Gergely

András (zilahi lakos) 1675-ben Közép-Szolnok vármegye nótáriusa, majd assessora, ez utóbbi minőségében a szilágypaniti Balog-részen levő jószág felosztását tartalmazó szerződés kötésénél volt jelen.*Szgy. Gergely Márton egyike vala azoknak, a kik 1690 okt. 30-dikán Zilah város javára 600 magyar forintot kértek kölcsön Olász Ferencz, somlyói főkapitánytól.*Orsz. lt. Km. conv. fasc. O. nr. 2; 27. fiók. Mártoni eben az évben Közép-Szonok vármegye {511.} assesora,*Wl. 1693-ban követe.*Magy. Tört. XXXV. 170. l. más Márton 1781-ben zilahi, alszeg-utczai gazda. Ferencz és Mihály, zilahi nemeseket Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki Zilahi Gergely Ferenczet 1715-ben a szebeni diétára követül küldték Közép-Szolnokból.*Szgy. lt. P. G., 215, 217. l. 1712–1731. középszolnoki alszolgabíró.*Gencsi-lt. nr. 106. és Szgy. 1726-ban Közép-Szolnok assessora és helyettes szolgabírája.*Wl. 1737–1756. zilahi bíró, talán második Ferencz 1803-ban középszolnoki assessor, Istvánt Zilahra helyettes szolgabíróvá választották 1736 november 2-dikán Sz.-Csehben. István 1737–1767. zilahi bíró József 1749-ben zilahi jegyző.*Szgy.

A zilahi Gergely-család Apafitól nyerte nemességét, melyet 1718-ban megerősített VI. Károly császár és magyar király.*U. o. 1767 márcz. 27-dikén Zilahi G. Sámuel nemességét igazolja Közép-Szolnok.*V. Test. 109. 181. lap.

Gergely János 1706-ban udvarhelyi hites falusi bíró.

1797-ben Ardón József, más telkén lakó adómentes nemes, Ákoson, Kraszna-Mihályfalván, Újnémeten, Vártelkén László kisebb birtokos, Deésházán Ferencz saját telkén lakó adózó nemes, Pelében György molnár, Szécsén Zsigmond kisebb birtokos, Vérvölgyön (Gergelj) István saját telkén lakó adózó nemes, 1805-ben (Gergelly) János, István és ifj. János Menyőben, István Vérvölgyön adózó nemesek, Pál Sámsonban adómentes (mindegyik gyalogos), Pál homagiális esküt is tett. János deésházi adózó szabad állapotú lakos egy (gyalogos) 1806-ban Zsigmondnak öt lakott és egy puszta antiqua meg három lakott nova jobbágytelke volt Kémeren.

(Gergelly) László 1797–1800. középszolnoki szolgabíró 1841–1844. középszolnoki eskütt, 1841–1845 közt középszolnoki tiszteletbeli aljegyző, 1848-ban zilahvárosi képviselő. Fia József 1797-ben Rácz Kata férje, 1843–1833 közt középszolnoki {512.} helyettes alszolgabíró (1815-ben nem helyettes) és 1833–1841 közt főszolgabíró, 1829-ben középszolnoki assessor, 1829–1847. táblabíró. E József testvére Sándor 1819–1839. középszolnoki aljegyző, 1839–1841. helyettes főjegyző s 1826-ban assessor, 1841–1845. táblabíró, 1846-ban zilahi szenátor, 1848-ban zilahi majorsági pénztáros. József fia László 1861-ben középszolnoki alszolgabíró, azután szolgabíró és főszolgabíró, a család utolsó férfisarja, 1867 elején halt meg.

Egy Gergely Elek egyike vala azoknak, a kik a nagy Wesselényi Miklóssal aláírták a pozsonyi országgyűléshez intézett kérelmet.*E mű I. k. 291. l.