Kádár

1530-ban Lelei Kadar Ferenczet tanúnak jelölte ki János király, a mikor meghagyta, hogy Vicsa birtokba iktassák be Őrmezői Móré Jánost.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. M. nr. 20. Lelei Kadar Ferencz 1538-ban elad Doba birtokon a visszavásárolhatás feltétele mellett egy úri telket három puszta telekkel és tartozékaival együtt Sándor Ferencznek és Lászlónak meg néhai Sándor János leányának, Annának. Az említett telkek a néhai Dobai {701.} Sándor, Mihály és Gergelyéi voltak.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. D. nr. 1. 1549-ben, mint lelei egytelkes nemest 25 dénárnyi adóval rótták meg.*Dical. Az országbíró ekkor Haraklányról többek között Kadar Ferenczet is kijelölte királyi emberül, a mikor meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy Haraklányi Miklós javára Vártelkén és Nyirsiden helyszíni vizsgálatot tartson özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia Miklós ellen,*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. H. nr. 1. a kik elfoglalták és kiirtották a Haraklányhoz tartozó Kesarajáróföld nevű földrészt is.*U. o. lad. 26. B. nr. 61. 1570-ben Kadar Ferencz lelei jobbágyait egy kapu után adóztatták meg.*Dical.

1629-ben Lelei Kádár Miklós Közép-Szolnok vármegye egyik alispánja.*GKG. 1637-ben (viceispán) követ a fejérvári gyűlésen. 1641-ben talán más Lelei Kádár Miklós Közép-Szolnok vármegye egyik szolgabírája,*U. o. A. fasc. VII. mert Kádár Miklós 1642-ben is alispán Középszolnokban.*Szgy. 1639. és 1640. évi adatok: GKG. fasc. a. VII., XV., XVI.

Kádár István, Mihály és K. Kádár Mihály, királydaróczi nemeseket Középszolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. Ferencz, János és Mihály 1741-ben homagiális esküt tettek. Mihály, Ferencz és Péter, királydaróczi lakosok 1771-ben nemességök igazolását kérik Közép-Szolnoktól.*P. C. Product. 158. l.

1747 Szent György havának 11. napján Kádár János, nemes személy, 40 év körüli, tanúskodik egy deésházi tanúvallatásnál,*Szgy. minden bizonynyal az a János, a ki 1741-ben a deésháziakkal tett homagiális esküt.

Kádár Zsigmond 1741-ben zilahi polgár. A Kádár-család tagjai 1781-ben Zilahon az Alszeg-, Tyúkól- és Kraszna-utczán laktak.

Ily nevű családok tagjai 1797-ben Király-Daróczon, Kraszna-Mihályfalván és Tasnádon kisebb birtokosok, saját {702.} telkükön lakó egyházi adómentes, vagy más telkén lakó adózó nemesek.

Id. és ifj. Ferencz (gyalogosok), krasznamihályfalvi fegyverfogható adómentes, Ferencz (41 éves, bérlő; lovas), érkávási, József (40 éves) és Mihály (28 éves; Vai Mária kisasszony tisztje; lovas), tasnádi fegyverfogható nemesek, továbbá Gligor, György és Toma, alsószivágyi szabadosok előfordúlnak az 1805-diki összeírásban. Ifj. Ferencz krasznamihályfalvi, Ferencz, kávási, József és Mihály, tasnádi nemesek homagiális esküt is tettek.

1808-ban Varsolczon 1/2 adózó lakótelke volt Kádár Istvánnak és Szilágyi Ferencznek, a kiket Kraszna vármegye gyalogosoknak írt ki, de nincs nekik sem köntösük, sem fegyverök. Lompérton más három társával együtt 1/4 adózó lakótelket bír Kádár István. Mind a négyen «igen tehetetlen szegény emberek».