Kerekes

Varsolczról a többek között Kerekes Mihályt és Pétert is maguk mellé vették özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós, a mikor elfoglalták és bevetettek Haraklányi Miklós Vártelek birtokán és nyirsidi birtokrészén tizennyolcz hold szántót. Ez ellen 1549-ben panaszt emelt Haraklányi nevében Horváti Peres Gáspár, mire az országbíró helyszíni vizsgálatot parancsol.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. H. nr. 1.

Kerekes Márta (Mattha) özv. Ramocza Lászlóné 1579-ben, mint szomszéd volt jelen, a mikor Gyulafi Lászlót Köőd, Kelencze birtokba s Aranyosmező, másként Aranyosvára praediumba akarták beiktatni.*GKG.

Kerekes János 1697, 1737–1767. zilahi bíró. 1781-ben {734.} Zilahon az Alszeg-, Kraszna-, Tyúkól-utczán laknak Kerekes nevüek. Sándor 1793–1817., György 1797-ben Zilah város esküdt szenátora.*Szgy. Sándor 1812–1821. zilahi bíró, Péter 1812–1821. zilahi esküdt.

József, kir. tanácsos Közép-Szolnok s Kraszna vármegyék, majd pedig Szilágy vármegye kir. tanfelügyelője 1894-ig; egyik fia, Ernő, zilahi tanár, Sándor 1849-től 1887-ig a zilahi evang. reform. kollégium rektora (tanársegéd), tanára, majd igazgatója; egyik fia, Endre, zilahi tanár.

Kerekes István, diósadi, 1741-ben homagiális esküt tett.

1779-ben nemes Közép-Szolnok vármegye egyik tagja: Szotyori Kerekes József, Reviczki Józef és nejeik hat évre bérbe veszik Vajai Vay Lászlótól kölcsönös felelősségre 4200 rhenus forintért ennek egész tasnádi jószágát tartozékaival együtt, ú. m. Tasnád mezőváros felét több érdemdíjul kapott, nemes telekkel együtt, ideértvén Csög, Kisfalu, Gyöngy, Szarvasd, Balázsháza, Zölcze, Magyar-, Középső- és Oláh-Csaholy, Babucza, Szoldobágy, Új-Német, Kávás részbirtokokat és az ide tartozó részeket, a krasznavármegyei Almást és több szatmárvármegyei telkét.*Bl.

Kerekes nevüek 1790-ben somlyai adózók. László 1817–1818., 1822–1824. a somlyai elüljárók közt foglalt helyet.

1792-ben Kerekes Gábor, ippi lakos Apafi Mihály inscriptionalis adománylevelére hivatkozik, melyet ez Fogaras várában 1679 deczember 2-dikán belsőszolnokvármegyei telkekről adott.*Orsz. lt. nemesi invent. L. 8. Kraszna 10.

Kerekes nevüekkel 1797-ben, Nagy-Monban, Lelében, Nyirmonban,Oláh-Nádasdon és Szilágyszegen találkozunk a főbb, kisebb birtokosok vagy saját telkükön lakó adómentes nemesek között. Lelében a Kerekesianus árvákat, az utóbbi három helyt a Kerekes József árváit említik.

Egy Sándor 1803–1824. középszolnoki assessor.

{735.} 1806-ban Kerekes Istvánnak egy adózó lakótelke volt Somlyó-Újlakon.

Egy Mihály 1805-ben középszolnoki assessor s talán másik Mihály 1812-ben krasznavármegyei assessor. 1825-ben krasznavármegyei árvaszéki bíró, 1826-ban táblabíró. Talán ez utóbbinak volt 1808-ban Hosszúmezőn (Mohai Jánostól) zálogban bírt) 1/2 nova jobbágytelke, Kraszna vármegye gyalogosnak írta ki, de nincs neki sem köntöse sem fegyvere.

József 1811-ben krasznavármegyei assessor.

Mózes 1823–1872 közt görcsöni s vérvölgyi evang. reform. pap, meghalt Lelében.

József és Tógyer 1847–1848. somlyai polgárok.

Kerekes, másként Incze István (1805.). L. Incze.