| Mók | TARTALOM | Móricz |
More János és Márton meg előbbinek leánya, Zsófia azok között voltak, a kik ellen 1476-ban kusalyi Jakcs György özvegye, Afra és fiai: János és László meg Mocsolyai Ambrus érdekében vizsgálatot tartottak, mert elvittek a középszolnoki Mocsolya birtokról két szekér gabonát és a jobbágyokat elverték.* A Mocsolyai Mórékról 1479-ben is szó van.*
1530-ban János király meghagyja, hogy Őrmezei (Ewrmezewi) More Jánost iktassák be Kusalyi Jakcsi Mihály és János örökvallása alapján ezek Vicsa birtokába.* 1543-ban csakugyan More János vicsai jobbágyai adóznak, még pedig három kapu után.* Eörmezői More Jánost 1547-ben meginti Deésházi Lajos, mert jogtalanságot követett el utóbbinak kusalyi jobbágyain és kárt okozott nekik.*
Úgy látszik, ez Hadadi előnevet is viselt, mert 1544-ben Hadadi Móré János Böősházán Böősházi Erdődi Ferencznek, a kitől 40 forintot vett kölcsön, a középszolnoki Vicsa birtokát kötötte le.* 1547-ben More János gyermekei nevében is tiltakozott Csehi Vajda Boldizsár az ellen, hogy Paladynyth Jánost be akarták iktatni egy vicsai birtokrészbe.*
1549-ben Récséből többek között More Gergelyt és Mihályt is maguk mellé vették özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós, a mikor elfoglaltak és bevetettek Haraklányi Miklós Vártelek birtokán és nyirsidi birtokrészén tizennyolcz hold szántót. Ez ellen Haraklányi nevében panaszt emelt Horváti Peres Gáspár. Az országbíró még ez évben Hadadi Móré Jánost Haraklányból, majd pedig őt (vagy más ily nevűt) {130.} Leléből jelölte ki királyi emberül, meghagyván a kolozsmonostori konventnek, hogy ezek ügyében Vártelkén és Nyirsiden helyszini vizsgálatot tartson* s itélkezzék ugyanezen peresek közt a Haraklányhoz tartozó Kesarajáróföld nevű földrész elfoglalása és kiírtása ügyében.*
Ekkor többek között More János fiát, Mártont is eltiltják Deésházi István Menyő, Deésháza és Ököritó birtokaitól Dobai Székely Miklós és Menyői Bereczk Boldizsár, kiket ama birtokok rokonság révén illetnek meg.* Hadadi More Márton és Haraklányi Miklósné Deésházi Borbála nevében ügyvédjük, Hetheni János előadja Ferdinánd előtt, hogy az előbbiek vissza akarják csatolni néhai Deésházi Kelemen Menyő, Nagy-Mon, Ököritó, Csög, Kusaly, Keresztúr, Orbó, Erked, Deésháza birtokait, a melyek Deésházi Lajos kezén vannak és a melyek Mórét és társát úgy női, mint férfi ágon megilletik. Ezzel szemben Lajos ügyvédje ennek jogos tulajdonát vitatja, a miért is a király vizsgálatot parancsol e tárgyban.*
1552-ben Hadadi More János és Péter meg Haraklányi Miklósné Deésházi Borbála és fiai nevében Bátoni Tamás eltiltja néhai Deésházi István és Péter Keresztúr birtokának elidegenítésétől, a mely birtok a fentieket illeti, Keresztúri Dobszai Jánost.*
More Márton somosi jobbágyait 1553-ban egy kapu után adóztatták meg. Jánosnak 1554 előtt – úgy látszik – volt valamije Nagy-Monban; 1554-ben Dabjonban hét kapuja, Menyőben négy szegénye, 1566-ban Oláh-Ököritóban egy kapuja volt. 1570-ben dabjoni jobbágyai egy, a menyőiek fél kapu után adóztak.* 1573-ban (Menyei More János) Közép-Szolnok vármegye egyik szolgabírája.*
{131.} Varsolczi Móréh Imre 1558 .jún. 24-dikén mint szomszédos birtokos volt jelen, a mikor Kövesdi Sarmasági Miklóst a krasznavármegyei Récse birtokába iktatják.*
Móréh Bálint, menyői lakos egyike azoknak, a kik 1591-ben mint közbírák megosztoztatják Jakabfi Kusalyi Móriczot és társait kusalyi és nagymoni részjószágokon.* Moré Bálintnak 1595-ben két dabjoni jobbágya kezes lesz Mihályfalvi Horvát Jánosnak két jobbágyáért 60–60 forintig Hadadon.* Bálintot tanúnak jelölte ki Zsigmond fejedelem, a mikor 1596 május 28-dikán beleegyezett abba, hogy beiktassák Pesti Nagy Albertet Újfalu birtokba és tizenhat inói jobbágytelekbe.* Bálint 1604-ben középszolnoki (belső fél) alispán és dicator,* 1611 febr. 10-dikén Báthori Gábor fejedelem a középszolnoki menyői és dabjoni részbirtokokat neki (Menyői Móré Valent) adományozza.* A beiktatás megtörténik, a mint Sámpsoni Keörössi Mihály középszolnoki alispán s Adorian György szolgabiró jelentik.* 1618 május 15-dikén Bálint özvegye, Borsai Erzsébet, menyői lakos és leányai: Dobai Boldizsárné Erzsébet, Hatvani Mihályné vagy Istvánné Borbála, Imre deákné Zsuzsánna, Guthi Miklósné Anna és Móré Zsófia árva osztozkodnak a fenti Bálintról maradt menyői, deésházi és dabjoni jószágokon.* A Menyőben levő nemes és ős udvarházból Hatvaniné s Guthiné «mindennemű keözeöket kivevék». A deésházi házhelyet Móré Borbála, a dabjonit Móré Anna kapta.*
Mocsolyai (de Mocsoja) Móré Péter 1685-ben Közép-Szolnok vármegye assessora.*
Móré Péter két jobbágya 1687-ben jót áll Guthi István és neje, Erdőteleki Judit egy jobbágyáért.* 1689-ben özvegy {132.} Mocsolai Móré Péterné jobbágyai tanúskodnak egy szécsi birtok ügyében tartott vizsgálatnál.*
1741-ben Móré János de Mocsolya, 1781-ben Mocsolyai Móré Péter, középszolnoki assessor tettek homagialis esküt. Mocsolyai Móré Péter 1796-ban középszolnokvármegyei levéltáros,* 1797-ben Mocsolyán, Sámsonban és Szécsen (Moré) főbb, Oláh-Nádasdon (Móré) kisebb birtokos.
Móré György 1781-ben zilahi, kraszna-utczai lakos. Móré Mihály 1793-ban commissarius, 1797-ben Kőrösön (Moré), Orbón (More) és T.-Szarvadon (Móré) kisebb birtokos. Talán ő 1800–1804. középszolnokvármegyei alszolgabíró. 1814–1819. assessor s 1815 tájt is birtokos.*
Móré (Moree) Elek 1797–1809. középszolnokvármegyei. hadadi járásbeli alszolgabíró, ki 1797-ben a vármegye tisztségének az elpusztított ártalmas szárnyas állatokról szóló kimutatást küldi be. 1805-ben lovasnak vették föl a mocsolyai fegyverfogható adómentes nemesek közé. 1807*–1815. főszolgabíró, 1815 tájt szintén mint birtokos van említve* s 1815-ben árvaszéki elnök. – Egy Elek 1861-ben esküdt, 1867-ben tiszteletbeli alszolgabíró Közép-Szolnokban.
Mocsolyai Móré Zsuzsánna, Szoboszlói Gáspárné 1815 tájt középszolnoki birtokos.*
Imre 1833-ban középszolnokvármegyei helyettes szolgabíró.
| Mók | TARTALOM | Móricz |