Gyulai

A Marosnémeti Gyulai grófok már a tizenhetedik század második felétől szerepeltek nálunk. Id. Gyulai Ferencz (1651) többek között a partiumbeli erősségek s hajdú városok generálja; neje Peéri Margit. Fia. (II.) Ferencz 1694-ben nyert báróságot I. Leopoldtól, első neje Barakonyi Klára, második Kapi Mária. E Ferencz Apafi Mihály tanácsosa, {558.} többek közt Közép-Szolnok főispánja. 1686 aug. 14-dikén Marus-Németi Gyulai Ferenczet, Közép-Szolnok vármegye főispánját és Váradi Inczédi Mihályt Schaerffenberg császári generálishoz küldi Apafi Mihály, erdélyi fejedelem vissza a békealkudozások folytatása czéljából és követei számára a fejedelem a generális jóindulatát és szíves fogadását kéri.*Alvinczi Péter Okmtár, I. k. 407. l. 1689 jun. 5-dikéről maradt fenn kétségkívül e Gyulai Ferencz szilágycsehi birtokának (arx Sz.-Cseh) registruma. A csehi, völcsöki és benedekfalvi határon (allodialis) termett búza 233 kalangya. Dézma a benedekfalvi, ardai, sülelmedi, monai határból 87. Fejérvári István a csehi majorban 114 kalangya búzaasztagot csépeltetett, melyből a cséplőrészen kívül 42 köböl lett, másodja 6 köböl. A benedekfalvi, ardai, sülelmedi és monai dézmabúzát szintén ő csépeltette, összesen 117 köblöt. A csehi határon Fejérvári 66 köböl búzát vetett el. Nagy-Szegen 38, Gardánfalván 6, Felső-Várczán 5, Tótfaluban 2, Illyésfalván 2, Egerbegyen 4, Alsó-Várczán 2, Közép-Várczán 1 subditust. Felső-Várczán 2, Tótfaluban 8, Illyésfalván 8, Egerbegyen 12, Alsó-Várczán 16, Közép-Várczán 4, Örményesen 6, Patakfalván 6 puszta telke volt. Az inai majorkodó földek Gardánfalvához számítvák.*GKG. nr. 17. és 18. 1690-ben Gyulai Ferencznek a középszolnoki Győrteleken jobbágyát említik.*U. o. A. fasc. VII. 1699 okt. 4-dikén kérést intéz Közép-Szolnok vármegyéhez Szilágy-Cseh város érdekében.*Nagyv. Múz. Blt. 1702 május 9-dikén (Marosnémeti Gyulai Ferencz) érdekében tanúvallatást tartanak Náprádon arról, hogy a Kapi-család mióta bírta a Hunyadi-jobbágy-családot. A vallomások szerint e család Barcsai Zsigmondnét szolgálta örökösképen.*GKG. C. fasc. XIII. 1691 szept. 24-dikén Bukaresten talán nem más Gyulai Ferencznek kelt a végrendelete Osdolai Kún István és Rhedey István stb. előtt, mert szilágysági vonatkozások nincsenek benne.*U. o. nr. 20. Közép-Szolnok {559.} vármegye 1705-ben Gyulainé asszonyomat írta ki lovas zsoldos állítására azzal a megjegyzéssel, hogy szükség szerint pénzzel adózik.*Szgy.

Az 1712. aug. 4-dikén néhai Kapi Máriagrófnő nagypaczali javairól fölvett lelettár szerint Paczalon az Érmezőn gróf Gyulai István szökött jobbágyának a szántóföldjéről van szó.*GKG. C. fasc. VI. 1721 ápr. 23-diki tanúvallatás szerint (gr. Gyulai István Kapi-részen vala egyike a nagypaczali örökös és legnagyobb birtokosoknak.*U. o. A. fasc. VII. 1736 előtt Széplakon Gyulai-, Macskási- és Toroczkai-részre oszlott a Kapi-rész, de az ehhez tartozó Kreszul pusztája osztatlan maradt,*U. o. A. fasc. X. 1766 ápr. 30-dika előtti tanúvallatás szerint Gyulai, néhai Kemény Sámuelné Macskási, gróf Mikes és Toroczkai Kapi-részen bírták majorságul a monói Mocsár-erdőt, melynek fele a Mikes-családot, fele a többit illette.*U. o. A. fasc. VII. 1722-ben (Marosnémeti gr. Gyulai István) szilágycsehi jószágigazgatója ura igérete alapján elzálogosított egy illésfalvi jobbágytelket illésfalvi Pap Simonnak száz vonás forintig*U. o. A. fasc. XX. (egy ugyanez évi ápr. 1-sején kelt szerződési levél szerint a középszolnoki Illésfalván egy házhelyet ad az oláh apnak).*U. o. C. fasc. XIII. 1725 jul. 7-dikén (gr. Marosnémeti Gyulai István) ifj. Pataki Mihály örökös jobbágyáért, a ki Hadad várában le van tartóztatva, kezességet vállalnak más ardói jobbágyok.*U. o. C. fasc. XVI. 1725 nov. 15-dikén gr. Gyulay Istvánnak) Szakács János és György sz.-csehi jobbágyáért kezeskednek Láposi Mihály, Kása Mihály, nemes személyek és más sz.-csehi jobbágyok.*U. o. 1726 jan. 30-dika előtt gr. Marosnémeti Gyulay István, kinek neje gr. Bánfi Judit, Nagyfaluban ifjú Bánfi Zsigmond udvarházánál atyafiságosan megegyezett ezzel az iránt, hogy a Teleki-leányágnak minő anyai ősi tőkepénze van a Teleki-fiúágnál.*U. o. Gróf Marosnémeti Gyulay István szilágysági jószágában {560.} lakó jobbágyoknak és zselléreknek jegyzéke 1729 jan. haváról maradt fönn. E jegyzék szerint volt Szilágy-Csehben 6 jobbágy-, 1 zsellér-család, 14 sessio, Győrtelkén 5 jobbágy, 1 puszta telek, Baboczán 2 zsellér, Bikáczán 4 zsellér, Felső-Várczán 2 zsellér, Tótfaluban 1 zsellér, 1 puszta telek, Vadafalván 1 zsellér, Patakfalván 1 puszta telek, Egerbegyen 4 jobbágy-, 3 zsellér-család, 2 puszta telek, Mosó-Bányán 1 zsellér, Örményesen 1 puszta telek, Égerháton a Sipos János- és Kis-László-féle puszta telkek, Alsó-Szivágyon 2 zsellér, 1 puszta telek, Felső-Berekszón 1 jobbágy, 1 zsellér, Alsó-Berekszón 4 zsellér, Gardánfalván Veresmarti Gergely, Erdélyi Nyikora zsellérek, 1 puszta telek, Szélszegen 2 jobbágy, 1 zsellér, Alsó-Várczán 1 jobbágy és 1 puszta telek, Tóháton 1 zsellér, Sülelmeden 2 zsellér, Monóban Pataki, Mihály, Csoma, Bálint nevűek, 1 udvari bíró, 1 szabados, 6 jobbágy, 1 puszta telek, Ardóban 1 jobbágy, 1 zsellér, 1 puszta telek. Benedekfalván 1 zsellér, 1 jobbágy (Orosz és Molnár nevűek), 1 puszta telek, Széplakon 2 zsellér, 2 jobbágy, 1 puszta telek, Náprádon 10 jobbágy, Inóban 3 zsellér, Nagy-Szegen (Fülep és Borlafalusi nevű) 2 jobbágy, 1 zsellér, Újfaluban 1 zsellér, Kis-Várczán 1 puszta telek, Felső-Szivágyon egy harmadrész puszta, Ilyésfalván 2 puszta telek, Godonyaszon 1 puszta telek. Taksások: Tótfaluban, Alsó-Várczán, Mutoson, Széplakon, Náprádon, Benedekfalván, Horvátiban, Kelenczén.*GKG. C. fasc. XVI. Ez évi febr. 4-dikén (gróf Marosnémeti Gyulai István) győrteleki szolgájáért, Rojbey Simonért kezességet vállalnak idősb Wesselényi István mutosi jobbágyai,*U. o. 1733 február 25-dikén (gróf marosújnémeti Gyulai Istvánnak) egy középszolnoki győrteleki jobbágyáért, Rojb Simonért, talán az előbbivel egy, a ki a hadadi várban le van tartóztatva, 300 forintig lesznek kezesek győrtelki, mutosi jobbágyok és nagyszegi, oláhhorváti zsellérek.*U. o. 1732 febr. 27-dikén (L. B. Gyulai István) {561.} szilágyszegi kuriális házábn megesketnek egy szökött jobbágyot, hogy Gyulait szolgálja,*GKG. C. fasc. XVI. márcz. 18-dikán (gróf Marosnémeti Gyulai István) érdekében tanúvallatást tartanak a középszolnoki Széplakon. A tanúvallomások szerint Gyulainak itt oly örökségei vannak, melyeken örökös jobbágyok laknak.*U. o. fasc. XIV. 1733 jan. 21-dikén (Marosnémeti gr. Gyulay István) középszolnokvármegyei és szilágycsehi jószágának mostani felügyelője, nemzetes és vitézlő Enyedi Gergely kérelmére a középszolnoki Náprádon tanúvallatást tartanak az ekézsia földére vonatkozólag, melyhez Gyulai is igényt tart. Az egyik tanú szerint azonban azt vallja, hogy az osztozkodáskor a náprádi «papék telekje», Gyulai-részre jutott. Az osztozkodó felek a Gyulai-, Mikes-, Macskási-, Toroczkai- és Bethlen-családok voltak.*U. o. 1733 jun. 10-dikén (gr. Gyulai Istvánnak) Mészáros András nevű, szilágycsehi örökös jobbágyáért kezességet vállalnak 400 magyar forintig sz.-csehi, sz.-udvarhelyi, náprádi, sz.-újlaki, ardói, győrteleki, benedekfalvi és f.-várczai jobbágyok.*U. o. fasc. XVI. 1742-diki tanúvallatás szerint (Gyulai István gr.) jobbágyának, Biró Tamásnak M.-Csaholyban szántóföldje van.*Bl. Marosnémeti gróf Gyulai István, kamarás egyike vala azon nagypaczali nagyobb közös birtokosoknak, a kiket 1743 aug. 2-dikán arról értesítenek, hogy az erdőt fel fogják osztani.*GKG: A. fasc. VII. 1744 ápr. 15-dikén (Gyulai István) részére az iránt foly tanúvallatás, hogy a csehi méltóságos possessorok osztozásakor a Nagy Zsigmond kaszálórétje Gyulainak jutott-e?*U. o. A. fasc. X. 1751-ben (gróf Marosnémeti Gyulafi István) a középszolnoki Náprádon kertjének elpusztítása miatt «kezesség alá» vetett egy jobbágyot, a kin az alispán mégis 20 forintot hajtott föl. Ez ügyben tanúvallatást tartottak és Gyulai a vármegyéhez levelet intézett.*U. o. C. fasc. XIV. 1756 jun. 14-dikén Széplakon arról tartottak vizsgálatot, {562.} hogy Gyulai István miért nem veheti birtokába a vízmosásokat és mennyit foglaltak el ezekből a náprádi és széplaki birtokosok,*GKG. A. fasc. X. aug. 2-dikán ugyancsak az ő (Gyulai István) részére Nagy-Paczalban folyt nyomozás, a mely szerint Káli Kún István és neje Keserű Zsófia idegen jogon lettek birtokosok Nagy- és Kis-Paczalban.*U. o. Az erdélyi itélőmesternek 1757 nov. 8-dikán királyi pecsét alatt alatti átirata szerint gróf Marosnémeti Gyulai István tiltakozik a Kapi-jószágokra, ú. m. az aranyi és bakai (Hunyad), a zarándvármegyei, küküllővári, a szilágycsehi, szamosudvarhelyi, csengeri, sonkádi és bármi néven nevezhető más birtokokra vonatkozólag.*U. o. C. fasc. XIV. 1758 ápr. 12-dikén gróf Gyulay István, mint felperes és gróf Mikes Antal náprádi jobbágyai között foly per Náprádon az úri-szék előtt.*U. o. A. fasc. X. 1783-ban bizonyságot tesz tizenöt tanú, hogy néhai gróf Gyulai István Paczalban a Hegyes-Tető szőlőhegyen «szőlőket építtetett». Sz.-Csehben a tiszti lakást építtette s a Csokás helyen egy darab erdőt irtatott.*U. o. A. fasc. XX. 1815 szept. 7-dikén másik gr. Gyulai István (III.) jószágigazgatóját arra kérik a csekenyei zsellérek, hogy tekintettel nyomorúlt sorsukra, engedje el a vetőmag visszafizetését. Szept. 20-dikán ugyanezen Gyulai jelentést kap gazdasági ügyben N.-Paczalról Szabó Rácz Páltól.*U. o. A. fasc. XIII–XIV.

A főkormányszéki levéltárból 1799 márczius 13-dikán Marosnémeti Gyulai József részére kiadott kir. itéletlevél szerint 1762 szept. 16-dikán az alsószivágyi, továbbá a mosóbányai, az egerbegyi, az oláhhorváti, benedekfalvi, náprádi birtokokon folyt tanúvallatás szintén oly földek ügyében, melyeket az egyház vagyonának foglalt, de a gróf tartott hozzájok igaz just.*U. o. C. fasc. XIV. E (Marosnémeti gróf Gyulai) József egyike vala azon monói közös birtokosoknak, a kikkel 1766-ban szemben állt {563.} Zabolai gróf Mikes Antal a monói Mocsár-erdő határát illetőleg. Ez ügyben április 30-dika előtt tanúvallatást tartottak.*GKG. A. fasc. VII. Ez évi nov. 16-dikán Gyulai Józsefet fölhívták, hogy a Lekcsei Sulyok György, középszolnoki főispán magvaszakadtával Cseh vár- és városból meg a hozzá tartozó falvakból reá eső birtokot adja vissza a kincstárnak.*U. o. A. fasc. XV–XVI. (Gyulai József) 1776 és 1778 között a magyarcsaholyi evang. reform. egyháznak adományt tett. 1791 junius 25-dikén L. br. Gyulai József figyelmezteti Toroczkai Zsigmond vejét és fia gondnokát, hogy fenntartja jogát a sz.-csehi nemesi kuriális hely egyharmadához.*U. o. A. fasc. VII. 1794 jul. 20-dikán Szilágy-Csehben tesz végrendeletet Gyulai József gr. B. Inczédi Mihály és id. Péchy Imre előtt. «Mi és mennyi légyen keresményem, megtaláljátok, én keveset kereshettem, magatok jól tudjátok, mennyit költöttem reátok mind hárman, magam is hazám és nemzetem szeretetiért, nem a magam ambitiómért két ízbeli hazámon kívül való járásommal mennyit el nem költöttem.» Vármegyénkbeli dolgot nem érint.*U. o. A. fasc. X. Kívül: Ezen ide zárt irásom halálom után három kedves gyermekeim együttlétekbe bontsák fel.

1797 ápr. 22-dikén Gyulai József Szilágy-Csehből azt írja L. br. Kászoni Bornemissza Józsefnek, hogy ez az első osztálylevélből tudhatja, mi jutott a Tököli-részre.*U. o. B. fasc. XIV–XVI. A nemesi fölkelők ez évi összeírásában gróf Gyulai József mint alsó- és felsőberekszói, ardói, bajomi, bábczai, benedekfalvi, bikáczai, csekenyei, felsővárczai, gardánfalvi, hadadgyőrtelki, illésfalvi, magyarcsaholyi, monói, mosóbányai, nagypaczali, nagyszegi, oláhhorváti, somfalusi, sülelmeid, szélszegi, szilágycsehi főbb, alsószivágyi, alsóvárczai, balázsháza-zölczei, bükktótfalusi, egerbegyi, égerháti, érkávási, kelenczei, oláhcsaholyi, örményesi, tóháti, vadafalvi kisebb birtokos fordúl elő.

1766 nov. 10-dikén Gyulay Lajost*Nagy Iván egy, 1800-ban született s egy, 1845-ben meghalt Lajost ismer. is megintették, hogy a Lecskei Sulyok György magvaszakadtával Cseh és a hozzá {564.} tartozó falvakból a kincstárra eső birtokokat adja vissza, különben törvénybe idézik.*A kir. táblának Bethlen Lajos gróf részére 1767 jan. 29-dikén adott átiratában. GKG. A. fasc. XV–XVI.

1778-ban Szilágy-Csehben és Nagy-Paczalban megállapítják, hogy a Macskási-részhez tartozó sz.-csehi és n.-paczali jószágokat Alvinczi Gáborné G. Gyulai Kata vette birtokába Kemény Sámuelné Macskási Kata halála után, Gyulai Kata halálával pedig férjére, Alvinczi Gáborra szállottak e birtokok.*GKG. A. fasc. XX.

Az itt szereplők családfája:

I. Ferencz 1651 – Pécsi Margit; II. Ferencz 1686-ban középszolnoki főispán – a) Barakonyi Klára – b) Kapi Mária; I. István † 1662; a) III. Ferencz 1674–1728 altábornagy – Bánfi Mária; b) II. István † 1758 október 13. – Bánfi Judit; IV. Ferencz tábornok – gr. Haller Karolina; József 1762–1799. kővári kapitány – br. Jósika Mária; (László) †; Kata – Alvinczi Gábor; III. István – gr. Bánfi Bora

Gyulai Mihály (gróf) Fejérvári Klára (Czigányiban és Fürményesen 1797-ben talákoztunk vele) férje, a kit Nagy Iván családfáján nem találunk.

A gr. Gyulai-utódokat 1805-ben azon szilágycsehi járásbeli adómentes névsorába vették föl, kik «a haza csendességben való tartására lóval, fegyverrel vagy gyalog kiállhatnak», illetve lovast, fegyverest, galogost tartoztak állítani.

E család utolsó férfi-sarja Sámuel gróf, altábornagy, a ki 1803-ban született s 1886 aug. 20-dikán halt meg.

Czímerét Nagy Iván így írja körül: Négy felé osztott paizs, melynek első és negyedik kék udvarában vörös mezű kar kivont kardot tart, a harmadik s negyedik vörös udvarban magas sziklákon repülő fehér galamb egyik lábán áll, {565.} csőrében zöld olajágat tart; a paizs közepét kisebb ezüst vért foglalja el, melyhez oroszlán ágaskodik, első lábaival nyilt sisakot tartva, a sisakból három strucztoll emelkedik ki, két fekete sas szárnyai között. Az egész paizs fölött létező sisak koronájából az előbbihez hasonló oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. A paizs telamonjai két oldalról arany oroszlánok.*Nagy Iván, Pótlék-k 263. la.

Gyulai néven a tizenhetedik század második felétől más családbeliek is szerepeltek vármegyénkben. Lássuk most már ezeket.

Miklós (Nikolaus de Gyula) 1452–1457. az erdélyi püspöknek tasnádi vikáriusa.*Munkám i. k. 506. l. és Bunyitai: Schematismus. 376. lap.

1667 julius 3-dikán Gyulai István és neje, Csatári Anna asszony Szénás Dávidtól két erdődi jobbágyot vettek zálogba.*Nagyv. Múz. Blt. e. és egyk. más.

1780-ban és 1781-ben Váradi Gyulai György krasznavármegyei assessor.*Gencsi-lt. nr. 448. és nr. 451.

Gyulai Ferencz 1781-ben zilahi, kraszna-utczai lakos.

Gyulai György 1794-ben somlyai elűljáró.

Az 1797-diki összeírásban Gyulai István (Nemes), sámsoni saját telkén lakó egyházi adómentes nemest, Antal, kisebb birtokost s László peleszarvadi urasági tisztet találjuk. Gyulai Lászlót lovasnak vették föl a sámsoni fegyverfogható adómentes nemesek 1805-diki névsorába, Jánost pedig gyalogosnak. Mindketten homagiális esküt is tettek, valamint Gyulai Áron, peleszarvadi nemes.

1806-ban Gyulai Ferencznek 3 lakott és 1 2/3 puszta antiqua meg 1 lakott nova jobbágytelke volt Lecsméren.

1808-ban Gyulai Andrásnak, a kit gyalogosnak írt ki Kraszna vármegye, 2 antiqua és 2 nova jobbágytelke volt Krasznán. Említve van Gyulai László, horváti lakos is, a ki Szabó Lászlóval együtt 1/2 antiqua és 1/2 nova jobbágytelket {566.} bírt Krasznán. Gyulai Istvánnak és Lászlónak (ezeket is gyalogosoknak írta ki Kraszna vármegye) 1/2 antiqua jobbágytelkök volt Kraszna-Horváton. Ugyanitt 1/4 antiqua jobbágytelket bírt Gyulai Erzsébet, a pap neje. László, krasznahorváti lakosnak 1 antiqua jobbágytelke Paliczkán, 1 antiqua és 1/2 nova jobbágytelke Rátonban volt még.

Egy Gyulai Károly 1847-ben krasznavármegyei iktató.*FNagy Iván, IV. k. 491. l. Ippi Gyulai Károly 1861-ben krasznavármegyei esküdt. Egy Gyulai Károly 1862-ben krasznavármegyei másodalispán.

Gyulai Miklós 1867–1873. ardói, 1876-ban récsei evang. reform. pap.