| Kőnigsbergi | TARTALOM | Kőszegi |
Kőrösi
Főbirtokosok Sámson s Ér-Kőrös környékén.
1329-ben kőrösi Igon fia Galucs a szolnokvármegyei Bőnye (Beune) birtokának egy részét Szilágyszegi Jakab fiainak Péternek és Bálintnak meg Miklós fiának Istvánnak eladja.* Pál Kőrösi (Keurusi, de com. Zunuk) Péter fia terjeszti elő az ügyet a nagyváradi konvent előtt.
Kewrusi Lőrincz fiai: János és István azok között voltak, a kiknek 1427 május 23-dikán Zsigmond király új adományul adta a középszolnoki Kőrös birtokot és meghagyta a váradi káptalannak a beiktatást, Kewrusi Dénest és Simont a király ekkor királyi emberekül jelölte ki.*
Kewresi Miklós fia Dávid és Keuresi András fia Gergely javára 1438-ban vizsgálat foly Szunai Jakab fia Miklós ellen, a ki az előbbieket Szuna birtokon megtámadta. A két fél között e birtokot illetőleg valami osztály állott fenn.*
1390-ben Keüresi Lászlót és Mátyást (egr.) beiktatják a krasznavármegyei Paczal és Genyéte (Genyecze) birtokok felébe.*
{829.} Kewresi Lászlót ügyvédjöknek vallották 1448 julius 16-dikán Keresztúri Kónya Benedek,* 1449 máj. 30-dikán (Kerewsi) Menyői Pálné Ilona és Menyői Benedek,* 1450 január 27–29 között Menyői Bálint és Keresztúri György,* márcz. 3-dikán Sándorházi Balázs,* julius 17-dikén Keresztúri Mike Balázs, Révész Imre, Kónya Márton, Mindszenti Pelbárt, Menyői Bálint és neje, Haraklányi Árva Katalin, Kisdobai Kún Fülöp és neje, Keresztúri Erzsébet, Keresztúri Gergely és fia, Bálint és Benedek, Keresztúri Tamás és István, özv. Nagydobai Rathonné Keresztúri Orsolya, Keresztúri Kónya Miklósné Fürményesi Kyche Dorottya,* julius 26-dikán Szentkirályi Imre és neje, Szentkirályi Moldvai Erzsébet, Szentkirályi Demeter és neje, Szentkirályi Katalin, Szentkirályi András és Kisdobai Antalné Sándorházi Agata,* julius 28-dikán Menyői Albert, Moni Barta Pál, Menyői Ramacsa István és fiai: Illés és Péter,* aug. 10-dikén Lászlót és Gergelyt Deésházi Eze Pál és István,* Kewrewsi Lászlót 1459-ben Paczali László és Mihály,* meg Haraklányi Demeter, Haraklányi Ráthon János és Haraklányi Árva László.*
Gergely 1450-ben, a Csaholyiak jobbágyai által Tasnád-Szántón elkövetett erőszakoskodás ügyében tanúskodik Kőrösi Dagó Mihálylyal,* őt (Kewresi) 1459 okt. 4-dikén ügyvédjöknek vallják Bélteki Drágfi Miklós és neje, Jakcsi Erzsébet.* Másik Kőrösi Kőrösy Gergely 1570-ben, mint királyi ember van jelen, midőn Nagyfalusi Serédy Istvánt a neki ajándékozott csögi és szakácsii birtokrészekbe iktatják be.*
1451 márczius 14-dikén az országnagyok meghagyják a kolozsmonostori konventnek, hogy Kewresi Lászlót iktassa {830.} be Sámson birtokon tizenkét jobbágytelek birtokába, a melyek őt zálogjogon megilletik. E birtok azelőtt a Sámsoni Gergelyé és fiaié: Alberté meg Ambrusé volt.* (Ettől fogva csaknem az egész Sámsont ez a család bírja 1620 tájáig.)
1454-ben vizsgálat folyik Sampsoni Keures László és Sampsoni Sebestyén fia István és leánya Klára érdekében Kusalyi Jakcsi György és Péter ellen, a kik elfogták előbbieknek Kusaly, Hadad, Erked, Szér, Mocsolya és Bogdánd (Magdand) birtokbeli jobbágyait.* 1468 febr. 12-dikén a Kewrusi László özvegye Klára, meg fiaik: János, Zsigmond, Miklós, László; továbbá Samsoni István, meg fia László s leánya Dorottya tilalmazzák Selendi Antalt s fiait (Flóris, Lázár, Dávid, Benedek, Tamás) a középszolnoki Sámson birtokrészeinek bitorlásától.*
Keuresi Jakab leányai (Erzsébet Csazari Györgyné meg Katalin Pethri Péterné) 1465-ben eladják a középszolnoki Kőrös birtokrészüket Dengelegi Bernátnak és örököseinek.*
1483 január 23-dikán a kolozsmonostori konvent jelenti Mátyás királynak, hogy Kewresi Zsigmond és Nagyfalusi Katalin Keczeli Szele Mártonné felperesek érdekében perbe fogta Bályiki Szilvesztert és nejét, a kik elfoglalták az előbbiek birtokait,* Keuresi Zsigmond ebben az évben elfoglalta Sámson birtokon az Abram nevű földrészt, a miért vizsgálatot tartanak ellene Báthori András, Perényi Pál fia Pál és Selendi János javára.* 1486-ban Zsigmond ellen pert folytatnak Majádi István és György, mert előbbi tiltakozott, mikor utóbbiakat beiktatták az ilosvai, lompérti, majádi, hosszúmezői és derzsidai részbirtokokba. Keurest elmozdították követelésétől,* a ki nem akarta kiadni Majádi Istvánnak és Györgynek a birtokaikról szóló levelet.* Zsigmond, a ki a László fia, {831.} 1487-ben a varsolczi s más birtokait Drágfi Bertalanra írja át hatszáz forintban.*
Zsigmond gabonát foglalt le Sámson birtokon, a miért 1490-ben vizsgálatot tartanak ellene Darah János fia Kristóf és Selendi János érdekében.* 1497 január 23-dikán ő (Samsoni Kewresy Zs.) s gyermekei: László, Mihály, Zsigmond, Ferencz, János és Borbála Sarmaság határában vásárolnak erdőt s földeket.* Keuresi Zsigmond (vagy Unga Tamás?) Középszolnoki Keures birtokáról elvitték a jobbágyok ruháit Geréb László, erdélyi püspök tasnádi tiszttartója és jobbágyai, a kik ellen 1499-ben vizsgálatot tartanak.* (Meghalt 1515-ben.)
Sámsoni Kőrössy Lászlót (L. Kewressy de Sampson) 1544-ben tanúnak jelölik L. Kaplyon Dénes zálogbirtokainak visszaváltásához.*
A kolozsmonostori konventnek egy 1517 decz .6-dikán kelt cserevalló levele szerint Zsigmond fiai (Sampsoni Kewrewsy Miklós és Mihály) egy-egy sámsoni nemestelköket elcserélik.*
II. Lajos király 1520 jun. 23-dikán meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Kewres Lászlót, Mihályt, Ferenczet és Miklóst érdemeikért vezesse Sámson és Kőrös (Kewrews), Bőnye (Bewnye), Mázsatelek (Masathelek) meg Szertelek (Zertheeleke) birtokokba s Ilyéstelek (Elystheleke) erdő birtokába Középszolnokban.*
Keressÿ Miklósnak 1543-ban Sámsonból és Szántóról 2–2, Debrenből 1, 1549-ben Sámsonból és Debrenből 3–3, Tövisedről 1 jobbágy portáját írták adó alá.* 1545-ben Sámsoni Kőrösy Miklós és felesége Lónyaÿ Helena birtokot cserélnek Kőrösy Borbálával és férjével Lónyay Gergelylyel. A kicserélt két részjószág a középszolnokvármegyei Sámson {832.} és egy zemplénvármegyei birtokban levő részjószág. 1546-ban már Kőrösÿ Borbála és Lónyaÿ Heléna ismét cseréli a két birtokot.* 1551-ben felesége: Lónyay Heléna (a ki a Lónyaÿ László és Félegyházÿ Jusztina leánya) vallomást tesz a férje és fiai, Ferencz és János érdekében a beregvármegyei Nagy- és Kis-Lónya, Sziget, Batyó, Boltrágy, Harangláb és Namény meg a szolnokvármegyei Lök és Csobaj birtokokban levő részjószágok felől.* 1550-ben ő (Samsoni Kőrösy Miklós) és fia János tiltakoznak nemes Keoreosy Ferencz ellen, a ki elfoglalta a középszolnoki Kőrös, Sámson, Bőnye, Debren, Panit, Majád, Szoldobágy, Tulsó-Derzsida, Szakácsi, a krasznavármegyei Ilosva, Lompért és Hosszúmező meg más, szatmár- és biharvármegyei részbirtokokba.* Ekkor ő (Sampsoni Kewressy Miklós) meg jobbágyai azok között vannak, a kiket mint szomszédokat összehívtak Sámson birtokba, a mely alkalommal megjárták a néhai Sámson Gergely és Mihály itteni birtokrészét és átadták Bőnyei Mátyás felperesnek.* Samsoni Kőrössÿ Miklós zálogban bírta néhai Csaholyi Imre paniti részbirtokát, de visszabocsátotta Imre leányának Annának és férjének, Briberi Melit Györgynek, a miről ezek 1558-ban vallomást tesznek, valamint arról is, hogy Csaholyi Péternek és Bertalannak paniti meg magyarcsaholyi részbirtokait maguk hagyták Kőrösi kezén.*
Özv. Kőrösi Lászlóné Lucza 1548-ban megidézteti Kőrösi Ferenczet, a ki elfoglalta tőle néhai férje Sámson, Kőrös, Bőnye, Debren, Panit és Diósad javait az ingóságokkal együtt, jóllehet ezek özvegyi tartás jogán az özvegyet illetik.*
Egy János 1556–1579. középszolnoki alispán: fia Gergely szintén az.
E János családfája:*
János 1543–1579 közt szerepel, középszolnoki alispán. Talán az ezen időszakban fölmerülő János mindenkor ő, Keressÿ (?) János bőnyei jobbágyai 1543-ban egy kapu után adóztak.* 1559-ben (Sámsoni Kőrösy János) debreni jobbágyai tanúskodnak a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál,* ő és Miklós 1563-ban mint sámsoni birtokosok említvék. 1564-ben (Keoreosÿ János) orbói jobbágyait rótták meg egy kapuszámnyi adóval.* János neje Horváth Katalin ellen Valkai Miklósné Csire Petronella 1568-ban keresetlevelet írt anyai nagyapja birtokaiért Kraszna vármegyéhez.* Sámpsoni Keoressy János, egyike vala azoknak, kiknek 1569-ben márcz. 19-dikén meghagyta János Zsigmond, hogy Gyulafi Lászlót iktassák be Cseh város és vára, Széplak, Nagy-Goroszló, Ardó stb. birtokokba meg Udvarhely, Nagy-Szeg, Köőd stb. részjószágokba.* 1570-ben (Kewrewssÿ János) jobbágyait Sámsonban 10, Debrenben 6, Panitban 4, Peleszarvadon, Kőrösön 3–3, Etén, Orbón, Bőnyén, Töviseden 1–1, Szakácsiban 1/2 kapuszámnyi adóval rótták meg.* 1572-ben, a mikor Berekszói Hagymási Kristófot beiktatják a középszolnoki N.-Paczal, Bajom, Usztató, Ete, Csány meg a bihar- és krasznavármegyei K.-Paczal részbirtokokba, királyi emberül jelölve,* ez évi febr. 7-dikén (Keoreossi János, Sámsonból jelen van, mint fogott bíró, a mikor Serédi Istvánné és fia Ferencz meg Jakcsi Mihály között megosztják a Durulya erdőt.* 1573-ban Báthori István, erdélyi {834.} vajda privilegialis levelet adott L. Bánfi Pálnak s a Bánfi-testvérek férfi ivadékának, mint felpereseknek Sampsoni Kőrösi Jánosné Katalin alperes ellen Valkó-vára, Kraszna és Nagyfalu városok, Váralja, F.- és A.-Jaáz, Bagolyfalu, Fűzes, Új-Vágás, O.- és M.-Valkó, F.- és A.-Gyümölcsénes, Elyűs, Detrehem, Halmosd, Bucsum, F.- és A.-Kaznacs, Zovány, Rákpataka, Vajkfalva, Boronamező, Bogdánháza, Ballaháza, Tótfalu, Szék, Tusza, Paptelke, Boján, Csízér, F.- és A.-Bán, F.- és A.-Perje birtokok és Magyar-Kaznacs praedium meg ezek határjárása és kimérése ügyében.* Sámsoni Keoressy János, mint Közép-Szolnok vármegye egyik alispánja, 1578-ban és 1579-ben szerepel.* Ekkor jelen volt a bodolói praediumnak Haraklányi László, Somlyóvára provisora részére való átadásánál.* Etheli Keoreosy János 1573 előtt mostoha atyjául és gyámjául van mondva Szarvadi Miklós leányának, Petronellának.*
János király 1534-ben meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy Sámsoni Kewressy Ferenczczel vezesse Keresztúr és Orbó középszolnoki birtokok ama részibe, melyek Kis (parvus) Lajoséi, a Désházai Péter fiáéi, és melyek őt királyi adomány és Panazi Pázmán Péter, Kis mostoha atyja és gyámja, örökvallása alapján megilletik. A proponált tanúk: Wayay Bozyassy János, Sámsoni Hodossy Miklós, Benyei Mátyás, Dobai Adorján János, Dobay Tamás. A konvent jelenti, hogy Dobai Tamással együtt kiküldte a maga emberét, a kik a szomszédokat összehívták és Ferenczet iktatták.* 1539ben ugyancsak János király parancsára két diósadi telekbe iktatták Ferenczet , a melyek őt úgy örökvallás, mint csere alaján megillették.* 1543-ban az ő kőrösi jobbágyai 8, a debrentiek, panitiak és sámsoniak 5–5, az orbóiak és szeériek {835.} 2–2, az adiak, bőnyeiek, szoldobágyiak és szunaiak, valamint az ifjabb Kőrösi Ferencz jobbágyai 1–1 kapu után fizettek adót. Lelén 1 szabadosa volt talán idősb Ferencznek.* 1547-ben Samsoni Kőrösi Ferencz (egr.) megidézi Iréni Istánt és Gergelyt, mint olyanokat, a kik szavatosak azon perben, melyet Iréni Ferencz mint felperes indított a fenti Kőrösi meg Keresztúri Dobsai János ellen azon középszolnoki javakért, melyeket a fenti István meg néhai Iréni Imre ruháztak át ezen alperesekre.* Ferencz (egr.) Iréni Istvánt – úgy látszik – ama keresztúri és iréni javak visszabocsátására inti, miket István apjától, Imrétől bír.* Kewressy Ferenczet 1548-ban beiktatják a krasznavármegyei Puszta-Báldon praediumba.*
1551-ben Bőnyei Mátyás előadja Ferdinánd király előtt, hogy megosztozott Samsoni Ewressy Ferenczczel és Tordai Zsigmonddal Majádi László Ilosva, Lompért, Hosszúmező, Derzsida, Szoldobágy, Majád, Babuktelke és Szakácsi birtokain.* Kewressÿ Ferencz ilosvai jobbágyait 1553-ban egy kapura becsülték.* Sámsoni Kewressy Ferencz ellen 1554-ben, a ki megbízta jobbágyait, hogy foglaljanak le számára három hold sámsoni szántóföldet, a mely előbb Székely Miklós jobbágya telkéhez tartozott, továbbá kiküldte jobbágyait egy sámsoni földrész lefoglalására, míg egy másik földrészt le is foglaltatott, panaszt emel a nevezett Székely Miklós, mire Ferenczet megidézték.* 1554 deczember 15-dikén a kolozsmonostori konvent jelenti Ferdinándnak, hogy Sámsoni Kőrösi Ferencz és Miklós érdekében tanúvallatást tartott.* 1588 május 18-dikán (Keoreosi Keoresy Ferenczet) tanúnak jelölte ki Báthori Zsigmond fejedelem, a mikor meghagyta, hogy iktassák be Fajdasi Horvát Gábort és nejét, Zetheni Németi {836.} Zsófiát Peér, Ete, Szeődemeter, Csány és Szopor birtokokba.*
A tizenhatodik századi adóösszeírásokban mindenütt a Ferencz névvel találkozunk, de itt nem ugyanazon Ferenczről van szó. Adon (Diósad), Bőnyén, Debrenben, Kőrösön, Orbón, Ököritón, Paniton, Sámsonban, Szakácsiban, Szent-Miklóson, Szoldobágyon, Szunán szerepelnek. 1549-ben Korosÿ (1553-ban Karossÿ) Ferencz paniti jobbágyai 8, 1549-ben Keoreosÿ Ferencz (1550-ben alterius Keoreosÿ Ferencz) kőrösi jobbágyai 6, 1549-ben Zwnai Keoreosi Ferencz (1550-ben minor Keoreosi Ferencz) kőrösi jobbágyai 1, 1549-ben Keoreosi Ferencz sámsoni jobbágyai 6, debreni (Kőrössi) jobbágyai 3, Zwnai Keoreosÿ Ferencz szunai jobbágyai 2, Keoreosÿ Ferencz ordói jobbágyai 2 kapu után fizettek adót; 1554-ben szintén. 1549-ben Keoreossÿ (1553-ban Kewressÿ) Ferencz bőnyei jobbágyait 2 kapuszámnyi adóval rótták meg. 1554-ben azonban csak 1 kapura becsűlték a nevezett Kőrösi (itt már Keoressÿ-nak van írva) itteni jobbágyait. 1549-ben Keoreosÿ Ferencz részén 2 új ház és 2 szegény volt Ököritón, adi (Keoreosi) jobbágyait 1 kapu után rótták me adóval, szakácsii (Keoreosÿ) jobbágyait 1 kapura becsűlték. Az 1550-diki összeírásban e helységnél nem említik. 1549-ben az ő részén 1 szegényt találtak Szoldobányon, s 1 puszta telke volt Szent-Miklóson; 1550-ben szintén följegyezték, hogy itt nincs jobbágykapuja. Már láttuk, hogy a Kewressy Ferencz jobbágyai Boros Balázs, Nagy Ferencz, Kovács Ferencz, Szőlös (Zewles) Mihály szintén ott voltak 1550-ben, a mikor megjárták a néhai Sámsoni Gregely és Mihály sámsoni birtokrészét és átadták Bőnyei Mátyás, felperesnek.*
1548 jul. 31-dikén Kőrösy Albert deák, Tardi Máté deák embere, Tardi Máténé Csaholyi Anna nevében tiltakozik, hogy {837.} Pekri Miklós elfogja Anna embereit s így megszegi a maguk között előbb létrejött egyezséget.*
1549-ben Keoreossÿ Oswald, vérvölgyi egytelkes nemest, meg Keoreosi István, mindszenti egytelkes nemes özvegyét 25–25 dénárnyi adóval rótták meg.* 1588 előtt s 1589-ben Kőrössi István a férje Parlaghi György Magdolna leányának, ki Anna nővérével adományul kapta Báthori Zsigmondtól a középszolnoki Monó, Kelencze stb. részbirtokokat.*
1570-ben Kewrewssy György kőrösi jobbágyait egy, a szunaiakat két kapu után rótták meg adóval.*
Keoreossi Mihálynak négy kőrösi jobbágyát, mint szomszédokat idézték meg 1588-ban Horváth Gábornak imént említett beiktatásához.*
1590-ben,* 1069 szeptember 14-dikén* és 1611-ben* Sámpsoni Keorössi Mihály mint középszolnoki alispán szerepel.
Kőrössy Mihály egyike vala azoknak, a kik mint fogott bírák tanúsítják 1600 jan. 16-dikán, hogy Gyulafi László volt Bánfi Tamás árváinak a gyámja s hogy az, mint ilyen, minő menyegzői ajándékot adott Haraklányi Istvánné Bánfi Erzsébetnek.*
1604-ben Kőrössÿ Mihály sámsoni jószága három rótt ház után 6 forintnyi adót fizetett.* Kőrössÿ Mihály és Dobai János debreni jószágát együtesen egy rótt ház után 2 frttal,* Kőrössÿ Mihály oláhnádasdi jószágát egy rótt ház után 2 frttal adóztatták meg.*
Keoreossÿ Mihály részéről egy telek adózótt Nagyfaluban.* Keoreosi Mihály, Pató Ferencz, Zsombori Zsigmond, Szabó Péter, özv. Majádi Lászlóné, Rátoni István, Zilahi Benedek, {838.} Literatus Gáspár és Benei Pál részéről egy jobbágyház adózott Ilosván és Lompérton.*
A kir. kincstár Kőrösi Miklós halála után el akrata foglalni Sámson, Kőrös, Bőnye és Nagyfalu jószágokat, de ellentmondott Paksi Margit nevében Horváth Lázár,* Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem és magyar király azután ezer birodalmi tallérban neki, Peéri Horváth Lázárnak, adományozza az itt említett javakat, mint a melyeket eddig is ők bírtak.* Özvegy Folti Ferenczné Kőrössi Katalin* meg Peéri Horvát Lázárné Kőrössi Anna is tiltakoztak az ellen, hogy a kincstár publikáltassa az említett helységekben levő részbirtokokat,* a kik szintén részesűltek a fejdelem adományában. Paksi Margit a Kőrösi Mihály özvegye, az imént említett Horváth Lázárnak – úgy látszik – első, míg Kőrössi Anna második felesége.*
| Kőnigsbergi | TARTALOM | Kőszegi |