Benedekfalva.

Középszolnokvármegyei helység.

Benedfalva. Benedfalwa 1475. Benedekfalwa 1487. Benedekffalwa 1505.

Nevét némelyek állítása szerint a Benedekrendűektől vette, a kiknek konventjét itt a közelben, Köőd határán keresték. Az a konvent azonban, t. i. Szent Margit meszesi monostora, mint már előbb láttuk,*E mű I. k. 581. l. nem itt állott s így a helység nevéről nem mondhatunk egyebet, csupán annyit, hogy az személynévi eredetű. Hihetőbb, hogy a község neve adott alkalmat arra a magyarázatra, mely a köődi romokkal a Benedekrendűek monostorát hozta kapcsolatba.

A helységet 1682 előtt a németek fölégették*Szv. lt.; a tizenhetedik század második felében újra telepűlt.

{112.} Jakcsi László elzálogosítja itteni részbirtokát Drágfi Bertalannak.*Wl. 1433 évszámnál.

1475 körül (Benedfalwáról) 2 forint 2 kr. adót fizettek (Jakcsi?) István jobbágyai.*E mű I. k. 179. l. 1543-ban öt kapu után adóztak a Vajda Boldizsár jobbágyai, de fölmentést nyert 1 biró, 1 szabados, 5 szegény. Ez alkalommal följegyeztek 1 pusztatelket is.*Dical. 1549-ben hat kapu után adóztatták meg ugyancsak ennek a jobbágyait. Fölmentvék az adózás alól 1 biró, 6 szegény, 3 új ház és 1 pusztatelek.*U. o. 1570-ben Vajda Gáspár özvegyének a jobbágyai 5, ellenben a Ramocsa Lászlóéi csak 1 kapu után adóztak.*U. o. 1604-ben 1 rótt ház után 2 forintot fizetett adóban a Hodosi Miklós jószága.*U. o.

1494-ben – a Szongolithegye nevű szőlőbirtokkal – Kusalyi Jakcsi Ferencz Drágfi Bertalannak adta az ettől visszakapott bereg- és középszolnokmegyei birtokokért.*Jlt.

1505-ben Kusalyi Jakcsi László és neje Krisztina meg fiok György elzálogosítják e részbirtokukat Bélteki Drágfi Györgynek és Jánosnak.*GKG. cista C. fasc. XII. és A. XX.

1508-ban özv. Kusalyi Jakcsi Lászlóné Anna, anyja meghívására Velenczébe utazik, s ennek a férjétől nászajándékúl kapott, részbirtokának a védelmét zálogjogon Bélteki Drágfi Györgyre bízta, de kikötötte, hogy 1509 Szent Mihály napján, a mikorra visszatér, azonnal per nélkül kapja vissza, ha pedig nem, akkor Drágfi a lekötött paraphernális összegben tartozik azt a rokonoknak visszaadni, ha vissza akarják venni.*U. o. C. fasc. XII.

1512-ben Kusalyi Jakcsi László elzálogosította Bélteki Drágfi Jánosnak és Györgynek.*Lelesz, prot. 2. fol. 121. anni 1512.

Dézsházi Péterné Kászoni Jakcsi Magdolna ezen részbirtokának az elfoglalásáért 1526-ban tisztító esküt itélnek Jakcsi Jánosnak.*U. o. Act. anni 1526. nr. 6.

{113.} Elidegenítése miatt 1537-ben Kusalyi Jakcsi István tiltakozik Kusalyi Jakcsi János ellen.*Lelesz, Prot. 6. fol. 90. an. 1537.

1545-ben a részbirtok visszabocsátására inti Kusalyi Jakcsi Mihály Szilágycsehi Vajda Gáspárt és Boldizsárt meg Nagyerdődi Literatus Ferencet, a kik azt zálogba bírják.*U. o. Act. an. 1545. nr. 29.

1547-ben a birtokért Kusalyi Jakcsi Mihály pert indított Kusalyi Jakcsi István özvegye ellen.*Jlt. nr. 3.

A birtokból, mint néhai Jakcsi László javaiból Panaszi Pázmán Farkast és Annát az anyjuk által kötött szerződés alapján leánynegyed illeti meg, melynek kiadására ekkor meg is intik Jakcsi Mihályt.*Lelesz, Act. an. 1547. fasc. 2. nr. 53. Majd a birtoknak a megosztása tárgyában, a mely a Kusalyi Jakcsi Mihályé volt, 1548-ban e Mihály leánya, Kovászói Matuznai Pálné Erzsébet meginti testvérét, Mihályt.*U. o. 1548. fasc. 2. nr. 73.

Kusalyi Jakcsi György eladja e birtokát másokkal együtt kétszáz aranyért Bélteki Drágfi Bertalannak.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. D. nr. 35.

Báthori István, 1572 nov. 2-dikán kelt nyilt levelével, R. Gyulafi Lászlónak adományozza a magvaszakadt Béltek-Drágfi Gáspár benedekfalvi birtokát.*S. Báthori sajátkezű aláirása s papiros pecsétje. GKG. A. fasc. II. A beiktatásnak azonban ellentmondottak özv. Benedekfalvi Vajda Gáspárné és a rokonság.*GKG. A. fasc. I. III.

A középszolnoki szolgabirák a fejedelem parancsára és Gyulafi László kérésére 1573-ban Szent Margit napja után való csütörtökön tanuvallatást tartanak és völcsöki, görcsöni, újlaki, monói, czikói, nagyszegi, nagydobai, lelei és bőnyei jobbágyokat hallgatnak ki, a kik tudják, hogy Drágfi János Vajda Jánosnak adta Benedekfalvát.*A szolgabiráknak 1573 jul. 16-dikán Cseh városában kelt és S. Báthori István, erdélyi vajdához intézett levele. GKG. A. fasc. I. III.

1579 szept. 3-dikán Báthori Kristóf, erdélyi fejedelem meghagyja, {114.} hogy e birtokba, a mely atyai örökségkép Kraczmer Tamásné Vajda Katalint, Nagybányai Ötvös Pálné Porkoláb Annát és Sámsoni Veres Gergelyné Vajda Annát illeti, iktassák be ezek örökvalló levele alapján Kraczmer Tamás leányát, Annát és általa férjét Baksai Lőrinczet. 1580-ban a kolozsmonostori konvent jelenti, hogy a beiktatásnak ellentmondott Kusalyi Jakcsi Boldizsár nevében ennek völcsöki zsellére.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 12.

1582-ben e birtokra vonatkozólag Jakabfi Ambrus és Móricz ellentmondanak özv. Jakcsi Boldizsárné Révai Annának.*U. o. Gyulaf. kápt. fol. 123.

Benedekfalváról a Hodosi Miklós jobbágyait ú. m. Kowach Pált, Wayda Gáspárt, Beke Ambrust, Baxay Lőrinczet és Ferentz Mihályt idézték meg, mint szomszédokat, a mikor Báthori Zsigmondnak 1584 november 6-dikán kelt meghagyására be akarták iktatni Zsombori Lászlót egy böősházi birtokrészbe.*U. o. Km. conv. lad. 27. S. n. 67.

S. Báthori Zs. Ippi Borsoló János itélőmesterének adományozta a házzal és kuriával együtt. E birtok Benedekfalvi Vajda Gáspár magvaszakadtával szállott a kincstárra.*Báthori papirpecsét és Báthori Zsigmond sajátkezű aláirása. GKG. cista A. fasc. I. III. A fejedelemnek 1586 május 9-dikén kelt iktató parancsára a birtokba be akarják iktatni Borsolót, de ellentmondanak. Jelen voltak, mint szomszédok: Gyulafi István cseh-horváti emberei és Baksai Lőrinczné Kracsmér Anna emberei.*GKG. A. fasc. II. Benedekfalvának Vajda Gáspár halála után történt birtokbaadásakor Gyulafi László és mások is ellentmondanak, kiket ezért törvénybe idéznek, de 1587 május 3-dikán a pert elhalasztják.*U. o.

1593 márczius 22-dikén S. Báthori Zsigmond adományúl adja az itteni Szongolithegye szőlőhegy tizedeit Gyulafi Lászlónak.*U. o. C. fasc. XXI.

1608 deczember 13-dikán Báthori Gábor kiadványa szerint Borsoló János felhagyott a perrel, Gyulafi Istvánnal s {115.} Lászlóval szemben Benedekfalvát illetőleg, a rá vonatkozó leveleket Széchi Katának átadta s annak birtokába őt meghagyta.*GKG. C. fasc. XXI.

1627-ben a Gyulafi-család osztozkodik a csehi várhoz tartozó jószágokon. Az ez alkalommal e várban kötött szerződés szerint Széchi Kata és Gyulafi Sámuel a Szongolith nevű itteni szőlőhegyen fekvő szőlőket igérték Gyulafi Zsuzsánnának és Borbálának, miket megadni tartoznak.*U. o. XVII.

Gyulafi Sámuel 1637 márcziusában Cseh várában kelt végrendeletével többek között a Szongoliton levő szőlőit egész határival, tizedével és kilenczedével édes anyjának, Széchi Katának hagyja. E szőlőket azonban édes anyja sem el nem adhatja, sem le nem kötheti, hanem halála után Sámuelnek a fiára, ha fia nem lesz, leányára, Máriára fognak azok szállani.*U. o. C. fasc. XXI.

1640 szept. 15-dike előtt Közép-Szolnok vármegye Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála szolgájának, nemzetes Ramocsa István, szilágyfő-keresztúri lakosnak kérésére és fejedelmi parancsra kiszállott, hogy az itteni és sülelmedi nemes udvarházakat Gyulafi Borbála és Zsuzsánna között megoszsza, de Tordai István nemes ember, kémeri lakos és Gyulafi Zsuzsánna szolgája kijelenti asszonya képében, hogy a Cseh várához tartozó jószágok felosztásának módjára nézve a szerződéshez tartja magát. Borbála képviseletében ügyvédje Árkosi István tiltakozott. Ekkor jelen vannak itt Gyulafi Mária sülelmedi és Kún István czikófalvi jobbágyai.*U. o. A. fasc. XV. XVI.

1646 május 13-dikán néhai Barcsai Juditnak(?) a határon levő birtokán osztályt tesznek. A belső Szongolith nevű hegyen fekvő pusztaszőlőnek Benedekfalva felőli része Bethlen Farkasné Ostrosith Borbálának, túlsó része Wesselényi szomszédságában Kapi Györgynek jut. A Koncsok szőlőjét, melyet haszontalan csere vert fel, két részre hagyták, úgy szintén az Orban nevű akó hegyet. Az udvarházhelyhez való csűrös {116.} kerttel átellenben fekvő Bakszi nevű szőlőhegynek Wesselényi melletti részét Bethlenné, a Böősháza felől való Tököli melletti részt Kapi kapja.*GKG. A. fasc. VII.

1654 szept. 22-dikén özv. Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála két jobbágyot kapott Tököli Istvánné Gyulai Máriától a köztük levő szerződés értelmében.*U. o. XV. XVI.

1671 szept. 23-dikán néhai Barcsai Zsigmondné itteni javait felosztják Kapi György, Balassagyarmathi gróf Balassa Imréné Barcsai Judit és Bethlen Farkasné Ostrosits Borbála között.*U. o. VII.

Egy 1676 május 22. kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel a csehi várhoz tartozó jobbágyok számáról fentmaradt összeírás szerint a benedekfalvi részbirtokban hat jobbágy van.*U. o. XV. XVI.

Benedekfalva visszaszerzésére nézve 1784-ben Menesági István és György meg Csoknyai György megegyeznek. Ezért ama kettős szerződést, melyet Menesági György Bányai Sámuellel, Menesági István pedig Gönczi Györgygyel kötött, megsemmisítik.*Lelesz, Act. an. 1784. nr. 34. et 35.; Prot. fol. 36. et 37.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták a következőket. Főbb birtokosok: iktári gr. Bethlen Sámuel, br. Bánfi László, gr. Teleki Imre, gr. Gyulai József, br. Josinczi Lajosné, Horváth György és Cseh Ferencz; kisebb birtokok: Tamási Péter, Tájlinger Frigyes, Rácz Jánosné, gr. Toldi Zsigmond, gr. Toroczkai Pál és br. Bornemissza József, saját telkükön lakó, egyházi adómentes nemesek: Wajasdi József, Illés János, Mercse Irimia, Ramocsa István, Sámuel és Mihály, Erdődi Csoma József, Csatáry János és Ramocsa Antal; más telkén lakó, adómentes nemesek: Mercse Dankucz és ifjú Ramocsa István; más telkén lakó, adózó nemes emberek: Mercse Toducz, Pintye és Mihály, Stefucz Lup, Moldován Vaszalika, Stefucz György és Stefán. {117.} Mercse Lupucz, Moldován Flóra, Mosolig Nucz és Filep, Sánta-Mosolig György és Petre; pap: Mercse Ananiás oláh, birtokos is; kántor: Kozma Mihály oláh, birtokos is; molnárok: Anka Danyila, Szűcs Vaszi, Árgyelán György, Árgyelán-Nyegru Vonucz és Mihály, Szűcs Gyurka és Krisán, Fodor Gavrila, árendátor: Mercse Gyika.*Szv. lt.

1805-ben «a haza csendességben való tartására» «kiállhatnak» innen a következő adómentes nemesek: Csatári Zsigmond és János, Mercse Irimie, Nagy Pál, Romocsa Antal és Kosztán, Mercse Dankucz, Romocsa Lajos, Csoma József, Rácz Ádám, Romocsa János, Sámuel és István, ifjú Romocsa István, Mercse Gyorgyie, Horváth György, mind gyalog; Mercse Ananiás lóval; Winter Elek, Illés János, Kozma Mihály és Talinger Frigyes gyalog; adómentességet nem élvező, szabad állapotú lakosok: Anka Vonucz, Vicsai Mihály, Mosolig György, Styefucz Stefán, Mosolig Péter, Szűcs Prekuj és Demeter, Styefucz Tógyer és Gubán János gyalog.*U. o.

1733-ban l. báró Hadadi Wesselényi István itteni zselléreiről van szó, a kik 400 magyar forintig kezességet vállalnak gróf Gyulai Istvánnak Mészáros András nevű, szilágy-csehi örökös jobbágyáért.*GKG. C. fasc. XVI.

A főkormányszéki levéltárból 1799 márcz. 13-dikán Marosnémeti Gyulai József számára kiadott kir. itéletlevél szerint Benedekfalva birtokon 1762 szept. 16-dikán tanuvallatást tartottak oly földek ügyében, melyeket az egyház tartott vagyonának, holott azokhoz a gróf tartott igaz igényt.*U. o. XIV.

Gör. kath. kőtemploma 1790-ben épűlt. Az egyház 1782-ben egyesült. Anyakönyve 1818-ban kezdődik.*Sch. 1886. 175. lap. Magyar evang. reform. egyháza a XVII. derekán s XVIII. század elején pusztító harczok áldozata lett.*V. ö. Névkönyv, ev. ref. 1874. 15. l.

Állami jellegű egy tantermű elemi iskolája 1900-ban szerveztetett. {118.} Azelőtt a Szilágyvármegyei Wesselényi-Egyesület kisdedóvó-intézetet tartott itt fenn, a melyből fejlett ki az állami elemi népiskola.

A csehi vár XVII. századbeli urbariuma szerint jobbágyainak száma 13. Az urak számára van egy udvarház, alatta nagy, öreg kőpincze, ezen egy rend kőház, azon felül egy rend faház. Majorság-földek két fordulóban vannak; ezek mennyiségét azonban nem tudják. Kaszáló a Szamos felől való fordulóban van három helyt. Majorság-szőlő van hat helyen: egy nagy pázma szőlőt Kún István czikói jobbágyaitól vettek el; egyet Barcsai Zsigmondné bír; egy pázma szőlőt Lisztiusné kapott volt. Szent György és Szent Mihály adójában 3–3 forintot, darabant-pénzűl pedig 6 forintot fizetnek. «Ezeket közönségesen az várhoz való jobbágyok adják.» Búzából, borból, zabból árpából ötödet, méhből pedig tizedet fizetnek. Minden tíz pázsit-disznóból egyet adnak, de, ha több volna, akkor is csak egyet. A váltó két pénz. Őszszel tizeddel adóznak, melynek váltóját az urak állapítják meg. Az udvarház mellett egy tó van.*GKG. A. fasc. XV-XVI.

Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában írt jegyzék szerint van egy jobbágy, egy zsellér, Orosz és Molnár nevűek, és egy puszta telek, valamennyien taksások.*GKG. cista C. fasc. XVI.1720-ban 3 nemes-, 3 jobbágy-, 6 zsellér-, összesen 12 az adófizető háztartás, és pedig 3 magyar és 9 oláh. A lelkek száma összesen 180-ra rugott, ezek közül magyar 27, oláh 81. A község oláh s a magyarokat csak vezetéknevük után számították, mint eloláhosodottakat.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. l. 1733-ban Benedekfalva (Benyfalva) oláh családjainak a száma 12; egyesült és kétnejű papja György nevet viselt.*Tr. 1847-ben a lakosok száma 493; róm. kath. 10, gör. kath. 241, ev. reform. 242.*Nagyv. Nvk. 1847. 110 l. 1890-ben 427 lakosa van; nyelvre {119.} nézve magyar 84, oláh 343; vallásra nézve r. kath. 9, gör. kath. 343, evang. reform. 64, izr. 11. Házak száma 99.

1720-ban 107 1/2 köblös szántóföldje s 35 kaszás rétje volt.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. l. 1895-ben gazdaságainak száma 95, területe 873 katasztrális hold, a melyből szántóföld 420, legelő 135, erdő 90, kert 55, rét 49, szőlő (parlag) 17, terméketlen 107 hold.*Mg. St. 502. A községnek 1900-ban 5.552 K. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1.906 K 84 f.

Határrészei: Alsó-, Felső-térség, Pojén, Peszte Gyál (túl a hegyen), Ficzigó, Gyálu Máre (szőlőhegy).