Márta

L. Kis (lelei).

Márton. Márton, dévai várnagy és ispán ellen panaszt emeltek Ugrin fia István és Ramatha fia András menyői birtokukért. E Márton ott volt azokkal, kik ebben az ügyben határt jártak s ő maga is igényt tartott Lele birtokra.*Szgy. 1334 július 4-dikén azt bizonyítja Külső-Szolnok vármegye, hogy Márton comes, dévai várnagy ellen a Kaplyon nemzetségbeli Bagosi János és rokonai Lele birtok elfoglalása miatt tettek óvást.*Dr. Wertner Mór: Márton hunyadvármegyei főispán családja (1333-1348.) A Hunyadvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat Tizenkettedik Évkönyvében, 137-139. l

Márton fia János, a kit, valamint ennek a Jánosnak a fiait: Lászlót, Jakabot, Pétert, Jánost, Andrást és Mihályt 1374-ben a váradi káptalan előtt a Szakácsi Erdélyi Gergely fia, Jakab azzal vádol, hogy többedmagával az ő Kegye, Szakácsi és Gyuró nevű birtokai területén földet és telket foglaltak és határjeleket állítottak fel.*Nagyv. Múz. Blt.

Nagyfalusi (Nagfalwi) Marthon Mihályt 1461 augusztus 18-dikán Keczeli Szele László és Márton,*Dl. 36.392. Km. Prot. E. min. p. 129. nr. 4. azután Keczeli Marthon {77.} Mihályt 1467 február 3-dikán Keczeli Szele Balázs és László ügyvédjökül vallották.*Dl. 36.393. Km. Prot. F. min. pag. 17. nr. 1.

Nagyfalusi Marthon Mihály egyike vala azoknak, a kik között 1470 máj. 18-dikán vizsgálatot tartott a szentjobbi konvent a középszolnoki Kerestelek, Csehi és Gyulakuta birtokokon elkövetett hatalmaskodásért.*Dl. 30.044.

Nagyfalvi Marthon János leánya Erzsébet (E. f. J. Marthon de Nagfalw) 1490-ben eladta a krasznavármegyei magyarkeczeli és felkeczeli jószágainak negyedét és a krasznavármegyei Horváthon levő részjószágait egészen Keczeli Zele Mártonnak és örököseinek örök áron 200 tiszta arany frtért. De kötelezte magát, hogy az eladott jószágok ellen netalán indítandó törvényes kereseteket saját fáradtságával és költségén elhárítja.*Szgy.

Az ide tartozó családfa:

Nagyfalvi Marthon János, Erzsébet 1490 – Keczeli Zele László, Tamás, Borbála – Mayadi János

Nagyfalvi Marthon János, Erzsébet 1490 – Keczeli Zele László, Tamás, Borbála – Mayadi János

Kalóztelki Marton János 1481-ben Kósa Pállal teljesen rnegegyezőleg tanuskodik a Kárásztelek (Kalóztelek) és Kémer között történt rablógyilkossági ügyben.*Dl. 29.537.

Nagydobai Marthon fia Martini Illés, Csízér Mihály és Benedek, Csete Benedek, Gergely és Mihály meg Kisdobai Kakas Máté 1440 máj. 15-dike előtt ügyvédeknek vallják egymást, továbbá: Csízér Balázst és Fülöpöt, Sarmasági Igaz Miklóst stb. (összesen 14-et.)*Dl. Km. Prot. AB. min. pag. 41. nr. 1.

Egy 1530-diki oklevél szerint Márton Tamás özvegye, Julianna bizonyos középszolnokvármegyei birtokát eladja Árvai? Ferencznek.*Nagyv. Múz. Blt. Minden bizonynyal özvegy Sarollyáni {78.} Marton Tamásné Juliánnáról van szó, a ki meg előbb Tyúkodi Császár Bálint, majd Nagy Albert özvegye, Erzsébet megidézik Szodorói Veres Jánost egy szodorói puszta jobbágytelek elfoglalásáért.*Lelesz, Act. an. 1547. fasc. 2. nr. 56. Ezen özv. Sarolyani Marton Tamásné Juliánna többed magával jogtalanul bírta ekkor néhai Szodorói Máté szodorói és keszii részbirtokait, miért meg is intették Szodorói János és Tamás.*U. o. 1547. fasc. 3. nr. 44.

Márton (keresztnévnek látszik) mester, zilahi nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.

1741-ben Márton István Vérvölgyről, Márton Mihály M.-Baksáról, 1781-ben Marton András, ákosi nemes, Márton Péter, vérvölgyi adózó nemes, Marton József de Zsarolyán tettek homagialis esküt Közép-Szolnokban.

Márton József ákosi nemest Közép-Szolnok vármegye 1790-ben előbbi adómentességébe azzal a megokolással helyezte vissza, hogy «adómentes nemességben élt és a kir. táblán is donatarius nemesnek ítélték.»

1797-ben Márton nevű családok tagjai Ákoson, Magyar-Baksán, Magyar-Csaholyban, Nagy-Monban, Szakácsiban, Szilágy-Szegen és Vérvölgyön saját telkükön lakó, egyházi adómentes, adózó, vagy más telkén lakó adómentes nemesek; Ferencz és László krasznaczégényi molnárok, Izrael királydaróczi árendátor.

1805-ben gyalogosok: Ferencz, István és József, ákosi fegyverfogható adómentes, János, nagymoni, Sámuel, szakácsii, továbbá István, György, Pál és Sámuel, vérvölgyi fegyverfogható adózó nemesek, János, szilágyszegi adózó szabad állapotú lakos. József és István, ákosi, továbbá Zsigmond, magyarbaksai (utóbbi adózó) nemesek homagialis esküt is tettek.