| Kováczi | TARTALOM | Kovácsi |
Kovács
nevű család számos helyen szerepelt úgy Közép-Szolnok, mint Kraszna vármegyében.
Nemes Aracsai, másként Karasznai Kovács István 1755-ben a Rátoni Nagy Andrásné és fiai birtokviszonyai ügyében Krasznán tartott vizsgálatnál tanúskodik.* (Somlyón talán e család tagjaival találkozunk.)
1808-ban Aratsi Kovács Lászlónak, Istvánnak, Ferencznek stb., a kik közül ötöt gyalogosoknak írt ki Kraszna vármegye, 3 2/4-nél több antiqua és 5-nél több nova jobbágytelkök volt Krasznán. Legtöbb telke volt Istvánnak (1/2 antiqua, 2 nova) és Lászlónak (2 antiqua és 1 nova). Aracsai Kováts József, krasznai lakosnak 4 antiqua és 2 nova jobbágytelke volt Seredenben, Aratsai Kováts Lászlónak, Józsefnek, Mihálynak stb., a kik közül kettőt gyalogosnak írtak ki, 3 1/4 antiqua jobbágytelkök volt Rátonban.
1715 jun. 1-sején Kovács Froniust azért idézteti meg Alszegi Istvánné, mert lefoglalta ennek bizonyos krasznai földjeit, jóllehet ez lefizette a zálogösszgeet.*
1808-ban Kováts Márton és Gábor is előfordúlnak a krasznai nemesség névsorában.
Kovács Mihály, somlyói lakos 1693 okt. 3-dikán bizonyos pénzösszeget vesz kölcsön Török János, szakácsii lakostól, kinek azért leköt egy sarmasági szőlőt.4 Talán ő volt krasznavármegyei szolgabíró 1684–1694. között;* mikor Guthi Farkas {803.} és neje zálogba veszik Czucz Ferencznek középszolnoki ököritói jószágát, mint szolgabíró tanúskodik.* 1694-ben Somlyón lakik, hites assesor,* 1740–1742 között szintén krasznavármegyei assessor.* Bizonyára ő az a Karasznai Kovács Mihály, a ki 1745-ben krasznavármegyei hites assessor. 1737 julius 4-dikén és 1742 márczius 1-sején (Krasznai Kováts Mihály) nyomozóleveleket írt alá hosszúmezői jobbágy* meg Guthi Farkas részbirtokai tárgyában.* 1755-ben Krasznai Kováts Gábor is Kraszna vármegye esküdt assessora.*
A Bagosi Kováts családról már szóltam (L. Bagosi).
Borosjenői Kovács János 1790–1796. nagymoni evang. reform. pap.
1808-ban Kováts Mihály, adómentes nemesnek 2/3 antiqua és 1/3 nova jobbágytelke van Borzáson. Ez alapon gyalogosnak írta ki őt Kraszna vármegye. Kováts Mihály, borzási és János, nádudvari lakosoknak 1 ¾ antiqua és 1 ¾ nova jobbágytelkök volt Krasznán.
1808-ban Bürgezden 1/8 antiqua jobbágytelke volt B. Kováts Istvánnak, a kit Kraszna vármegye gyalogosnak írt ki, de nincs neki sem köntöse sem fegyvere. Itt Kováts László, somlyói lakos is birt 1 antiqua s 1 nova jobbágytelket.
Dálnoki Kovács Mihály 1760 körül költözött Érkávásra, Kávássy Jánosnak s neje Gál Sárának leányát, Krisztinát vette nőül. A családnak Miklós nevű tagjai 1644 nov. 6-dikán kap nemességet Dálnoki előnévvel, a kinek családfája:
Közép-Szonokban 1777-ben hirdették ki a nemeslevelet.
E család tagjaival, mint alább is látni fogjuk, Ér-Káváson, az 1797-diki s 1805-diki összeírásokban találkozunk.
VI. Mihály gondnoka volt a szilágyszolnoki evang. reform. egyházmegyének s tizenhét éves korában meghalt Móricz fia emlékére az érkávási s tasnádi egyházaknál 6400 K iskolai czélú alapítványt tett.
Mihály és neje Kabós Borbála az érkávási evang. reform. egyháznak egy, az 1874. évi bécsi kiállításról való ezüst poharat és tányért adtak. E Mihály fiai: Lajos 1883-ban szilágyvármegyei főjegyző, István érkávási birtokos.
Désházi Kovács Benedek özvegyét, Zsófiát meg Nyírmoni Kovács Bernátot és Antalt 1547-ben megidézi Dobai Tamás az iránt, hogy adják vissza Nagy-Doba és Menyő részbirtokokat az ezekről szóló oklevelekkel együtt, a mire szerződés {805.} kötelezi őket.* Kováts László (de Désháza) 1550-ben, a mikor a néhai Désházi Kelemen középszolnokvármegyei birtokrészeit osztják föl örökösei között, mint szomszédos birtokos jelen volt Dabjonban.* Tamásnak háza volt ekkor Désházán.*
Az érszentkirályi származású Kováts János Közép-Szolnoktól 1764 febr. 18-dikán kap nemesi bizonyítványt.*
Apafi Mihály 1679 jun. 21-dikén megparancsolja, hogy Czeglédi Istvánné Kovács Katának, a ki ifjú Apafi Mihály dajkája volt, és testvérének, Kovács Mihálynak bocsássák kezére néhai perecseni Nagy Andrásné Szentkirályi Kata magtalan halála után az érszentkirályi nemes udvarházhelyet és a jobbágyokat.* Egy 1686 jan. 29-dikén Szilágy-Cseh végházában kelt levél szerint Perecsenyi Lindvay, másként Kovács Mihály és testvére Kovács Erzsébet, Hunyady Kis Mihály, szilágycsehi katonának felesége úgy egyezkednek meg, hogy ha Kovács Mihály néhai Perecsenyi Nagy Andrásné Szentkirályi Katalin jószágaiból, melyekhez mint vérrokonoknak joguk van, valamit visszaszerezhet, a visszaszerzett birtok fele addig Kovács Mihály kezén maradjon, míg a perköltségeknek fele e jövedelemből meg nem téröl; Szentkirályi Kata asszonynak részbirtokai voltak Közép-Szolnok vármegyében Érszentkirályban, Szakácsiban, Ákoson, Mihályfalván, Újnémeten, Mindszenten, Girolton, Girókután, Szécsben és Kelenczén; Szatmár vármegyében Kis-Rákoson és Gencsen; Bihar vármegyében Köbölkúton; Kraszna vármegyében Perecsenben, Badacsonban, Győrteleken, Hídvégen, Újlakon, Szoroson, Kerestelken, Magyar- és Oláh-Keczelben, Felső- és Alsó-Seredenben, Bánban, Boronamezőn, Felső-Perjén és Varsolczon.*
{806.} Hosszúaszói Kováts Imre, Péter, Sámuel, János, György, László, András, Péter, János stb., krasznai, bülgezdi s zoványi lakosok az erdélyországi kir. táblának 1772-ben kelt itéletét mutatják be, mely Hosszúaszói Kováts György (Bülgezden lakott) nemességét igazolja.* 1808-ban Hosszúaszói Kováts Lászlónak, a kit lovasnak írt ki Kraszna vármegye, egy kuriája volt Somlyón, Hosszúaszói Kováts András adózó nemesnek, a kit gyalogosnak írt ki Kraszna vármegye, 1/4 antiqua jobbágytelke volt Krasznán.
Kárásztelki Kovács Tamás (De Kalozthelek) 1481-ben tanúskodik Bihar vármegye két kiküldött nemes szolgabírája, Nagy Márk és Bajomi György előtt, hogy a nagyfalusi vásárról hazafelé menő debreczeni kereskedőket a Somlyai Báthori Miklósnak és testvéreinek jobbágyai ölték meg és rabolták ki.*
Kovács Bálintnak 1645-ben jobbágya van a krasznavármegyei Kis-Paczalon.* Ugyanezen Kovács Bálint tanúskodik, mikor Balogh Mihály és neje zálogba adják kispaczali birtokukat Váradi Zsigmondnak.* Kovács Bálint és Péter, nemesek, kispaczali lakosok előtt 1647 jun. 2-dikén egy újnémeti jobbágy fogad hűséget.*
1652-ben is szó van rólok (Bálint és Péter, kispaczali nemesek tanúskodnak).*
Kis-Paczali Kovács Mihály, somlyói lakosnak egy genyetei jobbágya 1688-ban jótáll Guthi Farkas egy jobbágyáért negyven forintig.*
A Kovásznai Kovács-családból István krasznavármegyei alispán volt 1848-ban, a ki az István fia.
I. István 1776 után Somlyón és Ippon volt evang. reform. pap, 1776–1816. szilágysomlyói evang. reform. pap, 1788-ban székbeli bíró, 1806-ban titoknok, 1817–1829. ippi evang. reform. pap.
1806-ban Kováts István papnak, Mihálynak, Bálintnénak {807.} és másik Mihálynak 1 adómentes és 2 adózó lakótelkök, 1 lakott és 1/2 puszta antiqua meg 1 lakott nova jobbágytelkök volt Zoványon. Legtöbb telke volt a papnak (1 adómentes lakótelek és 1 lakott antiqua). 1808-ban Kováts István, somlyói református papnak Somlyón volt 1 antiqua jobbágytelke. Somlyó-Csehiben (tiszteletes Kováts István, somlyói lakosnak) 1 antiqua és 1 nova jobbágytelke, Detrehemben 4 antiqua és 3 nova jobbágytelkök volt Kováts László és István, adómentes nemeseknek és somlyói lakosoknak. Utóbbiról, kis somlyói reform. prédikátor, megjegyezték, hogy «van facultasa katonát adni, tartani», de nincs sem köntöse, sem fegyvere.
Ifj. Kovács László 1809-ben főügyész, 1824-ben (Kovács László) assessor, 1825-ben főjegyző, 1826-ban kir. pénztáros, 1834-ben királyi főadószedő. 1861-ben tiszteletbeli táblabíró Kraszna vármegyében.
1837-ben talán más László a középszolnoki táblabíró.
II. István 1829–1834. krasznavármegyei ügyész, 1837–1844. táblabíró azután alispán. 1834-ben talán ő krasznavármegyei követ.
Kovács K. Ferencz szilágysomlyói evang. reform. pap 1817-ben, 1818-ban assessor, 1827-ben főnótárius, 1837-ben prosenior, 1844-ben esperes.
Kovács Lőrincz 1861-ben krasznai tiszteletbeli táblabíró, főszolgabíró.
{808.} László (a Lajos fia) 1896-ban szilágyvármegyei kórházi gondnok.
Mándi Kovács János 1836 körül Közép-Szolnok vármegyében alsószéki ülnök, árva- és törvényszéki tollnok.*
Nyírmon birtokban Kowach Bálint, János, Ambrus és Bernát két jobbágytelkét Nagydobai Tamás és György felperesek számára foglalták le 1353-ban.* Özvegy Nyírmoni Kovacs Benedekné Zsófiát és fiát, Bernátot meginti 1544-ben Dobai Székely Lázár egy nyírmoni jobbágytelke elfoglalásáért.* Néhai nemes Nyírmoni Kovács Benedek fia, Antal 1545-ben meginteti Székely Mihályt, Boda imrét, Kisdobai Orgován Pált, Lőrincz Albertet, Nagymoni Török Pált, Nyírmoni Nemes Jánost, Szilágyszegi Bálintot, Sándorházi Fábián Imrét, Lelei Kaplyon Ferenczet meg Kisdobai Székely Pált, Lázárt és Kristófot, a kik hatalmaskodtak a fenti Kovács nyírmoni birtokán.* Nyírmoni Kovács Bernátot és Antalt meg Deésházi Kovács Benedek özvegyét, Zsófiát 1547-ben megidézi Dobai Tamás, hogy adják vissza Nagy-Doba és Menyő részbirtokokat az ezekről szóló oklevelekkel együtt, a mire szerződés kötelezi őket.* Kowach Antal nyírmoni jobbágyait 5 kapu után adóztatták meg 1554-ben.* Kováts, másként Nyírmoni Dobai Bálint egyike vala azoknak, kiket Báthori Zs. 1586 máj. 9-dikén kijelölt, hogy Borsoló János, itélőmestert iktassák be a középszolnokvármegyei Benedekfalva, Kecskésfalva és Debreczen birtokokba.*
1459 nov. 29-dikén Kowach Miklós, mint Keresztúri György fiainak és rokonainak a megbizottja eltiltja Récsei Yhthor Gergelyt egy récsei telek elfoglalásától.*
1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte Kovács István és János, szakácsii nemeseket előbbi {809.} adómentességökbe. Ezen armalista nemeseket ugyanis 1772-ben adómentes állapotból minden elitélés nélkül adóztatta meg Kávási László, biztos.
Szentmihályi Kovács István 1827-ben krasznavármegyei assessor.
Kovács Mihály tiszttartónak (provisor) Sz.-Cseh városában háza van 1733 febr. 25-dikén.*
Kovács András, Urszuj és Szabó Kovács Sámuel, 1790-ben szilágysomlyai adózók.
Kovách Mihály a tasnádi nemesek hadnagya s fia István 1636 márczius 8-dikán nyertek czímeres levelet I. Rákóczi Györgytől. A czímeres levelet Közép-Szolnok vármegyének Ákos mezővárosában tartott közgyűlésén hirdették ki. Mihály fia István Kállóra költözött Tasnádról, a kinek a fia György Közép-Szolnoktól kap 1775-ben nemesi bizonyítványt, a melyet Szabolcsban hirdettek ki.*
Kowach Bálint és János, udvarhelyi nemesek azok közül az esküdt fogott bírák közül valók, kik 1577-ben a Gyulafi László és Csáki László között folyó perben itélkeztek.*
1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességébe Vasadi Kováts Ferencz, peéri nemest, a kit adómentes állapotból elitélés nélkül adóztattak volt meg.
Zilahi Kovács Mártonnak és Pálnak valami ügyében Apafi M. fejedelem 1685-ben Közép-Szolnok- és Kraszna vármegye főhivatalnokainak a tanúkihallgatás foganatosítását rendeli el.* Kováts Pál, zilahi nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. Zilahi Kovács Péter 1733-ban Paniton a Füves-kert mellett telket bír.*
Zilahi Kovács János 1766–1792. bagosi evang. reform. pap (Menyőből jött, aki az anyakönyvek rendszeres vezetését {810.} kezdte meg, az ő idejében építették a papi lakot és javították a templomot).
Kovács másként Hennig Mihály 1780-ban választó polgár.
1781-ben Zilahon Kováts, Kovács nevűek a Tyúkól-, Székely-, Kraszna- és Alszeg-utzcákon laknak. Tsavari Kováts György székely-utczai lakos.
Kovács Lajos 1820–1821. zilahi esküdt.
Kovács Mihály és Bálint (Zoványról) 1792-ben azt bizonyítják, hogy Bethlen Gábor fejedelemtől 1611 ápr. 25-dikén nyertek nemességet egy zoványi telekkel és ezt 1619 nov. 23-dikán Somlyón tették közhírré Kraszna vármegye gyűlésében.*
A Kovátsok 1797-ben Ákoson, Ér-Hatvanban (Szakácsii K. István), Érkáváson, Hadadon (György urasági udvarbíró), Kraszna-Mihályfalván (Imre evang. reform. pap), Lelében, Magyar-Nádasdon (János evang. reform. pap), Menyőben (Gergely evang. reform. pap), Nagy-Monból, Nagy-Paczalon (István urasági tiszt), Peérban, Szakácsiban, Szécsen, Szilágy-Csehben (Mátyás számtartó), Szilágy-Szegen, Tasnádon (köztük Sz. K. János) és Vérvölgyön kisebb birtokosok, saját telkükön lakó egyházi adómentes és saját telkükön, vagy másén lakó adózó nemesek.
1805-ben Kováts Mihályt lovasnak vették föl az ákosi fegyverfogható adómentes nemesek közé. (Homagiális esküt is tett.) János, Péter, István és fia István, diósadi adózó nemesek homagiális esküt tettek. Mint fegyverfogható nemeseket: Józsefet (36 éves) gyalogosnak, Lászlót (31 éves) lovasnak vették föl Ér-Kávás községből. Mihály gyalogos, adómentes nemes Ér-Szent-Király községből. (Ezek homagiális esküt is tettek.) Ferencz kusalyi adómentes, József (40 éves) magyarcsaholyi adózó nemes, János gyalogos, menyői adózó nemes, {811.} György gyalogos, adózó nemes Nagy-Monból (György 1797-ben is saját telkén lakó adózó), Ferencz (26 éves) Peérból. (Homagiális esküt is tett). András lovas, Gergely gyalogos, adómentesek Szakácsiból. György, Péter és Mihály, szilágypaniti adózó nemesek homagiális esküt tettek. Antal (37 éves) és Gábor (35 éves), T. Mihály (52 éves; meg van jegyezve róla, hogy «erőtelen»), K. Mihály (37 éves) és István (40 éves) tasnádi adózó nemesek mind az öten homagiális esküt is tettek). Ferencz és László gyalogosok, adózók Vérvölgy községből.
Kováts János előfordúl a nemesi fölkelésben való részvételre 1805-ben összeírt lelei szabadosok között.
1806-ban Kováts Istvánnak egy lakott antiqua jobbágytelke volt Felső-Kaznacson.
1808-ban Kováts Mártonnak, Jánosnak, Istvánnak stb., a kik közül hármat gyalogosoknak írt ki Kraszna vármegye, egy antiqua jobbágytelkök volt Rátonban. Márton Krasznán lakik.
Ilosván 0.1 adózó lakótelke van Kováts Péternek, a kit Kraszna vármegye gyalogosnak írt ki, de nincs neki sem köntöse, sem fegyvere.
A szatmárvármegyei N.-Károlyban lakott Kováts Péter, a ki 1671-ben elfoglalta volt rokonainak, Boros-Jenei Rátz Mihálynak és feleségének Szegedi Katalinnak a krasznavármegyei Ippon lakó két jobbágyát és elzálogosította Ipii Bydeskúi Ferencznél húsz forintért, de 1672-ben a rokonoknak visszaadja Bydeskúti tizenhat forintért.* Bizonyára ama Péternek adták zálogba tíz évre Rátz Mihály és felesége Szegedi Kata még 1666 decz. 10-dikén száz ezüst tallérért az alsó-, felsőszopri, domoszlói és ippi részjószágaikat.*
Közelebbi adatok hiányzanak az alábbiakról:
Kovács Mihály – másokat – elfoglalta Losonczi Bán fiainak: Lászlónak, Jánosnak, Györgynek, Csaholyi Jánosnak, Istvánnak, Miklósnak, Daróczi Bereczknek és Kémeri {812.} Jánosnak egy kémeri házát és ellene 1465-ben vizsgálatot tartanak.*
Kovács Benedeket 1550-ben azért idézteti meg Szakácsii Kaplyan György, mert elvitette ennek szakácsii földjeiről a learatott gabonát.*
Kováts Pál 1660 ápr. 3-dikán aláírt egy szerződést lompérti vámbeli rész elzálogosításáról.*
Kovács, Kováts nevű családok tagjai sűrűn szerepeltek úgy a vármegyei közéletben, mint egyházi téren. Így pl. a következők:
Kovács Mihály 1764-ben szilágysomlyói róm. kath. pap (ezután a váradi papnevelő tanára és végre kanonok).
Kovács György 1773-ban menyői evang. reform. pap, aug. 14-dikén küldötték ide.
Kovács Gergely 1779–1797. menyői evang. reform. pap, ki az ze évi május 13-dikán jött a kolozsvári kollégiumból.
Kovács Imre 1785–1802. krasznamihályfalvi, 1802–1829. szentkirályi evang. reform. pap.
Kovács Mihály 1790-ben nagyfalusi evang. reform. pap, meghalt Kémeren 1806-ban, a hol 1802-től működött.
Kovács János 1796–1812. hadadnádasdi evang. reform. pap.
Kovács István 1804–1806. középszolnoki assessor.
Kovács-Szabó József 1809-ben krasznavármegyei assessor, Kovács József 1815–1818. krasznavármegyei tiszteletbeli szolgabíró, 1834–1836. szolgabíró, Kovács József 1847-ben Kraszna vármegye törvényes derékszékének bírája, Kovács József 1845–1867. középszolnoki esküdt, 1861-ben középszolnokvármegyei második alügyész.
Kovács Gergely 1817–1827. középszonoki alszolgabíró, 1820–1829. assessor.
Kovács Ferencz 1823-ban krasznavármegyei sebész.
Kovács Dániel 1827-ben krasznavármegyei helyettes sebész.
{813.} Kovács István 1829–1862. nagyfalusi evang. reform. pap, nagyfalusi születésű, az 50-es években esperes.
Kovács Elek 1832-ben középszolnok vármegyei segédsebész.
Kovács János 1833–1847. középszolnokvármegyei táblabíró, 1839-ben középszolnoki árvaszéki bíró.
Kovács Mihály 1844-ben középszolnoki tiszteletbeli aljegyző, 1867-ben középszolnoki tiszteletbeli törvényszéki ülnök.
Z. Kovács János 1847–1848. somlyai polgár.
Kovács Ferencz 1854-től tasnádszántói evang. reform. pap.
Kovács László, János, mint krasznavármegyei birtokosok 1860-ban a Széchenyi özvegyéhez intézett részvétfeliratot aláírták.*
Kovács Ferencz 1861-ben krasznavármegyei aljegyző; tiszteletbeli esküdt.
Kovács Károly 1865 április 24-dikén, mint kémeri evang. reform. káplán szolgált; 1866-tól érszentkirályi evang. reform. pap; 1871-ben az érszentkirályi evang. reform. egyháznak egy kékvirágú selyemkendőt adott.
Kovács Gusztáv 1868-ban tasnádszarvadi ev. reform. pap.
Kovács Sándor 1872–1897. lelei evang. reform. pap.
Kovács János 1889-től hadadi (jelenlegi) ev. reform. pap.
Kovács Mózses 1896-ban szilágyvármegyei járási írnok.
Kovács Albert jelenlegi nagyfalusi evang. reform. pap.
| Kováczi | TARTALOM | Kovácsi |