Ákos.
(Ákosmonostora.)

Nevét Ákosmonostorától vette, a melyhez tartozott Béltek (Béltelek). a hagyomány is azt tartja, hogy arról az Ákos bánról nevezték el, a kit itt a Bánrekesz nevű határrészen felkonczoltak a hajdankorban. Az Ákos nemzetség itteni birtoklásáról okleveles bizonyítékaink vannak, így pl. a szolnokmegyei Akusmonustura birtokban levő egyenes negyedrész birtokot a váradi káptalan 1342-ben az Ákos-nemzetségből való Ákos leányának, Ilonának és vejének Zywly Jánosnak adja. Még e században arról van szó, hogy Lajos király (1370-ben kelt levelével) hihetőleg az ezen vármegyebeli (in {19.} C. Zaladiensi?) Akusfalwa, más néven Kávás-birtokot Kávási Miklós mesternek, a György fiának adja.*Zichy-Okmtár, II. 14–15. l. Itt természetesen, Akusfalvát nem vehetjük egynek Kávással s Kávás szomszédos birtokként értendő.

1411 jun. 7-dikén Ákosi Dénes fia Tamás átadja Zsigmond király előtt e falunak egy utczáját Kisfaludi Jakabnak s Péternek, az ő unokaöcscseinek, mint őket anyjuk után megillető leánynegyedi örökrészüket.*Fejér, C. IX. 6. 158.

Ákos jelentékeny helye volt Középszolnok vármegyének. A vármegye gyakran tartotta itt üléseit, pl. 1650-ben tisztújító közgyűlés volt, az 1629-ben aug. 20-dikán itt tartott vármegyei közgyűlésen hirdették ki Bethlen Gábornak 1629 jul. 13-dikán kelt diplomáját, «melynek erejénél fogva a szilágyi tractus papjai s azoknak mindkét nemen levő gyermekei a valóságos és kétségtelen nemesek közé fölvétettek.*Zichy-Okmt. VIII. k. 107. l.

1579-ben, Szent György nap előtt, a vármegye emberei ide, mint székeshelyökre jöttek, hogy a Jakcsi Boldizsár s Gyulafi László perében eljárjanak.*Névkönyv az erdélyi ev. ref. anyaszentegyház számára 1875. Tizennyolczadik évfolyam Kolozsvárt. Nyom. Stein J.-nál 1874. 6. lap. GKG.

Eleinte város. Oppidum Akos 1421. Akws 1475. 1421-ben Adorján biharmegyei várhoz tartozott, mint a Csákiak birtoka. 1462-ben Szabó Simon leányai Erzsébet és Mártha birtokosok, nemesi kuriával rendelkeznek. De a részbirtokot elfoglalta Ujnémeti Albert, a kit meg is idéznek érte.*Gencsi-lt. nr. 830. Ám őt itteni birtokában megerősíti a kolozsmonostori konvent.*Szgy.

1475 körül az Orosziak és Ákosiak birnak benne részt.*Csánki, I. k. 549. l. 1499-ben Ákosi Sebestyén itteni részbirtokának elfoglalásáért, a mely részbirtok Sebestyén fiának, Mihálynak halála után ennek nővérét, Hatvani Tamásné Katalint illeti, e Katalin megidézteti Szentkirályi Simont.*Lelesz, Act. Bercs. fasc. 11. nr. 17. (Prot. III. pag. 195.)

{20.} 1536-ban Szentkirályi Ferencz ötszázötven magyar forintért Szunyogh György tasnádi provisornak adta el az itteni birtokrészét.*Orsz. lt. Kolozsm. conv. lad. 27. S. nr. 51.

1541-ben özv. Sasvári Veres Benedekné, Ákosi Erzsébet elcseréli itteni házát, kuriáját és részbirtokait Csepei Zoltán Mihálylyal, a ki a maga és Ákosi Ferencz ugocsamegyei Csepe és Csedrek részbirtokait (kivéve a kuriákat) adja cserébe az említett Erzsébetnek és leányainak meg Farnosi Jánosnak, örök joggal.*Lelesz, Act. an. 1541. nr. 32.

A részbirtokot, mely örökség jogán Sasvári Farnosi Jánost illete volna, Szeődemeteri Horvát Györgynek idegenítette el Szentkirályi Ferencz, miután annak kiváltására eredménytelenül intette meg Farnosit.*U. o. 1550. fasc. 3. nr. 6.

1545-ben Szentkirályi Ferencnek, a középszolnoki Ákos, más néven Zunyogszeg possessiobeli részbirtokát csakugyan zálogban birja Szeődemeteri horvát György. E részbirtok azonban vérség szerint első sorban, mint már kitünt, Sasvári Farnosi Jánost illeti, a ki annak visszabocsátására meg is inteti Horvátot.*U. o. 1545. nr. 4. Ez a határrész ma is megvan.

1549-ben Szentkirályi Ferencz el akarja idegeníteni itteni részbirtokát, azért ennek megvételére inti rokonait: Sasvári Farnosi János, Ákosi Jánost és Mihályt, Újnémeti Bertalant, Urbán Imrét, özv. Urbán Máténé Elenát és özv. Literatus Lászlóné Erzsébetet.*U. o. 1549. fasc. 7. nr. 43.

1559-ben itteni nemesek, névszerint: Dobszai Péter és Papp, másként Vid István tanúkként szerepelnek a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.*Nagyv. Múz. Bl. e.

1579-ben Ákos városában (in oppido) per folyik Drágos Tódor felperes és Valkai Miklós alperes közt.*GKG. C. fasc. XIX.

Ákosról a Dobszai János jobbágyát: Nagy Bálintot; a {21.} Farnosi János jobbágyait: Burna Jánost, Tera Gergelyt meg Kelej Mártont és Gáspárt; a Deési Mártonné Ákosi Petronella jobbágyát: Borsos Ferenczet; Vathay Tamás jobbágyát: Zala Tamást és Ákosi Ferencz jobbágyát, Oláh Jánost idézték meg, mint szomszédokat, a mikor Báthori Zs. fejedelem 1588 máj. 18-diki parancsára be akarták iktatni Fajdai Horváth Gábort és nejét, Németi Zsófiát Peér, Ete, Szeődemeter, Csán és Szopor birtokokba.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 15.

Ez év jun. 10-dikén Somlyai Báthori Zsigmond erdélyi vajda új adományozás czímén egy részjószágot és nemesi kuriát, telket, házat ad minden hozzátartozóval és a bennük gyakorolt királyi jogokkal együtt Mihályfalvi Eördög Györgynek és Eördög Katalinnak, a ki a Báthori Ujvári familiárisának, Köblösi Theke Tamásnak a felesége.*Jlt. Ez a Nagyesküllei Eördög György a Kraszna vizén malmot épít 1590 márczius 18-dikán.*Nagyv. Múz. Bl.

1607-ben Ákosi Erzsébet asszony ivadékai perelnek egy almáskertért, mely a malomárka és a Kraszna között esett.*U. o.

1617-ben Ákos városában Közép-Szolnok vármegye tisztikara előtt Érszentkirályi Mezei Lőrincz és Márton kijelentik, hogy 1611-ben vitézlő Szikszai György az ő ősi birtokait az idegen kezekből kiszabadította s Ákos városának Szúnyogszeg nevű utczája végén levő romlott malmokat kijavította, jóformán újra építette s azért hálából ők zálogba adták Szikszainak két ákosi s egy érszentkirályi jobbágyukat, 70 frtért, most pedig ugyancsak a Szikszainak visszafizetett és tőle felvett 70 forintért Szodorai Miklós, középszolnokmegyei egyik alispánnak vetik zálogba.*Aláirják a levelet Dobai Spáczai Gáspár másik alispán, Adorján György, Pap János, Zalai János és Deák István szolgabirák. (U. o.)

1619-ben Szentkirályi Mihálynak ér-giróti birtokán született két jobbágya Ákosra szökött, Kémeri Zalai Ferenczné, Ördög Katalin birtokára; ezért Szentkirályi Mihály fia, István, {22.} pert indított Zalainé ellen.*Nagyv. Múz. Bl. 1620-ban a megyei törvényszék itt tartott gyűlésében szintén elmarasztalta Zalainét, miután előbb Zalai János szolgabiró és Meze Lőrincz esküdt elmarasztalták volt.*U. o. 1625-ben Kémeri Zalai Ferencz özvegye, Ördög Katalin, az ellene Szentkirályi Istvántól két ákosi jobbágyért indított pert a fejedelmi törvényszék előtt is elvesztette, de a fejedelem az ítélet végrehajtását felfüggeszti és Ördög Katalin javára új pert enged s ezt K.-Szolnok megyével tudatja.*Kézhez vette ápr. 12-én Újnémeti Gáspár Akos városában. (U. o.)

1621 decz. 16-dikán Ákoson lakó Érszentkirályi Mezei Márton zálogba ad egy szakácsii puszta házhelyet Szakácsi Ferencznek.*U. o.

1622 ápr. 23-dikán Érszentkirályi Szikszai György egyik érszentkirályi telkét és 20 forintot ad cserébe Ákosi Pap István ákosi telkéért, mely vitézlő Kidei László és Újnémeti Vid udvarházai között feküdt.*U. o.

1624 okt. 23-dikán Ákos városában Kidei László és Kidei Ferencz, továbbá Kis Ferencz, ákosi lakosok előtt egyrészről Ákosi István s Szántó Tamás, másrészről Ákosi Kata Báthori Boldizsárné s fia Báthori Mihály itteni jószágukon megosztoznak.*Szgy.

1628-ban Ákoson Juhos Miklós, középszolnokvármegyei jegyző előtt Sámsoni Vid László és neje Gencsi Anna, Gencsi István leánya, egy ákosi jobbágytelköket, melyet valaha Dobszai János birt, de Gencsi Istvánnak zálogba adott, odaadják cserébe Sándorházi Istvánnak és nejének, Dobai Zsófiának, egy alsószopri jobbágytelekért, ráadásúl Vid László még egy mindszenti telket is ad Sándorházi Istvánnak.*Ezen egyességet Balázsházi László és Sarmasági László alispánok 1628-ban Ákoson hitelesen kiadják és Pap János, Gúthi Miklós, Bánházi Pál és Szabó Jakab megpecsételik. (U. o.)

1629 decz. 8-dikán Kisvárdai István ákosi prédikátor Kidei László és Sikolya László előtt Ákosi Papp István és {23.} öcscse János, megosztoznak. Ákoson két jobbágyuk volt és némi földjeik.*Szgy.

1632-ben Ákos városában vallanak ügyvivőket Bályogi Szénás Boldizsár s felesége.*Nv. Múz. Blt.

1637-ben Ér-Szentkirályt Szabó Jakab k.-szolnokmegyei szolgabiró, Szentlászlai István, szentkirályi nemes személy, Pokol János, hütös ember és Bakó Mátyás előtt Szentkirályi Sándor azon ákosi telket, melyet Mezei Lőrincztől 20 frton vett zálogba, ugyancsak 20 frtért tovább zálogositja Dobai Juditnak, özv. Szentkirályi Istvánnénak.*U. o.

1639 szept. 29-dikén Dobrán lakó Ács János az ákosi határ Csejte nevű rétjén régebben három rétet váltott ki 9 frtért egy újnémeti oláhtól, Kelenczés Györgytől, de azt most igaz tulajdonosának, Ákosi Papp Istvánnak, visszabocsátja, az ákosi prédikátor Tisza Barzi (Bácsi?) Mihály előtt.*U. o.

Ugyanekkor Sándorházi István és neje, Dobai Zsófia, ákosi lakosok, megidéztetik egy czigányi jobbágy elfogatóit.*U. o.

1642 márcz. 30-dikán az itt lakó Újnémeti Gáspár és Sándorházi István oly helyen csináltatott malmot a faluban, hogy a felszorított víz a falunak szabados útját elrontotta, a fejedelem Közép-Szolnok megyének ez ügyben vizsgálatot parancsol.*U. o.

1643-ban Gyalog István ákosi jobbágy Pap Istvánnak és örökösének hűséget fogad, István Deák és Surányi Ferencz Deák előtt, előbb valamiért Pap István megharagudott reá és a bélteki tömlöczben fogságban tartotta, de aztán kibocsátotta.*U. o.

1646 decz. 6-dikán Ákoson Szolnok megye tisztikara előtt Barthor(?) Andrásné, Sikolya Erzsébet, felszólítja atyafiait, hogy egyik ákosi pusztatelkét vegyék meg, mert különben kénytelen lesz azt idegeneknek eladni. A tisztikar Kisdobai {24.} Dobai Péter, Mindszenti Balázsházi Mihály alispánokból, Szabó Jakab Deák, Zalai Gáspár, Ramocsa Mihály és Bán István szolgabirákból és Szentkirályi András jegyzőből állott.*Nv. Múz. Blt.

1647-ben az itteni részbirtokot Vassaly János nejére, Dancs Annára írta át, de ezért tiltakozik ellene nővére, Katalin.*Lelesz, Signat. lib. 28. folio 18.

1657 máj. 4-dikén Szabó György, Kis Ferencznek jobbágya, hitlevelet ad, hogy földesurát, Kis Ferenczet s ennek maradékait soha el nem hagyja.*Szv. lt.

1658 aug. 8-dikán Tasnádon Rákóczi György fejedelem megparancsolja a váradi kapitánynak és udvarbirónak és az ákosi nemeseknek, hogy a szakácsi és ákosi dézsmának tizenhatodát az ákosi és szakácsi predikátoroknak kiadják.*Nagyv. Múz. Bl.

1661-ben Szénás Dávid, Kis Péter nevű jobbágyát elcseréli nénjének, Kis Ferenczné, Szénás Katának néházai vagy márkai jobbágyával.*Szgy.

Ebben az évben, ápr. 20-dikán, Perecseni Nagy Andrásné, Szentkirályi Katalin, férjének hagyja a Mezei-szeren levő zálogos jobbágyát, továbbá ugyanitt lakó Kis Mihály nevű jobbágyát.*Nagyv. Múz. Bl.

1664 máj. 28-dikán (Szatmárt) Szénás Dávid Ákoson lakó Matóczi Mihály nevű jobbágyát 1665 májustól kezdve zálogba adja ötven frtért Csatári Mihálynak és nejének. 1665. májusig e jobbágy Bideskúti Ferenczet szolgálta.*U. o. Jul. 20-dikán «ezelőtt Karaszna varmegyeben Ilosvan mostan pedig Szakmar Nemethiben lako» Szénás Dávid az itt lakó Kis Péter nevű jobbágyát adja zálogba nemzetes Csatári Mihály szatmári lakosnak és feleségének, Belényesi Juditnak, Bideskuthi Ferencz, Dobai György és Balajthi Ferencz előtt ötven forintért, 1666. márcz. 15-én újra ötven forintot vesz föl ezen jobbágyáért és a hozzá tartozó telekére.*U. o.

Ez évi okt. 27-dikén Ákos Pap István fia, Zsigmond, {25.} összes itteni részbirtokát azon esetre, ha meg nem nősűl, sógorának, Fekete Györgynek adja és hagyja, főként azért, mert Fekete György váltotta őt ki a pogányok között való rabságból. Pap Zsigmond bátyja volt István, nénje Erzsók. Tanúk valának Szegedi György és Fejér Mihály.*Nagyv. Múz. Bl.

1668 jun. 6-dikán Szilágy-Cseh végvárban kelt itéletlevél szerint Ákosi Pap István, Szilágy megye (!) törvényszéke előtt «in confini Szilagy Cseh, loco videlicet Sedis Judreæ consueto et usitato» perbe fogja Ecseden lakó Fekete Györgyöt, mert az ő ákosi jobbágyainak a leküldött kóborló rablókkal sok kárt okozott és a Kraszna folyón épült ákosi alulcsapó malomból sok búzát elvitetett, holott Fekete György elhalt nejének, Pap Erzsébetnek, az ő testvérének e jószágban semmi joga ne volt. A törvényesen megidézett Fekete György nem jelent meg s azért a megyei törvényszék elmarasztalja.*U. o.

1669 márcz. 11-dikén az itt lakó nemes emberek, egyszersmind Közép-Szolnok vármegyének hites assessorai: Kis Márton és Daróczi Mihály, továbbá Kis Márton s Szilágyi István ákosi jobbágyai elismerik, hogy Kis Ferencz uram ákosi lakos, a szatmárvármegyei Óváriban lakó Szilágyi Istvánnétól, Belényesi Judith asszonytól, öt ákosi jobbágyot váltott ki, a kiket a szatmárvármegyei Mátészalkán lakó néhai Nagylaki Györgyné, Mezei Zsófia 102 frtban vetett volt zálogba.*Négy gyűrűs viaszpecséttel, melyben kardot tartó kar látszik. (Szgy.)

1670 junius 2-dikán Szepesi Pál és neje, Mezei Anna, továbbá Mezei Borbála és Klára megegyeznek három lakott és egy puszta szakácsii telek, meg egy ákosi puszta szőlő ügyében Hatvani Jánossal, úgy, hogy ettől egy szakácsii jobbágyot kapnak telkestül.*Nagyv. Múz. Bl.

Benes Dávid, a krasznavármegyei Ilosván lakó nemes ember, 1671-ben az Ákoson levő puszta telkét, melynek neve Szaniszló János házatelke, s szomszédja nyugot felől Kecskés {26.} Kata pusztája, kelet felől az országútja, zálogba adja tíz magyar forintért Szécsi György, szécsi lakosnak.*Tanuk: Guthi István, közép-szolnoki alispán és Balajthi Ferencz. (Szgy.)

1673 máj. 20-dikán Újnémethi István, ákosi lakos, elzálogosít egy újnémeti jobbágyot.*Nagyv. Múz. Bl.

Ez évi junius 5-dikén Tasnád-Szarvadon lakó Károlyi Györgyné, Mezőségi Erzsébet, ákosi Borzás nevű puszta telkét (mely egyfelül Pap István, másfelül Sándorházi Péter puszta telkei közt esett) tizenkilencz forintért zálogba adja Pap Istvánnak, Bikfalvi Ferencz, Pap Mihály és Bódis István tanuk előtt.*U. o.

1674 ápr. 25-dikán Pap István ákosi lakos elcserél egy hatvani telket egy szakácsii telekért.*U. o.

Ez évi május 28-dikán Ujnémeti László, a ki azelőtt Ákoson lakott, két újnémeti s egy ákosi jobbágytelket Pap Jánosnak s nejének, Guthi Annának zálogosít el.*U. o. 1676 márczius 29-dikén nyolcz forintért zálogosít el ezeknek egy puszta telket itt. Ekkor azt is megtudjuk, hogy az itt szereplő Újnémeti Szentmárton-Macskásra költözött.*U. o.

1675 jan. 11-dikén az itt lakó Zala Gergely, Szentkirályi Miklósné Mezei Dorka jobbágya «az Calloban egy dülőföldet» három frtért zálogba ad Pap Istvánnak. Tanú volt az ákosi scholamester, Daróczi Ferencz.*U. o.

Ez évi máj. 18-dikán Nagy-Dobán lakó özv. Veres Istvánné és Veres István maradékai: Veres Mihály, István és János, továbbá Palóczi György három (Selymes nevű) ákosi jobbágyukat hetven frtért elzálogosítják Ákoson lakó Pap Istvánnak és nejének, Guthi Annának, Guthi István középszolnokvármegyei alispán, Szécsi György megyebiró és Csehi, másként Dávid Mihály előtt.*U. o.

1686 január 29-dikén Perecseni Nagy Andrásné, Szentkirályi Katalin, középszolnoki ákosi részbirtokához, mint vérrokonoknak, {27.} Perecseni Lindvai, másként Kovács Mihálynak és nővérének is joguk van.*Nagyv. Múz. Bl.

1690 ápr. 3-dikán Guthi János, Közép-Szolnok vármegye helyettes szolgabirája és Szalai László, hites assessor jelentik Szolnok vármegyének, hogy Ákosi id. Pap István maradékai javára Ákoson tanúvallatást végeztek; Köteles Mihály, Alsó Mihály jobbágya szerint, mikor Lengyelországba mentek a hadak, id. Pap István kijelentette, hogy ő, Kovács János és Sikolya László egy jószágot birnak, s ha ő neki magva szakad, Sikolya László maradékaira száll, de viszont, ha Sikolyának magva szakad, Pap maradékaira száll minden jószága; tanúk voltak még mostani Sikolya István Dobai Dávid és Kis Ferenczné jobbágyai és Daróczi Mihály nemes ember.*Felbontotta a levelet Dobai János megyei jegyző. U. o.

Ez évi julius 7-dikén Lengyel András, ez ügyben helyettes középszolnokvármegyei alispán, tasnádi lakos, Mihályfalvi Szalai László, középszolnokvármegyei szolgabiró, Guthi János és Szemere György nemes személyek jelentik, hogy Közép-Szolnok vármegyének Görcsönben 1690 junius 21-dikén tartott törvényszéki gyűlése végzése szerint, két ákosi jobbágyot Bartos Lászlótól elvettek és Ákosi Pap Istvánnak, a kit az az öreg Sikolya László után illet, átadtak.*U. o.

1695. ápr. 6-dikán az itteni jobbágytelkek kibocsátására Dobai Dániel és neje, Szénás Zsófia, megintik Szénás Györgyöt és meg is kináltatják azok zálogösszegével.*Gencsi lt. nr. 961.

1696 ápr. 1-sején pedig egy ákosi jobbágy ki nem bocsátásáért idézteti meg Szécsi Györgyöt Menyői Dobai Dánielné, Szénás Zsófia.*U. o. nr. 955.

Ákoson (Áchos) van, úgy látszik, az a hely, melyet Kis István özvegye, Balog Anna, akkor már Zilahi Szabó István neje, fiával, Kis Ferenczczel, 1698-ban tiszteletes Batizi Istvánnak és fiának, Sámuel Deáknak zálogba ad, mert ákosi lakosnak mondja magát Balog Anna.*Szgy.

{28.} Gencsi Györgyné, Guthi Juditnak, Köteles Mihály nevű jobbágyát hatalmasul elfoglalták Dobai Dániel és neje, Szénás Zsófia, kiket azért 1700 február 22-dikén Gencsiné megidéztet.*Gencsi lt. nr. 949.

Ez évi szept. 3-dikán Horvát Gábor, beregmegyei mezőkászoni lakos, az atyjáról rászállott mihályfalvi és érszentkirályi udvarházhelyeit odaadja Pap Zsigmondnak és Lászlónak, mint testvér szerint való atyafiainak, továbbá Szakácsii Pap Jánosnak egy ákosi telekért és 72 frtért.*Nagyv. Múz. Bl.

1705-ben ezeket a nemeseket mutatták ki Ákosról: Pap Zsigmond, Sándorházi Péter, Tót Mihály, Kis Ferencz, Szalai László, Sarkadi János, Kereszturi Sámuel, Szemere György, Pap Sámuel, Verebéllyi György, mint a kiket lovas zsoldosok állítására kötelezett a vármegye.*Szgy.

1707 máj. 22-dikén Jakab György és felesége, urai Gismonda, ákosi részüket Pap Zsigmondnak kilencz frtért és 90 pénzért zálogba adja.*Nagyv. Múz. Bl.

1716-ban Szécsi György és neje, Guthi Judit itteni javainak a felosztására az előbbiek leánya, Zsombori Jánosné Szécsi Zsófia, meginti Gencsi Györgyné, Dobai Erzsébetet és Csatári Andrást.*Gencsi lt. nr. 951.

1729-ben Sándorházi Péter, ákosi lakos, elzálogosítja tasnád-szarvadi telkét Vay Lászlónak és nejének, Boros Katának.*Bl.

1760 jun. 12-dikén vizsgálatot tartanak Töki Viski Gábor és Sándorházi István számára arról, hogy Ákoson Pap Kata és Vid miféle örökös vagy zálogos jószágot birtak.*Gencsi lt. nr. 549.

Az itteni birtok visszaszerzésére nézve 1784-ben Menesági István és György, meg Csoknyai György egyeznek meg s ama kettős szerződést, melyet Menesági György Bányai Sámuellel, Menesági István pedig Gönczi Györgygyel kötött, megsemmisítik.*Lelesz, Act. an. 1784. nris 34. et 35.; prot. oliis 36. et 37.

{29.} Ez évben itt Szinérváraljai Horvát Péter, János és Sándorházi Péter, több más rokonukkal együtt birtokosok.*Jlt.

1786-ban birtokosok: Árkosi Veres Ferencz, néhai Árkosi Zsigmond fia; Veres Krisztina, néhai Veres Zsigmond leánya, néhai Veres György Mária leányának fia: Hatvani Mihály; Veres György Erzsébet leányának fia: Jura János; Érszentkirályi veres Mihály és János, néhai Vers Mihály fiai.*U. o.

A haditerhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták a községből a következőket: kisebb birtokosok: gr. Károlyi József, br. Vesselényi Farkas, Pétsi Antal, Veér András-utódok, Szombatfalvi Lászlóné, Ladányi Sámuel, Ugrai György, Gergely László, Dobai István, Kattra Mihály, Szunyogh István, Érsekujvári Lajos, Kávásy János, Veress Miklós, Bölöni Gáspár, Gaál Sámuel, Ajtai Miklós, Barabás György, Bölöni Ferencz, Csontos Sándor, Csontos Sámuelné, Sándorházi Péterné, Szomódi G. István, Szilágyi L. Sándor, Bara László, József, András és Sándor, Veress József, Török Ferencz, Nagy Pál, Miklós és Ferencz, öreg Nagy János, Veres János, Török József, Szomódi Mihály, Sándorházi János, KD. Veress Ferenczné, Verebei István, Rétsei Imre, Makkai György, Tót Dániel és Vantsa György; saját telkükön lakó, egyházi adómentes nemesek: Nagy István, Sándor és László, Verebei Imre, R. Nagy János, Tordai Sándor, Mots Veres Ferencz, Horvát András, Szentiványi Gábor, Szomódi G. Gáspár, Pap József, Mikola Mihály, Mándi Mihály, Debreczeni János, Balog Márton, Boldoki Sámuel, Berei Miklós, Balog Sándorné, Balog Benjámin, Losonczi János, Marosi Józsefné, ifjú Nagy Mihály, Rátz Nagy Ferencz, Márton József, Vásárhelyi Péter és Sámuel, Nagy Dávid, Kállay Ágnes, Újlaki Sándor, Sinka Jánosné, Varró Ursz, Kalik Sámuel, Dobai Péter, Balog József, Szentpéteri József, Mikola János és József, Bálint Demeter, Török György, {30.} Dobai József, Makódi Mihály, Balog Dávid, Vass István; más telkén lakó, adómentes nemesek: Varró György, Vásárhelyi István, R. Nagy György, Kincses Gergely, Moja Benjámin, Szász Sámuel, Győrfi István, Árkosi Veress Ferenczné; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Batizi Zsigmond, Tótfalu (-si?) Mihály, Tótfalusi János és István, Fura Gergely, Tar Mihály és István, Turbucz Ferencz, Sarkadi András, Geréb Sándor, Vlád György, Kánai Mátyás, Dési Péter, Turbucz István, Fura György és Gál Mihály; más telkén lakó, adózó nemesek: Rátz István, Turbucz László, Sarkadi Ferencz és István, Keletsényi György, Pongrácz András, Somlyai Zsigmond, Pongrácz Mihály, Domokos Mihály, Pongrácz József és Venter Gábor; papok: Pávai István ref. és Pap Gábor oláh; kántorok: Veszprémi Ferencz ref. és Pap Tódor oláh; árendátorok: Isák Jákob, Jákob Benjámin, Jákob Óser, Áron Salamon, Lázár János, Iczik Ábrahám; zsidók: Judovics Ferencz, Szabó Hersli, Mester Tóbiás, Szegény Salamon és öreg Lázár János; molnárok: Fodor László, Timár István, Balási György és Csula Gábor.*Szv. lt.

1805-ben összeirták a következő fegyverfogható 1. adómentes nemeseket: a) lovasok: Bölöni Gáspár, Gáál Sámuel, Ajtai Miklós, Bölöni Ferencz, Török József, Barra József, Szilágyi Sándor, Makai István, Török Gáspár, Csontos Imre, ifjú Rátoni Nagy Ferencz, Csontos József, Sándorházi István, Szomódi Pál, Török Ferencz, Verebélyi István, Nagy Miklós, Barra András, Balog Dávid, Nagy György, Dobai Sándor, Nagy József, Tar Mihály és József, idősb Tar István, Kovács Mihály, Barra Sándor, Csontos Sándor, Barra Gáspár, Veres József, Nagy Gergely, Veres László, ifjú Tar István; b) gyalogosok: Szomódi Mihály, Barabás György, Szomodi Gáspár, Szentiványi Gábor, M. Veres Ferencz, D. Veres Ferencz, Nagy János, Kövesdi József, Mikola József, Szentpéteri József, M. Veres Antal, {31.} Farkas István, Balog Sámuel, Mándi Mihály, Balog János, Márton Ferencz, öreg R. Nagy Ferencz, Sándorházi János, Nagy Mihály, Tordai Sándor, ifjú Nagy Ferencz, R. Nagy Mihály, Veres Ambrus, Balog Péter, Győrfi István, Demeter Májer, Mándi György, Nagy László, Debreczeni János, Balog Márton, Vas István, Nagy Dávid, Makódi Mihály, Vásárhelyi Pál, Pap József, ifjú Debreczeni János, Vas Sámuel, öreg Vásárhelyi Péter, Vásárhelyi István, Dávid György, Nagy Boldizsár, Dobai József, Balog József, Moja György, Ecsedi Mihály, Kincses Gergely és István, Márton István és József, R. Nagy István, Szász Sámuel, Balog Benjámin, Újlaki Sándor, Kalik János, Nagy Sándor, R. Nagy János, ifjú Kincses István, Kalik József, Berei Miklós, Flórián Tógyer, Rákóczi György, Dávid Urszuj, Pap László, Nagy Sámuel, Moja Benjámin, Mikola János; 2. adózó nemeseket: a) lovasok: Pongrácz György és András, Tótfalusi János, Kelecsényi György; b) gyalogosok: Keczi János, Géczi Tógyer, Somlyai Zsigmond, Kánai János, Rácz Sándor, Turbucz Ferencz, Vlád György, Tótfalusi István, Jura Gábor, Gellért Mihály, Sarkadi Ferencz, Turbucz István, Sarkadi András, Losonczi József, Sarkadi János, Losonczi Mihály, ifjú Tótfalusi Mihály, Domokos Mihály, Dézsi József, Bene Lupuj, Gál András, Turbucz János, Seres Miklós, Gellért György, Sarkadi József, Horváth József és Császár Sándor.*Szv. lt.

Református egyházáról, mely az Árpád királyok idejében oly fényes szerepet játszott Ákos nemzetségtől származik, már volt szó. Anyakönyvei ez egyházközségnek 1769-ben kezdődnek; a jegyzőkönyvek 1740-ben, a melyekben érdekes határozatokat olvasunk 1772-ből az úri szent asztalhoz való járúlás rendjéről. Úrasztali készleteinek legnagyobb része a XVIII-ik századból való. Aranyozott ezüst borosztó pohár szép czirádákkal. Czinkanna következő felirattal: «Anno Domini 1710 die 22 X-bris. Átkozott legyen, aki eltulajdonítja az úrasztalától. {32.} Én Szekeresi Nagy István az ákosi szent ekklezsiának adtam.» Másik czinkanna, felirása: «Én Szomódi István az ákosi ekklezsiának adtam. 1714. február 26.» Egy terítőnek ez felirása: «Anno Domini 1711 die 23 máj. Sipos Jánosné, Selymes Ilona adta az ákosi ekklezsiának, hogy használja Isten dicsőségére.» Egy terítőn arany fonallal ez a felirat van himezve: «Ts. Ns. Nagy Böl. Bölöni Gáspár, Ts. Ns. Telegdi Csanádi Anna 1778. 26 Jul.» Egy terítőn ez a felirat: «Ns. Köröndi Nagy Sándorné Ns. M. Veres Juliánna az anyaszentegyház iránt való szeretetből M. V. F. 1829.»

Az első papja, a kiről tudunk, Harsányi Mihály volt. Őt az 1597. január 16-án Tasnádon tartott közzsinat küldte ide.*Tört. Tár, 1898. évf. 622–623. l. Az 1634. jun. 18-adikán Szatmárt tartott közzsinat Fegyverneki Mátyást,*U. o. 631–32. ll. az 1712. szept. 28-adikán Debreczenben tartott közzsinat Kecskeméti Jánost*Tt. ev. ref. I. 93. l. küldte. 1701-től ezek voltak papjai: Körtvélyesi János, Szombati Pál, Magyari Márton, Pataki János, Bánpataki János, Enyedi András, Pesti Mihály, Szentpéteri György, Göde Ferencz, Szathmári János, Ötvös Harsányi István, Losonczi János. Az 1759 október 10-dikén Debreczenben tartott egyházkerületi gyűlés erősítette meg hivatalában.*U. o. II. 55. l. Makódi Mihály (1763–1773) esperes, Szentesi Keresztes Mihály (1773–1791) esperes, Heczei Pál (1791–1794) esperes, Pávai István (1794–1809), Sepsi-köröspataki Költő László (1809–1827), Beke László (1827–1832), Bányai István (1832–1833) segédpap, Szél György (1833–1834), Kelemen András (1847–1866).*Ákosi evang. reform. egyház levéltára. Jelenlegi pap: Magyari István.

Görög katholikus kőtemploma 1881-ben épült. Anyakönyve 1824-ben kezdődik.*Sch. 1886. 167. lap. Izraelita temploma szintén kőből való.

AZ ÁKOSI EVANG. REFORM. EGYHÁZ HELYREÁLLITVA.

AZ ÁKOSI EVANG. REFORM. EGYHÁZ HELYREÁLLITVA.*Az ákosi evang. reform. egyház helyreállítva.

Van három elemi népiskolája: gör. kath., evang, reform. és magán, mindegyik egy-egy tantermű. A gör. kath. 1880-ban, {33.} az evang. reform. 1878-ban, a magán 1897-ben épűlt. A törvényhatóság 1895 óta kisdedóvóintézetet tart fenn.

Népességére, adózási viszonyaira különböző korból vannak adataink. 1475 körül Oroszi Ferencz jószága 3. fr 3 dr., az Ákosi Mihályé 19 fr. 5 dr., az Ákosi Antalé 4 fr., az Ákosi Lászlóé 1 fr. adót fizetett, tehát 27 fr. 8 dr. folyt be a községből.*E mű I. köt. 177. lap. 1543-ban 4–4 kapu után adóztak a Horváth György és Ákosi János jobbágyai, ellenben a Valkai Imre-, Újnémeti Bertalan- és Nagy Ferenczéi csak 1–1 után. Találtak ekkor a helységben a 11 családon kívűl még 2 bírót, 2 szabadost, 20 szegényt, 4 új házat és 1 puszta telket.*Dical. 1549-ben a Horvát György jobbágyai 7, a Farnosi Jánoséi 3 1/2, az Ákosi Mihályéi 4, az özv. Ákos Erzsébetéi 2, a Haraklányi Imreéi 1 1/2 és a Németi Bertalanéi 1 kapu után fizettek adót. Ugyanekkor feljegyeztek a 19 kapun kívűl 4 bírót, 31 szegényt, 6 új meg 1 leégett házat.*U. o. 1570-ben 1 1/2–1 1/2 kapuszámnyi adóval rótták az özv. Horváth Györgyné és Vetési András jobbágyait, az Újnémeti Istvánéit 1, a Pap Istvánéit pedig 1/2 kapuszámnyival.*U. o. 1604-ben 2 rótt ház után 4 forinttal adóztatták meg az egész falut.*U. o.

1715-ben 7 jobbágy, 1 zsellérháztartás, 38 köblös szántóföld s 23 kaszás rét után fizettek adót. 1720-ban 10 jobbágy, 11 zsellér s 2 taksás, szabados háztartást, 106 1/2 köblös szántót, 48 kaszás rétet jegyeztek fel az összeirók. 1715-ben 8 magyar, 1720-ban 21 magyar s 2 oláh adóköteles háztartás van,*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. ll. a miből a lakosság száma 72-re, 1720 körül 207-re tehető, vagyis 189 magyar, 18 oláh lélek lakta.

1720-ban itt 5 telek volt már 50 éve puszta s 4 olyan jobbágy, kiket földesuraik visszaköveteltek.*U. o.

1847-ben a lakosok száma 1686; róm. kath. 20, gör. kath. 404, evang. reform. 1220, izr. 42.*Nagyv. Nvk. 1847. 105. l. 1890-ben 1502; nyelvre nézve {34.} magyar 1076, német 2, oláh 397, egyéb nyelvű 27; vallásra nézve róm. kath. 46, gör. kath. 402, ágost. hitv. evang. 7, evang. reform. 932, izr. 115. Házak száma 260.

1895-ben gazdaságainak száma 213. Területe 4939 katasztrális hold, a melyből szántóföld 3383, rét 602, legelő 585, kert 34, terméketlen 335 hold.*Mg. St. 506.

A községnek 1900-ban 8604 K. 94 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 10,178 K. 54 f.

Utczái: Felső-, Kraszna-, Alsó-, Csögi- és Új-utcza.

Határrészei: Éh- és Cser-domb, Törökkút alja, Nagytelek, Tömösvár, Bundadomb, Felső rét, Gál hídja, Lazsnak, Dobránkert, Fehér, Kosér-Szeg, Bánrekesz, Oláh kert, Szunyog-szeg, Sötét-tó környéke, Alsó mező, Mocsár, Erdő-szeg, Felső-Somkerek, Alsó-Somkerek és Hegyföldek.

A Bundadombon egy Bunda nevű híres betyárt akasztottak fel.

1590 julius 22. körül Lasnak körül eső rétekről és irtásokról tanúvallatást tartanak néhai id. Ákosi Mihálynak Dorottya nevű nejétől született Ákosi Petronella, előbb néhai Sándorházi János, akkor pedig Sándorházi Dézsi Máté krasznamegyei jegyző neje javára.*Nagyv. Múz. Blt. A hagyomány szerint Ákos nevü bánt, mint már említők, a Bánrekeszbe szorították s itt népével együtt felkonczolták.

E század elején a Sötét-tó környéke határrészben egy terjedelmes, sötétkék vizű tó volt.

A Nagy-telek határrészben köveket és temetkezési czikkeket találhatni, miből az következnék, hogy itt valaha falu volt.

Vizei: Kraszna-, Gele-, Veresmar, Somkerek- és Szekeres-patak.


Babatelke. Lásd Babuktelke.

Babocza (Nagy- és Kis-). Lásd Bábcza.