Ardó.

Ardó, Kysordo 1405, Kysardo 1470, Ardó 1409, Erdőóvó = Erdó = Ardó. A Sylva Zylagh őrei valának első lakosai.

Középszolnoki helység, hajdan Nagy- és Kis-Ardó. Ma csak: Szamos-Ardó.

Régi faluhelye a Nagy-Ág pataka alja. A Nagy-Ág pataka a vicsai patakba szakad, eme térségen, a ref. templom háta mögött, a templomtól nyugoti irányban, feküdt hajdan a falu.

Birtoklásának története a Drágfiak és Jakcsiak perlekedésével kezdődik. 1409-ben e birtok lefoglalásáért Bélteki Drág vajda fia Sandrin megidézi Kusalyi Jakcsi fiait: Györgyöt és Istvánt.*Lelesz, B. 134. f. 7. nr. 14. A váradi káptalan 1413 nov. 2-dikán kelt levele szerint a Jakcsiak Ardó és még más két birtokot kapnak Bélteki Drág vajda fiától, Sandrinustól, mert ezt és testvérét Imrét fölmentették ama bírság alól, melylyel a vajdát sujtották volt a Jakcsi György mester ellen elkövetett hatalmaskodása miatt.*Az itélőmesternek 1584-ben Gyulafi László fiai: László, István és László számára kiadott átiratában. GKG. C. fasc. XII.

1477 jun. 1-sején Mátyás király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy a birtokba és ezen egy malom birtokába iktassa be Csaholyi Istvánt.*Dl. 27936. Róla nem halunk többet s a birtoklás története visszatér a Drágfiakhoz.

{13.} Már 1495-ben a birtokot, mely Béltelki Drágfi Bertalan, erdélyi vajdánál van zálogban, ennek és fiainak: Imrének, Györgynek és Jánosnak meg örököseiknek Kusalyi Jakcsi Ferencz adja.*GKG C. fasc. XII.

A következő században, 1555-ben Drágfi György itteni birtokához a kincstár, Báthori András vagy György, Ország Kristóf, Perényi János fiai egyaránt igényt támaszthatnak, mert ez ellen tiltakoznak Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár, Mihály és András.*U. o. Act. an. 1557. nr. 13. Ők a részbirtok elfoglalása miatt ekkor Nádasdi Tamás ellen is tiltakoznak,*U. o. A. fasc. XX. 1557-ben pedig azért, hogy a jószágot Báthori Györgynek és nejének, Báthori Annának meg ezek fiának, Istvánnak adományozzák János király és anyja, Izabella.*Lelesz, prot. 13. fol. 108. an. 1555. A birtokot végre is, 1569-ben, mikor Báthori György nótáztatott, id. Gyulafi Lászlónak adományozta János Zsigmond.

Ezzel aztán a Gyulafiak birtoklásának korszakához érünk.

A Gyulafi István jobbágyait, ú. m. Santa Jakabot, Balog Istvánt és Kowach Menyhértet idézték meg, mint szomszédokat, a mikor Báthori Zsigmondnak 1584 nov. 6-dikán kelt parancsára be akarták iktatni Zsombori Lászlót egy böősházi birtokrészbe.*U. o. Act. an. 1557. nr. 13.

1593 márcz. 22-dikén S. Báthori Zsigmondtól a birtoknak tizedeit kapja Gyulafi László.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 67. Báthori Zsigmond azt is megengedte neki később, hogy szabadon rendelkezzék Ardóval.*Zsigmond saját kezű aláírásával és a Báthori-pecséttel. GKG. C. fasc. XXI.

Gyulafi Sámuel 1637 márcziusában Cseh várában kelt végrendeletével többek között Ardót egész határával, tizedével és kilenczedével édes anyjának, Széchi Katának hagyta. De édes anyja el nem adhatja, le nem kötheti; az halála után Sámuelnek a fiára, ha fia nem lesz, leányára, Máriára szállhat.*U. o. C. fasc. XIX.

1654 szept. 22-dikén Ardón kilencz jobbágyot adott Tököli {14.} Istvánné Gyulafi Mária özv. Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbálának a köztük levő szerződés értelmében.*GKG C. fasc. XXI.

1725 julius 7-dikén Ardón Bányai Nagy Ferencz házánál, a ki nemes Közép-Szolnok vármegyének hites porkolábja, kezességet vállalnak Ardai ifj. Pataki Mihályért, gróf marosnémethi Gyulai István örökös jobbágyáért, a ki Hadad várában van letartóztatva, Toroczkai Zsigmond nejének, Toroczkai Klárának, a gróf Mikeseknek, Wesselényi Istvánnak, l. báró Gyerőmonostori Kemény Sámuel nejének, Macskási Katának s l. báró kászoni Bornemissza Jánosnak ardai jobbágyai.*U. o. A. fasc. XV, XVI. Néhai gróf Mike Ferencz utódainak ardói jobbágyai és zsellérei 1733 jun. 10-dikén gróf Gyulai Istvánnak Mészáros András nevű, szilágycsehi örökös jobbágyáért*U. o. C. fasc. XVI. vállalnak kezességet.

E század végén 1797-ben az országos nemzeti fölkeléshez való hozzájárulásra összeírták e községből a következőket, főbb birtokosok: gr. Toldalagi László, br. Huszár Antal és József, br. Bornemissza József, gr. Gyulai József, gr. Toroczkai Pál, Winkler Ferencz és Czirjékné; kisebb birtokosok: br. Naláczi József, br. Josinczi Lajosné, Horváth Zsigmond, gr. Toldi Zsigmond és Nagy Pál; más telkén lakó, adómentes nemesek: Hercse Páskuj és Gergely József; más telkén lakó, adózó nemes: Pál Nagy Mihály, szabados; fizetést élvező, udvari gazda: Tamás Sándor Palkó; papok: Gál András ref. és Popa Dumitru oláh; kántorok: Kovách Ferencz ref. és Pap Gábor oláh.*Szv. lt.

A vármegye 1805-ben azt mondta ki, hogy a haza csendességben való tartására Ardó községből kiállhat Winkler Ferencz, adómentes nemes (lóval, fegyverrel vagy gyalog.)*U. o.

Ardónak szép csúcsíves templomáról már volt szó műemlékeink közt. Itt megemlítem, hogy a községnek 1470 körül egy fakápolnája volt. A mostani templomot 1726-ban renoválták. {15.} De egy 1815-iki följegyzés szerint 1772 körül teljesen bomlásnak indult, «olyan pusztulófélben volt, hogy a kőfalait is az eső és mohos régiség úgy lerontotta, hogy még csak a mennyezet gerendáit se lehetett megállítani». Ugyanakkor Nagy György és Nagy Mihály gondnokok a feljegyzések szerint jórészt saját költségükön befedették s a falát és mennyezetét is jó karba hozták.*Ardói evang. reform. egyház levéltára.

AZ ARDÓI EVANG. REFORM. EGYHÁZ.

AZ ARDÓI EVANG. REFORM. EGYHÁZ.*Az ardói evang. reform. egyház. Eredeti fényképfölvétel után.

Egy régibb harangját fölhasználták a forradalomkor, a mostaniak az 1841., 1852. évekből valók. Az egyházközség anyakönyve 1782-ben kezdődik.

{16.} Papjai voltak: 1786 előtt Oroszi János, Benkő Ferencz, (Goroszlóra ment), Őri József, meghalt Paczalon, 1786–1789. Kis György, meghalt 1798-ban Sz.-Ujlakon, 1789–1793. Kolozsvári János, meghalt 1794-ben Sz.-Szentkirályon, 1793–1810. Gáll András, 1810–1819. Kele János, 1809–1820. Cseh Mózes, 1820–1824. Dombi Sámuel, 1824–1826. Ozsvát Sándor, 1826–1838. Péntek János, 1838–1867. Molnár Ferencz, 1867–1873. Gyulai Miklós, 1873–1878. Pataki Károly, 1878–1887. Fogarasi László, 1888–1898. Pócsik János.*Ardói evang. reform. egyház levéltára.

A görög katholikusoknak fatemplomuk van.*Schematismus Venerabilis Cleri Dioecesis Szamosujváriensis Græci Ritus Catholicorum Pro Anno A Christo Nato, 1898. 175. l.

Evang. reform. egy tantermű elemi iskolája most van államosítás alatt.

Hajdan népes helység volt. 1475 körül 53 fr. 9 dr. adót fizet. Csaholyi István 20 fr. 3 dr., (Drágfi?) János 24 fr. 2 dr., Keresztély 2 fr., Csire (Chyre) István 5 fr. 3 dr., Jakcsi János 2 fr. 1 dr. adóval vannak megjelölve.*E mű I. k. 179. lap. 1543-ban 9 kapu után adóztatták meg a Drágfi Gáspár jobbágyait; fölmentettek 1 birót, 4 szabadost, 32 (?) szegényt és 4 új házat.*Dical. 1549-ben, mikor a Kővárhoz tartozik, 18 kapu után rótták meg adóval Drágfi özvegyének a jobbágyait, kiken kívül még 1 birót, 16 szegényt és 6 új házat jegyeztek fel.*U. o. 1570-ben 3 kapuszámnyi adóval rótták meg a császár jobbágyait.*U. o. 1604-ben a Gyulafi részén levő 3 rótt házat 6 frttal adóztatták meg.*U. o.

E korból jobbágyszolgáltatásáról is tudunk. A csehi vár XVIII. századbeli urbariuma szerint sem majorság-szántóföldek, sem kaszáló fűhelyek nincsenek. A szőlő-majorságot, melyet Gyulafi Sámuel Kún István jobbágyaitól vett, mindeddig a várhoz bírták. A jobbágyok száma 72. évenként fizetnek Szent György adóját 11 frt 13 dénárt, Szent Mihály adóját ugyanannyit, darabant-pénzt pedig 18 forintot. (Szolgálmányaikat {17.} a szerint teljesítik, a mint a földesurak kívánják.) Birságúl: a ki fején, jószágán marad, 7 forintot, minek megvétele az urak kegyelmétől s engedelmétől függ. Buzából, zabból, árpából és sonkolyból ötödöt szedtek az urak számára. Makkos és bárdos erdőül a Kis-Mocsár szolgál. A ki egy telken lakik, az hat dénárt és egy véka zabot; a féltelkes három pénzt és fél véka zabot fizet; kézben levő puszta telektől hasonlóképen fél véka zabot és három pénzt adnak. Faluúl adnak hat itcze vajat, hat kő turót és egy vágótehenet; mindezeket őszszel. Ugyancsak faluúl adnak egy kalangya szénát, melyben három szekérrel legyen. Pázsit-tizedet, ha 10 van, vagy ennél több is, csak egyet adnak, melynek váltója két pénz. Őszi tizedül minden tíznek egyikét veszik el, melynek váltója annyi, a mint az urak akarják. Rajméhből és bárányból tizedet vesznek, melynek váltója két pénz. A korcsma karácsonytól Szent Mihály napjáig az uraké, ezen kívül a szegényeké. a felsoroltakon kívül más díjat nem fizetnek.*GKG. A fasc. XV., XVI.

Egy 1676 máj. 22. kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel a csehi várhoz tartozó jobbágyok számáról fenmaradt összeírás szerint Ardó részbirtokban 9 jobbágy volt, egy jobbágy elbujdosott, de pusztán is állt 8 jobbágytelek.*U. o. A fasc. XV., XVI. Egy másik, ugyancsak a XVII. századból Csehi javak urbariuma czímmel fenmaradt jegyzék szerint 55 jobbágy van a faluban.*U. o. A. fasc. XV., XVI. 1715-ben 10 jobbágy-háztartás fizet adót, melyekből 7 magyar és 3 oláh, 1720-ban pedig 8 jobbágy, 7 zsellér és 1 taksás, összesen 16 háztartás, valamennyi magyar.

A népesség száma 1715-ben 90, 1720-ban 144 lélek. Nemzetiségi tekintetből 1715-ben magyar 63, oláh 27; 1720-ban valamennyi magyar, azaz 144 lélek.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l. Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában írt jegyzék szerint egy jobbágy, egy {18.} zsellér és egy puszta telek van itt.*GKG C. fasc. XVI. 1733-ban Ardón (Arduzelul) 6 oláh családot találtak.*Transilvania, (N.-Szeben, 1898. évi 9–10. szám.) Statistika Românilor din Transilvania în 1733. 1750-ben 176 gör. kath. lélek volt.*Tr. 1901. IX. k. 284. lap. Lakossága 1847-ben ekként oszlott meg vallás szerint: róm. kath. 14, gör. kath. 230, ev. ref. 930 lélek.*Nagyv. Nvk. 1847. 110. lap. Most a népesség száma 538; magyar 469, oláh 69, róm. kath. 2, gör. kath. 69, ágost. hitv. evang. 3, ev. ref. 447, izr. 14. Házak száma 104.

Szántóföldje 1715-ben 80 1/2 köblös, 1720-ban 178 köblös, rétje 1715-ben 28 kaszás, 1820-ban 63; szőleje 1715-ben 9 kapás, 1720-ban 25 van.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 65. és 66. lap. 1895-ben gazdaságainak száma 110, területe 2203 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1572, legelő 227, erdő 105, rét 75, kert 59, szőlő parlagon 13, beültetve 3, terméketlen 149 hold.*A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája. Első kötet. Szerk. és kiadja az Orsz. M. Kir. Stat. Hiv. 498. l.

A községnek 1900-ban 6594 K. 98 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3647 K. 48 f.

Mellette van a Szakadál-patak.