Károlyi

Több ily nevű család szerepelt.

1423 jun. 3-dikán Károlyi Bertalant azért bírságolta meg Miklós, torontáli esperes és tasnádi vikárius, mert nem mutatta föl a néhai Meggyesi Margit hozományára és hitbérére vonatkozó levelet.*Zichy-Okt., VIII. k. 93. l.

{708.} Karolyi Jánost és Parlaghi Györgyöt (mfci) 1476-an beiktatják Suthak István krasznavármegyei Suthak-Újlak, Maládé és Szoros birtokaiba meg más jószágaiba, de ellentmondtak.*Lelesz, Stat. pag. 241., Dl. 27,702. és 29,839.

Károlyi literatus István nemes 1496-ban a tasnádi papiszék jegyzője.*Bunyitai: Schematismus, 376. l. Károlyi István 1508–1513. krasznai r. kath. főesperes.*Gr. Károlyi Okl. III. 61.

Károli András 1540 tájt aláírt egy szerződést, a melyben Majádi Miklós lompérti földeket zálogosít el.*Gencsi-lt. nr. 926.

1543-ban a (Karoly és Karolÿ) Péter szántói jobbágyait 13, a szilvásiakat 6, a kávásiakat*Gr. Károlyi Okl. III. 61., a hídvégieket 2, a hataniakat 1, 1549-ben (Karolÿ) a kávásiakat 5, a hatvaniakat 3 kapu után adóztatták meg.*Dical.

1550-ben Ferdinánd király meghagyására megidézik Karoli Zsigmondot és Dénest, a kik ezelőtt többedmagukkal megidéztették volt Nagyfalusi Losonczi Bánfi Istvánt apja birtokából kijáró negyedrész tárgyában.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 54.

1553-ban Karoli Lőrincznek egy szegénye volt Lompérton,*Dical. míg (Karolÿ Lőrincz) ilosvai jobbágyai egy kapu után fizettek adót.*U. o.

1554-ben Karolÿ Jánost (egr.), a ki mint gyám nevelte néhai Báthori Szaniszlófi Farkas gyermekeit: Zsigmondot és Annát és bírta ennek Somlyó, Perecsen, Hídvég, Újlak, Badacson, Győrtelek, Szoros, Endrefalva, Csehi, Kerestelek meg más, szatmár- és szabolcsvármegyei jószágait, megidézteti Farkas testvére, Istvánt, mert a gyámság ezt illette volna meg.*Lelesz, aCt. an. 1554. f. asc. 2. nr. 7.

Károlyi Lőrincz 1565-ben félházhely puszta telket zálogosít tovább 16 forintért húgának, Ilotay Borbála asszonynak Szakácsiban.*Nagyv. Múz. Blt.

Károlÿ Györgyné (egr.) Borbála és gyermekei: Péter és Borbála azok között voltak, a kik ellen 1570-ben Briberi Melith {709.} István pert folytat Csaholyi György és Gáspár Panit, Zölcze, O.-K.-, M.-Csaholy részbirtokai tárgyában. A pert az alperesek meg nem jelenése miatt Melith nyerte meg.*Lelesz, Act. an. 1570. fasc. 1. nr. 22.

1570-ben a (Karoly és Karolÿ) György kávási és hatvani jobbágyai 4–4, a szodoróiak pedig 1/2 kapuszámnyi adót fizettek.*Dical.

1570-ben II. János király itélőlevelet adott ki Mogyorói L. Bánfi Pál, felperes számára Károllyi László leánya Anna, Dobczai Istávnné Borbála, Makrai Bertalanné Erzsébet, Kendeffi Miklós, János és László, Cseffei Benedek fiai: Ferencz, János és Kristóf stb. alperesek ellen a krasznavármegyei Valkó-vár, Nagyfalu és Kraszna városok; Váralja, Felső- és Alsó-Jaáz, Bagolyfalu stb. birtokok és részbirtokok meg Magyar-Kaznacs praedium és ezek határjárása, kimérése s negyedrészre osztása ügyében. E per úgy szállott az alperesekre, hogy Bánfi Petronella és Várdai Klára örökbe fogadták Bánfi Imrét.*Bl. fasc. G. nr. 8. Károli Lászlót a L. Bánfiak krasznavármegyei Nagyfalu, Zovány, Halmosd, detrehem, Elyűs, Gyümölcsénes, Oláh-Valkó, Fűzes, mindkét Bán, Bogdánháza, Reghpatak, Tusza, Bagolyfalva és Felső-Perje birtokaiból csak a leánynegyed öröksége illete meg.*Bl. fasc. MM. nr. 15. 1573-ban Károlyi László leánya Anna alperes ellenében Bánfi Pált iktatták be Valkó vára s a fönnebb elősorolt birtokokba.*Bl. fasc. G. nr. 6.

Károlyi László felperes részére Gyulafi László alperes ellen, kinek emberei Sz.-Cseh városában hatalmaskodtak, tanúvallatás tartását parancsolja 1572-ben a fejedelem.*GKG. A. fasc. II.

Károlyi László 1575 előtt elvesztette hűtlenségbe esésével a középszolnoki Inó és Kis-Goroszló meg a dobokavármegyei Őrmező, Fűzes és Szent-Péterfalva birtokokat.*U. o.

Károli György és Mihály (egr.) 1573-ban megintik Rozsályi Kún Lászlót és Istvánt, mint gyámjaikat a középszolnoki {710.} Kávás, Hatvan meg más vármegyebeli jószágokban levő és kétezer forintra tehető arany és ezüst ingóságok tárgyában.*Lelesz, Act. an. 1573. nr. 36. Károlÿ Mihály (egr.) meg özv. Kún Borbála, mint károlyi Györgytől született fiai: Péter és István gyámanyja 1576-ban Rozsályi Kún Domokost intik meg, a ki nem számolt be előbbieknek az itt említett javairól, miket mint gyám és gondnok bírt.*U. o. act. an. 1576. nr. 7. Karoli Mihály (egr.), mint felperes 1589-ben új itélet hallgatására idézteti Rozsályi Kún Miklóst, özv. Rozsályi Kún Lászlóné Semsei Sárát, mint leányainak: Margitnak és Zsófiának gyámanyját meg özvegy Kún Istvánné (Zinÿ) Szini Borbálát, mint gyermekeinek: Lászlónak és Annának gyámanyját eme jószágok tárgyában.*U. o. Act. an. 1589. fasc. 2. nr. 54. Károli László fiának, Péternek fia, Mihály (egr.) és Rozsályi Kún László fia, Miklós 1591-ben is vallomást tesznek a fenti részbirtokok tárgyában.*U. o. Act. an. 1591. fasc. 1. nr. 4. Károlÿ Péter huszonnégyezer forintra tehető arany és ezüst ingóságain, a középszolnoki Kávás és Hatvan részbirtokain meg más megyebeli birtokrészein ekkor egyeznek meg Károlyi Mihály, a fenti Péter fia meg Rozsályi Kún Miklós; előbbi a maga és gyermekei: Mihály, Zsuzsánna és Eufrózina meg néhai Károlyi Györgynek Kún Borbálától született leányai: Kémeri Istvánné Katalin, Guthi Péterné Anna és Zsófia nevében, utóbbi pedig a maga és nővéreinek: Margitnak és Zsófiának gyámanyja: Semsei Sára személyében.*U. o. fasc. 1. nr. 53.

Ide tartozó családfa:

Károli László*U. o. Act. an. 1591. fasc. 1. nr. 53.; Anna*U. o. Act. an. 1576. nr. 7. – Kún László; Miklós; Domokos 1576; Péter; György*U. o. Act. an. 1573. nr. 36. 1573; Mihály – Perényi Erzsébet; Mihály 1591; Zsuzsánna 1591; Euphrosina 1591

{711.} Özv. Csaholyi Ferenczné Károlyi Fruzsina 1580 jul. 26-dikán kelt végrendeletében egy ezüst sótartót, «kin az Karoly czímer» van, Károlyi Mihálynak hagyományoz.*Gr. K.-ltár III. 417. lap. Azon itéletet, melyet özv. Csaholyi Ferenczné Károlÿ Fruzsina ellen hoztak a középszolnoki Panit, O.-M.- K.-Csaholy jószágokra, Zölcze praediumra meg más szatmármegyei jószágokra vonatkozó oklevelek lefoglalásáért, Briberi Melith Istvánnak adják ki 1582-ben.*Lelesz, Act. an. 1582. fasc. 2. nr. 61.

A XIV. század végén Károly Mihály, Melith, Kapi András, Csáki Kristóf és Lónyai István a Csaholyiak jószága tárgyában egyezkednek.*GKG. A. fasc. VII.

Károllyi Laantz László visszaadja 1588-ban nagyanyja Bánfi Zsófia leánynegyedét a krasznavármegyei Valkóvár és tartozékai, továbbá Nagyfalu, Halmosd stb. birtokokból Szenttelki L. Bánfi Farkas és Kristóf felpereseknek.*Bl. fasc. G. nr. 3.

Károlyi Mihályt Közép-Szolnokban fekvő kávási (Kawas) és hatvani (Hatwan) birtokaiban 1588 május 8-dikán új adomány czímén megerősíti Somlyói Báthory Zsigmond, erdélyi vajda.*Gr. K.-ltár III. 446. l. Károly Mihály hatvani jószágára 2 rótt ház után négy forintnyi adót vetettek ki 1604-ben.*Dical. 1609 szept. 14-dikén odaadta Mihály a kávási jobbágyházát s benne lakó örökös jobbágyát Újnémethy Istvánnak egy károlyi jobbágyért.*Nagyv. Múz. Blt. Mihálynak és utódainak 1609 decz. 11-dikén adományozza II. Mátyás király a bárói rangot és méltóságot.*Gr. Kr.-ltár IV. 46., 47., 48., 49. l. Károlyi Mihály 1616 ápr. 21-dikén adós Károlyi Fruzsinának (Bánfi Mihálynénak) 2525 forinttal; ennek fejében átadja neki hatvanbeli (Közép-Szolnok) részét egészen, csak egy ház helyét tartván meg magának, továbbá a Káváson (Közép-Szolnok) levő részének hasonfelét «nyíl szerint osztván» és ugyancsak Közép-Szolnokban a Kékecz nevű rétnek hasonfelét, mindaddig, míg az {712.} említett összeget le nem teszi.*Gr. K.-ltár IV. 121. l. Mihály 1619 junius 9-dikén Csanády Izsáknak kávási jobbágyokat ad zálogba. Prépostvári Zsigmond 1619 decz. 7-dikén kelt levelével Károli Mihály (s Melith Péter) előtt adja át a felegregyi s szentpéterfalvi részjószágokat, melyeket ezer magyar forintban zálogban bírt, Rétsey (Rétzey)*Szgy. Pálnak, a ki ő hozzá való igaz barátságát egynehány dologban megmutatta.*U. o. Tölgyes és Hidegkút falvak Közép-Szolnokban 1626-ban szintén a Mihály birtoka; végrendeletében intézkedik róluk.*Gr. K.-ltár IV. 211. l.

1605 junius 5-dikén a károlyi evang. reform. közzsinat Caroli Istvánt küldte papnak (Ér?) Kisfaluba.*Tört. Tár, 1898. évf. 625. l.

Károlyi Benedek 1626-ban nagyfalusi evang. reform. pap.

Károli György 1631-ben érszentkirályi evang. reform. pap.*Szgy.

Károli Dániellel, másként Zabo Dániellel szerepel Báthori Zsigmond alatt 1586–1598, 1601–1602 közt)*Gencsi-lt. nr. 376. a Szabó családnál ismerkedünk meg.

Károli Jánosné Judith 1628-ban azon jognál fogva akarja elnyerni Bagost, Hosszúaszót és Dobokát, hogy ezeket Báthori István, erdélyi fejedelem az ő rokonának: Dobkai Básti Jánosnak és mindkét nembeli utódainak adományozta.*Bl. fasc. KK. nr. 14. Bagosi Károli János annak a Zakariás Juditnak volt a férje, kit és kinek mindkét rendbeli örököseit meg a testvéreit Katalin fejedelemasszony megerősítette 1630-ben a dobokavármegyei Balázsháza, Tihó, Kettősmező, Galgó stb., a krasznavármegyei bagos, a középszolnoki Czégény és más belsőszolnoki birtokokban, miket már őseik is bírtak.*U. o. JJ. nr. 10.

Özv. Károlyi Mihályné Segnyei Borbála zálogba vett Szénás Ferencztől öt évre egy tasnádszarvadi jobbágytelket és e zálog alapján egy itteni erdő irtásához fogott. 1641-ben Szénás Péter eltiltja emez erdőtől úgy az özvegyet, mint fiait: Ádámot és Lászlót.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. S: nr. 49.

{713.} Károlyi Ádám és Károlyi László között a leleszi konvent előtt 1648 dezc. 1-sején osztályegyezség létesűlt, mely szerint Károlyi Ádám a Káváson, Hatvanban, Szentmiklóson, Szakácsiban és Szarvadon Közép-Szolnok vármegyében levő részjózságokat s a tasnádi, peéri hegyen levő szőlőket kapja; Károlyi László pedig Magasfalvát, Pribékfalvát, Tölgyest és Hosszúfalvát Belső-Szolnok vármegyében.*Gr. K.-ltár. IV. 279., 280. l. 1651 márczius 23-dikán Károlyi Ádám érhatvani jobbágyai kezességet vállalnak egy egy hatvani jobbágyért.*Nagyv. Múz. Blt. Károlyi László 1688 decz. 11-diki végrendeletében fiára Sándorra hagyja Közép-Szolnokban levő hatvani és kávási részbirtokait, úgyszintén Tasnádon egy nemes kúriát.*Gr. K.-ltár IV. 564. l.

Károlyi István 1669-ben egrespataki evang. reform. pap.

Károlyi Györgyné Mezőséghy Erzsébet, tasnádszarvadi lakos 1673 jun. 3-dikán elzálogsít egy ákosi puszta telket Pap Istvánnak.*Nagyv. Múz. Blt.

«Gróf Károlyi Sándor Alsó-Felső-Kegyét, mint régenten az ecsedi várhoz tartozottat» kérte föl 1719-ben.*Szirmai Szatmár, 1810; II. 153. l. 1777-ben gróf Károlyi Antalt Kegye birtokában új királyi adománynyal és gróf Aspremonthnak örökös bevallása következtében erősítik meg.*U. o. 1810. II. 153. l.

Nagy-Károlyi Károlyi Ferencz gróf örökös vallomást vett Lónyai Ferencztől, mint neje, Panyaloki Galambos Sára megbizottjától Tasnád városára néze; 1779-ben azonban tiltakozik ez ellen Barcsai (?) Miklós, valamint az ellen is, hogy Tasnád városába beiktatták Károlyi Antalt,*Lelesz, Act. an. 1779. nr. 62; prot. folio 56. a ki ekkor Tasnáddal, ennek környékén több helyt (Balásháza, Tasnád-Szarvad, Kisfalú, Csög, Uszható, Mindszent, Csány, M.-Csaholy, Szent-Miklós praediuma) kapott még birtokokat. Szatmár vármegye főispánja, belső titkos tanácsos, a Terézia-rend lovagja stb.*Bl. fasc. KK. nr. 20.

{714.} 1797-ben Antal gróf diósadi kisebb, József gróf Ákoson, Balázsházán és Zölczén, Csányban, Ér-Hatvanban, Ér-Káváson, Ér-Szentkirályon, Géresen, Király-Daróczon, Magyar-Csaholyban, Usztatón, Peérban, Tasnádon és T.-Szarvadon főbb vagy kisebb birtokos; utóbbi királydaróczi uradalmában az urasági tiszti állás üresedésben van.

1806-ban gr. Károli Józsefnek volt 1 lakott antiqua és 3 lakott nova jobbágytelke Somlyó-Újlakon, 1 lakott antiqua és 1 lakott nova jobbágytelke Keresteleken.

1808-ben gr. Károlyi Józsefnek Hídvégen 1 antiqua és 7 nova jobbágytelke, Varsolczon 6 antiqua jobbágytelke volt (gr. Károllyi Józsefnek).

A gróf Károlyi-ház 1809-ben birtokos Alsó- és Felső-Szopron s bírja Kegyét.*Szirmai: Szatmár, 1810: II. 152. l.

Gr. Károlyi Sándor 1881–1884. szilágyvármegyei országgyűlési képviselő (tasnádi kerület.)