| Gút | TARTALOM | Gútkeled |
Gúti
Kis- és Nagy-Gúthi. A család törzse László 1217-ben II. Endrét a szentföldre kisérte. Illés 1296-ban nyerte a szabolcsvármegyei Kis- és Nagy-Gúth földét, Nagy Iván szerint Nagy-Gúthi László, Boldizsár s János 1323-ban osztoztak. László, a ki több szabolcsi helységnek birtokosa volt, s a kitől erednek a Gúthiak s az Ország-család, a középszolnoki Diósad egyik felét, míg Boldizsár, a kinek maradékai az Odyek, Adyak, a másik felét, János pedig Haraklányt kapta, a ki a Haraklányi-család alapítója.* Mint már az Adi család s még előbb Diósad történetében láttuk, 1345-ben a Guthi fiai: Guthi és János, továbbá az Adi János fiai, meg a Mocsolyai Imre fiai, 1349, 1355-ben Guthi fia, Guthi János, Old János és Márkus meg Old András és Balázs különíttetik el Od és Mocsolya faluk határait.* 1349-ben, mint már szintén láttuk az Adiaknál s Diósadon a Guth fiai: János és László, azután az Ódi János fiai, köztük is egy Guth nevű, alperesek Mocsolyai Imre fia András, fölperessel szemben a határ megosztása ügyében.*
A család birtokai idők folytán Közép-Szolnok és Kraszna vármegyéken kívül Abaúj, Bereg, Bihar, Borsod, Doboka, Heves, Kolozs, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Ung, Zemplén stb.vármegyékre kiterjedtek.
Nagy Iván a családfát a tizenötödik század elején szereplő Jakabtól vezeti le; azonban ezen a családfán nem találjuk az a Ferenczet, Guthi Zsigmond fiát, a ki Guthi Jánossal elfoglalta a szabolcsvármegyei Vidthelek birtokot, {525.} a miért ellenök 1470-ben vizsgálatot tartanak Albesi Zólyomi Tamás és Dávid meg Porteleki Pál számára.* Ez a János már lehet a Jakab fia, a ki 1466–1470 közt szerepelt Nagy Iván adatai szerint. E János egyik fia Miklós (1491). E Miklós fiának Lászlónak két fiánál: Jánosnál és Benedeknél oszlott két ágra a Gúthy-család, tiszavidékeire* s szilágyságira, az utóbbi a szilágysági ág alapítója, a ki Filpessy Orsolyát vette nőül. Benedeknek egy fiával, épen Jánossal, a tizenhatodik század közepén találkozunk. 1553-ban megidézik Gwthi Benedek fiát, Jánost, a ki magához vevén egy jobbágyát, betört Sámsoni Budaházi Menyhért szécsi udvarházába, a honnan elhajtotta utóbbi jobbágyának egy birkáját.*
E János (1526–1554.) neje Borzássy Margit, a kiknek gyermekei: Anna, Miklós (középszolnoki alispán, 1593; neje Hadadi Móré Anna) s Borbála.
A családnak többi János nevű tagja föl nem ismerhető Nagy Iván családfáján. 1690 ápr. 3-dikán egy Guthi János középszolnoki helyettes szolgabíró.* 1701-ben (Szécsi Guthi János) szolgabíró.* Guthi János, nemes személy 1690 julius 7-dikén egyike azoknak, kik a Bartos lászlótól elvett, két ákosi jobbágyot Ákosi Pap Istvánnak adták.* Szécsi Guti János, középszolnokvármegyei lakos, hites assessor 1692-ben ott volt, mikor Fonyi Istvánt és Jódi Simont beiktatják Szikszay Györgynek középszolnokvármegyei szamosújlaki ősi részjószágába.* Guthi János középszolnoki assessor 1715-ben* és 1718-ban is.* Guthi János úr, szécsi nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.* Az 1712 aug. 4-dikén néhai Kapi Mária grófnő nagypaczali {526.} javairól fölvett lelettár szerint nemzetes Guthi Jánosnak parlag szőleje van Paczalon a Hegyestetőn.* 1714-ben Guthi János jobbágya szomszédos kelet felől Géczi Péter nemes ilosvai szőlejével.* Guthi János s neje Kis Borbála 1715-ben Szécsben laktak, e János édes anyja Erdőteleki Judit, tőle örökölte Perecsenben azt a Varga István nevű jobbágyot, a kit akkor felszabadít.* Szécsi Guti János jobbágya a Dabjonban 1732-ben végbement tanúvallatások szerint szomszédos a Fodor-örökösök jobbágyával Hercze Simonnal s Veres Mihálylyal is valamely birtokban.*
1809-ben Guthi János maradékai birtokosok Alsó-Szopron.*
Benedeknek a Ferencz fia, a kinek a neje Chapy Mária, 1519-ben szerepel; de talán más az a Nemes Guthi Ferencz a kit beiktattak Ilosva, Lompért, Hosszúmező, Majád, Derzsida, Szoldobágy és Babuktelke birtokába, a mi ellen 1519-ben tiltakoztak Ilosvai Miklós és Majádi Gáspár,* mert egy Ferencz, a kinek az anyja Domahídi László leánya, Zsófia, itéletileg kapta Majádi György fiaival: Jánossal és Gáspárral szemben az ilosvai, lompérti, hosszúmezői és derzsidai részbirtokok felét, amely Guthit öröklés jogán illette meg. * 1521-ben meg is hagyják Kraszna vármegye fő- és alispánjának, hogy idézzék meg Guthi Ferenczet, a ki Lompért, Ilosva és Hosszúmező jószágokat nem osztotta meg vérszerinti atyafiával, Majádi Jánossal.* 1525 jan. 28-dikán Gwthy Ferencz Dobokai Bessenyei Euphrosina) férje.* Kétségkívül a Benedek fia az a Guthi Ferencz, a ki 1526 jan. 24-dikén Imre és Balázs fivérei nevében is kiegyezik Majádi Jánossal és fiaival Miklóssal és Imrével a Krasznán Majád és Derzsida területein levő malmokra nézve,* mert Imrét (1517–1569.) és Balázst Nagy Iván családfáján is megtaláljuk.
{527.} 1540-ben a Guthi-család mond ellent, mikor Majádi László, Imre és Miklós beiktattatják magukat Ilosvai György ilosvai, lompérti, hosszúmezői, majádi, derzsidai, szoldobágyi és babuktelki részbirtokaiba.* Izabella királynő Gyulafehérvárt 1557-ben kelt levelében Ugocsa vármegye alispánjainak és szolgabíráinak megparancsolja, hogy ezen pert, melyet Guthi Ferencz mint felperes folytatott néhai Werebélyi János özvegyével Kún Katával (C. Kwn), mint alperessel, eljegyzési birtok tárgyában, a mely pert régóta húznak, halasztanak, vegyék elő és intézzék el.*
Másik Guthy Ferencz 1696 táján három lovat vett Szilágy-Szegen Pap Lászlótól 112 frért.*
Szécsi Gúthi Ferencz (III.), 1741-ben középszolnoki assessor. 1742-diki tanúvallatás szerint Gúthi Ferencznek jobbágyai vannak a Szoldobágy nevű puszta faluhelyen.*
Guthy Ferencznek (IV.) N:-Váradon 1786 jan. 4-dikén kelt levele szerint anyjától elvették az újlaki (somlyó?-) jószágát más (nem említett) jószággal együtt.* E Guthy Ferencz anyja 1786 körül Balázsházán is részbirtokos.* Ferencz az 1797-diki összeírásban, mint kelenczei és szamosújlaki főbbbirtokos fordúl elő, az 1805-dikiben sz.-újlaki adómentes nemes (lovas). Egy Guthy Ferencz 1800–1809. is középszolnolnoki assessor, a minden bizonynyal másik Ferencz a középszolnoki helyettes alszolgabíró 1807-től.
Nagy Ivánnál egy Ferencz a József fia annak a Györgynek az ágán (tiszavidéki), a kinek Fráter Kata, majd Nagy Zsuzsa a neje. Egy Ferencz, mint már mondók, a Benedek fia, neje Chapy Bora; s egy Ferencz a Miklós s Zámbó Jusztina fia, a kinek Décsei Rákhel a felesége.
A János és Borzássy Margit leánya lehet az a Guthi Anna, a ki 1548-ban el akarja adni Ilosva, Lompért és Hosszúmező részbirtokokat Dobai Jánosnak, de tiltakoznak {528.} ez ellen Majádi Miklós, Imre és Bertalan.* Guthi Anna 2000 forint fejében végrendeletileg hagyta Ilosva, Lompért, Hosszúmező, Majád, Derzsida, Száldobágy és Babuktelek részbirtokait férjére, Ilosvai Dobai Jánosra, a kit 1559-ben királyi jóváhagyással be is iktatnak azokba,* de Majádi Mátyás ellentmondott. 1562-ben kibékűlnek.* 1572-ben Dobai Banga Jánosné Guthi Anna pert folytatott Ilosvai Dobai másként Banga Györgygyel a Dobai János halálával hátramaradt ilosvai, majádi, derzsidai, száldobágyi és babukteleki részbirtokokért meg a lompérti és hosszúmezői vámolás jogáért. A pert Guthi elvesztette.* 1632 szept.22-dikén tanúvallatást tartanak Sándorházi Istvánné Dobai Zsófia számára arról, hogy Guthi Anna végrendeletileg hagyta-e férjének, Dobai Jánosnak a szilágyi és szamoskői jószágokat, a melyek felett ezen Anna halála után Rápolti Seraphin és Bálint úgy egyeztek meg Dobai Jánossal, hogy ez visszabocsátja a Rápoltiaknak a szamosközi jószágot, de megtartja a szilágyiakat.* 1634 decz. 16-dikán egy Guthi Anna Gálócsi Pál neje, a kivel Sasi István valami ellentmondás miatt perel.* 1644 decz. 29-dikén pedig özv. Ramocsaházi Mihályné Guthi Anna végrendeletéről van szó.* 1673–1700. Gúthi Anna Ákosi Pap István neje.*
Guthi Miklós, a kiről már tudjuk, hogy 1593-ban középszolnoki alispán, 1618-ban mint Móré Anna férje szerepel.* Nagy Iván – a szilágysági ágon – az itt említett Miklóson kívül még két Miklóst ismer: a Benjamin fiát, a kinek Zámbó Jusztina a felesége s e Miklós fia Ferencz fiát, a kinek Zámbó Klára a felesége. – Nem tudjuk elhelyezni a családfán azt a Gutj Miklós, szécsi lakost, a ki az 1628–1629. években {529.} Közép-Szolnok vármegye szolgabírája.* 1631-ben (Guti Miklós) megveszi a középszolnokvármegyei Szécsben lakó Bolducz Ambrustól ennek a Szénégető nevű helyen levő rétjét 16 magyar forintért.* Gúthi Miklós Közép-Szolnok vármegye törvényszéke előtt négy ökör elhajtása miatt pert indított idősb Lónyai Istvánné Báthori Katalin ellen, ennek halála után e per Becski Györgyre szállott át, ez egyik törvényszéki határnapot elmulasztotta, e miatt perét elvesztette. 1641 okt. 6-dikán azonban Rákóczy György fejedelem neki perújítást enged.* Szécsi Guthi Miklós ekkor* még 1643-ban is (Guthi Miklós) középszolnoki szolgabíró.* 1652-ben valamelyik Guthy Miklós összes (bárhol is létező) birtokaiba Nagy-Lónyai Zsigmondot iktatták.*
1720 nov. 13-dikán mint királyi előttemező szerepel egy Guthi Miklós egy lompérti kuria elcserélésénél* s talán megint másik Sz.-Szécsi Guthy Miklós Kraszna vármegye esküdt assessora 1772-ben.* 1774 decz. 31-dikén Guthi Miklós aláírt egy osztálylevelet szilágyszécsi jobbágyok ügyében.* Talán ez az utóbbi lesz a Benjamin fia, mert Farkas alispán, a kinek a fia ez a Benjamin, még 1707-ben is élt. Gúti Miklósné s mások 1775-ben megállapítják a szécsi evang. reform. pap fizetését.
Szintén nem ismerjük föl a családfán azt a Miklóst, a kinek 1659-ben Erdélyi Zsuzsa a felesége, a ki ekkor zálogba adja leányának, Guthi Évának, sz.-szécsi jobbágyát Guthi Istvánnak.* Ez István testvére Miklósnak,* míg egy Éva (Kún Jánosné) a Farkas, alispán s Sarmasági Mária leánya a Nagy Iván családfáján.
1651 jan. 12-dikén egy Guthi István egy paraszt szőlőért és 20 magyar forintért cserébe vesz Rajak Györgytől egy szécsi nemes házhelyet.*
{530.} 1652-ben találunk rá arra az Istvánra, a kinek a neje Bagossy Zsuzsánna s a ki Közép-Szolnok, Kraszna és Kővár alispánja. Rákóczi szabadságharczában Erdélyben, mint egy osztálysereg vezére küzdött, talán ő Rákóczinak az a Guthi nevű vezére, a ki 1703 okt. 23-dikán csatát veszt Fejérvárnál.* A szatmári béke után Wesselényi Pállal, főispánjával együtt bújdosik; nótázzák, javait elkobozzák. Fia Farkas, a kit mindjárt megismerünk, nyert a részére kegyelmet Bécsben. 1652-ben Guthi István és neje, Bagosi Zsuzsánna megvettek Sasi Istvánné Dianától két szécsi házjobbágyot s egy puszta telket. Ezekre 1667 okt. 10-dikén Sasiné utóda, Kosik Pál újabb 120 frtot vesz fel.* Ugyanekkor István és neje Bagosi Zsuzsánna zálogba adnak Adorján Mihálynak és Baksa Margit feleségének két récsei puszta házteleket 14 frtért, továbbá egy récsei kerekhegyed földet másfél forintért.* 1661-ben Guthy István megvesz Perecseni Erdőteleki Mártontól s nejétől Balázsházy Erzsébettől Perecsenben egy Nagy János nevű jobbágyot, továbbá ezeknek udvarházhelyét minden hozzátartozó örökségével 82 magyar forinton.* 1665 okt. 27-dikén (Guthi István) mint királyi előttemező szerepel egy szécsi jobbágy eladásánál.* 1671-ben Guthi István, középszolnoki viceispán, tanúskodik, mikor Szécsi György zálogba veszi Benes Dávidnak a középszolnoki Ákoson levő puszta telkét.* 1674 május 28-dikán előtte, mint középszolnoki alispán előtt elzálogosítanak két újnémeti és egy ákosi jobbágyot,* 1676 máj. 18-dikán szintén mint középszolnoki alispán előtt három ákosi jobbágyot.* Guthi pecsétjében egy karddal átütött állatfő látható.*
1676 előtt Szécsi Guthi István nejének, Erdőteleki Juditnak a krasznavármegyei Perecsenben levő részbirtokáról Ruszkai Kornis Gáspár, marosszéki kapitány, birtokára szökött Vékes István nevű jobbágynak kiadását Apafi Mihály {531.} fejedelem 200 magyar forint büntetés terhe mellett megparancsolja 1676-ban.* 1680-ban Guthi Istvánnak és nejének, Erdőteleki Juditnak jótállanak egy récsei jobbágyáért.* Nem lehet eldönteni, hogy másik István-e ez vagy pedig az előbbi másodszor nősűlt, mert Guthi István 1681–1690 közt is állandóan Közép-Szolnok vármegye alispánjaként szerepel.* Ha csak nem az a Guthi István, a ki 1684-ben középszolnokvármegyei hites assessor.* 1702-ben talán ugyancsak róla (Szétsi Guthi István) van mondva, hogy krasznavármegyei assessor,* de már 1715-ben és 1718-ban,* 1725-ben és 1730-ban valószínű, hogy másik középszolnoki assessor.*
1684 febr. 14-dikén Víg Zsigmond visszaváltja Guthi Istvántól azon sámsoni jobbágyot, melyet Nagy Tamásné Borbély Anna zálogosított el.* Guthi István és neje, Erdőteleki Judit egy jobbágyáért 1687-ben jótáll többek között Guthi István három jobbágya is.* 1688-ban Guthi István – Szécsi Györgygyel – Közép-Szolnok vármegye szükségleteire 360 frtot vesz kölcsön egy somlyai lakostól, a kinek biztosítékul középszolnok- és krasznavármegyei javait köti le. Bizonyára az az István, a ki 1690 jan. 12-dikén mint szolnoki alispán írt alá egy oklevelet Pap István ügyében.* Vajjon még mindig a Bagossy Zsuzsa férje működik, vagy pedig az már másik, talán a kit assessorként találunk szerepelni, nem lehet eldönteni! 1696-ban már egy Guthi Istvánnak az örökösei nem engedik a Guthi-féle birtok felosztását.*
Az itt következő Istvánok sem ismerhetők fel a családfán:
1697 jan. 16-dikán Guthi István, László és Sámuel, nemesek, egy Kolozs vármegyébe költözött varsolczi jobbágy ügyében tartott tanúvallatásnál voltak jelen.* Guthi István, szécsi {532.} nemest is lovas zsoldos állítására írta ki Közép-Szolnok 1705-ben. 1707 jun. 9-dikén (Guthi István) zálogba vesz Szekeres Istvántól egy ilosvai telket.* 1720 nov.(?) 13-dikán egy biharvármegyei zsellértelkeért Gencsi György lompérti kuriáját veszi cserébe.* 1722-ben megveszi örök áron Tombold Miklós mindszenti és balázsházi jószágait.* 1726 nov. 1-sején Guthi István és László tovább zálogosítanak két lompérti jobbágytelket Gencsi Györgynek.* 1731 ápr. 9-dikén Guthi István és György osztozás útján ilosvai telkeket kaptak Dobai másként Banga György halála után.* 1775-ben minden bizonynyal másik István állapítja meg többiekkel a szécsi evang. reform. pap fizetését. 1797-ben szécsi kisebb birtokos, 1805-ben homagiális esküt tett. 1808-ban Perecsenben Guthy Istvánnétól bír zálogban 2 antiqua jobbágytelket Szilágyi Péter nem nemes egyén.
Nagy Iván családfáján egy Zsófia az 1519-ben élt Ferencz leánya s 1554-ben a Lasztóczy György neje. – Egy Guthi Zsófia Tegenyei Horkai György özvegye, 1634 decz. 16.*
Nagy Iván családfáján nem találkozunk Lászlóval a szilágysági ágon, holott 1634 decz. 16-dikán Szécsi Guthi László vagy Gúthi Borbálával perel bizonyos ellentmondás miatt Sasi István.* 1697-ben, 1726-ban Istvánnal látunk szerepelni egy Lászlót.
1689 jun. 21-dike előtt Guthi Borbála Balajti László neje.* Borbála csak egy szerepel Nagy Ivánnál, a János s Borzássy Margit leánya, a ki 1634-ben még életben lehetett.
Nem találjuk a csaldáfán a tizenhatodik század közepén feltünő Erzsébetet, Zsuzsánnát, Juditot.
Guti Erzsébet Tepesit Zsigmond özvegye 1657-ben; az ilosvai Erje nevű hegyen van szőlője.*
{533.} Menyői Fodor András özvegye Guthi Zsuzsánna, Közép-Szolnok vármegyében Szilágy-Szécsben Szécsi György neje Guthi Judit, Mosolyán Moni Istvánné Guthi Erzsébet, néhai Guthi Istvánnak Szécsben lakó mindkét ágon levő örökösei 1666 táján néhai Guthi Miklós javai ügyében nyilatkoznak.*
Guthi Judit és Szécsi György 1666 jan. 10-dikén vérségi jogon kiváltottak Balajti Lászlótól egy szécsi jobbágyot 60 magyar forinton, de e mellett kötelezik magukat azon összeg megfizetésére is, a mi ezután merűlne föl, mint rájuk nézve kötelező.* 1683 február 16-dikán (szilágyszécsi lakosok) cserébe kapnak egy szécsi puszta telekért Szénás Jánostól egy szécsi jobbágytelket.* 1689-ben i és 1690-ben is még Szécsi György neje.* 1698 márcz. 27-dikén már özv. Szécsi Györgyné Guthi Judit tiltakozik az ellene bizonyos zálogos jószág ki nem bocsátásáért Latrán János számára hozott itélet ellen.* 1701 aug. 31-dikén megintik, hogy bocsássa ki a Szécsi György jogán Ráczkevi István, tasnádi lakost megillető m.-csaholyi, érszentkirályi, csányi, paczali, balázsházi és kávási részjószágokat.*
1699 szept. 30-dikán egy Szécsi Guthi asszony és gyermekei azok közül valók, kik zálogba vették özv. Medgyesi Sámuelné Kovács Katalin érszentkirályi, girolti, mindszenti, szakácsii, újnémeti és mihályfalvi részjószágait.*
1696-ban a Guthy Erzsébet (Moni Istvánné) vallomása ellen tiltakozik Lónyay Erzsébet (Bethlen Jánosné).*
István s Bagosi Zsuzsánna fia Farkas, kinek nővére Panda.* Farkas legismertebb tagja a családnak, ő is, mint középszolnokvármegyei alispán szerzett hírnevet. 1685-ben veszszük róla az első hírt. A mint egy ez évi jan. 4-dikén Récsében {534.} kelt levélből olvassuk: Erdőteleky György, megyei jegyző és Kovács Mihály, krasznamegyei szolgabíró, Szécsben lakó Gúthy Farkas kérésére tanúvallatást tartanak és pedig Récsén Szilágyfőkeresztúri Luka Mihály és Asszonyvásári Komornyik János récsei házainál, továbbá Gyerővásárhelyi Gyerőfi György Kis Tamás nevű jobbágyának varsolczi házánál. Tanúk voltak: Récsey Egri Zsigmondné, Adorján Katalin, Luka Mihályné Ramocsa Erzsébet récsei jobbágyai és Gyerőfi György varsolczi jobbágyai.* Szécsi Guthi Farkas 1685-ben is egyike vala azoknak, kiknek ügyében Apafi Mihály fejedelem Közép-Szolnok és Kraszna vármegye főhivatalnokainak szintén a tanúkihallgatás foganatosítását rendeli el.* 1686-ban Farkas és nővére, Panda asszony, visszaváltják Adorján Mihálytól és nejétől a récsei Guti-féle házhelyeket és földet.* 1688-ban Szécsben az ő Hidvégi Helye Miklós nevű jobbágyáért jótállanak 100 magyar forintig.* Rendszerint Szécsi G. Farkasnak írják, a ki, úgylátszik, állandóan Szécsen lakott. Ugyancsak ebben az évben Apafi Mihály fejedelem tanúkihallgatást rendel az ő és Szénás Anna, Guthi János de kis Guth özvegyének valamely ügyében.* 1689 jun. 21-dikén szintén az ő javára hallgatnak ki tanúkat Ilosván és Lompérton Récsey László szécsi és sámsoni birtokát illetőleg.* A következő év jan. 30-dikán zálogba veszi 6 magyar forinton és 8 polturán öt évre Bánfi László jobbágyának, Mátyus Miklósnak Ballán (Babán?) levő két rétjét.* 1690-től alispán. 1690 junius 12-dikén még csak helyettes (pecsétjén egy pelikán madár látható),* ekkor Szentkirályi Csete Istvánnak Szentkirályon egy darab örökségét veszi zálogba.* 1691-ben Kelenczei Fekete András nemes személy jótáll egy kelenczei jobbágyáért 10 frtig.* 1692-ben ugyancsak mint Közép-Szolnok {535.} vármegye alispánja, egyike azoknak, a kik Fónyi Istvánt és Jódi Simont beiktatják Szikszay Györgynek középszolnokvármegyei szamosújlaki ősi részjószágába.* 1693-ban (szept. 19.) nejével Sarmasági Máriával zálogba veszik 225 frért Czucz Ferencz középszolnoki ököritói részecskéjét nyolcz évre.* 1694-ben a Valkay Erzsébettől elszökött Kis Gergelyért jót állnak négy szécsi jobbágya, továbbá ököritói s somlyócsehii jobbágyai.* 1694-ben neki és nejének, hűséget esküszik Bagamiri Szücs (alias Baltos) István nevű jobbágy.* Ekkor zálogba veszi 300 magyar forinton a szokott feltételek mellett Hídi Sándor, szatmárvármegyei dányádi lakos következő középszolnoki és krasznavármegyei dányádi lakos következő középszolnoki és krasznavármegyei birtokait: Ilosván nemesi udvarházhelyet, néhai Ilosvai Hídi Gergely udvarházhelyét, paraszt házhelyeket, Alsó-Derzsidán szintén paraszttelkeket. Hosszúmezőn két jobbágyának örökségét, Babuktelket, Horváth erdejét, majádi és száldobágyi részeit. Ha Guthi Farkas malomhelyet talál, 100 magyar forint értékig malmot építtethet, mely összeget a visszaváltáskor a zálogösszeggel neki megfizetnek*. 1695 febr. 15-dikén Peérban Guthy Farkasnak és nejének Sarmasági Máriának Kocsis András, krasznavármegyei kispaczali jobbágyaért 200 magyar forintig kezességet vállalnak a Lengyel István de Szécs, középszolnokvármegyei egyik szolgabíró és Géczi (Kéczi) Tamás de Piskolt, szatmárvármegyei nemes személy kiállította kezeslevél szerint: Turuczkai(?) István jobbágyai ú. m.: Nagypaczali Kovács Péter, Nagypaczali Csobanyos Balázs, Veres János, Bodis János, Bodis Mátyás 20–20 frtig; Csordás János, Fodor János 10–10 frtig; Vajda János 20 frtig; Bagosi Pál, Géczi György és Bernáth Zsigmond egy-egy jobbágya 20–20 frtig. Ha Kocsis András elszöknék, Guthi Farkas vagy arra rendeltetett emberei elfogathassák, a kezesek pedig az illető összeget tartoznak megfizetni, s ha nem képesek, elfogadhatók és tömlöczben {536.} tarthatók, míg tartozásuknak eleget nem tesznek.* Ugyanebben az évben nejével zálogba veszi Enyedi Jánostól és nejétől, Valkay Erzsébettől, ezeknek a középszolnoki Szécsben levő részbirtokát és három jobbágyát.* 1696 márczius 24-dikén Közép-Szolnok vármegye tisztikara megkeresi Bihar vármegyét Guthi Farkasnak még 1692-ben ellopott négy ökre ügyében.* Veres Ferencz, középszolnoki sámsoni lakos s hites szolgabírónak és Láposi János, menyői lakos, hites assessornak ez évből való levelök szerint Szécsi Guthi Farkasnak Kupsa Pintye nevű jobbágyáért 200 forintig jót állanak: Pető Gáspár, Zuthori Ferencz, Hadadi Veselényi Pál, Sommay Gergely, Görcsöni Serédi Benedek jobbágyai.* Ugyancsak ez évi jun. 6-dikán Szécsi Guthi Farkas récsei jobbágyai Krasznán tartott tanúvallatásnál tanúskodtak.* 1697 jan. 16-dikán Guthi Farkas, nemesnek a jobbágyai egy, Kolozs vármegyébe költözött varsolczi jobbágy ügyében tartott tanúvallatásnál voltak jelen.* 1968 jan. 10-dikén ő s neje (Sarmasági Mária) Berei Csögi Boldizsár majádi, lompérti s ilosvai részeit veszik zálogba;* április 11-dikén Farkas szoldobágyi jobbágya oltalomlevelet kap Közép-Szolnok alispánjától;* május 22-dikén Guthi Farkas, szécsi lakos komaságát elfogadja Debreczeni István s ha lehet, elmegy az újszülött leány keresztelőjére.* junius 12-dikén Bárczai János récsei gondviselője parancsot kap, hogy fizessen Guthi Farkasnak 12–13 forintot; e parancsot nem tejesítette.* 1699-ben Hadadból tudósítják a gazdasági dolgokról, disznócsürhéi őrzéséről.* Megvette Poises Gergely házastársától Borbély Klárától ennek szécsi részbirtokát 100 magyar forintért,* zálogba veszi Komornyik János, biharvármegyei asszonyvásári lakostól szécsi Kis Demjént annyiért, a mennyiért már Perecseni Nagy András bírta.* Ugyancsak {537.} ekkor márcz. 26-dikán) házánál, Sécsen e Komornyik zálogba adja Guthi Farkasnak a Ványa alias Sipos János örökségét 40 magyar forintért, a mely örökség szomszédjai Veres Ferenczné Barnucz Péter nevű jobbágya és a Guthi Farkas Kis Demjén nevű jobbágya telke. Szécsi Guthi Farkas vagy utódai kötelesek lesznek visszaadni a telket, ha az elzálogosító vagy utódai vissza akarják váltani a fölvett összeggel.* Okt. 13-dikán előtte, mint középszolnoki alispán előtt elzálogosítanak egy jobbágyot.* 1701-ben a krasznavármegyei Kraszna-Horvátban lakó Patai György nejének Horváth Zsófiának adta ki a részét – a saját udvarházánál – néhai Horváth Miklósnak a krasznavármegyei récsei, varsolczi, magyar- és oláhkeczeli, perjei, alsóbáni, meg bürgezdi részbirtokaiból.* Még ebben az évben cserébe adja a krasznavármegyei Kis-Paczalban levő telkét a középszolnoki Girolton lakó Szabó Jánosnak egy, ugyancsak Girolton levő paraszt telekért* s a récsei evang. reform. egyháznak egy harangot öntetett. 1702 febr. 1-sején Bécsben kelt levelében arra kéri Vörös Ferencz, Dobai Dániel, Pap Zsigmond, Nagy Miklós és Golya György urakat, hogy a «zanoki és csinalosi erdőket» tartsák tilalmasban, míg ő és Boer Ferencz hazamennek. A késmeriek szerették volna ezeket használni, de a zánoki és csinálosi lakosok szintén.* Ez évi ápr. 24-dikén (Guthi Farkas, alispán) kisgoroszlói jobbágyáért kezességet vállalnak.* Máj. 17-dikén, mint alispán hadadból Wesselényi Istvántól Sámsonba kap levelet az angol követ utazásáról.* Gthi Farkas, Közép-Szolnok vármegye alispánja kémeren zálogos birtokos a sógora, Boér Ferencz, kémeri birtokos mellett, a ki a Farkas egyik birtokrészének örököse is. Farkas birtokot vásárol Kémeren, ezért méltatlankodva írja nov. 13-dikán Somlyóról a sógora, hogy ő örökös birtokos Kémeren, tehát meg kellett {538.} volna kínálni az adásvevéskor, mint szomszédot. Kéri, hogy neki adja át a vett birtokot a vételárban.* Ez évi deczebmer 23-dikán egyik somlyai jobbágya György János által meg is idéztetik némely zálogosított kémeri részjószágok visszabocsátása ügyében. 1705-ben, mint szécsi nemest Közép-Szolnok vármegye lovas zsoldos állítására írta ki. Ez évi febr. 19-dikén, mint középszolnoki alispánt kéri Debreczeni István, hogy becsukott szolgáját bocsássa szabadon.* Mint alispánról ekkor van róla utoljára szó.
1715-ben földjei vannak Tasnád-Szarvad határán.*
A vármegye ügyeivel, mint követ foglalatoskodott leggyakrabban. Az 1696 nov. 26-dikán Menyőben tartott gyűlésen Tokajba küldik ki a túlságos adó levonása és a havonkénti executió megszüntetése tárgyában; 1697 jan. 2-dikán Solári, császári generalishoz küldték a katona-elszállásolás terhének könnyítése ügyében.* 1697 november 21-dikén, mint középszolnoki követ Kémeri Torday István, krasznavármegyei alispánnal s krasznavármegyei követtel 100 forintot vesznek kölcsön Kovásznai Sámueltől.* 1699-ben herczeg Esterházi Pál nádornál járt a hármas vármegye részéről.*
Rákóczi Ferencz híve, a kitől menedéklevelet nyert. Az érdekes salvus conductus így szól:
Mi Fejedelem felsővadászi Rákóczi Ferencz, nemes Sáros vármegyének örökös főispánja adjuk tudtára mindeneknek, a kiknek illik, e mi levelünknek rendében. Minthogy Isten édes hazánk és nemzetünk az idegen nemzet hurczoltató igája alatt nyomorgó s szenvedő hajdani állapotját fegyverünk által naponkint szabadítja és szerencsés előmenetellle boldogítja. Azért megértvén édes hazánk ily szabadítása mellett való indulatunkat N. Vitézlő Guthi Farkas középszolnokvármegyei Vice-Ispány hívünk hazájához és hozzánk igaz {539.} szeretetének és hűségének megbizonyítására nálunk s táborunkban magát bejelentette kivánván egyszersmind protectionalis levelünket maga személye s jószága iránt közönségesen, kinek is kérését méltónak itélvén ezen pecsétes protectionális levelünk által hűségünk alatt levő mind lovas, mind gyalog tiszteinknek, úgy hadunknak, mind közönségesen, mind pedig személy szerint parancsoljuk, se személyében háborgatni, se falun, mezőn, városon levő javaiban akármi …nevezett jószágait … meg ne próbálják, se pedig directiójuk alatt való Hadainknak, meg … zelyek tiszteinknek is meg ne engedjék. Különben valakik ezen parancsolatunkat megvetvén az ellen cselekszenek s megnevezett hivünket maga személyében vagy pedig jószágaiban megháborítják s károsítják, szoros edictumunk ellen vétkezvén, valamint az edictum continentiája hozand magával, az a szerint való kemény sententiát, büntetést és halált érdemök szerint el nem kerülik.
Költ a vetési mezőn levő táborhelyünkben. Dic. 29. mensis aug. anno 1703. Rákóczi Ferencz.*
Családjáról is tudunk keveset. Így Szentesi Mihály, kolozsvári lakos Guthy Farkas fiát 1699 szept. 22-dikén kelt levele szerint évi tartására elvállalja, még pedig: A kisebb Benjamint 15 forint, 20 véka búza, s «egyéb aprólék»-ért. A nagybob Dienesért 30 véka búza járt, s az «egyéb aprólék», melyek közt említik ezeket: két sajt, két véka szilva, egy véka kása.*
II. Farkas. 1742 jan. 29-dikén vizsgálatot tartanak Gencsi István és György érdekében arról, hogy Guthi Farkas mily összeg erejéig bírta zálogban Csáki Tamás ököritó, keresztúri, diósadi és kucsói részbirtokait.* E részbirtokok feleségére, Keserű Zsófiára szállottak.* 1751 ápr. 20-dikán elismeri, hogy Gencsi György bizonyos összeget fizet még azon két lompérti jobbágyért, kiket Guthi István és Lászlótól bír zálogban.*
{540.} III. Farkas, paniti kisebb birtokos előfordúl a hadi segedelemhez járúlni képes személyek 1797-diki összeírásában.
Nagy Iván családfáján is három Farkast találunk.
Nem látjuk a családfán azt a Sámuel nemest, a ki 1697-ben Istvánnal szerepel s a kit (Guthi Sámuel úr), mint szécsi nemest, Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írt ki.
Talán a Farkas alispán fia az a Szécsi Guthi Dénes, kinek 1712-ben a kolozsvármegyei Gyerő-Magyar-Monostorn lakó Jalki Ignácz adós 47 magyar forinttal és 76 pénzzel. Dénes megbízza a középszolnoki Diósadon lakó Nagy Gergelyt, hogy a szokott allariumot megadván, hajtassa be a kérdéses összeget szolgabíró útján.* 1714-ben zálogba veszi krasznavármegyei Bilgezden lakó Géczi Péter nemestől 14 frt 28 dénárért ennek az ilosvai határban az új hegyen levő kis szőlejét.* 1715 ápr. 8-dikán Guthi János és Guthi István, középszolnokvármegyei assessorok előtt Szilágy-Szécsben Guthi Dénes nemes udvarházánál magyar- és oláhkeczeli lakosok kezességet vállalnak Guthi Dénes oláhkeczeli Nyilas Tivadar nevű jobbágyáért s ennek fiáért. (Kezesek Farmatin Józsefné Kálnoki Éva magyarkeczeli jobbágya, továbbá File Mihály (m.-keczeli) nemes személy és Bethlen Ferenczné Redai Krisztina oláhkeczeli, Andrási István gurzófalvi, Kemény László gurzófalvi jobbágyai).* 1718 évi febr. 22-dikén követül rendelték az erdélyi diétára Szoboszlai Vas Istvánnal. (Költségük 60 magyar forint).* Guthi Mária hosszúfalván 1719-ben kelt s bátyjához intézett levelében megköszöni a neki küldött 50 «vonás» (rénus) forintot, s biztosítja, hogy «illetlen helyre» nem költi.* Dénes 1722-ben, 1723-ban középszolnoki szolgabíró a zilahi járásban.* 1728 aug.25-dikén Szétsi Guthi Dénes és {541.} Bályoki Szénás Zsigmond a kucsói és szilágyfőkeresztúri zálogos jószágokért pereltek.*
1734-diki tanúvallatás szerint Dénes naposának Oláh-Csaholyban rétje van.* 1739 szept. 17-dikén itéletet hoztak ama perben, a melyet Guthi Dénes és Benjámin a majádi erdő jövedelmeért Gencsi István és György ellen indítottak,* a kiknek az érdekében 1740- és 1741-ben megintik Guthi Dénest és társait, hogy a majádi erdő jövedelmének felosztása iránt indított per lefolyását ne akadályoztassák.* Gencsi György 1748-ban is inteti a Guthi-családot, hogy a majádi erdők jövedelmeért folyó perben jelenjék meg.* Egy 1742-diki tanúvallatás szerint Gúthi Dénesnek kaszálója van a Kétházi Csaholynál (előfordúl Oláh- és Magyar-Csaholylyal) a Nádaspatakon levő puszta malomhely töltése előtt.*
Talán már másik Dénes (a Miklós fia?) az, a ki az 1797-diki összeírásokban, mint paniti kisebb birtokos szerepel, 1808-ban pedig bádoni, récsei, varsolczi, oláhkeczeli antiqua és nova jobbágytelkéről van szó. (A bádonit Fodor Györgytől bírta zálogban.) 1827-ben krasznavármegyei assessor.
1720 szept. 9-dikén Guthi Juliannát idézi meg Gencsi György egy ilosvai jobbágya ki nem bocsátásáért.*
1722 okt. 30-dikán Guthi Beniamin (a Farkas, alispán fia?, neje Horváth Anna) zálogba vesz Stall Mátyásné Luka Anna, récsei lakostól tizenkét évre 12 forinton a visszaválthatás jogának fenntartásával egy Romocsa-részbeli sz.-szécsi házhelyet.* 1741-ben középszolnoki assessor, egyike vala azoknak, kiket 1749 máj. 2-dikán a kucsói jószág náluk elzálogosított részeinek ki nem bocsátásáért idéztet meg Gencsi György.* Szilágy-Szécsi Guthi Benjámin és Ferencz egy 1750 máj. 25-dikén kelt levél szerint {542.} a maguk és testvéreik nevében Gentsi Györgyöt pörlik Közép-Szolnok vármegye szolgabírájánál, ifj. Sebes Andrásnál, Mária Terézia királynénak ez ügyben kiadott egy parancslevele alapján. Megidézik az alperest «új itélet tételnek meghallására törvényre» Középszolnok vármegyének a legközelbb bárhol összeülő partiális törvényszéke elé az értesítéstől számított tizenötödik napra. Az alperes 1750 április 28-dikán a középszolnokvármegyei Diósadban tartott patriális sedriatól súlyos itéletet kapott. A pört még 1731-ben indították meg a Guthiak a Gentsiek ellen s akkor a megidézett a már néhai Gentsi István volt. (1731 február oktávájára idézték Közép-Szolnok vármegye bárhol tartandó partiális sedriájára.) A Gentsiek ugyanis 1731 előtt a középszolnokvármegyei nagyderzsidai, majádi s több azon környéken levő erdőből a magukénak nyilvánítottak egy darab erdőt, elfoglalták és sertéseket makkoltattak rajta. Ezért egy bizonyos összegnyi pénzbirság fizetésére itélték őket, de ők nem fizették le, sőt a Guthiakat Majád környékéről mintegy kitagadták, mintha azoknak ott nem is lenne birtokosok. Minthogy a diósadi sedria határozata igen terhes volt az alperesre nézve, a királynő rendeletére új tárgyalást tartottak. Ez ügyben a megidézés czéljából a szolgabíró 1750 máj. 25-dikén Szilágy-Szécsen elment az alperes Gencsi Gentsi György Bolducz János nevű jobbágya házához, a jobbágynak megmagyarázta az ügyet s őt a jobbágy személyében megidézte tizenöt napra valamelyik középszolnokvármegyei sedria elé.* Guthi Benjámin és Éva ellen folytatott perét Gencsi György 1758 május 2-dikán szüntette meg.*
Gúti Benjáminné s mások 1775-ben megállapítják a szécsi evang. reform. pap fizetését.
Nem találjuk e családfán azt az ifjú Guthi Györgyöt, a {543.} ki 1727 ápr. 7-dikén dézsmára ad Csoka Péternek egy ilosvai puszta szőlőhegyet.* És nincs a családfán Krisztina* Nagy Farkasné, a ki előfordúl a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt balázsháza-zölczei meg szécsi főbb, babuczai, kisdobi, oláhcsaholyi, ököritói kisebb birtokosok közt. Krisztina 1806-ban a perecseni evang. reform. egyháznak egy orgonát csináltatott, mely 1885-ben újíttatott meg.
Guthi Krisztina, perecseni lakosnak, a kiről megjegyezték, hogy «facultasa nagy», volt Perecsenben 21 antiqua és 4 nova jobbágytelke, Bürgezden 1 antiqua és nova jobbágytelke, Somlyón 1/2 antiqua jobbágytelke, Borzáson 1 kuriája, 8 antiqua és 1 nova jobbágytelke, Kémeren 1 lakott antiqua és 1 puszta nova jobbágytelke, Lecsméren 3 lakott és 1 puszta antiqua jobbágytelke, Alsó-Kaznacson 1 lakott antiqua és 1 lakott nova jobbágytelke, Boronamezőn (talán neki) 4 antiqua és 3 nova jobbágytelke, Badacsonban 4 antiqua jobbágytelke, Krisztinának és Sándornak Ippon 3 lakott és 1 puszta antiqua, meg 1 lakott nova jobbágytelkök, Ilosván 1 1/2 antiqua jobbágytelkök (Sándorról megjegyezték, hogy «Közép-Szolnokban lakik»). Krisztinának s a már említett Dénesnek Varsolczon 1–1 antiqua jobbágytelkök van. Itt Krisztinára megjegyezték, hogy «bír utána három telek után való földet». Récsén 2 adómentes lakótelkök, 5 antiqua és 2 nova jobbágytelkük Farkasnénak, Krisztinának és Dénesnek, Oláh-Keczelen 9 antiqua és 12 1/2 nova jobbágytelkök Krisztinának, Istvánnéénak, Dénesnek és Farkasnénak. Legtöbb telke Krisztinának: 8 antiqua és 10 nova, de itt megjegyezték, hogy «két régi telken kívül mind zálogban bírja Szentmarjainétól»; 1804 jun. 4-diki tanúvallatás szerint Krisztinának a csórai határon levő földjét moni kaszálójának nevezik.* Egy engedetlen csaholyi jobbágyát intik meg ekkor.*
{544.} Gúti Sándor 1775-ben szintén egyike azoknak, a kik megállapítják a szécsi evang. reform. pap fizetését; előfordúl a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt szécsi főbb és vártelki kisebb birtokosok közt. Sándort és Istvánt lovasoknak vették föl a szécsi fegyverfogható adómentes nemesek 1805-diki névsorába. Sándornak Perecsenben 1808-ban 1 antiqua jobbágytelke volt. 1810-ban középszolnoki helyettes alszolgabíró, 1811-ben középszolnoki assessor, 1826-ban és 1831-ben krasznavármegyei assessor (táblabíró).
Nagy Iván családfáján csak egy Sándor van, a Miklós s Zámbó Jusztina fia.
Sára* Sebes Sámuelné 1797-ben a kirvai főbb, diósadi, kusalyi kisebb s talán szintén ő (özv. Sára) a szamosújlaki főbb birtokosok között fordúl elő.
Az 1797-diki összeírásban egy Guthi, mint zálnoki kisebb birtokos fordúl elő.
1742-diki tanúvallatás szerint Balázsházának Tasád felé eső végében a felső soron délről felvő pusztatelek,* a zölczei puszta praediumban a Puszta Balázsháza felől egy darab szőlő,* Tasnád-Szarvadon a Tasnádi-utczán nyugotról vannak Guthi-részek.* 1786-ban a Guthi-családtól hatalmasul az újlaki jószágokat foglalta el bizonyos Csiszér nevű egyén.*
1805-ben Guthÿ Ádám, szilágyszécsi nemes homagiális esküt tett.
1837-ben Guthy nemes birtokos Pósán.*
Elek 1805–1819. középszolnoki főjegyző, másik 1816-ban krasznavármegyei aljegyző, talán az előbbi középszolnoki kir. pénztáros 1833-ban s assessor (táblabíró) 1835–1841. (Nagy Ivánnál csak egy Elek szerepel.
Egy Antal 1848-ban középszolnoki táblabíró, Antal a Ferencz s Décsey Rákhel fia 1845–1848. főszolgabíró. (Nagy Iván a főszolgabíró Antalt ismeri 1848-ból.)
{545.} Nagy Ivánnak többször említett családfáját némi módosítással itt közlöm:
A Guthiak tasnádi ága Széplakról származott át, Széplakon született Benjámin (atyja deési sómázsameser), a kinek első feleségétől (Rátoni Balog Klára) valók Károly, Elek, Viktória, a másodiktól (Erdélyi Mária) Benő, országgyűlési képviselő, Amália (Mile Mihályné), Eszter (Porcsalmi Sámuelné), Teréz (Petri Lászlóné).
A család czímerét Nagy Iván így írja körül: «Kígyó által kerített paizsban vízirányos sorban három fog. A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar kivont kardot markol és annak hegyén vadkan látszik». A czímer és családnév a Gutkeled nemből való származásra vall.
Az egész család evang. reform. vallású.*
| Gút | TARTALOM | Gútkeled |