Kengyel

(Hatvani) Zsigmond 1698-ban, 1700-ban,*Gencsi-lt. nr. 948. 1702-ben*GKG. C. fasc. XIII. vérvölgyi középszolnokvármegyei szolgabíró.

Id. Kengyel Gábor Hadadon 1699 október 5-dikén Guti Farkashoz írt levelében kéri urát, hogy «bizonyos számú csöbör borok» vetésére adott aranyok helyett folyópénzt adjon, mert a szegény embernek az kell. Írja továbbá, hogy a mint a disznópásztorok egyikétől hallja, a Guti disznói közül két «ide be való quártélyos» katona egy ilosvai nemes emberrel kettőt megölt, a pásztort is összerontotta.*Szgy. Tudakozódik, ki volt az az ilosvai nemes? Kengyel(?) Gábor, győrtelki nemest Hadadról Közép-Szolnok vármegye 1705-ben {732.} lovas zsoldos állítására írta ki. Gábor 1713-ban a meggyesi országgyűlésen, 1715-ben Zilahi Gergely Ferenczczel a szebeni diétán követ. (Diurnum egy német forint.) 1721-ben (Érhatvani Kengyel Gábor) középszolnoki assessor.*GKG. A. fasc. VII. A Dabjonban 1732-ben történt tanúvallatások szerint Fodor Zsigmond Dabjonban Hatvani Kengyel Gábor nemes embernek zálogosított el jobbágyokat. Később azonban eladván két ökröt Menyőben Baksai Szabó Jánosnak, kiváltotta.*Szgy. Kengyel Gábor 1736-ban az érhatvani evang. reform. egyháznak egy kisded ezüst poharat és ezüst tányért ajándékozott.

Kengyel Mihályt (de Érhatvan) a peéri járásban választották szolgabíróvá 1736 nov. 2-dikán Sz.-Csehbe, 1741-ben is szolgabíró.

Királydaróczi Kengyel Gábor 1741-ben homagiális esküt tett.

A család tagjai 1797-ben Alsó-Szopron, Ér-Szodorón és Töviseden, Géresen, Ököritón, Pelében, Szeő-Demeteren és Zálnokon kisebb birtokosok.