Kávási

A Kávásiak a tizenötödik század elején jelentkeznek. Pálról sok aprólékos adatunk van az 1429–1459 közti években, másik Pálról 1655–1688 közt. Kawasi Pál egyike vala azoknak, a kiket Zsigmond királyi emberekül jelölt ki, a mikor 1429 jul. 26-dikán Csaholyi Jánosnak és Lászlónak adományozta Panitot, F.-Csaholyt stb.*Zichy-Okmt. VIII. k. 390. és 391. l. Ügyvédjöknek vallották 1430 márcz. 6-dikán (K. Chompasz P.) Sámsoni Gergely,*Dl. Km. Prot. D. min. pag. 109. nr. 5. 1441 máj. 4-dikén Nagydobai Csízér Mihály és Benedek; Csete Benedek és Gergely; Nagydobai Benedek és fiai: Illés; Nagydobai Márton és fiai: Illés, Benedek és Pál; Kakas Máté; Kisdobai Gergely és Récsei Gergely,*Dl. Km. Prot. AB. min. p. 66. nr. 1. 1448 jul. 16-dikán Árva Tamás leánya, Márta és férje, Menyői Bálint; Keresztúri Lőrincz fia, János és ennek leánya, Margit; Szőke Lőrincz leánya, Erzsébet és férje, Dobai Kún Fülöp; Kelemen leánya, özv. Keresztúri Bertalanné Orsolya; Fürményesi Máté leánya, Dorottya és férje, Fürményesi Kánya Tamás,*Dl. Km. Prot. C. min. p. 38. nr. 4. 1449 junius 13-dikán Menyői Domokos, Moni Bálint és Moni Imre,*U. o. p. 57. nr. 3. 1450 márcz. 3-dikán Sándorházi Balázs,*U. o. p. 105. nr. 7. 1450 jul. 17-dikén Keresztúri Mike Balázs, Révész Imre, Kónya Márton, Mindszenti Pelbárt, Menyői Bálint és neje Haraklányi Árva Katalin, Kisdobai Kún Fülöp és neje, Keresztúri Erzsébet, Keresztúri {717.} Gergely és fia, Bálint és Benedek, Keresztúri Tamás és István, özvegy Nagydobai Ráthonné Keresztúri Orsolya, Keresztúri Miklósné Fürményesi Kyche Dorottya,*Dl. Km. Prot. C. min. pag. 112. nr. et 2. 1459 október 4-dikén Bélteki Drágfi Miklós és neje, Jakcsi Erzsébet*Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 60. nr. 1. meg Paczali László és Mihály.*U. o. p. 31. nr. 2. Érdekében 1454-ben vizsgálatot tartottak Bályoki Szénás Péter fia Szilveszter ellen a Mindszent birtok határjárása alkalmával történt fegyveres ellenállás miatt.*Leleszi conv. M. f. anni 1454. nr. 48.

Másik (Ilosvai) Pál a Sarmasági Kata első férje a ki Ippon és Ilosván lakott 1647 után. 1655-ben krasznavármegyei jegyző, ekkor Ilosván lakik.*Gencsi-lt. nr. 40. 1656 ápr. 23-dikán előtte, mint krasznavármegyei jegyző előtt Bideskúti István gyermekei és ezek mostoha anyja megegyeznek bizonyos birtokok ügyében.*Nagyv. Múz. Blt. egyk. Más. Felesége Katalin, 1676 okt. 20-dikán tiltakozik Kövesd, Sarmaság, Sziget, Kis- és Nagy-Derzsida, Szopor, Girókuta, Nagy-Korond, Remete és Majád birtokokat illetőleg.*Orsz. lt. Gyf. kápt. elv. Cent. F. 20. Pál 1688-ban Kraszna vármegyében hites nótárius.*Szgy.

Egyed királyi ember 1418-ban, a mikor a középszolnoki Béltelek, Musko és Kovácsülése birtokokba beiktatják a Szentkirályi családot.*Lelesz, Stat. S. 149. Egyed és Dénes 1450-ben tanúk a Csaholyiaknak Tasnád-Szántón végbevitt erőszakoskodása perében.*Nagyv. Múz. Blt. Dénes 1471-ben is tanú, a mikor Becski Péterné Katalint Mindszent birtokába iktatták.*Nemz. Múz. Becski-lt.

Balázs 1500-ban tiltakozott az ellen, hogy néhai Kávási Császár Antal leányai: Erzsébet, Margit és Orsolya örökre eladják kávási részbirtokukat és Szilágyszegi Pál ellen, a ki e részbirtokot meg akarja venni.*Lelesz, Prot. Parvi folio 131.

Kawassÿ Gáspár kávási jobbágyai két kapu után fizettek adót 1543-ban.*Dical.

{718.} György Szunai Adviga férje (1547), a kivel majd a Szunaiaknál ismerkedünk meg.*Leles, Act. an. 1547. fasc.1. n.r. 32.

István és fia, János azok között voltak, kik Mindszentre hajtották Gencsi János hatvani jobbágyainak az apró marháit és a kiket azért 1548-ban megidéznek.*U. o. Act. an. 1548. fasc. 5. nr. 55.

Kawassy István, kávási egytelkes nemest 25 dénárnyi adóval rótták meg 1549-ben,*Dical. a mikor a Kawasi Tamás kávási jobbágyai két kapuszámnyi adóval rótták meg.*U. o.

Kávási Ferencz (de Sámson) 1550 előtt birtokos volt a középszolnokvármegyei Orbón.*Szgy.

1570-ben a Kawassÿ Boldizsár kávási jobbágyai két, a Lászlóéi csak egy kapu után fizettek adót.*Dical.

Kávássy János kávási nemes 1585-ben tanúskodik a Gencsi Miklós részére Sződemeteri Kenesy János ellenében Mindszenten tartott tanúvallatásnál.*Nagyv. Múz. Blt. János és László, szomszéd nemes emberek 1586-ban jelen vannak egy hatvani birtokrészbe való beiktatásnál.*Nagyv. Múz. Blt. János 1589 julius 16-dikán szolnok vármegye szolgabírája.*Nagyv. Múz. Blt. egykorú másolatból. 1590-ben jelen van Ladmóczi Horváth Jánosnak a giróti udvarházba, mihályfalvi és újnémeti részekbe való beiktatásánál.*Nagyv. Múz. Blt. 1606-ban (János szolgabíró) jelen van, mikor Hatvani Mihály zálogba veszi Szakácsy László gyermekeitől ennek szakácsii udvarházát.*U. o.

Kávásy Balázs 1620 aug. 17-dikén tanúsítja, hogy ilosvai Gencsi Bálint odaadta gencsi és szakácsii részeit Csűri Miklósnak.*U. o. más. 1632 nov. 19-dikén ügyvivőnek vallja Bályogi Szénás Boldizsár és ennek a felesége.*U. o. e.

Kávásy Istvánné tasnádszarvadi puszta házát elfoglalta 1654-ben Sajdi Lőrincz.*Bl. Azon Kávási-féle telekhez, melyet Sajdi Lőrincz gyermekei: Ferencz és testvére, tasnádszarvadi {719.} lakosok zálogban bírnak, igényt tart 1721-ben Vajai Vaji Lászlóné Boros Kata is.*Bl.

Kávási János 1741-ben, János, István és Gergely (Ér-Kávás) 1781-ben homagiális esküt tettek.

1742-diki tanúvallatás szerint Kávási Erzsébetnek szántóföldje van a kávási Rajkháton, Kávási Boldizsárnak és Jánosnak pedig a Gencsi-fordúlóban.*Bl.

1772-ben Kávási László középszolnoki (adóíró) biztos.

Ér-Kávási Kávássy János 1781-ben, Közép-Szolnok vármegye assessora, (1794-ben főbírája,*GKG. B. fasc. XIV., XVI. később törvényszéki ülnöke.) Meghalt 1805 előtt. Fiai: László (sz. 1791. meghalt 1850., neje Peley Józéfa) 1825–1829. középszolnoki tiszteletbeli aljegyző, 1828–1833. középszolnoki segédszolgabíró, 1829-től rendes;*Fia László Szinyérváraljára ment, a kinek fia Sándor (ennek neje Zsótér Panna.) János, 1832-ben adóíró, a kinek családfája:

János sz. 1792, † 1851. – Érszentkirályi Balázsy Zsuzsánna; Lajos Zsuzsánna – Huszár Lajos érkávási birtokos; Sándor sz. 1819, † 1889. – Dóczy Pollikszéna sz. 1819. † 1897.; Sándor sz. 1842 – Récsei Ezsébet; Frigyes Heléna – Huszár Mihály; Samu sz. 1830, † 1902. – Demeczki Konstanczia; Bertalan † 1895. – Obengruber Róza; Béla; Etelka † – Sziky Károly. Károly 1837–1887 – Kolbai Ida; Sándor sz. 1842. – Récsei Erzsébet; Endre – Petri Margit; Erzsébet; Endre; Jenő; Miklós; Kornélia – Mátéfi János

1797-ben Boldizsár, érkávási főbb, a család többi tagjai Ér-Káváson, Ákoson és Új-Németen kisebb birtokosok.

Gergelyt (56 éves, «erőtelen» Istvánt (25 éves) és Józsefet (26 éves) lovasoknak vették föl az érkávási fegyverfogható nemesek 1805-diki névsorába. Ugyanitt említvék Kávási János árváit is, mint birtokosok, de fegyverszolgálatra alkalmatlanok. Közülök (Kávásÿ) István és József homagiális esküt tettek.

Samu az 1860-as években középszolnoki szolgabírói esküdt.

{720.} Kávási Zsuzsánna s Dóczi Pollikszéna 1861-ben az érkávási evang. reform. egyháznak úrasztali edélyt s terítéket adtak.

Bertalan 1833-ban szilágyvármegyei szolgabírói segéd, azután zilahi főszolgabíró.