Molnár

Tállyai Molnár Ferencz k.-horváti lakos II. Rudolf magyar királytól 1581 ápr. 14-én nyert armalist, hiteles esketéseket mutat be nemessége igazolása végett.*Orsz. Lt. nem. inv. I. 8. Kraszna.

Molnár Mihály zilahi bíró, meghalt 1693 szeptember 29-dikén, István 1694-ben szintén zilahi bíró. 1781-ben egy György zilahi kraszna-utczai, egy székely-utczai lakos, egy pedig alszeg-utczai gazda, Mihály és öreg Mihály alszeg-utczai gazdák.

{121.} István 1701-ben, Mihály 1715–1716., 1725-ben, 1727-ben és 1730-ban somlyai előljárók, öreg János 1790-ben somlyai adózó.

Benedek magyar-csaholyi nemest K.-Daróczról Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására irta ki. Illyefalvi Molnár József a középszolnokvármegyei M.-Csaholyban birtokos. (1837? körül).*Nagy Iván, VII. 548.

M. Ferencz 1738-ban a lecsméri evang. reform. egyháznak egy czínkannát adott. Egy Ferencz (N. Molnár) 1771-ben lecsméri főbíró, kinek neve a lecsméri evang. reform. templom ez évben épűlt kórusain olvasható. Bizonyára az az ippi Molnár Ferencz, ki ekkor a lecsméri evang. reform. egyház kurátora.

Kőröspataki Molnár Zsigmond 1741-ben középszolnoki assessor.

1741-ben Molnár Mihály Désházán, Molnár Márton, zilahi civis, 1781-ben Molnár Mihály, szakácsii nemes, tettek homagialis esküt.

János 1755–1792. hadadnádasdi evang. reform. pap, székbeli bíróságot is viselt, meghalt Hadadon, István (Kolozsvárról) 1815-ben zálnoki, 1818–1825. érkőrösi, Ferencz 1833-ban szilágyszentkirályi, 1838–1867. ardói, Miklós 1867-től menyői, Gyula 1881-től somlyóujlaki, majd deésházi evang. reform. papok.

1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességébe a szakácsii Molnár-családot azon armalis alapján, melyet e család 1696 június 19-dikén I. Lipóttól nyert.

1792-ben Molnár Miklós, bülgezdi lakos, egy Apafi Mihály kiállította, 1675 júl. 28-dikán kelt nemes levelet s Diószegen 1734-ben kelt bizonyságlevelet mutat fel.*Orsz. Lt. nemesi inv. I. 8. Kraszna.

1797-ben Pál, szakácsii más telkén lakó adómentes, Mónár {122.} János, György, István, Péter, Márton és id. György, deésházi saját telkükön lakó adózó nemeseket, Molnár Mitru, usztatói kántort, Stefán brédi, Filep érszentkirályi, Tógyer lelei, Tógyer sarmasági és Vaszil, Cserei Farkasnénál levő tasnádi molnárokat vették föl a hadi segedelemhez való hozzájárulásra összeirt személyek névsorába. 1805-ben Pál menyői, Sándor szakácsii fegyverfogható adómentes nemeseket, továbbá Ferencz, György, ifju György. István. ifju István, János, József, Márton és Péter, deésházi szabad állapotú lakosokat gyalogosoknak, János, kisdobai és István, nagydobai adózó nemesek homagialis esküt tettek. 1808-ban egy Molnár nevünek Vaján és Molnár Ferencznek Somlyón egy-egy antiqua, Miklósnak Bürgezden másfél antiqua és egy nova jobbágytelke volt; Ferenczet lovasnak, Miklóst gyalogosnak írta ki Kraszna vármegye. Bürgezden Józsefnek és Albertnek (gyalogosok) nincs telkök.

Molnár nemes 1837-ben Csáky jogon (Almás-) Balázsházán birtokos.*Hodor K.: Doboka, 550. l.