| II. RÉSZ. A VÁRAK URAI. | TARTALOM | A BÁTHORI-CSALÁD. (Bátori, Báthory.) |
A BÁNFI-CSALÁD.
(Bánfy. Bánffi. Bánffy.)
Láttuk az előbbi fejezetekben a várak történetét, most pedig mindjárt ismerkedjünk meg sorra ama főbb családokkal közelebbről is, melyekről e várak történetében volt szó. Ilyenek a Bánfi-, Báthori-, Drágfi-, Gyulafi-, Jakcsi-, Kemény-családok.*
A Bánfi-család Kraszna vármegyében játszott nagy szerepet, Kraszna vármegye legősibb főispáni családja.
Mint láttuk, már a Hunyadiak korában övék volt Valkó vára, Nagyfalu, továbbá a következő helységek: Zovány, Kraszna, Valkó, Bogdánháza, Regfalva, Bagolyfalva, Boronamező, Vajkfalva, Alsó- és Felső-Perje, Boján, Paliczka, Csizér, Csálpataka, Tusza, Pecsely, Alsó- és Felső-Bán, Szék, Tormaháza, Tótfalu, Füzes, Újvágás, Paptelke, Váralja, Felső- és Alsó-Jaáz, Felső- és Alsó-Gyümölcsénes, Bagolyháza, Halmosd, Bucsin, Felső- és Alsó-Kaznacs, Fancsika, Elyűs, Detrehem, Máron, Baksa, a két Sereden, Tormafalva, Balla és Goroszló (1445., 1454., 1491.), később Somlyó, úgyszólván lassanként az egész Kraszna vármegyére kiterjedt birtoklásuk.*
A losonczi Bánfi-család őse Tamás, a ki az 1227–1235 tájt élt I. Dénes nádor unokája, II. Dénes fia s a ki az 1297–1351. évekből ismeretes.*
{296.} A család itteni szerepléséről következő adataink szólnak:
Dénes* 1341-ben a Nagyfaluval határos Bagos és Monyorodon birtokos. Hosszúaszó birtokot is az övének mondják megbizottai.
Istvánnak* (a ki Lászlónak, ez pedig a néhai «Losonchi Bán» fia) 1438 julius 16-dikán kusalyi Jakch László (a György fia) minden bihar-, kraszna-, középszolnok- és beregvármegyei birtokát zálogba veti, mivel ennek tartozását amaz kifizette Zsigmond királynak.* István 1445-ben új határok felállításával megkisebbítette Báthori István s fiai Somlyó, Nagyfalu, Kraszna, Balla és Goroszló birtokait. Ez ellen Báthori István a maga és fiai nevében tiltakozik a váradi káptalan előtt.* 1449 május 2-dikán ellene oltalmazást igérnek a Borzásiaknak Nagydobai Csizér Balázs gyermekei: István, Lucia, Anna, Erzsébet és Magdolna, Fülöp fiai: Mihály és Antal, Anthus Péter és Sándorházi Márton.* 1454-ben tiltakozik János váradi püspök ellen, mert ez Kraszna, Goroszló, Balla, Baksa és Zovány birtokaikat igazságtalanul s jogtalanul elfoglalta.* 1458-ban ő, továbbá László, János, György, András, Mihály, Báthori István fiaival (László, Mátyás István, Demjén és Gerhard) Goroszlóra és Perecsenre s más egyéb birtokra nézve egyezségre lépnek, de aztán viszálykodnak.*
István fiainak: II. Lászlónak, Jánosnak, I. Györgynek, Andrásnak és Mihálynak akarja elidegeníteni özv. Kémeri Miklós deákné Varsolcz, Lecsmér, Zálnok és Csalános birtokait, a mi ellen 1460 január 2-dikán tiltakozik Jakcs Péter.*
Ugyancsak ez István fiai részére vallják ügyvédekül 1461 május 20-dikán Ippi Szabó Mátyást, Adi Barnabást, Ippi Lászlót s másokat.* 1468-ban e fiuk a krasznamegyei (Goroszló, Balla és Baksa birtokokat, a melyeket atyjuk özvegyének {297.} Margitnak és leányának Katalinnak ajándékul, menyasszonyi hozományul s leánynegyedül átadtak volt, később Mátyás királytól visszanyerik.* A szentjobbi konventnek még ez évben kelt levele szerint Kompolthi János özvegye Margit és leánya Katalin, a László, János, András, György, Mihálytól rájuk szállott Goroszlót, Ballát és Baksát és a Nagyfaluban lévő birtokrészeket, a melyeket ők egykor menyasszonyi hozományul és leánynegyedül kaptak, igazságtalanul s jogtalanul tartják kezökben.*
1469-ben István fiai és Báthori Szaniszló fiai kölcsönös hatalmaskodási ügyeikre nézve a király kuriájában egymással kibékültek.
1475-ben Kusalyon és Görcsönben földesurak.*
Néhai Losonczi Bánfi János fia, Dénes,* Rátoni Lőrincz és Paposi Ördög Miklós visszaadták a nagyfalusi részeket és ingóságokat Komjátszegi Lászlónak, kit jogosan megilletnek atyja után. Erről a fentiek 1481 február 4-dikén elismervényt vesznek Komjátszegitől.*
1483 február 13-dikán János gyermekei elismerik, hogy Ördög Miklós atyjok halála után gyámsága alá kerűlt birtokaikat nékik átadta.*
A Mihály érdekében Budán 1492-ben kelt oklevél szerint néhai Dénes volt királyi főasztalnokmester halálával ennek testvérére Losonczi Bánfi Jánosra egy per szállott, a melyet Peleni Pál a Losoncziak Bánfi Mihály érdekében, mint ennek ügyvéde indított meg Bánfi János ellen s terjesztett az Ulászló udvarbírája Báthori István comes elé. Néhai Bánfi Dénes volt főasztalnokmester ugyanis a néhai Bánfi András, bácsi prépostnak, a felperes testvérének Nagyfalu városban és Zovány, Kraszna és Valkó birtokon és több más krasznavármegyei Valkó vára környékén levő oláh birtokrészeit, a mely {298.} birtokrészeiknek egy negyede a felperest illetné örökösödési jogánál fogva, a többi háromnegyed részhez pedig jogot formálhat zálogjogánál fogva, jogtalanul bitorolta s jelenleg a vádlott János bitorolja, a mely körülmény a felperesnek már eddig is 1000 forintnyi kárt okozott. Pdig három okirat is a felperes mellett szól egyhangulag, az egyik a kolozsmonostori konvent vizsgálati jegyzőkönyve, a másik a váradi káptalané s a harmadik a Kraszna vármegye alispánjai és szolgabiráé.
Maga a felperes képviselője (procurator) is annak a nevében kijelenti, hogy az András prépost említett birtokrészei a felperes tulajdonát képezik a zálogjognál fogva, felmutatva a bácsi káptalanban 1481-ik évben kelt zálogbevalló oklevelet, a mely szerint Losonczi Bánfi András főprépost kijelenti s bevallja, hogy a szükségtől kényszerítve birtokrészeit, a melyek Nagyfalu, Kraszna, Zovány, Magyar-Valkó, Bogdánháza, Regfalva, Bagolyfalva, Boronamező, Vajkfalva, Alsó-Perje, Felső-Perje, Boján, Paliczka, Csizér, Csálpatak, Tusza, Pecsely, Alsó-Bán, Felső-Bán, Szék, Tormaháza, Tótfalu, Füzes, Ujvágás, Paptelek, Várlaja, Felső-Jaáz, Alsó-Jaáz, Felső-Gyümölcsénes, Alsó-Gyümölcsénes, Bagolyháza, Halmosd, Felső-Kaznacs, Alsó-Kaznacs, Fancsika, Elyüs és Detrehem oláh birtokokban vannak, mind Kraszna vármegyében, minden hozzájuk tartozandóval, minden haszonélvezeti joggal, a szántóföldekkel, ugarokkal, rétekkel, legelőkkel, kaszálókkal, mezőkkel, erdőkkel, berkekkel, cserjékkel, halastavakkal, halászó helyekkel, lakóházakkal, kunyhókkal, malmokkal, folyóvizekkel stb.-vel együtt, testvérének Losonczi Bánfi Mihálynak 2000 tiszta arany magyar forintért, a melyet már – mint mondja – teljesen fel is vett, elzálogosította oly módon, hogy a mikor András prépost a birtokát visszaválthatja, Mihály visszakapva a 2000 arany forintot, az említett birtokrészeket a hozzá tartozókkal és a haszonélvezeti joggal együtt András prépostnak minden akadály nélkül tartozik visszaadni. Mihályt az említett {299.} birtokrészekben és azok haszonélvezeti jogában a visszaváltás ideje előtt senki sem háborgathatja.
Ezen elzálogosító levél alapján a felperes megbizottja az alperes ellenében kéri a felperest a törvények szerint jogában megerősíteni. Literatus Makrai Gergely tanuskodik a János érdekében, hogy a néhai András prépostnak említett birtokrészeit az idézett időben sem néhai Dénes nem foglalta el, sem pedig János alperes nem tartja birtokául lefoglalva jelenleg s így a megelőző vizsgálati jegyzőkönyvek vádja az alperest nem terheli. De mivel az említett birtokrészek képviselői ezt a körülményt semmi bővebb megokolással nem erősítették, a vizsgálati jegyzőkönyvek alapján e budai 1492-diki végzés a kérdéses birtokrészeket Mihálynak odaitéli, azzal a meghagyással, hogy János alperes a kolozsmonostori konvent szine előtt tegye le az esküt arra, hogy az András prépost hagyatékát képező kérdéses birtokrészeket sem az ő testvére, néhai Dénes nem foglalta el az említett felperestől a mondott időben, sem pedig ő, János nem használta és nem használja jelenleg sem s arra is, hogy így a felperes előző vizsgálatainak s perének a vádja sem a néhai Dénest, sem pedig őt, annak utódát nem terheli. Az eskületételről felvett jegyzőkönyvet a convent terjeszsze fel királyi megerősítés végett.*
1492-ben néhai Bánfi János fia János és nővére, Anna Szarvadi Miklósnak és örököseinek adják a krasznavármegyei Bádon birtokot oly feltétel mellett, hogy csak 300 arany forinton lehessen visszaváltani.*
1497-ben László és János között a kolozsmonostori konvent előtt birtokcsere történik.
1498 deczember 19 előtt, mikor Nagydobai Mátét Kraszna birtokába akarták beiktatni, Losonczi Bánfi György* fia Ferencz {300.} egy oklevelet mutatott fel, mely szerint e birtokot Ulászló király neki adta.
1508-ban István fiát, Jánost (mfc.) meginti Báthori István, hogy adja ki az említett István krasznavármegyei Valkó vár, Valkó, Zovány, Kraszna, Balla, Fűzes, Új-Vágás, Váralja, Ó-Valkó, Alsó- és Felső-Jaáz, Paptelke, Alsó-Gyümölcsénes, Máron, Bagolyfalu, Elyűs, Detrehem, Halmosd, Bucsum, Alsó- és Felső-Bán, Szék, Tisza, Tótfalu, Tormaháza, Csizér, Boján, Bogdánháza, Regpatak, Alsó-Bagolyfalu, Boronamező, Alsó- és Felső-Perje, Baksa, Nagyfalu város és más megyebeli jószágaiból a Zsófiát megillető leánynegyedet, hozományt és nászajándékot, vagy ezek értékének megfelelő részbirtokot.*
1509 julius 29-dikén Jakcsi Imre Losonczi Bánfi Jánosnak köti le Zsibó birtokát bizonyos pénzösszeg fejében.*
1515-ben Jánost beiktatják a krasznavármegyei Nagyfalu birtokba.*
1517-ben István és neje Zsófia a tasnádi lelkész előtt felebbezést nyujtott be az esztergomi érsekhez.*
A kolozsmonostori konventnek 1517 november 2-dikán kelt adománylevele szerint András, Nagy Mihály jobbágynak a krasznavármegyei Nagyfalu városban egy jobbágytelket adományoz.*
Nagyfalusi Bánfi János 1519 előtt a középszolnokvármegyei Adon részjószágot adományoz szolgálatai jutalmául a Kis-Dobai Szabó Tamás fiának, Antalnak.
Gáspár, István, András és Miklós nevében 1519-ben, a mikor Kis-Dobai Szabó Antal, Pál, Lázár és Kristóf osztoznak rokonaikkal a krasznavármegyei Bürgezden levő közös részjószágon, Ráthoni György nemes tiltakozik a felosztás ellen, a mikor a Bürgezd határában levő, ötödrész jószágot képező Szovárhegy nevű hegyen és az Istenkeleti nevű földrészen {301.} akarnak osztozni. A leleszi konvent Lajos király elé idézi a Bánfiakat a tiltakozó nemessel együtt, adják okát a tiltakozásnak.
Losonczi Bánfi Gáspárnak Nagyfaluban levő két jobbágya: Kováts Pál és Szabó György is jelen vannak itt.
A kolozsmonostori konvent 1518 deczember 14-diki bizonyságlevele szerint III. László (gyermekei: Miklós, László, Bernát, Kristóf, Magdolna) a néhai Ördög Jánostól Magyar-Valkó, Oláh-Valkó, Váralja, Bagolyfalva, Alsó-Jaáz, Felső-Jaáz, Alsó-Gyümölcsénes, Felső-Gyümölcsénes, Detreh, Elyüs, Halmosd birtokokon, Nagyfalu városon reászállt krasznavármegyei birtokokat Bozzási Bozzásy Györgynek s Péternek inscribálja.* Ennek a konventnek 1519 április 28-dikán kelt örökvalló levele szerint meg eladja Magyar-Valkó, Oláh-Valkó, Váralja, Bagolyfalva, Alsó-Jaáz, Felső-Jaáz, Alsó-Gyümölcsénes, Felső-Gyümölcsénes, Elyüs, Detrehem, Halmosd, Újvágás, Fűzes krasznavármegyei birtokokat Borzási Györgynek («officialis de Erked»).* A kolozsmonostori konvent április 11-diki zálogvalló levele szerint ugyane László Dobokai Annával leendő mennyegzőjére s női ruhákra a Bozzási Györgytől kölcsönzött 500 frtért leköti a már említett birtokok egy részét.* Április 28-dikán a fiával Miklóssal elcseréli a Nagyfalu, Kraszna, Zovány, Csizér, Boján, Felső-Bán, Alsó-Bán, Felső-Perje, Alsó-Perje, Boronamező, Vajkfalva, Szék, Tormafalva, Bogdánháza, Regmező, Bagolyfalva, Tótfalu, Paptelke, Felső-Kaznacs, Alsó-Kaznacs, krasznavármegyei s több torda- s kolozsvármegyei birtokait Miklósnak Belső-Szolnokban, Doboka vármegyében s Kolozs vármegyében levő birtokaival.*
István ellen pert indítottak László fiai Miklós és Báthori István, mert az a Lászlótól zálogul bírt Magyar és Oláh-Valkó, Várlaja, Alsó- és Felső-Jaáz, Alsó- és Felső-Gyümölcsénes, {302.} Bagolyfalva, Elyüs, Detrehem, Halmosd, Uj-Vágás és Fűzes részbirtokokat a zálogösszeg visszafizetése után sem akarja visszabocsátani; erre Istvánt harminczketted napra a konvent és királybiztos elé idézik.*
1520-ban István cserébe adja Kalotaszeg birtokát Szaniszlófi Báthori Miklósnak (vagy fiának Istvánnak?) a meszesaljai Kraszna, Boronamező, Felső- és Alsó-Perje, Boján, Csizér, Pecsely, Bogdánháza, Rögpatak, Vajkfalva és Bagolyfalu birtokokért és részbirtokokért.*
A kolozsmonostori konventnek 1522 január 8-diki ajándékvalló levele szerint özvegy losonczi Bánfi Péterné Csáki Petronella az Oláh-Valkó, Magyar-Valkó, Nagyfalu, Kraszna, Zovány falvakbeli birtokait leányának Annának* vallja.*
A kolozsmonostori konventnek november 28-diki bizonyságlevele szerint Miklós az apja által Lulai Jánosnak zálogbavetett s ennek halála után Somlyói Báthori István erdélyi alvajdára szállt 15 bánfihunyadi jobbágytelekért a krasznavármegyei Kraszna birtokot Báthori Istvánnak visszaadja.*
1523-ban Nagyfalusi Bánfi Miklós a maga és atyja László, továbbá Báthori István, Bernát, Gábor és Kristóf meg más rokonok nevében tiltakozik az ellen, hogy özv. Csetneki Ferenczné Katalin eladja, vagy elzálogosítsa a krasznamegyei Goroszlót s tartozékait, miket Bánfi Gáspárra s legközelebbi rokonaira hagyott Csetneki.*
1530 május 3-dikán János király helybenhagyja amaz alapítványokat, melyek fejében Bánfi László és Báthori István a krasznamegyei Máron birtokukat misék végzése kötelezettségével a nagyfalusi pálos-remeték klastromának ajándékozták és adták – és meghagyja a beiktatást,* a mint ezt már láttuk is.
{303.} Bánfi István úgy a maga, mint fivérei nevében tiltakozott volt 1537 előtt a Somlyói Báthori István néhai erdélyi vajda fiainak, Andrásnak, Kristófnak és Istvánnak bizonyos krasznamegyei birtokokba és részjószágokba iktatása ellen.*
Egy 1540-diki cserelevél szerint Losonczi Bánfi Miklós Somlyói Báthori Andrásnak adja át Magyar-Kaznacsot, utóbbinak egy koloz megyei birtokáért.*
1545 márczius 18-dikán a leleszi konvent jelentette a magyarországi helytartóhoz, hogy az ezen évi február 12-dikén kelt parancslevele értelmében, mely szerint Csaholyi Péter és György előadták, hogy Csaholyi Boldizsár halála után, ennek özvegyénél Bánfi Annánál, a ki most Pekri Miklósné, vannak az összes birtokokra vonatkozó levelek, minélfogva ezeknek a leveleknek visszaadását kérik, fölhívták az asszonyt, de ez azt jelentette ki, hogy a levelek nincsenek nála, a miért is megidézték.*
Pekri Miklósné Bánfi Anna 1550-ben sem akarja visszaadni az első férjétől maradt és a középszolnoki Magyar-, Közép- és Oláh-Csaholy, Panit és Zölcze meg más szatmárvármegyei birtokokban levő javakat, a mit Csaholyi Péter fia Ferencz felperes ügyvédje Szigeti Gergely deák 1551 február 3-dikán előad Ferdinánd előtt. A pert az alperes ügyvédjének kérésére elhalasztották.
Még 1553 augusztus 17-dikén is mint alperes áll szemben Csaholyi Ferenczczel e birtokokért.*
Ugyanő pert veszít Horváth Györgygyel szemben bizonyos nagyfalusi birtokrészek tárgyában.*
Anna 1549-ben is Csili Pökri Miklós neje.*
1546-ban Losonczi másként Naghfalusi Bánfi Gáspár (mfc.) elzálogosította 4000 arany forintért a krasznamegyei Valkóvára {304.} uradalmát és várát, továbbá tartozékait meg más kolozs-, dobokamegyei és erdélyi javait Ártánházi Bornemissza Boldizsárnak.*
Ugyane tájt Nagyfalusi Losonczi Bánfi Miklós és Bonczhidai Losonczi Bánfi László megidézik özv. Losonczi Bánfi Gáspárné Jaxith Annát és Bornemissza Boldizsárt, mint Valkóvára tényleges birtokosát, hogy adják vissza a krasznavármegyei Valkóváráról meg Nagyfalu, Kraszna, Valkó, Zovány, Bogdánháza, Rágpataka, Bagolyháza, Boronamező, Felső- és Alsó-Perje, Boján, Csízér, Alsó- és Felső-Bán, Ballaháza, Szék, Tótfalu, Tusza, Füzes, Új-Vágás, Paptelke, Várlaja, Oláh- és Magyar-Valkó, Felső- és Alsó-Jaáz, Bagolyfalu, Felső- és Alsó-Gyümölcsénes, Elyűs, Detrehem, Halmosd, Bucsum, Felső- és Alsó-Kaznacs birtokokról és Magyar-Kaznacs, Tormafalva praediumokról szóló okleveleket.*
János birtokaiból kiadták Zsófia* leánynegyedét Báthori Istvánnak, a Zsófia fiának; sőt Báthori István azonfelül még Balla, Baksa és Goroszló birtokokat is elfoglalta.*
1547-ben Zychy Annának, Ártánházi Bornemissza Boldizsár özvegyének elismerő levele szerint a valkóvári javakat, melyeket Gáspár az ő férjének 4000 arany frtért zálogba adott, férjének halála után Gáspár özvegyének Jakcsi Annának és fiainak a zálogösszeg lefizetése után visszaadja.*
Nagyfalusi másként Losonczi Bánfi Mihály fiának, Andrásnak leánya, Szeődemeteri Horváth Györgyné Katalin (gen.) megidézteti egykori gyámjának, Bánfi Gáspárnak özvegyét, Annát és leányait: Zsófiát, Borbálát és Dorottyát, kik az említett gyámság czímén bírják a fenti Andrásnak Valkóvár, Nagyfaluváros, Kraszna, Zovány, Valkó, Bogdánháza, Szék, Rehpatak, Bagolyháza, Boronamező, Felső- és Alsó-Perje, Boján, Csizér, A.-Bán, Ballaháza, Tótfalu, Tusza, Fűzes, Új-{305.} Vágás, Paptelke, Váralja, O.-Valkó, Felső- és Alsó-Jaáz, Bagolyfalu, Felső- és Alsó-Gyümölcsénes, Elyüs, Detrehem, Halmost, Bucsum, Felső- és Alsó-Kacznacs részbirtokait, Magyar-Kaznacs, praediumbeli részét és más értékes ingóságait.* Bonczhidai Bánfi Miklós és István meg Gábor (egr.) megidézik Madarasi másként Apanagyfalusi Apafi Györgynek Bonczhidai Bánfi Péter leányától, Annától született germekeit: Gábort és Borbálát az iránt, hogy vegyék fel az említett Péternek Nagyfalu, Zovány, Kasznagy, Felső-Kaznagy, Bucsum, Halmosd, Detrehem, Elyűs, Bagolyfalu mindkettő), Felső- és Alsó-Gyümölcsénes, A.-Jaáz, F.-Jaáz, M.- és O.-Valkó, Váralja, Paptelke, Új-Vágás, Fűzes, Tusza, Tótfalu, Ballaháza, Reghpataka, Alsó- és Felső-Perje, Vaykfalva jószágaiból anyjuk után őket megillető leánynegyedet, a jószágokat pedig bocsássák vissza, mert ezek csak a Bánfi-fiúágat illetik.*
Nagyfalusi Losonczi Bánfi Miklóst (egr.) meginti Varsolczi Ferencz ama szerződés teljesítésére, melyet Lecsmér birtokra vonatkozólag kötöttek.*
1548-ban özv. Nagyfalusi Losonczi Bánfi Gáspárné Anna megidézteti Istvánt (egr.) egy zoványi malomhely meg egy nagyfalusi rét elfoglalásáért.* Ugyanő és Varsolczi Ferencz megidéztetik Miklóst, a ki elfoglalt egy földet Nagyfalu birtok határán az özvegy Bánfi Gáspárné majorsági földjei (allodium) szomszédságában.* Miklóst (egr.) azért idézteti meg Sarmasági Mihály, mert megtámadta ennek krasznamegyei Somos részbirtokát.*
1549-ben is megidézteti Varsolczi Ferencz, mert nem tartja be ama kötelezvényt, melyet a Lecsmér birtokba való beiktatáskor Varsolczinak adott,* majd ugyanőt azért idézteti meg Sarmasági Mihály, mint Sarmasági László árvájának, {306.} Andrásnak a gyámja, mert megtámadta az említett árva sarmasági jobbágyának a házát.*
1550-ben Istvánt (egr.) megidézteti Szeődemeteri Horvát György, mert leromboltatta utóbbi széki jobbágyának a házát és a saját nagyfalusi házába vitetett Horvát házából egy edény, korcsmálásra szánt bort;* továbbá, mert elhajtatta utóbbi alsógyümölcsénesi jobbágyának húsz juhát és ugyanannyi bárányát, meg elvitte egyik jobbágyának a szénáját.*
1552-ben Miklóssal, Györgygyel és Istvánnal szemben Jaxyth Annának itélik oda Valkóvárat.*
Nagyfalusi L. Bánfi István (egr.) megidézteti Serédi István és neje, mert megtámadta ezeknek nagyfalusi curiáját és felgyujtással fenyegette.*
1553-ban Gáspár özvegyének valkói jobbágyait 2, meszesaljai jobbágyait 9, nagyfalusi jobbágyait 13, rézaljai jobbágyait 4, krasznai jobbágyait 9 1/2, Istvánnak meszesaljai és rézaljai jobbágyait 3–3, nagyfalusi jobbágyait 6, zoványi jobbágyait 5, valkói jobbágyait 6 1/2, Miklósnak valkói jobbágyait 2 kapu után rótták meg adóval, zoványi jobbágyait 1 1/2, nagyfalusi jobbágyait 2 1/2 rézaljai jobbágyait, 1 meszesaljai jobbágyait 2 kapura tették, míg krasznai jobbágyai 1 1/2 kapu után fizettek adót.*
1553-ban néhai Bánfi György gyermekei tiltakoznak anyjuk, Erzsébet ellen, a ki Somlyó várára, továbbá Somlyó város, Perecsen, Hídvég, Sutak-Újlak, Győrtelek, Szoros, Csehi, Gyulakuta, Puszta-Maladé, Endrefalva, Kerestelek és Badacson meg más, szatmárvármegyei részbirtokokra vonatkozólag a női ág megrövidítésére egyezséget akar kötni Somlyói Báthori Szaniszlófi Andrással, Kristóffal és Istvánnal;* néhai Bánfi László Bernát fiának fiát, Menyhértet és László fiait, Miklóst, Pált és Ferenczet megosztoztatják a krasznavármegyei {307.} Nagyfalu, Kraszna, Zovány, Csizér, Boján, Felső- és Alsó-Baán, Felső- és Alsó-Perje, Boronamező, Vajfalva, Szék, Thormafalva, Bogdánháza, Tótfalu, Paptelke, Felső- és Alsó-Kaznacs possesiobeli részbirtokokon.*
1558-ban Izabella és János Zsigmond Bánfi Pálnak és mindkét nembeli utódainak adományozták a dobokavármegyei Vaskapu, Csömörlő, Meszes-Szent-György, Ördögkút, Bodja és Poósa birtokokat.*
1559-ben Nagyfalusi Losonczi Bánfi Miklóst, Bonczhidai Losonczi Bánfi Istvánt, özvegy Kisvárdai Ambrusné Bánfi Petronellát, özvegy Bánfi Annát, Telegdi Mihályné Bánfi Zsófiát, Bánfi Borbála és Dorottya hajadonokat, Szeődemeteri Horvát Györgyné Bánfi Katalint meg Bánfi Anna fiát, Apafi Gábort meginti Valkai Miklósné Csire Petronella Nagyfalu és Kraszna városok meg Bogdánháza, Rögpatak, Vayfalu, Ballaháza, Alsó- és Felső-Bán, Szék, Tusza, Füzes, Új-Vágás, Oláh-Valkó, Alsó- és Felső-Jaáz, Alsó- és Felső-Gyümölcsénes, Elyűs, Detrehem, Halmosd, Bucsum, Alsó- és Felső-Kaznacs, Zovány, Magyar-Valkó és Szabófalva birtokok negyedének, valamint Baksa, Balla és Pecsely egész birtokoknak kiadására, miket néhai Somlyói Báthori Szaniszlófi István anyai jogon bírt.*
1560-ban Báthori András udvarbíró ítéletet hozott Szaniszlóffi másként Báthori Kristóf és István ellenében Nagy-Mihályi Bánfi Gábor és György (De Nagh-Myhal) meg Surányi másként Csarnaroday János özvegye Dorottya érdekében Szaniszlófi Miklósnak, a krasznavármegyei Somlyóvár, Somlyó város, Perecsen, Hidvég, Somlyó-Újlak, Somlyó-Győrtelek, Szoros, Somlyó-Csehi, Gyulakuta, Puszta-Maladé, Endrefalva, {308.} Kerestelek és Badacson egykori birtokai ügyében. 1568-ban Báthori Miklós udvarbiró ennek végrehajtását rendeli el.*
A váradi káptalan 1561-diki bizonyítványa szerint Farkas, Kristóf, mint István fia, tiltakoznak Losonczi Bánfi Borbála s Telegdi Miklós ellen a krasznavármegyei nagyfalusi birtokot illetőleg.*
1564-ben Farkast beiktatták a krasznavármegyei Valkóvár és tartozékai birtokába.*
1565-ben őt és örököseit iktatják be Valkó várába, melyeket mint már tudjuk, Paxi Jób és neje Bánfi Dorottya felségsértés miatt elveszítettek.*
István a krasznavármegyei Nagyfalu szőlőhegyén egy szőlőt elad jó egyetértéssel Literatus Péternek.*
1567-ben György mint felperes pert folytat Farkassal és Kristóffal a nagyfalusi zárda és annak javai miatt;* Farkas 6 forinton zálogba vette Bándi Bala Jánosnak a krasznavármegyei Alsó-Bán birtokban lakó jobbágyát négy fiával, házhelyével és minden javaival együtt;* Kisvárdai Ambrus özvegye, Bánfi Petronella és leánya, özv. Serédi Istvánné Várdai Klára, továbbá Zsófia, Mihály, Borbála, Dorottya és Telegdi Miklós perelnek Zovány birtokért Báthori Kristóf és István ellen;* Imre leánya, özv. Kisvárdai Ambrusné Petronella (gen.) 50 magyar forintért átengedi a nagyfalusi ház és nemesi curia felét, a melyek a néhai Bánfi Gáspáréi voltak, ennek özvegye Jaxith Annának és leányainak: Zsófia, Borbála és Dorottyának.*
1570-ben II. János magyar király megbzíza Kraszna vármegye főhivatalnokait, hogy Farkast és Kristófot, az István fiait iktassák be Nagyfalu, Zovány, Halmosd, Detrehem, {309.} Elyűs, Gyümölcsénes, Oláh-Valkó, Füzes, mindkét Bán, Bogdánháza, Reghpatak, Tusza, Bagolyfalva és Felső-Perje birtokba Bánfi István Zsófia leányának unokája, Károli László ellenében, kit csak a leánynegyed öröksége illet.*
1571-ben ugyanazok cserébe adják mároni részbirtokukat Báthori Istvánnak és Kristófnak a nagyfalusi kolostorért s annak javaiért, továbbá a Nagyfalu és Zovány birtok határában levő malomért és szőlőért. A szerződés megtartására mindenik fél kötelezi magát 1000 arany frt terhe alatt.*
1570-ben Pál perel kisvárdai Várdai Ambrus neje Bánfi Petronellával s Serédi István özvegye Klárával s másokkal krasznavármegyei birtokokért.*
1574-ben a Miklós fiai, Tamás és György felosztottak, egymás közt Nagyfalu városban némely házhelyeket.*
Nemes Bánffi Zsófia egyike azoknak, a kik ekkor tiltakoznak Báthori István ellen a krasznavármegyei Valkóvára uradalom és vár elidegenítéseért;* Boldizsár tiltakozik Somlyói Báthori István ellen a krasznavármegyei Zovány, Balla, Baksa és Goroszló meg más, dobokavármegyei részbirtokok elfoglalása miatt;* Mogyorósi Losonczi Bánfi Pál, udvarmester s tanácsos, Nagyfalusi Losonczi Bánfi György, Udvarhely kapitánya, Miklós fiai: Tamás és Miklós, továbbá Bonczhidai Losonczi Bánfi István fiai: Tamás és Miklós, továbbá Bonczhidai Losonczi Bánfi István fiai: Farkas, dobokavármegyei főispán és Kristóf elcserélték egymás között Valkó várat és tartozékait meg Zovány, Magyar- és Oláh-Valkó, Halmosd, Füzes, Elyűs, Detrehem, Felső-Perje, Alsó-Gyümölcsénes, Szék és Alsó-Bán krasznavármegyei birtokokat.*
Ugyancsak 1575-ben Mogyorósi Losonczi Bánfi Boldizsár {310.} tiltakozik Losonczi Bánfi Pál ellen a krasznavármegyei Kraszna város, Magyar-Valkó, Zovány, Alsó- és Felső-Karnacs, Bucsum, Halmosd, Detrehem, Elyűs, Bagolyfalu, Felső- és Alsó-Gyümölcsénes, Felső- és Alsó-Jaáz, Váralja, Oláh-Valkó, Paptelke, Új-Vágás, Füzes, Tusza, Tótfalu, Szék, Felső- és Alsó-Bán, Ballaháza, Csízér, Boján, Felső- és Alsó-Perje, Boronamező, Vaykfalva, Bogdánháza, Rákpatak, Máron, Pecsely, Balla, Baksa, Goroszló és más dobokavármegyei részbirtokok elidegenítése miatt.*
1576 junius 18-dikán Báthori István lengyel király és erdélyi fejedelem krasznavármegyei részjószágaiból a kincstár számára járó gabona- és bordézmát Bánfi Györgynek adományozza, a ki Lengyelországba a lovas kiséretet vezette s a ki tanácsosa s udvari magyar lovasságának főkapitánya volt.*
1577-ben Losonczi Bánfi Zsófia tiltakozik a Báthoriak ellen a kraszna-, kolozs- és tordavármegyei Bánfi javak tárgyában.*
Boldizsár (a Pál fia) mint alperes, Horváth Annával, Váradi Balogh Ferencz nejével perel a krasznavármegyei Nagyfalu határában, a Berettyón levő kétkerekű malomért;* de Báthori Kristóf meghagyja a krasznavármegyei itélőszéknek, hogy a Nagyfalu határában levő Apafi Része nevű szántóföld birtokába, melyet Boldizsár elfoglalt, az itéletben kimondott időben helyezzék vissza Váradi Balogh Ferenczné Horvát Anna felperest.* Boldizsár alperes megakadályozta és tizenöt napig új itélet kapására kényszerítette Váradi Balogh Ferenczné Horváth Anna felperest arra vonatkozólag is, hogy a Bánfi által elfoglalt s Nagyfalu határában levő Bakos nevű szántóföldjét ismét birtokába vehesse.*
{311.} Boldizsár és Gábor elfoglalták a kraszanvármegyei Oláh-Valkóban Kendi Péter Kood András nevű jobbágyát, Bucsum birtokba hurczolták és ott mindenétől kifosztották. Ez ügyben Báthori Kristóf a vizsgálatot elrendelte.*
Tamás a krasznavármegyei Nagyfaluban a Nagyfaluban a Feredős-utczában egy puszta házhelyet állítólag foglalt.*
1578-ban is mint alperes áll szemben a Nagyfaluban levő jobbágyházhelyért Kendi Péterrel s ez ügyben vizsgálatot tartottak.*
Bálint (egr.) megveszi Rosályi Kún Domokos leányaitól meg Rosályi Kún László és Istvántól a középszolnoki Szent-Király, Orbó részbirtokokat meg más megyebeli birtokokat.*
1579-ben Farkas a Nagyfalu határában levő szőlőjét elcserélte Bánfi Tamás Varga Pál nevű jobbágyával.*
1580-ban Tamás a tordavármegyei Berecztelkén levő részbirtokát cserébe adja Gábornak ennek a krasznavármegyei Nagyfaluban levő részbirtokáért és szőlőjéért.*
1582-ben Boldizsár tordavármegyei Mogyoróson lévő két jobbágyát ivadékaival mindenestül cserébe adja Gáspárnak, a krasznavármegyei Nagyfaluban levő jobbágyházhelyéért.*
1585-ben Báthori István lengyel király Losonczi és Nagyfalusi Bánfi Tamásnak és utódainak adományozza a Torda vármegyében fekvő birtokokon kívül a krasznavármegyei Nagyfalu várost, Zoványt s más birtokokat.*
1586-ban Losonczi Bánfi Farkas, Doboka megye ispánjától Dobokai Farkas vízkereszt napján felvesz 240 magyar frtot;* Farkast, Boldizsárt, Kristófot, Tamást és Gábort, mint a család fiörököseit beiktatják a Somlyói Báthori Zsigmondtól nekik ajándékozott Nagyfalu város birtokába.*
1587-ben Somlyói Báthori Zsigmond bizonyító levele {312.} szerint illádiai Palatitz György felesége Erzsébet s fia István, továbbá Horvát Mihály felesége Dorottya mint nagyfalusi Serédi István leánya a Petronellát megillető leánynegyedet követeli vissza Bánfi Imre örököseitől.*
Losonczi Bánfi János 1588 junius 24-dikén mint szomszédos birtokos jelen van, a mikor Kövesdi Sarmasági Miklóst a krasznavármegyei Récse birtokába iktatják.*
1590-ben Nagymihályi Bánfi Sándor és Gábor mint felperesek egyebek mellett Somlyó vár és tartozékainak felosztása tárgyában is perelnek Szaniszlófi Báthori István fiaival: Andrással, Kristóffal és Istvánnal mint alperesekkel.*
1598-ban István jelen van Nagyfalusi Bánfi Tamás végrendeleténél.*
1600 január 16-dikán Serédi István, Szikszai György, Prépostvári Miklós, Kőrösi Mihály és Ramocsaházi János fogott bírák tanusítják, hogy Gyulafi László volt a Bánfi Tamás árváinak gondja viselője s hogy Gyulafi László Bánfi Erzsébet Haraklányi Istvánnénak minő menyegzői ajándékot adott.*
1604-ben Miklós részéről 3 telek adózott Rézalján; Miklós és Anarczi István részéről 3 telek fizetett adót Nagyfaluban. 1605-ben Miklós részéről 2 1/2 telek adózott (Anarczi hiányzik); 1604-ben Istvánnak és Dénesenek 1–1 jobbágyházát adóztatták meg Magyar-Valkón; ezek részéről 2 telek fizetett adót Zoványon, ellenben 1605-ben Dénesnek 1 1/2, István özvegyének 1/2 telkét adóztatták meg; 1604-ben István részéről 2 telek adózott Meszesalján, 1605-ben pedig ezen István özvegye meg Bánfi Dénes, Mihály és Péter részéről 2 1/2 telek; 1604-ben István részéről 7 telek adózott Rézalján; István és Prépostvári Zsigmond részéről 4 jobbágyház adózott Nagyfaluban; Dénes részéről – ide számítva Szénás Péter és Kristóf {313.} somályi, domoszlói és szóvárhegyi részbirtokait – 7 jobbágyház adózott Nagyfaluban; ugyan helyt 1605-ben 6 1/2 jobbágyház a Dénes részéről; 1604-ben Dénes és Kertszegi Péter részéről 5 telek adózott Rézalján. 1605-ben már elkülönítvék; Bánfinak 4 1/2, Kertszeginek pedig 1/2 telkét adóztatták meg.*
1607 október 2-dika előtt Bánfi Annát és férjét, Mindszenti Benedeket be akarják iktatni Almás várába és tartozékaiba, de Prépostvári Zsigmondné Szécsi Kata nem engedte; ezért ezt a fejedelem elé idézik.*
Ugyanez időtájt Báthori Gábor erdélyi fejedelem megerősíti Szentkirályi Losonczi Bánfi János leányát Zsuzsánnát a krasznavármegyei Kásapatak és Varsolcz birtokában.*
1608-ban Szikszai Györgyné Losonczi Bánfi Judith pert folytat Gyulafi László özvegye Széchi Kata ellen, ki most Prépostvári Zsigmond neje, azon tíz akó borért, melyet első férje, Borsvai Zsigmond ezen Gyulafi várába adott megőrzés végett és melyet Gyulafi a saját hasznára fordított.*
Losonczi Bánfi Judith 1620-ban is Szikszai György neje.*
1614-ben Bánfi Gábor fia Losonczi Bánfi István (de Mogyorós) elzálogosította az előbbi Bánfi Dénesnek elzálogosított, majd azután végrendelet útján visszanyert birtokrészeit, még pedig Réz, Meszesalja kerületet, Magyar-Valkót, Nagyfalut, Zoványt (possessio) Kraszna vármegyében Nagyfalusi Bánfi Jánosnak 450 frtért. Ugyanez időtájt egyrészről Báthori Anna, Dénes özvegye, másrészről Péter, Mihály és Ferencz a krasznavármegyei Nagyfalu s ottani kuriának a Bánfiak részére való átbocsátása ügyében szerződnek.*
1623-ban Bánfi István Vajda Anna férje.*
1625-ben Bánfi György Erdély kormányzója, Kolozs és Doboka vármegyék főispánja és Kolozsvár város kapitánya {314.} két legidősebb gyermek halálukig bírhatják mindazon birtokokat, melyeket György adományozás útján nyert; haláluk után pedig utódaik e birtokokat a kincstártól megválthatják s azután örök jogon bírhatják.*
Mihály és felesége Károlyi Fruzsinának 1625 július 9-dikén kelt menedéklevele szerint Károlyi Mihály 2525 frt tartozását megfizette, minek következtében a hatvani és kávási (középszolnokvármegyei) részjószágait visszakapta.*
János férje volt annak a Lónyai Fruzsinának, a ki 1627 decezember 31-dikén kiváltja Lónyai Istvánné Szaniszlófi Báthori Katától és fiától Varsolcz birtokot.*
1637-ben Somlyai Báthori Anna visszavonja amaz egyezséget, a melyet Dénes (mfc.) özvegye Somlyai Báthori András özvegyével, Zakreszka Annával kötött Kárásztelek birtok tárgyában.*
1638-ban Bánfi Zsigmond birtokos Nagyfaluban.*
1640-ben Bánfi Anna és férje, Sárosi János adományúl kapják Hunyadi Bánfi Miklóstól ennek a krasznavármegyei Ippon, ősi jobbágybirtokán és Magyar-Valkó birtokban levő földbirtokát azon feltétel mellett, hogy 200 magyar forinton vissza lehessen váltani.*
1676 november 19-dike előtt Miklós zálogba adott Rátonyi Jánosné Bánfi Annának egy valkóváralji, egy újvágási s egy füzesi jobbágyot 300 forintért.*
1646-ban a váradi káptalan bizonyítja, hogy L. ifj. Bánfi Zsigmond a rendes időben tiltakozott az ellen, hogy az Ippi Kátai István halálával örökösök nélkül maradt Ipp birtok s az ottani nemesi kuriába s más helységekbe Váradi Virginás Istvánt iktatták be.*
{315.} Dénes a család egyik leghíresebb és legnevezetesebb tagja. Erdély legzivatarosabb korában szerepelt a közéletben és viselt magas hivatalokat, Rákóczi, Rhédei, Barcsai, Kemény és Apafi fejedelmek idejében. 1666–1674. Részt vett II. Rákóczi György végzetes hadjáratában 1657-ben, majd 1661-ben követ Lipótnál, hova a beszterczei gyűlés küldte segélyt kérni. 1665-ben Kolozsvár főkapitánya lett, mint kolozsvári főkapitány, a csehi, somlyai hadakkal is rendelkezett.* 1666-ban Kolozs vármegye főispánja.
Dénestől 1666-ban Keresztes András Borbála férje az erdei jövedelmekért Borbála férje Imre számára 200 frtot felvett.* Dénes kiszabadította Gyerőfi Györgyöt a lengyel fogságból, ezért utóbbi biztosító levelet adott számára, melyben felajánlja szolgálatát a somlyai vár és birtokok megvédésénél (1670).* Majd zálogba veszi Báthori Zsófia fejedelemasszonytól Somlyó várát.* De még a zálogösszeg lefizetése előtt, melyet 1671-ben megigért Gyerőfi Györgynek, elfoglalta a szilágysomlyai jószágot.* Később Gyerőfi Györgynek a somlyai várért, perecseni részbirtokért, Balla, Baksa, Bagos és Kárásztelek birtokért 11.600 frtot fizetett le (1672).*
1672-ben Apafi fejedelem írja, hogy «becsületes tanács úr hívünkre, tekintetes nemzetes Bánfi Dénes uramra, Kolozs- és Doboka vármegyék főispánjára, somlyói és szilágycsehi stb. főkapitányunkra» bízta ama perecseni jószága igazgatását, a mely föld elfoglalásáról Becski György írt volt a fejedelemnek.*
Bánfi Dénes ellen az ingerültség erőteljesebben az 1673-diki országgyűlésen nyilatkozott meg, a mikor bizottságot küldtek ki Kolozsvár, Somlyó és Sebes végvárak megvizsgálására, Bánfi azonban sértve érezvén ez által magát, töröltette {316.} az országgyűlési határozatok ezen pontját. De Teleki Mihály, kinek terveit Bánfi lépten-nyomon keresztül húzta, nagy oppositiot szervezett ellene, melynek Erdély legtekintélyesebb főurai tagjai voltak, így Béldi Pál. Az 1674-diki országgyűlésen aztán bevádolta, hogy a fejedelemségre törekszik Bécs segítségével, s hogy a császártól bárói czímet is kapott. Az országgyűlés kimondta a felségsértést, s halálra itélte, az itéletet Csáki Lászlóval hajtatta végre 1674-ben.
Rettegi a Bánfi-familiáról írván, megemlíti, hogy Bánfi Dienesnek fejevétele után maradt «egy fiacskája, ki is felnevelkedvén, hatalmas ember vált belőle, úgy hogy 30 esztendős korában erdélyi gubernatorrá téttetett Leopoldus imperator által, s 16 esztendeig viselvén, meghalt Szebenben a kuruczvilág alatt». Jószágai voltak: az ecsedi nagy dominium, az élesdi dominium, a gyulai, bonczhidai, örményesi, csanádi és oláhláposi birtokok, más apróbbakkal, a somlyaival és nagyfalusival együtt.
1675 deczember 24-én Apafi megparancsolja, hogy miután néhai Bánfi Dénes az ország törvénye szerint megnótáztatott, jószágait, javait elvesztette (Somlyó, Micske, Kereki, Palota, Jankafalva, Élesd), azok a fiscus számára elfoglalandók.*
1676-ban özv. Bánfi Dénesné Bornemissza Katalin és Zsigmond 7000 frtot vettek át Apafi Mihály fejedelemtől Somlyóvár és tartozékai birtokáért.*
1679-ben Dénes özvegye Bornemissza Katalin és Farkas visszaváltják Ugrai Györgytől a Somlyó város határában Perecsen felé néző malmot, melyet ennek Kendi Gábor zálogosított volt el 160 frtért.*
1680-ban Bánfi Kristófné Farkas Margitnak egy L. Bánfi Dénesné Bornemissza Kata két récsei jobbágya szintén jót áll Guthi Istvánnak és nejének egy récsei jobbágyáért.*
{317.} 1685-ben Dénes özvegyétől Bornemissza Katalintól, Farkas, Boldizsár és Páltól, továbbá özv. Kristófné Farkas Margittól Somlyó város lakói mindennemű fizetést megtagadnak mindaddig, míg azok Somlyó várát vissza nem váltják Gyerőfitől.*
1677-ben L. Bánfi György, Zsigmond, László és Kristóf osztozkodásánál goroszlói jobbágyok tanuskodtak.*
1679 június 6-dikán özv. Kapi Györgyné Bánfi Ágens és mostoha leányai megosztozkodnak a György után maradt birtokokon. A szilágyi jószág s a paczali jószágok e leányoknak maradnak.*
Ifj. Bánfi Farkas 1679-ben Közép-Szolnok főispánja.*
1685 augusztus 21-én György somlyócsehii jobbágyai tanuskodnak egy, Somlyó-Csehin Lónyai Anna fejedelemasszony kérésére tartott tanuvallatásnál.*
1693 deczember 17-én Farkas, Zsigmond fia végrendeletében írja, ha maradék nélkül halna meg, Keresztes Borbálára hagyja 6000 frtig Kraszna vármegyében Szilágyban levő nagyfalusi jószágát, úgy hogy fele a jószágnak a megírt összegig feleségére Barcsai Erzsébetre szálljon, a kinek ingóságait hagyja.*
1696-ban Dénes, Gábor, György meg Kende Zsigmond és Klára ellen Perecsen, Barla és Baksa birtokokat illetőleg tiltakozik Inczédi György, mint felesége megbízottja.*
Farkasnak 1702-ben a krasznamegyei Somlyón egy Oláh András nevű jobbágya van.
Közép-Szolnok vármegye 1705-ben Péterné «asszonyomat» lovas zsoldos állítására írta ki, szükség szerint pénzzel adózik.*
1711 május 4-dikén Zsigmond, ki előbb a Rákóczi embere {318.} volt, hűséget esküszik a császárnak, mire ez összes javait visszarendeli.*
1725-ben a gyulafehérvári káptalan átírja György számára – a ki szintén Györgynek, a Dénes fiának, a fia – Apafi Mihály fejedelemnek 1676-ban Zsigmond előterjesztésére Bornemissza Katalinnak és a család fiörököseinek adott bizonyságlevelét, mely szerint egyebek mellett Bornemissza Katalin a maga és fia Zsigmond, továbbá Kristóf és Farkas, a fiörökösök számára a perecseni részbirtokot, aztán Balla és Baksa birtokokat és a somlyai vár (arx Somlyoviensis) tartozékait, mely a Báthori-család magtalan kihalása miatt szállt a Bánfiakra, – visszaváltja Zsuzsánnától, Kölcsei Kende Gábornétól, hová 1000 aranyért meghalt ura Dénes vetette.*
1726 január 30 előtt a krasznavármegyei Nagyfalu városban ifju Zsigmond udvarházánál ez és gr. marosnémeti Gyulai István, kinek neje gr. Bánfi Judith, megegyeztek atyafiságosan az iránt, hogy a Teleki-leányágnak minő anyai ősi tőkepénze van a Teleki-fiúágnál.*
Kristóf s Bögözi Farkas Margit fia László, (született 1671 július 23-dikán), felesége Vargyasi Dániel István leánya Judith. Bánfi György gróf, a későbbi erdélyi gubernator nevelte, Rákóczi György Kraszna vármegye főispánjává nevezte ki.* Mint Kraszna vármegye főispánja, meghivott az 1729-diki szebeni diétára.*
László 1746–53-ig krasznavármegyei főispán.*
Liber báró L. Bánfi Imre előfordúl Kraszna vármegyének 1741-diki homagialis összeírásában.
László, Zsigmond, Imre, Farkas, Péter és Dénes a maguk és a család rokonai nevében intő és bizonyító levelet adnak be Somlyó város ellen, mert ez önkényesen elvette s {319.} birtokában tartja a család tulajdonát képező s Somlyó várához tartozó földeket, makkos erdőket, a Magura nagy hegyet, továbbá Csehi, Somlyó-Ujlak, Somlyó-Györtelek és Badacson helységeket.*
L. Bánfi Farkas báró férje annak a Bagosi Erzsébetnek, a ki Vay Lászlóval és Mihálylyal özv. Vajai Vay Lászlóné Boros Katától örökölte 1742-ben a tasnádi uradalmat.
Özv. ifj. Bánfi Zsigmondné Katalin, özv. Boldizsárné Krisztina és özv. Bárczi Jánosné Erzsébet és mindkét nembeli utódaik adományúl kapják anyjuk magyar-gyerőmonostori Kemény Simonné Vay Anna halála után örökjogon a krasznavármegyei Somlyó, Nagyfalu, Zovány, Perecsen és a középszolnoki Kövesd, Nagy-Derzsida, Ököritó és Sziget birtokokat, utóbbit a curiával együtt. Ezeken meg is osztozkodnak.*
1759-ben Ferencz (szül. 1695-ben, meghalt 1773-ban, szintén krasznai főispán) és Boldizsár, mint Lászlónak Vargyasi Dániel Judithtól származó fiai egyes kolozsi s hunyadvármegyei birtokokat, továbbá: Somlyó, Nagyfalu, Perecsen s más birtokokat két egyenlő részre osztják fel.*
1760-ban a károlyfehérvári káptalan Dénes, Farkas és Ferencz előterjesztésére átírja a leleszi káptalannak 1548-ban kelt zálogosító levelét.* Itéletet hoznak Selyei Tolnai János fiscalis perének ügyében, ki felperes, azután id. Farkas gubernialis consiliarius és az erdélyi kir. tábla elnöke, Ferencz krasznavármegyei főispán, Boldizsár és Imre, továbbá Naláczi Sára ellen, a ki nagybarcsai Barcsai Gergely özvegye, mint alperesek ellen a kraszanvármegyei Hosszúaszó praedium ügyében.*
1764-ben Tasnád város magához veszi Vay László és Mihály beleegyezésével a br. Bánfi Farkasnál talált privilegialis levelét s kötelezi magát annak a megszabott időben való visszaadására.*
{320.} 1771 október 19-dikén Farkas tiltakozott a kolozsmonostori konvent előtt a krasznavármegyei Detrehem birtoka ügyében és egyéb jogokért.*
1777-ben Farkas köteles a Huszár Sámueltől visszatartott tasnádi tizedrészt megfizetni; jövőre nézve pedig ilynemű kihágásoktól büntetés terhe alatt tartózkodjék.*
1785-ben Zsigmondtól és br. hadadi Wesselényi Máriától 5000 frtot vesz fel gr. Teleki Ádámné és ez összeg fejében elzálogosítja a középszolnoki Kraszna kerületben fekvő Balla falubeli részbirtokát megengedvén Wesselényi Máriának a beiktatást.*
1789 november 6-dikán Farkas a maga és rokonai nevében óvást tesz a kolozsmonostori konvent előtt a középszolnoki Szent-Miklós birtoka ügyében.*
Farkas, meghalt 1794 november 13-án Kolozsvárt.
A gróf Bethlen Ádámné Bánfi Zsuzsánna tasnádi jószágában található ingó és ingatlan vagyonról meg a termékeről leltárt vesznek fel.*
1792-ben néhai gr. és generális Bethleni Bethlen Ádám özvegye L. br. Bánfi Zsuzsánna cserébe adja azon tasnádi két telkét, melyek most br. Alvinczi Gáborné gróf Teleki Kata kezénél vannak, Vay Máriának egy más telekért.*
1795-ben Farkasnak, Bagosi Erzsébettől született fiai: György és László meg Farkas fiának Mihálynak leányai: Bethlen Ferenczné Zsuzsa és Horváth Zsigmondné Mária, özv. Mihályné Kemény Teréz és Farkas jobbágya: a magyar-valkói birtokon tartózkodó Deák István ellen a tasnádi és krasznai uradalmak felének visszaszármaztatása ügyében pert indítottak Aspremont Goberti János és neje Wolkenstein-Trostburg Aspremont Mária Anna.*
György báró, ezredes, Kraszna vármegye főispáni helyettese {321.} szül. 1739-ben, meghalt 1805-ben. Felesége báró Wesselényi Zsuzsa volt.
László előfordúl a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt tasnádi, tóháti, benedekfalvi, oláhhorváti, érkávási főbb, kelenczei, krasznamihályfalvi, paniti, oláh-csaholyi kisebb, báró Bánfi Elek érkávási kisebb, György tasnádi főbb, tasnádszarvadi, balázsházi és zölcsei, oláhcsaholyi, szakácsii, csögi, magyarcsaholyi kisebb birtokosok közt. Báró Bánfi Mihályné kisfalusi kisebb, János zálnoki kisebb, Pál érkávási, tasnádi főbb birtokosok közt.*
Az 1806 és 1808-diki összeírásokban Elek, György, Mihályné, János, József, gróf György, László, Pál, Ádám neveivel találkozunk.
1806-ban báró Bánfi Eleknek, Györgynek, Mihálynénak stb. 27 1/2 lakott és 7 1/2 puszta antiqua meg 11 lakott nova jobbágytelkük volt Zoványban. Legtöbb telke volt Jánosnak (6 1/2 lakott és 3 puszta antiqua meg 2 lakott nova); Eleknek, György utódainak, Mihálynénak stb. 61 lakott és 12 uszta antiqua meg 29 lakott és 4 puszta nova jobbágytelkük volt Kárászteleken. Legtöbb telke volt Jánosnak (24 lakott és 2 puszta antiqua meg 14 lakott és 1 puszta nova) és György utódainak (10 lakott és 6 puszta antiqua meg 4 lakott és 2 puszta nova); Eleknek, Györgynek és Józsefnek 5 lakott antiqua és 3 lakott nova jobbágytelkük volt Felső-Kaznacson. Legtöbb telke volt Eleknek (3 lakott antiqua és 2 lakott nova); gróf Bánfi Györgynek 1 lakott antiqua jobbágytelke volt Cseresén; 16 lakott és 11 puszta antiqua meg 6 lakott és 2 puszta nova jobbágytelke volt Kárászteleken; 2 lakott antiqua és 4 lakott nova jobbágytelke volt Alsó-Kaznacson; 6 lakott antiqua és 3 lakott nova jobbágytelke volt Felső-Kaznacson; báró Bánfi György utódainak 1 lakott antiqua jobbágytelkük volt Ippon; 1 curiájuk, 40 lakott antiqua és 12 lakott nova jobbágytelkük {322.} volt Maladén; 3 lakott antiqua jobbágytelkük volt Lecsméren; 1 lakott antiqua jobbágytelkük volt Cseresén; e György utódainak, továbbá Lászlónak és Pálnak 16 lakott és 7 puszta antiqua meg 10 lakott nova jobbágytelkük volt Keresteleken. Legtöbb telke volt Lászlónak (7 lakott és 3 puszta antiqua meg 3 lakott nova) és Pálnak (5 lakott és 2 puszta antiqua meg 6 lakott nova); Pálnak és György utódainak 2 1/2 curiájuk, 32 1/2 lakott és 11 puszta antiqua meg 9 lakott és 1 puszta nova jobbágytelkük volt Kémeren. Legtöbb telkük György utódainak (2 1/2 curia, 32 lakott és 11 puszta antiqua meg 9 lakott és 1 puszta nova); Mihálynénak és Jánosnak 4 lakott antiqua és 2 lakott nova jobbágytelkük volt Alsó-Kaznacson.
1808-ban báró Bánfi Ádámnak és Jánosnak 3 antiqua és 2 nova jobbágytelkük volt Boronamezőn; Jánosnak, Lászlónak, Pálnak és Eleknek 10 antiqua és 6 nova jobbágytelkük volt Jaázon. Legtöbb telke volt Jánosnak (3 antiqua, 4 nova); Jánosnak és Farkasnak 13 antiqua és 2 nova jobbágytelkük volt Felső-Bánban. Legtöbb telke volt Eleknek (4 antiqua és 5 nova); Eleknek, Jánosnak, Lászlónak stb.-nek 1 curiajuk, 50 antiqua és 40 nova jobbágytelkük volt Somlyón. Legtöbb telke volt Jánosnak (1 curia, 12 antiqua, 17 nova) és Eleknek (11 antiqua és 5 nova); Eleknek és Lászlónak 5 antiqua és 2 nova jobbágytelkük volt Elyűsön; Lászlónak, Pálnak, Eleknek stb. 17 antiqua és 4 nova jobbágytelkük volt Fűzesen. Legtöbb telke volt Lászlónak és Pálnak (külön-külön 5 antiqua és 2 nova); Jánosnak, Eleknek, Lászlónak stb. 21 antiqua és 13 nova jobbágytelkük volt Gyümölcsénesen. Legtöbb telke volt Jánosnak (5 antiqua, 6 nova) és Eleknek (3 antiqua, 7 nova); Lászlónak, Pálnak és Józefnek 6 antiqua és 2 nova jobbágytelkük volt Kraszna-Tótfaluban. Legtöbb telke volt Józsefnek (3 antiqua) Eleknek, {323.} Lászlónak, Pálnak stb. 27 antiqua és 14 nova jobbágytelkük volt Felső-Széken. Legtöbb telke volt Eleknek (8 antiqua, 4 nova) és Józsefnek (4 antiqua, 6 nova); Jánosnak, Eleknek, József utódainak és Pálnak 6 3/4 antiqua és 3 nova jobbágytelkük volt Új-Vágáson. Legtöbb telke volt Jánosnak (4 1/4 antiqua, 2 nova); Jánosnak 18 1/2 antiqua és 5 nova jobbágytelke van Perecsenben, Eleknek pedig 10 1/2 antiqua és 2 nova; János, Elek, id. József stb.-nek 4 curiájuk. 75 1/2 antiqua és 20 1/2 nova jobbágytelkük van Nagyfaluban. Legtöbb telke van Jánosnak (1 curia, 25 antiqua, 12 nova) és Eleknek (1 curia, 14 1/2 antiqua, 4 1/2 nova); Eleknek, idősebb Józsefnek, Jánosnak, Lászlónak és Pálnak 18 1/2 antiqua és 15 nova jobbágytelkük van Halmosdon. Legtöbb telke van Eleknek (5 antiqua, 8 nova), idősebb Józsefnek (6 1/2 antiqua, 2 nova), Lászlónak (3 antiqua, 3 nova); Eleknek, id. József utódainak, Lászlónak stb.-nek 3 curiajuk, 102 1/4 antiqua és 1 1/2 nova jobbágytelkük van Bagoson. Legtöbb telke van Eleknek (2 curia, 41 antiqua, 1 1/2 nova) és idősebb József utódainak (1 curia, 20 antiqua); Eleknek, Jánosnak és Józsefnének 17 antiqua és 7 nova jobbágytelkük volt Bojánban. Legtöbb telke volt Jánosnak (10 antiqua és 4 nova); Jánosnak, Eleknek, Lászlónak stb. 10 antiqua és 15 nova jobbágytelkük volt Paptelkén. Legtöbb telke volt Jánosnak (6 antiqua, 13 nova) és Lászlónak (3 antiqua); Jánosnak, Eleknek, József utódainak stb. 24 nova jobbágytelkük volt Hosszúaszón. Legtöbb telke volt Jánosnak (7) és Eleknek, József utódainak 6 telkét Szuinyi(?) Fülöp postamester birja bérben; Jánosnak 15 antiqua és 17 nova jobbágytelke van, Eleknek pedig 11 antiqua és 11 nova Oláh-Baksán; Györgynek, Jánosnak, Lászlónak és Pálnak 47 antiqua és 28 nova jobbágytelkük volt Perjén. Legtöbb jobbágytelke volt Jánosnak (22 antiqua, 13 nova) és Györgynek (9 antiqua és 6 nova). Ugyancsak nekik 10 antiqua és 6 nova jobbágytelkük volt Váralján. Legtöbb telke volt Lászlónak (5 antiqua, 3 nova); Eleknek, Jánosnak, Lászlónak és Pálnak 22 antiqua {324.} és 20 nova jobbágytelkük van Magyar-Valkón. Legtöbb telke van Lászlónak (7 antiqua, 7 nova) és Pálnak (6 antiqua, 6 nova); Jánosnak, Lászlónak és Pálnak 30 antiqua és 14 nova jobbágytelkük van Magyar-Goroszlón. Legtöbb telke van Jánosnak: 25 antiqua és 13 nova. E Jánostól zálogban bir itt egy antiqua jobbágytelket Flora István, adózó nemes; Futó György és András nem nemes egyének szintén 1 antiquát; Györgynek és Jánosnak 3 antiqua és 1 nova jobbágytelkük volt Bagolyfaluban; gróf Bánfi Györgynek 4 antiqua és 2 nova jobbágytelke volt Csízérben; 41 1/2 antiqua és 3 nova jobbágytelke volt Bagoson; 8 antiqua és 16 nova jobbágytelke volt Jaázon; 1 antiqua jobbágytelke volt Új-Vázáson; 2 antiqua és 3 nova jobbágytelke volt Paptelkén; 25 antiqua és 3 nova jobbágytelke volt Felső-Széken; 15 antiqua és 4 nova jobbágytelke volt Kraszna-Tótfaluban; 2 curiája, 54 antiqua és 14 nova jobbágytelke volt Nagyfaluban; 27 1/2 antiqua és 4 nova jobbágytelke van Perecsenben; 2 curiaja, 25 antiqua és 10 jobbágytelke volt Somlyón; 3 antiqua és 1 nova jobbágytelke volt Fűzesen; 1 antiqua jobbágytelke volt Somlyó-Csehiben; 1 curiaja, 15 antiqua és 14 nova jobbágytelke volt Gyümölcsénesen; 8 antiqua és 11 nova jobbágytelke volt Elyüsön; 5 antiqua és 5 nova jobbágytelke volt Halmosdon; 31 antiqua és 8 nova jobbágytelke volt Alsó-Bánban; 24 antiqua és 4 jobbágytelke volt Felső-Bánban; 4 antiqua és 8 nova jobbágytelke volt Ballaházán; 14 antiqua és 10 nova jobbágytelke van Magyar-Goroszlón. Ennek taksása itt Solymosi József, adómentes nemes; 13 antiqua és 5 nova jobbágytelke volt Máronban; 1 nova jobbágytelke volt Hosszúaszón; 1 curiaja, 22 antiqua és 5 nova jobbágytelke van Magyar-Valkón; 2 antiqua és 5 nova jobbágytelke volt Váralján; 65 antiqua és 4 nova jobbágytelke van Detrehemben; 56 antiqua és 11 nova jobbágytelke volt Bogdánházán; 7 antiqua és 12 nova jobbágytelke volt Oláh-Valkón; 27 antiqua és 23 nova {325.} jobbágytelke van Oláh-Baksán; 13 lakott és 4 puszta antiqua meg 4 lakott nova jobbágytelke volt Zoványban; 57 antiqua és 2 nova jobbágytelke van Ballán; 1 antiqua jobbágytelke volt Boronamezőn; 11 antiqua és 5 nova jobbágytelke volt Bagolyfaluban; 6 antiqua és 10 nova jobbágytelke volt Perjén; 3 antiqua jobbágytelke volt Bojánban; báró Bánfi Györgynek, 4 antiqua és 3 nova jobbágytelke van Hidvégen; Györgynek, Pálnak, Lászlónak és Jánosnak 21 antiqua és 4 nova jobbágytelkük volt Csízérben. Legtöbb telke volt Jánosnak (16 antiqua és 2 nova); Ádámnak, Lászlónak, Pálnak és Jánosnak 56 antiqua és 13 nova jobbágytelkük volt Bogdánházán. Legtöbb telke volt Ádámnak (2 antiqua, 6 nova); Lászlónak, Pálnak és idősebb Józsefnek 4 antiqua és 2 nova jobbágytelkük van Detrehemben; Józsefnének, Eleknek, Jánosnak stb. 38 antiqua és 12 nova jobbágytelkük volt Máronban. Legtöbb telke volt Jánosnak (13 antiqua) és Eleknek (4 antiqua és 8 nova); Pálnak és György utódainak 14 lakott antiqua és 3 lakott nova jobbágytelkük volt Somályon. Legtöbb telkük volt György utódainak (11 antiqua és 1 nova); Eleknek, Lászlónak, Pálnak stb. 18 antiqua és 20 nova jobbágytelkük volt Ballaházán. Legtöbb telke volt Farkasnak (3 antiqua és 13 nova) és Lászlónak (6 antiqua és 3 nova); Pálnak 20 antiqua és 21 nova jobbágytelke van Gyorteleken, a ki «Gencsi Péter részéről 3 telket bir zálogban»; Jánosnak 1 curiaja és 25 antiqua jobbágytelke volt Krasznán; 1 antiqua és 1 nova jobbágytelke Bürgezden; 3 antiqua és 2 nova jobbágytelke volt Oláh-Valkón; 2 antiqua jobbágytelke volt Tuszán; 45 antiqua és 3 nova jobbágytelke van Ballán. Ennek földjén lakik Nagy András adózó nemes, a kit Kraszna vármegye gyalogosnak irt ki.*
László (Lászlónak s gr. Bethlen Borbálának a fia) született 1795-ben; ő volt az ellenzék leghevesebb vezére Erdélyben, megyéről-megyére járva, izgatott a kormányn ellen a 30-as {326.} években («vándor patriota») miáltal Erdély legnépszerűbb embere lett. 1830-ban Kraszna vármegye főispáni helytartója volt. Meghalt 1839-ben.
Dénes (losonczi), gróf, Györgynek, az erdélyi főkormányzónak a fia, császári és királyi kamarás, meghalt 1854 julius 4-dikén, 78 éves korában. (Felesége br. Schilling Constadt Janka.)
Albert (losonczi), báró (fia Györgynek, kinek neje Bája Mária volt), császári és királyi kamarás, Kraszna vármegye főispánja, született 1818-ban, meghalt 1886 február 1-sején Kolozsvárott. Irodalmi téren is működött, munkája: Erdély viszonyai, 1872. Felesége gr. Eszterházy Ágnes.
Béla gróf, (Miklós főpohárnok fia), született 1831 október 23-dikán Kolozsvárt. 1865-ben Kraszna vármegye főispánja. 1876 óta a képviselőház tagja, 1884-ben alelnök; meghalt 1888 november 20-dikán. A közigazgatás reformjáról az Ellenőrbe (1879) négy czikket irt, e mellett a Vadász- és Versenylapba (1867) irt s a Pesti Hirlapba is irogatott. Felesége br. Wesselényi Borbála volt.
Dezső, báró, született 1843 október 28-dikán, somlyai képviselő, a millénium idején miniszterelnök.
A Losoncziak czímere koronából kiemelkedő s kardot tartó grif.
| II. RÉSZ. A VÁRAK URAI. | TARTALOM | A BÁTHORI-CSALÁD. (Bátori, Báthory.) |