| Kullin | TARTALOM | Kupás |
1429-ben Bőnyei, 1440-ben és 1450 körül Kisdobai, 1459., 1474. és 1488-ban Bideskuti, 1546-ban Nagymoni, 1548-ban Rozsályi, 1550-ben Deésházi, 1733-ban Káli, 1741-ben Füredi meg Panithi előnéven jelen meg. 1549-ben Vérvölgyön, 1559-ben talán Szilágy-Szentkirályt, 1564-ben Orbón, 1588-ban Ér-Szentkirályt, 1741-ben Zilahon szerepelnek. 1797-ben Kúnok Géresen, Panitban (Kunn György), Sámsonban, Vártelken (Kunn György) és Vérvölgyön kisebb birtokosok, saját telkükön lakó adózó, vagy más telkén lakó adómentes nemesek. Az 1805-diki összeírás csak Vérvölgyön talált Kúnokat.
Kwn Pál fiát, Mihályt, Zsigmond királyi emberül jelölte ki, 1426 febr. 26-dikán, mikor megparancsolta a kolozsmonostori konventnek, hogy vizsgálja meg amaz erőszakoskodást, a melyet Menyő birtokban Menyői Ramocsa István követett el Menyői László és Moni Tamás ellen.*
1448 jul. 16-dikán Dobai Kwn Fülöp és neje, Szőke Lőrincz leánya, Erzsébet; Árva Tamás leánya, Márta és férje, Menyői Bálint; Keresztúri Lőrincz fia, János és ennek leánya, Margit; Kelemen leánya, Orsolya, kinek férje néhai Keresztúri Bertalan volt; Fürményesi Máté meg leánya, Dorottya és {843.} ennek férje, Fürményesi Kónya Tamás kölcsönösen ügyvédeknek vallják egymást, továbbá: Menyői Bálintot, Moni Jánost, Sarmasági Andrást, Sándorházi Lászlót, Balázsházi Benedeket, Gáspárt és Mihályt, Kávási Pált és Bogáthi Miklóst.* Kysdobai Kvn Fülöp és neje, Keresztúri Erzsébet azok között voltak, a kik 1450 julius 17-dikén tiltakoztak az ellen, hogy Hunyadi János, kormányzó Keresztúri Mihálynak és Kelemennek, Keresztúri Kónya Benedeknek és Mártonnak, Keresztúri Nagy Lőrincznek és Dénesnek, Barta Tamásnak, Gál fiának, Ferencznek, Víg Jánosnak, Révész Mihálynak és Keresztúri Mike Balázsnak adományozza a középszolnoki Póstelke praediumot.* Ugyanekkor nyolcz ügyvédet vallanak.* Kún István és János kisdobai nemeseket Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.
Kwn Pál, a Demeter nagyapja, 1450 julius hó 26-dikán ügyvédeket vall.*
Bydeskwthi Kwn László és György 1459 október 4-dikén ügyvédeket vallanak.*
1474 jan. 17-dikén néhai Bydeskwthi Kwn János gyermekei: Tamás, László, Miklós és Margit meg ezen Tamás gyermekei: György, Erzsébet, és Orsolya megegyeznek Szilágyszegi Buda György utódaival a néhai Vitéz Domonkos és Simon után maradt s a Szakácsi Perjemesektől visszaváltott szilágyszegi birtokrészeket illetőleg.* Bydeskwthi Kwn János fia, Tamás ekkor ügyvédeket vall.* Bwdeskwhti Kwn János fia, Miklós egyike azoknak, a kiket 1480 ápr. 8(?)_dika előtt Bőnyei Tamás, László és János bepereltek egy bőnyei birtokrészre vonatkozó iratokért.* 1492 okt. 12-dikén özvegy Bydeskwthi Kwn Miklósné Zsófia és özv. Menyői Kis Domokosné {844.} Ilona tiltakoznak az ellen, hogy Nagymoni Révész Márton és özv. Nagymoni Beke Jánosné Erzsébet elidegenítsék a néhai Nagymoni Révész Miklóst Nagy-Mon falubeli birtokát Bőnyei Jánosnak. A felperesek megbizottjaként Bideskúti Kún Tamás szerepel.*
Nagy Moni Kun más néven Antos Pál és Mihály azok között voltak, a kiket 1546-ban Szilágyszegi László, Dobai Pál meg Menyői Ramocsa Imre és Lőrincz megintettek nagymoni puszta jobbágytelkek visszabocsátására.* Kvn Pál, nagymoni egytelkes nemest 1549-ben 25 dénárnyi adóval rótták meg.* Kun Pál (de N.-Mon) 1550-ben, a mikor a néhai Désházi Kelemen középszolnokvármegyei birtokrészeit osztják föl örökösei között, mint szomszédos birtokos jelen van N.-Monban.* Nagy-Moni Kun(?) Mihály meg Vérvölgyi Kun(?) Mihály azok közt voltak, kik 1577-ben R: Gyulafi László Szilágy-Cseh várában tanúvallatást tartottak, törvényt ültek és jobbágyokat marasztaltak el.* Naghmoni Kwn Miklóst, a ki Kusalyi Jakabfi Ferencz tiszttartója, 1555-ben mint szomszédot idézték meg, a mikor be akarták iktatni Székely Lázárt és Kristóf Nagy-Mon birtokba, a mely beiktatás ellen e Kún, ura nevében tiltakozott.*
Rosali Kun Lukács fia, János meg néhai Kun Pál testvére, Miklós azok között vannak, a kik ellen 1548-ban tiltakozik Berendi Dávid a középszolnoki Zálnok és Csanálos birtokairól szóló oklevelek ki nem adása miatt.*
Kwn* László orbói jobbágyait 1564 és 1570-ben 1–1, a szentkirályiakat pedig az utóbbi évben 9 kapu után rótták meg adóval.* 1578-ban nemes Kun László és István ellen tiltakozik Berendi János a középszolnoki Szent-Király és Orbó {845.} részbirtokok meg más birtokok elidegenítése miatt.* 1758-ban Rosali Kun Domokos leányai meg Rosali Kún László és István eladják a középszolnoki Szent-Király és Orbó részbirtokokat meg más megyebeli birtokokat Verebélyi Péternek, Pnakha Péternek, Vedi Literatus Istvánnak, Zeleméri Miklósnak és Bánfi Bálintnak.* Rozsályi Kun László és Istvánt, 1573-ban mint gyámjaikat intik meg Károlyi György és Mihály,* 1576-ban Rosali Kun Domokos (egr.) intik meg Károlyi Mihály és özv. Kún Borbála, mint Károlyi György született fiai: Péter és István gyámanyja,* 1589-ben Rosali Kun László fiát, Miklóst (egr.) özv. Rosali Kún Lászlóné Semsei Sárát, mint leányainak: Margitnak és Zsófiának gyámanyját meg özv. Kún Istvánné Színi Borbálát, mint gyermekeinek: Lászlónak és Annának gyámanyját új itélet hallgatására idézteti Károlyi Mihály mint felperes,* 1591-ben ezek meg Károlyi Mihály gyermekei: Mihály, Zsuzsánna és Eufrózina, továbbá Károlyi Györgynek Kún Borbálától született leányai: Kémeri Istvánné Katalin, Guti Péterné Anna és Zsófia nevében megegyeznek a fenti Mihály apjának, Péternek 24,000 frtra tehető arany és ezüst ingóságain, a középszolnoki Kávás és Hatvan meg más megyebeli részbirtokain.* A Rosályi Kun Anna részét Érszentkirályon és Orbón, továbbá az egész Tarnyok pusztát, mely Magÿ-résznek hivatott, 1588-ban Báthori Zsigmond Kún Katának, Zsófiának, Erzsébetnek, Szinyérváraljai Zsófiának, Gyulafi Katalinnak meg ezek férjeinek adományozta.* Kun István két czikófalvi jobbágya jelen volt Benedekfalván, a mikor 1640 szeptember 15-dike előtt Közép-Szolnok vármegye kiszállott, hogy a sülelmedi és benedekfalvi nemes udvarházakat megoszsza Gyulfai Borbála és Zsuzsánna között.* Rozsályi Kun István 1659 febr. 18-dikán kelt végrendeletében feleségének Kálnoki Katának {846.} hagyta élethossziglan a monói kuriát és jószágot, úgymint: a monói, czikófalvi, kelenczei, újlaki, égerháti, nagy-bunyi, gyökeresi józságokat, Szál-dobos praediumot és benedekfalvi szőlőket.* Rozsályi Kún István 1643 előtt Széchi Mária férje.*
1549-ben Kvn Antal, vérvölgyi egytelkes nemes 25 dénárnyi adót fizetett.* Mihály, vérvölgyi nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. István és János, vérvölgyiek, 1741-ben homagiális esküt tettek. Jánost, Józsefet, Mihályt, Andrást, Istvánt és Györgyöt gyalogosoknak vették föl a Vérvölgy községből 1805-ben összeírt, fegyverfoghatók adózó nemesek névsorába.
Kun Mihály (de Désháza) 1550-ben, a mikor a néhai Désházi Kelemen középszolnokvármegyei birtokrészeit osztják fel örökösei között, mint szomszédos birtokos van jelen Dabjonban és N.-Monban.*
Kún Kelemen, szentkirályi nemes 1559-ben tanúként szerepel a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.*
Kún István egyike azon választott bíráknak, kik 1613 márcz. 6-dikán aláírták az ilosvai birtokosok határozatát.*
Káli Kun István középszolnoki győrtelki jobbágyai azok között vannak, a kik 1733 febr. 25-dikén kezesek lettek háromszáz forintig gr. Gyulai Istvánnak egy középszolnoki győrteleki jobbágyáért: (Rojb Simonért, a ki Hadad várában letartóztatásban vala), jún. 10-dikén ugyancsak Győrtelkéről való zsellérei állanak jót szintén gr. Gyulainak egy másik, szilágycsehi (Mészáros András) jobbágyáért négyszáz magyar forintig.*
Káli Kun Istvánné Árva Keserű Kun Zsófia 1738-ban a szilágyfőkeresztúri evang. reform. egyháznak egy terítőt adott, 1741-ben a krasznahorváti evang. reform. templomot renováltatta. Özvegy Káli Kún Istvánné Keserű Zsófia egyike {847.} azon kis-paczali nagyobb közös birtokosoknak, a kiket 1743 aug. 2-dikán arról értesítenek, hogy az erdőt fel fogják osztani.* 1756 aug. 2-dikán Nagy-Paczalban tartott tanúvallatás szerint Káli Kún István (neje Keserű Zsófia) idegen jogon vala birtokos Nagy- és Kis-Paczalban.*
Kun Jánost az 1719. április 26., 27. és 28. najain tartott tisztujításon középszolnoki aljegyzővé választották s e hivatalt 1722-ig viselte.
Füredi Kun János 1741-ben középszolnoki assessor.
1741-ben Panithi Kún Mihály, 1781-ben Kún György Panitról homagiális esküt tett. – 1768-ban Kún József, paniti lakos, nemességét igazolja Közép-Szolnok.*
1741-ben Kun János zilahi polgár. 1781-ben Kún István zilahi nemes, homagiális esküt tett.
Kun gróf 1837-ben birtokos Alsó- és Felső-Kékes-Nyárlón, meg Romlotton.*
Kun István 1782–1790. nagymoni, 1790–1792. vérvölgyi, 1792–1798. lompérti evang. reform. pap.
Kun Károly 1842–1883. kémeri evang. reform. pap (meghalt Zsibón).
Gr. Kun Gergelyt 1842-ben Kraszna vármegyétől országgyűlési követ.
| Kullin | TARTALOM | Kupás |