Melit

Melyth Pál 1543-ban Csaholyi Gáspár és néhai Csaholyi Imre leányai Anna és Katalin nevében tiltakozik az ellen, hogy Csaholyi Farkasnak Panit, Oláh-, Magyar- és Felső-Csaholy és más szatmárvármegyei birtokait Csaholyi Péter eladja Pekri Miklósnak.*A váradi káptalannak 1543. Vitus és Modestus napján kelt oklevele. GKG. A. I., III.

Briberi Melit György (egr.) 1545-ben neje, Csaholyi Anna meg Horvát Miklósné Csaholyi Katalin nevében tiltakozik az ellen, hogy Csaholyi Gáspár eladja vagy bármi módon elidegenítse a m.-, o.-, k.-csaholyi, zölczei, paniti meg más, szatmárvármegyei {83.} részbirtokokat Chili Pökri Pálnak.*Lelesz, Act. n. 1545. nr. 42. és u. o. 1558. nr. 15. Zechoi Melit György és Ártánházi Bornemissza Boldizsár (egr.) 1546-ban szerződést kötnek, hogy utóbbi bocsássa vissza előbbinek és nejének, Annának meg Petrityevith Miklósné Katalinnak Csaholyi Imre m.-, o.-, k.-csaholyi és zölczei részbirtokait.*U. o. Act. an. 1546. fasc. 2. nr. 78. 1568-ban Briberi Melith Györgynek Csaholyi Imre leányától, Annától született fiait: Istvánt, Pált és Pétert beiktatják a már említett középszolnoki paniti, oláh-, magyar- és középcsaholyi és zölczei meg egy szatmárvármegyei részbirtokba.*U. o. Stat. M. 17.

Melith Györgynek Csaholyi Annától született fia, István (egr.) pert folytatott a középszolnoki m.-, o.- és f.-csaholyi, paniti, zölczei meg más szatmárvármegyei javakért, a melyeket hűtlenség folytán Csaholyi János és Miklós vesztettek el, de a per nem vezetett eredményre; e javakat 1570-ben Nádasdi Kristóf grófnak adományozták.*U. o. Act. an. 1570. nr. 65. Ugyanebben az évben ama per is eldőlt, melyet ugyancsak Briberi Melith István (egr.) folytatott Csaholyi Anna leányai, továbbá özv. Kún Miklósné Csaholyi Orsolya, Károlyi Györgyné Borbála és ezek gyermekei: Péter és Borbála, Besenyei István, Dancsházi Ferencz és Ruszkó Mihály, a mely két utóbbira a per átszármazott, meg Hunyadi Sándor ellen néhai Csaholyi György és Gáspár paniti, zölczei, o.-, k.-, m.-csaholyi részbirtokaiért. E pert Melith nyeri meg, mert az alperesek nem jelentek meg.*U. o. Act. an. 1570. fasc. 1. nr. 22. Briberi Melith György fia, István (egr.) számára 1582-ben kiadják azon itéletet, melyet özv. Csaholyi Ferenczné Károlyi Fruzsina ellen hoztak az itt említett jószágokra vonatkozó oklevelek lefoglalásáért.*U. o. Act. an. 1582. fasc. 2. nr. 61.

1570-ben Melyth György paniti jobbágyait adóztatták meg, még pedig egy kapu után.*Dical.

Briberi Melith Istvánt és Pált 1574-ben iktatják be a {84.} középszolnoki Panit, Oláh-, Magyar- és Közép-Csaholy meg Zölcze jószágokba.*Lelesz, Stat. M. 18. 1. és n. o. (1579. évből) M. 18. 2. Melyth Istvánt és Pált (egr.) 1575-ben fiörököseivé fogadja Csaholyi Gáspár ezekben a középszolnoki és még más vármegyebeli részbirtokaiban.*U. o. Prot. 22. fol. 143. an. 1575. Báthory Miklós országbíró (iudex curiae) előtt 1583 máj. 8-dikán megjelentek egyfelől Kapi András, Lekcsei Sulyok István, másrészről Brykei (?) Melÿtth István és Pál s azt vallották, hogy Kapi András és Sulyok István kétszáz forintot tartozott volna fizetni nekik, most kijelentik, hogy ha nem tudnak fizetni, akkor javaikból szereznek elégtételt.*GKG. A. II.

Egyébiránt e tájt egy Melith meg Kapi András, Csáki Kristóf, Lónyai István és Károly Mihály is egyezkedik a Csaholyiak jószágát illetőleg olyképen, hogy a mi a Csaholyi György és Gáspár részjószágából Kapinál lenne, az három részre osztandó: egy rész a Kapié, kettő a Melithé.*U. o. A. VII.

Melith György és fiai: István és Pál (egr.) elvesztették hűtlenségi per folytán a paniti részbirtokot, a melyért azután per folyt Rátoni Benedek felperes meg Prépostvári Bálint és Anna alperesek között. Utóbbiak 1584-ben ki is kapják az ez ügyben hozott itéletet,*Lelesz, Act. an. 1584. nr. 32. mikor számukra (Briberi Melith István és Pál) őszinte szeretetből örök vallomást tesz Csaholyi Gáspár a Csaholyi javakról.*U. o. 1584. nr. 58. Istvánfi palatinus levele szerint 1589-ben Melith István és Pál, a kik Csaholyi Imre unokái meg Sulyok István megegyeztek az ismert középszolnoki meg más szatmárvármegyei birtokokra nézve.*GKG. C. fasc. VI.

1597-ben Czoborszentmihályi Czobor Mihályné Briberi Melit Klára meginteti testvérét, Pált a középszolnoki m.-, o.-, és k.-csaholyi, zölczei, meg más, szatmár-, ugocsa-, bihar- és beregvármegyei részbirtokok visszabocsátására, melyeket Pál, mint Klára gyámja elfoglalt.*Lelesz, Act. an. 1611. nr. 2. folio 2. – Egy Briberi Melith Klára {85.} Albesi Zólyomi Miklós felesége, a ki Csegöldön 1671-ben kelt levelével nemes és vitézlő Jeney Jánosnak (neje Tótfalusi-leány) igaz szolgálatjáért a szilágybeli Somlyó városában, Perecsenben, Magyar- és Felkeczelben, a Mon melletti Ujfaluban meg Hidvégen levő anyai részjószágait ötszáz magyar forintért zálogba veti.*Szgy.

1604-ben Melit Pál magyarcsaholyi jószágára egy rótt ház után 2 forintnyi adót vetettek ki.*Dical.

Melit Pált és Istvánt (egr.) a középszolnoki és szatmárvármegyei birtokok negyedrészeért 1611-ben Deres Pálné Ödönfi Margit idézteti meg. A megidézett Pál fiai nem jelentek meg; ezért a pert Margitnak második férjétől született leánya nyerte meg.*Lelesz, Act. an. 1611. nr. 21. folio 2.

Ez István családja:

Melit István*U. o. Act. an. 1610 nr. 26. ,Pál – Chapy Krisztina 1610-ben özvegy, Péter 1610, Klára † 1610 előtt*U. o. Act. an. 1611. nr. 2 f. 2. – Czoborszentmihályi Czobor Mihály, János 1610

Melith Péter 1619 decz. 7-dikén jelen volt, mikor Prépostvári Zsigmond Rétsey Pálnak adta a felegregyi s szentpéterfalvi részjószágokat.*Szgy.

Egy Blibery Mellith (és Melith) Györgynek neje Becski Zsuzsánna,*GKG. nr. 9. a kinek, mint egy 1676 nov. 19-dikén kelt okiratból kitünik, szintén joga volt a Báthory-jószághoz.*Nagyv. Múz. Blt.

Briberi Melith Zsigmond, Zólyomi Miklósné Melith Klára és mások 1688 jún. 21-dikén kijelentik, hogy a Becski-javakból Szántó és Szilvás csak a fiúágat illetik.*Nemz. Múz. Becski-lt.