Lónyai

A Lónyai család nálunk már a tizenötödik század közepétől szerepel, a mennyiben t. i. Lonai Miklós és familiarisa: Nagy Miklós azok között voltak, a kiket 1450 február 25-dikén ügyvédeinek vallott egy Keresztúri György.*Dl. 36.391. Km. Prot. C. min. p. 105. nr. 3-4.

Lónyai Péter érdekében s Jakcsi János és István, valamint Matuznaÿ Ferencz és Miklós ellen 1527-ben vizsgálati jegyzőkönyvet vettek föl.*Szgy. Talán e Péter fia volt Albert, a Szilágyságra küldött kapitány, egyike azoknak, kiket Báthori Zsigmond 1594 aug. 28-dikán Kolozsváron elfogatott. Utóbb Magyarországra száműzték.*Szilágyi Sándor: Erd. Orszgy. Eml., III. k. Lónyai Gergely és felesége: Kőrösy Borbála 1545-ben Sámsoni Kőrösi Miklóssal és feleségével Lónyai Helénával birtokot cserélnek. A kicserélt két részjószág a középszolnokvármegyei Sámson és egy zemplénvármegyei birtokban levő részjószág. De 1546-ban már Kőrösi Borbála és Lónyai Heléna ismét cserélik a két részjószágot.*Szgy. 1549-ben e Lónyai Gergely érdekében és Serédi Gáspár ellen vettek föl valamely vizsgálati jegyzőkönyvet.*U. o. Az 1797-diki összeírásban Lónyai Klára, mint sámsoni kisebb birtokos fordúl elő.

Sűrűn találkozunk az András és Csobai Luczia fiával, Istvánnal s ennek fiával: Zsigmonddal. E Zsigmond leánya Anna, előbb Wesselényi István, azután Kemény János, erdélyi fejedelem felesége, a kiről már szóltam.*E mű II. k.

{32.} István 1547–1615 közt élt, híres törvénytudó, tokaji és szatmári várkapitány, Báthori Katalint (az Elek leányát) vette nőül, kivel nagy birtokot kapott.

Egy 1577-diki tanúvallomás szerint «Lonaj Uram . . . . mind ugi keresi, mind ha» a hadadi jószág «mind az Hadad varahoz walo joszagh volna.»*Wl.

Lónyai István, mint Prépostvári megbízottja szerepel, a mikor ez és Kapi András meg Sulyok István 1585 november 23-dikán határidőt kapnak bizonyos egyezség létrehozására.*GKG. C. fasc. XXI. Loniaÿ Istvánnak 1604-ben Perecsenben tizenkét, Somlyón két, Hídvégen, Győrtelken, Szoroson, Ujlakon, Csehiben és Kerestelken (Loniay) összesen két jobbágyháza, Istvánnak, Erdőteleki Zsigmondnak és Hídi Gergelynek Badacsonban egy telke adózott, továbbá adózott még István (Lonay) és Dobai N. diósadi jószága együttesen két rótt ház után négy frttal, István kelenczei jószága szintén két rótt ház után ugyancsak négy frttal.*Dical. 1606-ban István zálogba vesz Majádon egy puszta házhelyet Majádi Gergelytől*Gencsi-lt. nr. 485. egysz. más. s 1607-ben birtokos Perecsenben is, honnan ez évi nov. 12-dikén levelet ír Dersi Petki Jánosnak.*Szilágyi Sándor: Erd. Orszgy. Eml. V. k. 1610-ben Lonyay Istvánt és nejét, Báthori Szaniszlófi Katalint – úgy látszik – be akarják iktatni a perecseni nemesi udvarház és részbirtokba meg más körülfekvő birtokokba, a mi ellen tiltakoznak Báthori Szaniszlófi Zsófia és mindkét férjétől született gyermekei, mint a kiket ama javak jogosan megilletnek.*M. Nemz. Múz Kállay-cs. lt.

A XVI. század végén Lónyai István, Károly Mihály, Melith, Kapi András és Csáki Kristóf egyezkednek a Csaholyiak jószágát illetőleg.*GKG. A. fasc. VII.

Id. Lónyai Istvánné Báthory Katalin ellen 1641 október 6-dika előtt négy ökör elhajtása miatt pert indított Guthi {33.} Miklós. E per Lónyainé halála után Becski Györgyre szállott.*Nagyv. Múz. Blt. más.

István fia: Zsigmond 1593–1652. Kraszna vármegye főispánja, a kit a protestánsok nádorságra jelöltek.*Pallas Nagy Lexikona XI. k. 649. l.

1623-ban (Nagy-Lónyai Lonyai Zsigmond) számára örök vallomást tesz Báthori Szaniszlófi Katalin a krasznavármegyei somlyói, perecseni, kerestelki, győrtelki, hidvégi, újlaki, csehii, szorosi, badacsoni részbirtokokról meg Maladé, Endrefalva és Gyulakuta praediumokról,*Lelesz, Prot. 62. fol. 49. míg 1625-ben (Lonyaÿ Zsigmond), mint krasznavármegyei főispán, Bedegi Nyári Bernátné Lónyai Katával, Becski Lászlóval és ennek Lónyai Zsuzsánnától született gyermekeivel: Gáborral, Györgygyel és Zsuzsánnával egyezséget kötött Perecsenben özv. Lónyai Istvánné Báthori Kata kivánsága szerint.*Wl 1626-ban krasznai főispán s Bethlen Gábor részéről részt vett a pozsonyi békekötést megelőző tárgyalásokban.*Kővári László: Erdély Történelme, IV. köt. 245. lap. 1627 júl. 18-dikán özv. Loniai Istvánné Szaniszlófi Báthori Kata fiának, Zsigmondnak, adja a varsolczi részjószágot, de Zsigmond még ez évben visszaadja anyjának.*Wl. E részjószág különben az özvegy L. Bánfi Jánosné Lónyai Fruzsina és fiai L. Bánfi Kristóf és Zsigmondé, kiktől 1789 magyar forintért zálogul bírják s kik ezért 1627 decz. 31-dikén 1556 jó ezüst tallért vesznek föl Lokacsi Prépostvári Zsigmondtól s kiváltják e jószágot, de egyúttal Prépostvárinak adják zálogba.*GKG. cista A. fasc. XV., XVI. 1630-ban ismét mint krasznavármegyei főispán van említve.*Szirmai: Szatmár, 1810, II. 314. lap. 1637 jan. 20-dikán hosszuújfalusi jobbágyai tanuskodnak egy tanuvallatásnál, melyet a Gyulafi Sámuel s a kis- és nagynáprádi határ ügyében tartottak.*GKG. A. fasc. XV., XVI Gyulafi ez évi márcziusban kelt végrendelete végrehajtására őt is kijelölte.*U. o. C. fasc. XXI. 1641 június 5-dikén ő és Bedeginé Lónyai Kata, továbbá Becski Lászlóné Lónyai Zsuzsánna gyermekei megosztozkodnak Szaniszlófi Báthori {34.} Katának őket illető rendelkezése szerint a perecseni kastélyon, továbbá Perecsen, Somlyó, Csehi, Gyulakuta, Kerestelek, Győrtelek, Újlak, Hídvég, Diósad, Magyar- és Felső-Csaholy, Szöldcze, Badacsony, Szécs, Újfalu, Köőd, Kelencze, Fejérd, Géres, Kők, Mindszent, Ábrány, Nyíradony, stb. jószágokon.*GKG. nr. 9. 1047-ben számára kiadnak hiteles másolatban egy záloglevelet, a mely szerint Báthori András 1630-ban elzálogosítja Goroszló birtokát (Kraszna vm.) Lónyai István özvegyének, Báthori Katalinnak 1254 birodalmi tallér és 300 forint fejében.*Lelesz, Act. an. 1647. nr. 20. 1647 aug. 29-dikén azt irja ifj. Rákóczi György fejedelem Lónyai Zsigmondnak, hogy most a mi bora, buzája, majorságdézma van, Perecsenig elszállíttatni kész azután is, hogy a jószágot kézhez vette, hasonlóképen fölszedeti, ha van valami hátralék a faluban, csak azt tartja magának, a mi a jószág birtokbavétele után illeti, így az idei szőlőt. «kit még ezután ad az isten.»*Wl. Az 1650 szept. 4-dikén Tasnádon tartott ev. ref. közzsinat Lónyai Zsigmond udvari prédikátorságára küldte Baczoni Menyhértet.*Tört. Tár. 1898. évf. 635. lap. 1652-ben – a Lónyai István és felesége Szaniszlófi Báthori Katalin fia – végrendeletét írja.*Szgy. Lónyai Zsigmond Szécsben Guthy Miklós szolgabírósága idején birtokos.

A Zsigmond testvérének Jánosnak volt a fia az az István, kinek neje Sarmasági Anna (1643). Ez Anna 1646-ban eladja Kemény Jánosnak és nejének, Kállai Zsuzsannának a középszolnokvármegyei Sarmaság és Girókuta falvakban levő öszszes részbirtokait 1000 forintért, de megtartja a középszolnokvármegyei szeődemeteri és a Bihar vármegyében levő részbirtokait.*U. o.

Nagy-Lónyai Lónyai Menyhért és Gergely (valószinüleg annak a Gergelynek fiai, a ki 1575-ben nótát kap, az előbbinek Bornemisza Erzsébet, utóbbinak Paksi Sára a felesége)*Nagy I., VII. 158. {35.} meg Vitkai Kákoni István 1615-ben cserelevelet kötnek a biharvármegyei Bajom vár, két tasnádi ház és jobbágytelek meg más részbirtokok tárgyában.*Lelesz, Prot. 57. fol. 156. an. 1615.

Farkas, Báthori Gábor alatt a lovasság tábornoka, Dengelegi Mihály özvegyétől Enyingi Török Katalintól Csögöt cserében kapja a fehérvármegyei Boros-Bocsárdért. 1613-ban halt meg.*V. ö. Nagy I., VII. 164. Testvérei: Menyhért és Gergely 1614-ben Csög iránt egyezkednek s Menyhért a birtok fele részét kapja.*U. o.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1624-ben a középszolnokvármegyei Csög birtokot s a szatmárvármegyei Szent-Mihály birtokot 5000 frtért egy Farkasnak (?) adja.*Szgy.

1652-ben a Lónyai- és Báthori Szaniszlófi-család pert folytat Varsolczért, a mely ezelőtt – mint föntebb is láttuk – zálogban volt Prépostvári Zsigmondnál.*Nemz. Múz. Becski-lt.

1700 április 20-dikán tanúvallatást tartanak arról, hogy hány Lónyai-féle jobbágy és jobbágytelek van Szécsen és kik birják azokat.*Gencsi-lt. nr. 948.

Lonyaÿ Ferencz, mint neje, Panyaloki Galambos Sára megbizottja, örökös vallomást tett Nagy-Károlyi Károlyi Ferencz részére Tasnád városára nézve, de 1779-ben tiltakozik ez ellen Barcsai Miklós.*Lelesz, Act. an. 1779, nr. 62.; Prot. folio 56.

Az aranyosmedgyesi várkapu külső felén ki volt vésve a Lónyai-czímer ezzel az írással: Mag. Comes. Sigis. de Lonia, Comes. Comit. Craznen. a fundamentis extruxit. A. D. 1630.»*Szirmai: Szatmár, 1810. II. 315. A czímere egyébiránt «a paizs kék udvarában két szemközt ágaskodó oroszlán, a jobboldali első lábaival kivont pallost, a baloldali pedig három makkot tart. A paizs fölötti sisak koronáján férfi-kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.»*Nagy I. VII. 168.