. 291. l. Görcsöni Gál Zsigmond 1771 márcz. 1-sején Közép-Szolnok vármegye előtt nemességöket igazolják.*P. C. Product. 56. l.

Az 1797-diki, 1805-diki és 1808-diki összeírásokban számos helyen fordúlnak elő ily nevű családok tagjai: Ardón András evang. reform. pap, Ákoson Gaal Sámuel, kisebb birtokos, Mihály, saját telkén lakó, adózó nemes 1797-ben; {488.} András és Sámuel 1805-ben homagiális esküt tettek, ekkor András adózó, Sámuel adómentes nemes, Gál László, más telkén lakó, bagosi adómentes nemest gyalogosnak írta ki Kraszna vármegye (1808). Gaal Zsigmond diósadi (1797), Gáál Sámuel érhatvani kisebb birtokosok (1797), másik?) Gáll Sámuel érszentkirályi evangélikus református pap (egy Gáll Sámuel 1787–1794 közt tasnádi reform. pap, talán egy személy), Gál István 1797-ben más telkén lakó érszodorói és tövisedi adózó nemes, 1805-ben Mihály (40 éves), Pista (40 éves), Samu (45 éves), Ferencz (55 éves), János (36 éves) és József (35 éves) szodorói adózó nemesek, a kik ekkor homagiális esküt is tettek, Mihály 1797-ben görcsöni adómentes nemes. Lelében úgy 1797-ben, mint 1805-ben több tagja volt a Gál-családnak; 1797-ben mind saját telkükön lakó adózó nemesek (István, id. és ifj. János meg Mihály), 1805-ben is adózó nemesek (István, most csak egy János, de két: id. és ifj. Mihály s végül Sándor), M.-Csaholyban Gáál András és Miklós más telkén lakó adózó nemesek 1797-ben; Sámsonban ekkor Gáll György reform. kántor. Gál Imrének, a kit lovasnak írt ki Kraszna vármegye 1808-ban, egy nova jobbágytelke volt Somlyón. Antalt, a kinek semmije sem volt, gyalogosnak írták ki. 1797-ben Gaal Sámuel szakácsii kisebb birtokos, Gáll István reform. kántor. Egy Gaál Istvánt 1805-ben lovasnak vettek föl a szakácsii fegyverfogható adómentes nemesek közé. Gaál Ferencz, széri molnárt is fölvették a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt személyek névsorába. Gál Mihály, szilágypaniti adózó nemes 1805-ben homagiális esküt tett, másik Gál Mihályt (45 éves), a ki homagiális esküt is tett, gyalogosnak vették föl a tasnádszántói fegyverfogható nemesek 1805-diki névsorába.

Gál Zsigmond 1757-ben középszolnoki(?) szolgabíró (zilahi járás).*Gencsi-lt. nr. 621. Más Gaál Zsigmond 1819-től szamosudvarhelyi, 1828–1829. krasznacégényi, 1844-től érkávási evang. ref. pap.

{489.} Gaál (Gál, Gáll) András az 173–1832. években kövesdi, 1779–1782. nagymoni, 1782-ben és 1810-ben szilágyszentkirályi, 1793–1810. ardói evang. református pap; meghalt 1832-ben.

1781-ben id. és ifj. Gál Péter zilahi, tyúkól-utczai, ifj. Gáll András székely-utczai, Gaál István kraszna-utczai lakos. Gál Lajos 1820–1821. zilahi esküdt, 1828-ban szenátor.

1790-ben Gaál János a somlyai elüljárók, Szabó Gál János a somlyai adózók közt fordúl elő.

Gál Sámuel 1796–1813. közt középszolnoki assessor, 1802–1805. főszolgabíró.

Gál József 1847–1848. somlyai polgár.

Gál József (sz.-somlyai) 1848 előtt a guberniumnál hivatlanok.1*Nagy Iván. IV. k. 312. l.

Gal János 1861-ban krasznavármegyei esküdt. 1869-ben főszolgabíró, 1872–1873. krasznavármegyei, 1876-ban szilágyvármegyei pénztáros.

Gál Lőrincz 1873-ban krasznavármegyei tiszteletbeli jegyző, 1876-ban szilágyvármegyei iktató, 1896-ban szilágyvármegyei járási írnok.