| 1. Neve. | TARTALOM | 3. Kiváltságai. |
2. Földrajzi fekvése.
(Határai, vizei.)
Egy 1854-beli följegyzés szerint határai északról Vaja és Czigányi, keletről Vártelek és Mojgrád, délről Zsákfalva, Csömörlő és Ördögkút, nyugotról Gurzófalva, Egrespatak és Panit határai. Ezeket a határokat a provisorius földjövedelmi adó behozatala végett 1852-ben és 1853-ban újból kijárták és kijelölték.
Egy nevezetes határjárás 1409-ben ment végbe. Gara nádor rendeletére, István püspök járta körül a határt. A határjárás kezdődött a Panith pataknál ott, a hol ez érinti a Miczetelki praedium határát, ott körülbelől, a hol ma a nyiresi fogadó van. Innen lefelé menve a Panith mentében ott, a hol ez az Erek folyóba szakad, a Miczetelki praedium felőli részen egy határhalmot állítottak, illetve újítottak meg. Azután az Erek folyó mentén kelet felé addig haladtak, a hol Czigányvaja patak ömlik az Erekbe, honnan az Erek folyó mentén fölmenve Czigányi falu széléhez értek, ezt balra hagyva átmentek az Ereken és ott egy határhalmot kiigazítottak. Aztán újból keleti irányba haladva Váróleke és Erek egybeszakadásánál ismét egy régi határhalmot javítottak ki. Innen {454.} tovább nagy terülten át egy magas hegyre értek, az úgynevezett Nagymál guardiájához* s ott egy szegletben a szántóföldek között kijavítottak egy régi határhalmot. Tovább haladva északi irányban a réten a nagy úthoz értek, melynek északi részén újból egy határhalmot igazítottak ki, azután megmászva a Nagymál guardiáját, az Ayerum nevű (1411-ben készült okmány szerint is Ály nevű helyen) meredek lejtőn egy tölgyfa mellett határhalmot csináltak, s ott István püspök püspöki jelvényeit felöltve s bal kezébe véve püspöki botját, jobb kezét pedig mellére téve, a nádor itélete szerint, saját személyében esküt tett arra, hogy a körüljárt határok és emelt határjelek a valódiak az ő Zilah s Miczetelke praediuma, s a Jakcsi János és Mihály czigányi birtoka között, miért is az {455.} általa követelt három eke föld nem a Jakcsiakat, hanem őt illeti.
Fekvését úgy írja körül egy följegyzés, hogy a «Meszes hegy aljában minden oldalról hegyek környezik, de a zilahi pataknak s azontúl a Krasznának völgye összeköti az érmelléki síksággal».* A városon keresztülfolyik két patak egyik a Tyúkól-utczáról le, a piaczon a másik a Kraszna-utczán keresztül, a melyek a Polgári-téri nagy hídon alól egyesülnek. Az ekként egyesült patak az Alszeg-utczán le, a mihályhidi rét- és nagyszegi máléföldeken, a czigányii határon keresztül folyik, majd az Egrespatak felől lejövő másik, a zilahi határon a Kávásnál és Micze terén keresztül a Nyires alatt elfolyó, úgynevezett Micze patakkal a vajai határban egyesűl s aztán Zilahi patak néven halad mindenütt a völgyön, míg a sarmasági határon Lompért alatt a Krasznába szakad. Ezek a patakok bár régente nyáron át is több malmot hajtottak, forró nyárban merőben kiapadnak, nagy esőzések alkalmával pedig károkat okozva, gyakran kiáradnak.*
| 1. Neve. | TARTALOM | 3. Kiváltságai. |