Bideskút.

Bydeskwth birtok 1487-ben Bőnye határjárásakor tűnik föl.*Csánki, I. k. 552. l. 1524 jun. 26-dikán is említve van, hogy a középszolnoki Bőnye birtoknak egy részét Bydeskwthnak hívják.*Dl. 36.400. Km. Prot. R. p. 232. nr. 1. A kolozsmonostori konventnek ekkor kelt örökvalló levele szerint Bőnyei János Bőnye falu Büdöskút nevű részében levő egy pusztatelkét – minden fordulóban két-két hold szántóval s a Csiszárné rétje nevű kaszálóval László Istvánnak örökbe vallja.*U. o.

154-ben arról van szó, hogy a középszolnoki Bideskút birtokban lefoglaltak Gardi Mihály és Bálint ellenében Kisdobai Székely Lázár javára egy fél jobbágytelket, a melybe Székelyt vissza is iktatták.*Lelesz, Act. an. 1544. nr. 37. Bideskúti Gardi Antal e részbirtokának bizonyos része Kisdobai Székely Gábort illeti, a ki annak kiadására 1545-ben meg is inteti Gardi Pétert, továbbá Mihályt és Bálintot.*U. o. 1545. nr. 21.

1551-ben Ferdinánd király előtt megjelent Tamás György fia, Bideskuthi László unokája és elmondta, hogy fenti László ezelőtt a középszolnokmegyei Bydeskwth birtokán egy puszta udvarháztelket Bideskuthi Laczoka Demeternek bizonyos pénzért zálogba adott. 1547-ben panaszos annak özvegyétől Dorottyától és fiától Bálinttól kiváltotta ugyan, de a telek egy részét visszatartották, sőt 1549-ben fenti Laczoka Bálint fegyveres kézzel a kiváltott részbe tört, annak egy részét, a sajátja szomszédságában bevettette és elfoglalta, panaszosnak több mint ötven forint kárára. Megparancsolta a király a kolozsmonostori konventnek, hogy idézze meg alpereseket.*Orsz. lt. kolozsmonostori konvent Lad. 34. E. nr. 28.

{125.} Azután nincs szó Bideskút birtokról, mely Bőnye határába olvadt, sőt Bőnye is beolvadt Szilágy-Szeg határába.