| Bagos. | TARTALOM | Baksa. |
Bajon 1359, Bayon 1429, Boyon 1465, Boyon 1487, Baion 1549.
Bajom kettő volt: Nagy- és Kis-Bajom. Ma már csak Nagy-Bajom nevű helységünk van.
1429-ben középszolnokvármegyei, 1491-ben krasznavármegyei helység. De rendszerint Közép-Szolnokhoz számították.
Szirmainál találunk egy adatot, melyből több Szatmár- és K.-Szolnokban fekvő helység van felsorolva 1429-ből, mint a Csaholyi család birtoka. Ezek között van Bayon is, mely hogy K.-Szolnokot illeti, igen valószinű.*
1359-ben Paczali Benedek és Pál birtoka, a mint ezt Paczal, Bajon stb. határjárásából ismerjük.*
{64.} E Bajom birtokbeli jobbágyok által elkövetett károkat felsorolják 1523-ban Csáki Ferencz és György meg Szunai Péter és neje Katalin részére.*
1429 jul. 26-dikán Csaholyi Jánosnak és Lászlónak adományozta Zsigmond király és meghagyta a váradi káptalannak, hogy Kávási Pál, Szunai Miklós, Mindszenti György és Balázsházi Mihály, királyi emberek valamelyikének jelenlétében teljesítse a beiktatást.*
E birtokban Szunai Péterné Katalin elfoglalt bizonyos birtokrészeket. Ez ügyben 1449-ben vizsgálatot tartanak Paczali András fia Márton számára.*
1465 szept. 24-dikén Bályoki Szilvester lekötötte Dengelegi Pongrácz János, erdélyi vajda- és székelyispánnak.*
1487-ben a birtok felébe beiktatják Bélteki Drágfi Bertalant.* A Csáki Benedek neje Appollónia és fia Miklós; Mózes, neje Anna és fia János; Ferencz özvegye, Katalin meg fiai Gábor és Ferencz nevében Nagythafalvai (?) Imre deák ellentmondott.*
1475 körül Bayonban a vajda jobbágyai 12, a (Paczali?) Mártonéi 2 forint adót fizettek.* 1543-ban 3 kapu után adóztatták meg a Drágfi Gáspár jobbágyait, ellenben felmentettek 1 birót, 2 szabadost és 16 szegényt. Feljegyeztek ezúttal 1 pusztatelket is.* 1549-ben 2 kapu után rótták meg adóval Drágfi özvegyének a jobbágyait, a kiken kívül volt a helységben még 1 biró, 6 szegény és 7 új ház.* 1570-ben 6 kapuszámnyi adóval rótták meg a Drágfi Magdolna jobbágyait.* 1571-ben Berekszói Hagymási Kristófot iktatják be.*
1614-ben Bethlen Gábor odaadományozza Kapi Andrásnak és nejének, Erdélyi Borbálának.* E birtok fele a hűtlenségbe {65.} esett Szerdahelyi Imrefi Jánosné Iffiu Kataliné volt, másik felét a fejedelem Imrefi János fiától, Mihálytól cserélte el.* Bethlen Gábor fejedelemnek 1627. decz. 6-dikán kelt levele szerint az itteni és nagypaczali birtokokba való beiktatásnak ellentmondottak Boczikai István és Báthori Anna, a kik ezért törvényben állanak Kapi András fölperessel.* Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbálának 1651 nov. 18-dikán kelt végrendelete szerint Bajom egyike azon falvaknak, a melyek a nagypaczali Kap-féle udvarházhoz tartoznak.* Az 1712. aug. 4-dikén néhai Kapi Mária grófnő nagypaczali javairól felvett leltár szerint a bajomi erdőn 1000 sertés hízhat bő termés idején. E birtokon 4 jobbágycsalád lakik, melyek Paczalba szolgálnak; ezek között három zsellér.*
A haditerhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták a következőket: Főbb birtokosok: Gr. Gyulai József, Berzentzei Mihály, Baranyai József és gr. Teleki Imre; kisebb birtokosok: Gr. Rhédei Mihály és br. Nalátzi József; pap: Popa Juon oláh; kántor: Papp János, oláh.*
Hont vármegye küldötteinek 1720-diki összeírása szerint Nagy-Bajomban két telek volt már hatvan éve puszta.*
1805-ben följegyezték a Pástyán-család 2 tagját és a Brátis-család 1 tagját, mint fegyverfogható adózó nemeseket.*
Gör. kath. temploma fából épűlt 1710-ben; 1776-ig gör. kel. felekezetű volt. Anyakönyve 1824-ben kezdődik.*
Elemi iskolája gör. kath. jellegű egy tantermű.
Nagy-Bajomban 1715-ben 3 jobbágy-, 4 zsellér-, összesen 7 háztartás fizet adót, és pedig 5 magyar és 2 oláh; 1720-ban pedig 14 jobbágy-, 4 zsellér-, összesen 18 háztartás és pedig 14 magyar és 4 oláh. A népesség száma ezek szerint 1715-ben 63, 1720-ban 162 lélek; 1715-ben magyar 45, oláh 18; 1720-ban magyar 126, s oláh 36.* 1733-ban 12 oláh család volt; görög-keleti {66.} papja Sámuel.* 1750-ben 184 g. kath. lélek.* 1847-ben 558 lakos; gör. kath. 550; izr. 8.* 1890-ben 719; nyelvre nézve magyar 41, tót 1, oláh 643; egyéb nyelvű 34; vallásra nézve róm. kat. 21, gör. kat. 658, gör. kel. 5, ágost. hitv. evang. 3, evang. reform. 19, izr. 13. Házak száma 151.
Szántóföldje 1715-ben 71 1/2 köblös, 1720-ban 189 1/2; rétje 1715-ben 37 kapás, 1720-ban 141; szőleje 1715-ben 20, 1720-ban 85 kapás. Jövedelem 1715-ben «más forrásból» 40 frt.* 1895-ben gazdaságainak száma 143. Területe 5349 katasztrális hold, a melyből erdő 2359, legelő 1315, szántóföld 1243, rét 299, kert 6, szőlő (parlag) 3, terméketlen 124 hold.*
A községnek 1900-ban 2828 K. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3110 K. 12 f.
Határrészei: Lepsor, Mosalha, Piszok, Ivanyistyë = Juănisce?, (János-tanya?), Prigorie, Pe Hajonyel, Pe Vale’nsus = Pë Válën szusz (a felső völgyön), ennek része Ursoi = Urszoj nőstény medvék); Szelistye (szláv: telep), ennek része: Poeana = Pojáná (erdei rét); Hosszaszó, ennek részei: Dealul lui Goman = Gyálul luj Gomán (Gomán-dombja) és Ţearina Bêtrână Czáriná Botrina (a régi szántóföld), Budaiu = Budáj (köpű), După Deal = Dupe Gyál (a dombon túl), ennek részei: Prinos = Prinosz, Sodom = Szodom és Coaste = Kasztë (oldal); Korbuje, Pe Bajonyel, Kapuregyie.
| Bagos. | TARTALOM | Baksa. |