| Alszeg. | TARTALOM | Aranyosalja. Aranyosfalva. Aranyosmező. |
Apaczy, Apaczya, Apacha 1475, 1451, 1462. Ma puszta Hadad mellett.*
Nevét onnan nyerte, hogy eredetileg valamelyik apáczazárda birtoka volt.
Középszolnokvármegyei helység.
Hadad környékén Apáczarésze patakról már 1383-ban van szó Hadad-Nádasd, Bogdánd s Korond határjárásánál.*
A németek égették fel és pusztították el 1682 előtt, mint azt hitökkel és hivatalos pecsét alatt kiadott nyilatkozatukkal {9.} bizonyitják Ákosi Pap István, Mocsolyai Veres István és Menyői Fodor János szolgabirák az 1682 január 30-dikán Ököritón tartott vármegyegyűlésen.*
1423-ban magyar birtok. Ekkor Jakcsi Dénesé, de még ebben az évben testvérét, Jakcsi Jánost s családját iktatják be.*
1451 decz. 27-dikén Kusalyi Jakcsi János, Kusalyi Jakcsi Péter itteni birtokrészét is zálogba vette; még pedig ötvenhat arany forintért.*
1461. márcz. 5-dikén Jakcsi György és gyermekei nevében tiltja Jakcsi Jánost, Lelei István e birtok elidegenítésétől.*
1462 febr. 1-sején Kusalyi Jakcsi János, neje Petronella, fia Ferencz és Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: István és Mihály Jakcsi Péternek zálogosítják el.* Majd Jakcsi László és András részbirtokai közé tartozik s zálogban bírják Kusalyi Jakcsi Imre és Mihály más birtokokkal 500 forint fejében. Ezt az összeget nem fizették le az előbbiek a kitűzött időre, a miről az utóbbiak 1507-ben bizonyítványt vesznek.*
1508-ban özv. Kusalyi Jakcsi Lászlóné Annának, anyja meghívására Velenczébe kell utaznia s ennek a részbirtokának a védelmét, mely birtokot férjétől kapta nászajándékul, Bélteki Drágfi Györgyre bízza zálogjogon azzal a kikötéssel, hogy, ha 1509 Szent-Mihály napjára visszatér, azonnal visszakapja, minden per nélkül, ha pedig nem, akkor Drágfi köteles a lekötött paraphernalis összegben visszaadni azt a rokonoknak, persze csak ha ezek vissza akarják venni.*
A részbirtok elidegenítése miatt 1537-ben Kusalyi Jakcsi István Kusalyi Jakcsi János ellen tiltakozik.*
1544-ben az itten jószág átengedésére Kusalyi Jakcsi János özvegyét, most Panaszi Pázmán Péterné Katalint, Kusalyi {10.} Jakcsi Mihály inti,* a kit a birtokba, mint Hadad várának tartozékába 1545-ben iktatnak be.*
A birtokból még ekkor a Mihály leánya, Klára, testvérétől, Mihálytól az őt megillető részt kéri.*
1547-ben a birtokért Kusalyi Jakcsi Mihály pert indított Kusalyi Jakcsi István özvegye ellen.* S ugyanekkor Jakcsi András leánya, Paposi Ördög Jánosné Erzsébet leánynegyedet követel e jószágból Kusalyi Jakcsi Mihálytól.*
A Kusalyi Jakcsi Mihály javainak, megosztása tárgyában 1548-ban e Mihály leánya, Kovászói Matuznai Pálné Erzsébet meginti testvérét, Mihályt.*
1570-ben Miksa új adományúl adja e birtokot Hadad tartozékaival Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcsi Mihálynak.*
1577 nov. 18-dikán Kusalyi Jakcsi Boldizsár magtalanul való halála esetére Révai Annára hagyja itteni birtokát.* De 1582-ben a birtokra vonatkozólag Jakabfi Ambrus és Móricz ellentmondanak az ekkor már özvegy Jakcsi Boldizsárnénak.* Végre is, még ekkor publikáltatja Zsigmond vajda,* majd pedig Báthory István, lengyel király, Wesselényi Ferencznek adományozta érdemei jutalmául Hadad vára többi tartozékával együtt.* 1475 körül (Kusalyi Jakcsi?) János jobbágyai innen 3 frt 2 dr adót fizettek.* 1543-ban 3 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi Mihály jobbágyait.* Összeírtak innen ekkor még 1 birót, 3 szabadost és 3 szegényt. Az ő jobbágyai 1549-ben 4 kapu után adóztak. E 4 családon kívül volt még e helységben 1 biró, 8 szegény, 2 új ház és 2 puszta telek.* 1564-ben Hadad vára e tartozékában, 3 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi-árvák jobbágyait, a kiken kívűl följegyeztek 8 zsellért és 2 új házat. Az adó behajtását nem engedte meg Sulyok {11.} György.* 1570-ben szintén csak 3 kapú után adóztatták meg a Jakcsi Boldizsár jobbágyait.* 1604-ben a középszolnoki Wesselényi-jószághoz tartozó Apáczán 1 rótt ház után 2 forintnyi adót fizettek.*
Adót 1715-ben 8 jobbágyháztartás fizetett, melyek közűl magyar 6 és oláh 2. 1720-ban 2 jobbágy-, 4 zsellér-, összesen 6 háztartás, ezekből 4 magyar és 2 oláh. A népesség száma 1715-ben 72, 1720-ban pedig 54 lélek. Nyelvre nézve a lakosság ekként oszlik meg: 1715-ben magyar 54, oláh 18, 1720-ban pedig magyar 36, oláh 18 lélek.
1715-ben 23 1/2 köblös szántóföldet s 13 kaszás rétet jegyeztek föl az összeírók, 1720-ban 42 1/2 köblös szántóföldet s már csak 11 kaszás rétet.*
1797-ben a hadi terhekhez báró Wesselényi Farkas, mint főbirtokos járúlt innen, azután Pap János, oláh pap s Pap Von, kántor.*
1824-ben az egyik alispán jelenti K.-Szolnok tisztségének, hogy az apáczai lakosokat nagyobbára Vicsára fogja átköltöztetni földesurok, br. Wesselényi Farkas. Ezért az apáczai papnak Győrtelkére való áttételét kérik a fogarasi püspöktől.*
1847-ben a lakosok száma 6; valamennyi gör kath.* Ekkor még hat ház s a gör. kath. templom állt a községből. A báró jószágigazgatója az ő sámsoni birtokán magtárt épített a templomból; de nem volt rajta az isten áldása, mert fölperzselte a villám azt. A községet e tájt rombolták le, állítólag azért, mert lakói a közbiztonságot veszélyeztették. Ma is tudják, hogy a leggazdagabb lakosát, Ilókot, a hadadi nagyerdőbe hurczolták s ott meggyikolták. Az árkot itt most is Illomás árkának nevezik. Ez a körülmény indította a tulajdonost arra, hogy leromboltassa a falut.
| Alszeg. | TARTALOM | Aranyosalja. Aranyosfalva. Aranyosmező. |