| 1. Magyar-Baksa. | TARTALOM | Balázsháza. |
1454-ben L. Bánfi István és János ellentmondanak annak, hogy e birtokukat igazságtalanul és jogtalanul elfoglalta János, váradi püspök.*
1468-ban L. Bánfi István fiai: László, János, György, András és Mihály visszakapják Mátyás királytól a krasznamegyei Baxa birtokot, melyet e testvérek atyjuk özvegyének, Margitnak és leányának Katalinnak adtak volt ajándékúl, menyasszonyi hozományúl és leánynegyedűl.* De özv. Kompolti Jánosné Margit és leánya Katalin még 1469-ben is kezökben tartják a birtokot, melyet menyasszonyi hozományúl és leánynegyed fejében kaptak a L. Bánfi-testvérektől.*
1473-ban ítéletet hoznak Losonczi László, János, Mihály és György javára Csaholyi Péter és társai ellen, a kik innen, meg Balla és Goroszló birtokokról elhajtottak 2000 juhot.*
1476-ban néhai Felsőbaxai Dull Mátyásné Moni Magdolnának Felső-Baxán részbirtoka volt, melyet hozományaival együtt átadott Menyei Ramocsa Illés nejének Lucza úrnőnek és fiainak.*
1497-ben L. Bánfi László cserébe adja ezt a birtokát is L. Bánfi János más megyebeli birtokáért.*
1508-ban Báthori István (a Miklós fia) Bánfi Jánostól a birtokból a Bánfi Zsófiát megillető leánynegyedet követeli.*
1516 jul. 6-dikán néhai ifj. Bánfi János itteni birtokán megosztozkodnak Báthori Szaniszlófi Miklós és István meg Losonczi Bánfi István, László, Péter, András és Kristóf. Említvék még ezen alkalommal Zoltán Borbála (néhai ifj. Bánfi Jánosné?) és Bethleni Miklós leánya, Kata.*
1523-ban Somlyói Szaniszlófi István iktatják be.*
{72.} 1533-ban Baksa egy évi tizedét Báthori Istvánnak adományozta Statilius, erdélyi püspök.*
1537-ben a birtokba beiktatják néhai Báthori István fiait: Andrást, Kristófot és Istvánt, mely alkalommal Bánfi István a váradi káptalan előtt ellentmondással élhet.*
1546-ban Báthori István (úgy látszik, a Miklós fia) foglalta el.*
1547-ben egyenlően osztják meg Sarmasági András felperes és Páthori Szaniszlófi András, Kristóf és István alperesek között.*
Az itteni birtok fejében 1548-ban S. Báthori Szaniszlófi István, András és Kristóf pénzzel elégítették ki nővérüket, előbb Bélteki Drágfi, most Homonnai Drugeth Antal özvegyét, Annát.*
1550-ben Báthori Szaniszlófi István kapja amaz egyezség alapján, melyet Bánfi Lászlóval, Istvánnal, Péterrel, Andrással és Kristóffal ifjú L. Bánfi János krasznamegyei birtokainak negyedére nézve kötött.*
1553-ban 18 kapu után adóztatták meg a Somlyói Báthori András jobbágyait, a kiken kívül volt itt még 1 biró, 22 szegény, 7 servitor és 9 új ház.*
Somlyói Báthori István foglalta azután el, a ki ellen ezért 1574-ben tiltakozik Losonczi Bánfi Boldizsár.* 1575-ben Mogyorói Losonczi Bánfi Boldizsár tiltakozik Losonczi Bánfi Pál ellen.* 1599-ben Sarmasági Zsigmond átadja a birtokot, melyet Zsigmond fejedelemtől kapott s mely Somlyó várához tartozott egykor, Báthori Istvánnak, mert ennek közbenjárására Báthori András fejedelemtől más megyékben fekvő birtokokat kapott.*
1648-ban ifj. Rákóczi Györgynek adományozza Rákóczi György.* Örökösök hiányában id. Rákóczi Gy. második fiára Zsigmondra száll.*
{73.} 1672-ben Bánfi Dénes elzálogosítja Gyerővásárhelyi Gyerőfi Györgynek,* majd visszaváltja.*
1676-ban Oláh-Baxa birtokot, melyet ezelőtt Bánfi Dénes zálogúl adott Kölcsei Kende Gáborné Bánfi Zsuzsánnának, visszaváltja Bornemissza Katalin, fenti B. Dénes neje, a maga a fia Zsigmond, továbbá Bánfi Kristóf és Farkas Bánfi-örökösök számára.*
Az itteni részbirtokba 1677-ben özvegy Bánfi Dénesné Bornemissza Katalint iktatták be.*
1696-ban Inczédi György, mint felesége megbizottja tiltakozik a birtokot illetőleg Bánfi Dénes, Gábor, György meg Kende Zsigmond és Klára ellen.*
1709 márcz. 7-dikén Sebes Zsigmond hátramaradt baksai javainak zár alá helyezését kéri Kraszna megye tisztségétől Gencsi Imre, a kit erre tömeggondnokká neveznek ki.*
Oláh-Baksa is sokat szenvedett a harczok fergetegjeiben. 1708-ban azt halljuk, hogy az ezen helységbeliek «most a közelebb való futástól fogva eloszlottanak, falujokat pusztán hagyván, nem tudatik hol laknak».*
1715-ben 7 jobbágy-, 2 zsellér-, összesen 9 háztartás fizet adót, magyar 7, oláh 2; 1720-ban 11 jobbágy háztartás, 7 magyar és 4 oláh. Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 81 lélek, magyar 63, oláh 18; 1720-ban 99 lélek, 63 magyar és 36 oláh.*
1759-ben e birtokot két egyenlő részre osztják Bánfi Ferencz és Boldizsár.*
1760-ban Sellye Tolnai János, kincstári igazgató felmutatott okmányok alapján jogigényt támaszt e birtokhoz is L. Bánfi Farkas, kormánytanácsos s a királyi tábla elnöke, Bánfi Ferencz, krasznamegyei főispán, Bánfi Boldizsár és Imre meg {74.} özv. Nagy-Barcsai Barcsai Györgyné Naláczi Sára alperesek ellenében.*
1808-ban összeírták a gr. Bánfi, br. Bánfi és Fodor birtokos nemes családok tagjait, összesen 4-et, kiknek kezén 56 antiqua és 55 nova jobbágytelek volt; legtöbb a gr. Bánfi György kezén (27 antiqua, 23 nova).*
Gör. katholikus fatemploma 1880-ban épűlt. Anyakönyve 1824-ben kezdődik.* Gör. kath. jellegű egy tantermű elemi iskolája 1897-ben újjáépűlt.
1733-ban oláh családjainak a száma 20, egyesűlt papja Demeter,* 1750-ben (Bokse) a g. kath. lelkeké 317.* 1847-ben 643 lélek a népesség, gör. kath. valamennyi.* 1890-ben 938; nyelvre nézve magyar 38, tót 1, oláh 869, egyéb nyelvű 30; vallásra nézve r. kath. 1, gör. kath. 884, evang. reform. 21, izr. 32. Házak száma 202.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 89, 1720-ban 49 köblöst; rétet 1715-ben 54, 1720-ban 48 kapást; szőlőt 1715-ben 19, 1720-ban 25 kapást.* 1895-ben gazdaságainak száma 332. Területe 2518 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1196, erdő 595, legelő 379, rét 129, szőlő (parlag) 57, kert 46, terméketlen 116 hold.*
A községnek 1900-ban 7294 K. 40 f. becsértékű cselekvő vagyona van, 1897-ben állami egyenes adója 4176 K. 14. f.
Határrészei: Gráma, Dumbravicza (liget), Brániscse (fennsíkon fekvő cserjés), Lunka (völgy), Funtanele (kútacskák), Gloduri (posvány), Seszuborli, Piklo, Micza, Batrini, Pálánte, Fruá, Supadure (erdő alatt).
| 1. Magyar-Baksa. | TARTALOM | Balázsháza. |