| Muzsnai | TARTALOM | Nagyadi |
Nagy
Ily nevű család, előnévvel vagy a nélkül, számtalan szerepel egész területünkön. Megkülönböztetésük igen nehéz, sokszor épen lehetetlen. Az okleveles adatokat lehetőleg községenként csoportosítom, hogy inkább megvonhassuk a határvonalakat az egyes családok között, jóllehet egyik, vagy másik csoportban így is el-elrejtőzik valamely más helységbeli. Külön csoportosítom az 1705-, 1741-, 1781-,1797-, 1805-. 1806-, 1808-diki összeírások eredményeit, így egyszerre bepillanthatjuk azt a területet, a melyen ily nevűeket találhatunk. Végül azokat a Nagy nevűeket sorolom fel, a kik a községeknél nem voltak elhelyezhetők. Jórészt kölön sorakoznak a papok, mert némelyek igen sokszor különböző községekben laktak s előnév híján származásuk közelebbről meg nem határozható.*
Ad (Diósad). Nagh János adi jobbágyait 1543-ban egy kapu után sem lehetett megadóztatni, de följegyeztek ekkor Adon a nevezett Nagy részéről egy bírót, két szabadost, három szegényt és egy puszta telket.* 1549-ben már két kapu után adóztak a Nagh János adi jobbágyai.* Nagy Bálint 1623-ban előfordúl Adi Istvánnak Diósadon kelt végrendeletében, mint a kitől földet zálogosított.* 1652 szeptember 2-dikán Közép-Szolnok vármegye a kincstár számára foglalja le Diósad negyedrészét, melyet a magvaszakadt Nagy Péter bírt.* «Diósadi Nagy Gergely K.-Szolnok m. akkori hütös commissariusa, mostan pedig Hadad várában szállíttatott kglmes urunk ő Nagysága javára való éléseknek hütös perceptora» igazolja 1706 jún. 27-dikén Diósadon, hogy Szécsi Gúthi Farkas Közép-Szolnok vármegye alispánja 1704 május. {135.} 24-dikén általa és Vérvölgyi Kassai János által Zilahi Matolcsi Sámuel akkori kolozsi kamaraispán inspectiója alól 1267 darab sót szállíttatott Szécsre s ennek nagyobb részét Kassai János és Péri Teremi András által továbbszállíttatta Debreczenbe.*
Albisi Nagy Lázárt bizonyos egyezség meg nem tartásáért idézték meg Gencsi György és Dobai Miklós, a kik arról 1703 jan. 4-dikén bizonyítványt vesznek.*
Almási Nagy János 1546-ban második férje Rátoni Ferencz özvegyének, Margitnak.*
Alsó-Szopor. Nagy János és neje, Bodó Ilona, szatmárvármegyei lakosok 1676 jún. 3-dikán zálogba vesznek Szentkirályi István és neje, Dányádi Zsófia, ilosvai lakosoktól két alsószopri jobbágytelket.*
Ardón Bányai Nagy Ferencz Közép-Szolnok vármegye hites porkolábja házánál 1725 júl. 7-dikén gr. Marosnémeti Gyulai István örökös jobbágyáért kezességet vállaltak.* Bányai Nagy Ferenczet szolgabíróvá választották a zilahi járásban 1736 nov. 2-dikán Sz.-Csehben, 1738-ban is középszolnoki szolgabíró.* Középszolnokvármegyei perceptor is volt.
Ákos. Nagh Ferencz ákosi jobbágyait 1543-ban egy kapu után rótták meg adóval* Szekeresi Nagy István 1710 decz. 22-dikén az ákosi evang. reform. egyháznak egy czinkannát ajándékozott. Egyébiránt Érszentkirályt is szerepel, mint alább látni fogjuk. Nagy Erzsébet, a Szomódi József felesége 1748-ban több más rokonával együtt folyamodik Mária Teréziához a birtokaikra vonatkozó minden oklevél kiadása végett, hogy azokkal jogaikat a középszolnokvármegyei Ákoson, Szakácsiban és Új-Németen levő részjószágaikban biztosíthassák.*
{136.} Köröndi Nagy Sándorné, M. Veres Juliánna 1829-ben az ákosi evang. reform. egyháznak egy terítőt ajándékozott.
Balázsházi (Tasnád-). Imre, balázsházi egytelkes nemes 25, Miklós féltelkes pedig 13 dénárnyi adót fizetett 1549-ben.* Mihály 1609-ben kibékűl Balázsházi Nagy Ferenczczel. Mindketten Balázsházán lakó nemesek.*
Balla. 1792-ben Nagy András, János (Balláról), Ferencz és István (Varsolczról) I. Rákóczi György fejedelemnek 1632 febr. 17-dikén kelt s ugyanazon évi ápr. 20-dikán Bihar vármegyében kihirdetett armálisára hivatkoznak.* A varsolcziakkal alább még találkozunk.
Báldon. Nagy (Magnus) János fia. Lőrincz egyike vala azoknak, a kik 1337 május 1-seje előtt ellentmondtak, hogy Imre, Kuth fia, átadja a krasznavármegyei báldoni részjószágát Veres (Rufus) András fiainak.* A báldoni Nagy-családról még 1465-,* meg 1499-ben* van szó.
Becző-Nagy. Ezzel már előbb találkoztunk (l. Becző).
Besenyei Nagy György, Ágoston és Miklós anyját, Fancsikai Annát hozomány és nászajándék illeti meg Ilosva, Lompért, Hosszúmező, Majád, Derzsida, Száldobágy és Babuktelek jószágokból, minek fejében 1486-ban e javakból a fenti testvéreket kielégítik Majádi János, István és György.* Ugyanekkor Bessenyeöi Nagy Benedek (egr.) özvegye, Margit* meg Fancsikai Ágoston, György és Miklós elismerik. hogy átvették az itt említett Majádiaktól ama részbirtokokat (a babuktelki kivételével).*
{137.} Ilosván s környékén, szóval az itt említett helyeken szereplő Nagyokkal ismerkedjünk meg mindjárt a következőkben.
Kétségkívül Ilosván lakott, vagy itt volt birtokos az az Iloswai Nagy (Magnus) János, a kit 1461 jún. 5-dike előtt ügyvédjének vallott Majádi László.* Fancsikai Nagy Jánost és Ispán Jánost (egr.) 1563-ban iktatták be a krasznavármegyei Ilosva birtokba (és a már távolabb eső középszolnoki Bőnye részbirtokba).* Ilosvai Fancsikai Nagy János (J. Nagy Fancsikai de Ilosva) özvegye Dobai (Bangha) Zsófia 1643-ban Ilosvai Szodorai János neje (Ilosvát, Lompértot és Hosszúmezőt kapja).* Talán az Ilosvaiakhoz tartozott Nagy Boldizsár, a ki 1643 jún. 22-dikén egy intőlevelet Dobai Banga Zsófia érdekében írt alá.* Nagy István 1650-ben aláírt egy szerződést ököritói és nagyderzsidai jobbágytelkek elcserélése tárgyában.* Ilosvai Nagy (alias Fancsikai) István (St. Nagy alias Fancsikai de Ilosva) s neje Szénás Anna, meg ennek előbbi férjétől, Somlyói Kertszegi Istvántól született fia 1652 febr. 4-dikén biharvármegyei birtokaikat (Köbölkút, stb.?) elcserélik Váradi Szilágyi Jánosnak s neje Majádi Klárának krasznavármegyei ilosvai, lompérti és hosszúmezői birtokaiért.* Fancsikai Nagy István és Szodorai Kristóf krasznavármegyei ilosvai lakosok és assessorok előtt 1657-ben Balajti Lászlónak három jobbágya a krasznavármegyei Ilosván jót áll 100 forintig Sándorházi Ferencz ilosvai lakosnak egy jobbágyáért.* István már 1655-ben assessor.* Nagy Tamás 1667 július 4-dikén, mint királyi előttemező szerepel, a mikor Erdélyi Miklós átengedi összes ilosvai javait Gencsi Zsigmondnak.* Fancsikai Nagy András ilosvai lakos Szécs községben lakó jobbágyát 1688-ban zálogba adja Perecseni Nagy Andrásnak s nejének,* kikről alább is lesz szó. 1689 jún. 21-dikén Nagy Lázár ilosvai jobbágyai {138.} tanúskodnak Ilosván és Lompérton tartott tanúvallatásnál.* E Lázárról többször kerűl szó, így például 1679 márczius 4-dikén, mint királyi előttemező szerepel egy lompérti jobbágytelek elzálogosításánál,* 1680 máj. 7-dikén egy lompérti ház átadásánál van jelen.* 1695 júl. 18-dikán aláírt egy szerződést ilosvai és biharvármegyei jobbágyok meg majádi javak elzálogosításáról,* ez évi november 28-dikán leköt bizonyos adósság fejében egy ilosvai jobbágyot telkestül Gencsi Györgynek.* 1696 ápr. 16-dikán és 1697 szept. 4-dikén ismét, mint királyi előttemező szerepel ilosvai szőlő meg egy ilosvai telek elzálogosításánál,* 1697 nov. 17-dikén (ugyancsak mint királyi előttemező) a száldobi malom, curiális telek és egyéb ingóságok felosztása tárgyában való egyezséget írta alá.* 1698 június 4-dikén Gentzi (Gencsi?) Andrásné Petkes Erzsébet örökbefogadó intézkedésénél volt jelen.* Nagy Lázár és neje, Bökényi Katalin 1678 szept. 30-dikán egy hosszúmezői puszta ősi jobbágytelket adnak el (16 magyar forinton) Sas Mátyásnak,* míg Nagy György 1720 máj. 4-dikén zálogban bírja Csögi Istvánnak két hosszúmezői örökös jobbágyát 51 forintig.* Nagy István 1650 jún. 8-dikán aláírt egy szerződést lompérti rét elzálogosításáról,* Ilosvai Nagy Jánost, kit Szejdi Achmet basa 1660-ban Krasznából Kolozsvárra küldött, Rákóczi mint árulót lefejeztette.* Ilosvai Nagy Lászlónak 1702-ben a krasznavármegyei Ilosván részjószága van, a melyen jobbágya Bereczki Pál.* 1711 szept. 16-dikán Gyarmati György és neje, Nagy Erzsébet, Nagy Györgyné Nagy Panda meg ifjú Gyarmati György elzálogositják az anyjukról, Bökényi Katáról reájuk szállott ilosvai kúriájukat tartozékaival együtt, a lompérti és hosszúmezői örökös jobbágytelkeiket tartozékaikkal és az ezekkel járó királyi haszonvételekkel együtt Gencsi {139.} Györgynek és nejének, Dobai Erzsébetnek. E javakat az említett elzálogosítók utódai tovább zálogosították.* 1739 decz. 23-dikán Nagy János lompérti lakost inteti meg Gencsi István egy lompérti puszta jobbágytelek kiadása iránt.* A Nagy Lázár után maradt ilosvai, lompérti és hosszúmezői részbirtokok kibocsátására inteti 1781 febr. 8-dikán Gencsi Jánosné Gencsi Zsigmondot, Györgyöt, Ferenczet, Józsefet és Zoltán Ferenczné Juliánnát.* 1800 máj. 16-dikán Toldalagi Lászlóné gróf Korda Anna a Gencsi-utódokat és meg is kináltatja őket bizonyos kisebb összeggel.*
Ilosvai Nagy Balázs özvegye 1633. L. Kidei.
A bilgezdi Nagy-család nemesi czímere: Katona paizsban piros mezőben zöld halmon könyöklő pánczélos jobb kar, kezében kivont egyenes kardot tartva. A pajzson zárt sisak felett ötágú nemesi koronából kiemelkedő fészekben álló pelikán melléből vérével táplálva fiait, a pelikán felett arany csillag. Paizstakaró jobbról: arany-kék; balról: ezüst-veres. – Bylgezdi Nagy (Magnus) Antalt 1460 júl. 31-dikén ügyvédjüknek vallják Rátoni Lőrincz, Rátoni Szabó Antal meg Rátoni Bertalan és fia, János.* 1478-ban is szó van a Bilgezdi Nagh-családról.* 1533-ban Bilgezdi Nagh Ferencz özvegye, Ilona átadja a belsőszolnokvármegyei Szakácsi falunak őt illető részét 16 forintért és két borjas tehénért Szakácsi Lászlónak, osztályos testvérének.* Bülgezdi (Bilghezdi,) Nagy Boldizsár, a ki 1568–1620. krasznavármegyei szolgabíró,* és két fia István és János Katalin fejedelemasszonytól 1630 jún. 25-dikén donátiót nyertek Bideskúti Mihálynak biharvármegyei széplaki és krasznavármegyei lecsméri birtokrészeire. Boldizsár II. Rákóczi alatt a lengyelországi harczban esett el. A Bilgezdi Nagy-családnak Széplakon 1630 előtt is volt nemesi {140.} birtoka. János fia Márton a nagyváradi várnak török kézre kerülése után a Kraszna és Közép-Szolnok vármegyékben támadt nagy szegénység miatt Hódmezővásárhelyre költözött, ott vagyont szerzett és a több ezer holdra menő kopácsi pusztát bírta haszonbérbe. Bürgezden és Mocsolyán most is vannak a családnak élő tagjai.*
1792-ben Nagy Bálint, János, Ferencz bilgezdi lakosok 1606-ban Bocskai István fejedelemtől nyert armálist s esketéseket mutatnak be.*
Bürgezden Bülgözdi Nagy Jánosnak 1808-ban egynegyed antiqua jobbágytelke volt. Kraszna vármegye gyalogosnak írta ki úgy őt, mint Poklost(elki?) Nagy Jánost, a kinek egy antiqua és egy nova jobbágytelke van.
Nagy Balázs (de Motsolya) 1550-ben, a mikor a néhai Désházi Kelemen középszolnokvármegyei részbirtokait osztják fel örökösei között, mint szomszédos birtokos jelen van Ököritón a határkijelölésnél.* Motsolyai Nagy János 1737 júl. 4-dikén aláírt egy nyomozó levelet hosszúmezői jobbágy tárgyában.*
A Nagy-család tagjai, mocsolyai s bürgezdi lakosok, Brandenburgi Katalin fejedelemasszonytól 1630-ban («per notam Michaelis Büdeskuti») nyert s az imént említett donatiójukat 1792-ben is fölmutatják.*
Nagy Gergely 1578-ban Bodoló birtoknak Haraklányi László számára történt átadásakor, mint tanú szerepel.*
Borsi Nagy Mihály fia Miklós és ennek gyermekei: Miklós, Mihály, Ilona, Margit, Katalin, Anna, Veronika, Dorottya, Csamai Urdugh László és fiai: László, János részére Kusalyi Jakcsi György fia László, Losonczi Bán unokája, László fia István és ezek kusalyi, sarmasági, kövesdi stb. {141.} jobbágyai ellen, kik előbbieknek Apáti, Köröm, Baromlak birtoki jobbágyait fegyveres kézzel megtámadták, 1434-ben vizsgálatot tartottak.*
Borzási Nagy Mátyást és nejét, Katalint (Borzási Péter özvegye), a kik leromboltatták Varsolczi Ferencz lecsméri jobbágyának a kovácsműhelyét, megidézteti 1548-ban az említett Varsolczi.* Nemes Nagy Mátyás borzási jobbágyait két kapuszámnyi adóval rótták meg 1553-ban.*
Bőnyei. 1441 okt. 29-dikén néhai Benyei Nag Péter fiai Gál és Ambrus nyugtatják Csúcsi Margitot azon zálogösszegről, a melyben ennek anyai mostohatestvére, Menyői Gergely zálogba adott a fenti Péternek egy menyői jobbágytelket és a birtokot visszaadják a leánynak.* Nagy Bálint bőnyei féltelkes nemest 13 dénárnyi adóval rótták meg 1549-ben.* Talán ő az a Nagy Bálint, a kinek (s másoknak) János Zsigmond meghagyta 1569 márczius 19-dikén, hogy Gyulafi Lászlót iktassa be Cseh város és vára, Széplak, Nagy-Goroszló, Ardó stb. birtokokba meg udvarhelyi, nagyszegi, köődi stb. részjószágokba.*
Czigányi (Cigani) Nagy Márton, Serédi Benedek görcsöni udvarbírája, a vártelki közös erdőn hízlalta disznait, jóllehet tiltakoztak ellene.* Fái István 1681 decz. 16-dika előtt arra kérte Veres István szolgabírót, hogy intse meg Cigani Nagy Márton görcsöni udvarbírót amaz erdő használata ügyében.*
Csepei Nagy Ákos Ferenczet (egr.) 1544-ben megintik Csili Pekri és neje, Csaholyi Boldizsár özvegye, Anna, mint Csaholyi Boldizsár gyámjai, hogy bocsássa vissza 1. néhai Csaholyi Miklósnak, az utóbb említett Boldizsár osztozó testvérének szatmárvármegyei részbirtokait, miket zálogban bír {142.} ezen Miklós özvegyétől, Magdolnától, a kit azokból csak hozomány illet meg; 2. néhai Csaholyi Imre O.-, M.-Csaholy, Vén és szatmárvármegyei részbirtokait, miket szintén zálogban bír.*
Dabjonban négy, Mindszenten pedig egy jobbágyot örökölt Balázsi István a neje, Nagy Katalin után 1771 előtt.* A mindszenti Nagyokról különben majd alább szólok.
A deésházi Nagy-család 1453-ban jelen meg.* Nagy Jakab deésházi egytelkes nemest 25 dénárnyi adóval rótták meg 1549-ben.* 1652 márcz. 9-dikén Nagy Anna és férje, vitézlő Dobai András deésházi lakosok zálogba vesznek nemes Antos Pál deésházi lakostól a deésházi határon három rúd rétet.* 1747 ápr. 11-dikén György harmincz, István hatvan év körüli nemes személyek tanúskodnak egy deésházi tanúvallatásnál.*
Doba. L. Kisdobai és Nagydobai.
Ér-Kávás. Nagy Miklósné Margit egyike azoknak, a kik ellen 1498-ban Tunyogi Pál a maga, neje Keszi Juliánna, fiai: Mihály és György meg Szántói Becski György, János, László nevében tiltakozik a középszolnoki Kávás birtok elidegenítése miatt.* 1549-ben Nagy Ferencz kávási egytelkes nemes özvegye 25 dénárnyi adót fizetett.* 1585-ben Nagy István és Péter kávási nemesek tanúskodnak a Gencsi Miklós részére Szeődemeteri K. János ellenében Mindszenten tartott tanúvallatásnál.*
Az a Nagy-család, a mely az Érmellékre (Ér-Kőrös, Endréd, Dengeleg, Körtvélyes helységekbe) származott, czimerleveles nemes család, evang. reform. vallású. Nagy Iván Nagy Jánostól, kinek felesége Török Kata volt, vezeti le a családfát, {143.} a melyen a Kéczi, Szomódi, Horváth, Urai, Csűri, Mezei, Guthi stb. családokból valókkal is találkozunk.* E János fia volt az az András, kinek neje Kéczi Anna az érkőrösi evang. reform. egyháznak egy felső szélén aranyozott ezüst poharat és egy szép nagy abroszt adott. – Körösi Nagy András 1732-ben a peéri járásban kommisszárius. Kőrösi Nagy Sámuel 1840 körül középszolnoki adóíró biztos.*
Érmindszent. Mindszenti Nagy Lukács mindszenti udvarházát 1588 jún. 15-dikén özvegyének, Csompáz Dorottyának ajándékozza Báthori Zs. fejedelem, de a beiktatásnak ellentmondanak.* 1616-ban néhai Nagy Lukács mindszenti puszta curiális telkét Gencsi István átadja Szentkirályi Mihályné Gencsi Katalinnak és gyermekeinek meg Lendvai Istvánné Derzsi Erzsébetnek, a kik tiltakoztak volt, a mikor az említett Gencsi Istvánt és leányát be akarták iktatni a mindszenti nemesi kúriába és tartozékaiba, de most visszavonják ellentmondásukat.* Nagy Mihály de Mindszent érmindszenti lakos, 1771-ben Közép-Szolnoktól nemességének igazolását kéri.*
Az Érszentkirályi Nagyok alább következnek. (Szentkirályi.)
Érszodoró. 1543-ban Nagh Albert özvegyének szodorói jobbágyai hét kapuszámnyi adót fizettek.* 1547-ben előbb Tyukodi Császár Bálint, majd Nagy Albert özvegye, Erzsébet és özv. Sarolyáni Márton Tamásné Juliánna megidézik Szodorói Veres Jánost egy szodorói puszta jobbágytelek elfoglalásáért.* Özv. Nagy Albertné Erzsébet egyike azoknak, a kik jogtalanul bírják néhai Szodorói Máté szodorói és keszii részbirtokait és a kiket azért ugyanekkor megintenek Szodorói János és Tamás.*
1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte {144.} előbbi adómentességökbe Nagy Ferencz és Zsigmond szodorói nemeseket, a kiket a kir. tábla 1780 május 4-dikén kelt itéletében birtokos armalistáknak hagyott és a kiket a continua tábla azért nem mentett fel az adózás alól, mert nem bizonyították be bennszülöttségi jogukat, de armálisuk van II. Ferdinándtól.
Az Érszodorói Nagy-családból Nagy Iván az 1837 körül élt Dániel marosvásárhelyi városi iktatót említi. Azután István, érszodorói birtokost. E család ivadékainak tartja Lajos dabjoni, Mihályné sámsoni és Dániel oláhnádasdi birtokosokat.*
Fürményesi (Fermenesi) Nagy (Magnus) Fábián leánya. Ágnes, Keresztúri Sikolya Albert özvegye 1461 (jún. 12-dikén).*
Haraklányi. Haroklyani Nagy (Magnus) Gált 1459-ben* meg 1461 okt. 30-dikán ügyvédjüknek vallják Haraklányi Demeter és Haraklányi Árva László.* Haraklányi Nagy Mátyás 1519-ben mint szomszédos birtokos jelen van, a mikor a Kisdobai Szabó Tamás fiainak átadják a Kis- és Nagy-Dobán meg Adon levő részjószágokat.*
Havasali. Nagy. 1631. L. Havaseli* s Ujnémeti.
A Hosszúaszói Nagy-család, mely már 1792-ben bagosi lakos, Báthori Gábor fejedelemtől nyert adománylevelet a hosszúaszói praediumról.* Bálint a fejedelmet a szászok és Radul oláhországi vajda ellen védte, kivágván az ellenség sorai közül. Hosszúaszót a Bánfiak elfoglalván azon a czímen, {145.} hogy az mint Báthori-birtok őket illeti – és valóban többször pereltek, bár eredménytelenül annak visszaszerzése végett – a család tagjai Rátonban és Szilágy-Bagoson húzódtak meg. Némelyek Rátonból Szatmárba, Bagosról Máramarosba származtak át. – Rákóczi szabadságharczában is részt vettek.
E család a Szilágyságba történt kiszármazása előtt Háromszék vármegyében bírt, a mennyiben az Éthfalván lakó Nagy a hosszúaszói, a Hosszúaszón lakó Nagy pedig az éthfalvi birtokért egymás javára mint osztozó atyafiak kölcsönösen lemondanak, illetve azokat kicserélik. A Háromszék vármegyében fekvő Éthfalva községet időközben más községgel egyesítették, ma már ott Nagy nevű egyén nem lakik és így az Erdélyben netalán máshol élő Nagyokkal a családi összeköttetést kimutatni nem sikerűlt.*
Hosszúaszói Nagy Lajos 1861–1867. krasznavármegyei tiszti főügyész, (1862-ben tiszti alügyész?), 1870-ben krasznavármegyei esküdt, 1873-ban árvaszéki ülnök; fia, Gyula, a somlyai járás főszolgabirája.
A család legtöbb ivadéka Bagoson lakik.
Ilyéstelke. L. Sándorházi (1442).
A Kaáli Nagy-család erdélyi székely nemes család, mely a marosszéki Kaáltól vette előnevét.* Káli Nagy-Lázár 1837-ben L. B. Hadadi Wesselényi Miklós zsibói udvari tisztje, a ki Zsibóra Iklandról (Maros-Torda) jött; atyja Káli Nagy Pál.
{147.} A Pál testvére, Dániel, Szilágykövesden gr. Kemény Sámuelné udvarában lakott. Valóságos immunis nemes emberek.* A Lázár fia, Domokos 1861-ben krasznavármegyei esküdt,* a későbbi (1896-ban is) krasznai főszolgabíró.
K. Nagy Elek 1895-től bogdándi evangelikus református pap.
K. Nagy Kálmán 1896-ban szilágyvármegyei főpénztáros.
Kállai Nagy János 1648 júl. 27-dikén nyert armálist Rákóczi Györgytől, 1649 júl. 14-dikén Szabolcs vármegyében tették közhírré. 1792-ben Kállai Mihály, János és József somlyai lakosok kivánják ezzel igazolni nemességüket.* (Nemes) Kállai N. József 1796–1805. zoványi, 1805–1818. szilágycsehi evang. reform. pap, székbíró lett 1810-ben, meghalt Ballán 1835-ben. Másik József 1861-ben krasznavármegyei tiszteletbeli törvényszéki ülnök, 1867–1872. zilahi bíró, 1871-ben középszolnokvármegyei árvaszéki ülnök s 1896-ban szilágyvármegyei árvaszéki főkönyvvezető.
Keczeli. 1583-ban István király megrendeli, hogy a mint már az erdélyi vajda is megengedte, régi szolgájuk, Keczeli Nagy Mihály a magyarkeczeli és a dobokavármegyei vajdaházi részjószágainak dézmáját «birja s feltakartathassa».*
Kecskésfalvi. Nagy Benedek kecskésfalvi jobbágyai 1570ben egy kapu után fizettek adót.* Talán ugyancsak az ő jobbágyai adóztak két kapu után Kis-Debreczenben.*
Kele. L. Kele család* s Zilahi Nagy.
A Keresztúri Nagyokról 1447-ben van első izben szó.* Keresztúri Nagy Antal egyike volt azoknak, a kik 1448 júl. 16-dikán visszakapván Keresztúri Mártontól a Póstelke pusztát illető iratokat, kötelezik magukat, hogy e puszta felének ötödét {148.} az említett Mártonnak juttatják.* Ugyanezen évi aug. 11-dikén Keresztúri Nagy Antal, Keresztúri Márton, Keresztúri Veres Mihály, Keresztúri Tamás, Keresztúri Barta Pál, Keresztúri Mihály meg Keresztúri Kelemen és István egymást kölcsönösen ügyvédeknek vallják, továbbá: Deésbázi Sebestyént, Nagydobai Csízér Fülöpöt, Nagydobai Mocsi Istvánt, Lelei Nagy Bálintot, Madai Tamást és Keresztúri Mihályt.* Keresztúri Nagy Mihályt 1449 aug. 18-dikán Vérvölgyi Nagy Benedek vallotta ügyvédjének,* majd a Keresztúri Nagy Antal fia, Lőrincz, Keresztúri Kónya Márton, Keresztúri Tamás, Keresztúri Mike Balázs és mások egymást kölcsönösen, továbbá Keresztúri Mihályt, Moni Jánost stb.* Keresztúri Nagy Antal fai: Lőrincz és Dénes azok között voltak, a kiket 1450 júl. 17-dikén Mindszenti Pelbárt és társai eltiltottak attól, hogy Hunyadi János kormányzó adománya alapján elfoglalják a középszolnoki Póstelke praediumot.* Keresztúri Nagy Antal fia, Lőrincz 1450 aug. 16-dikán is ügyvédeket vall.*
Nagy (Magnus) Mátyás keresztúri jószága egy forint két dénár adót fizetett 1475 körül.*
Nagy Fábián egyike vala azoknak, a kik ellen pert folytatott Dobszai János a keresztúri közös területek megosztása tárgyában. 1560-ban II. János király meghagyja Közép-Szolnok vármegye közgyűlésének, hogy ezt az ügyet újból tárgyalja.* 1642-ben Szilágyfő-Keresztúron lakó Nagy István nemes igazolja, hogy ugyancsak Szilágyfő-Keresztúron lakó Ramocsaházi István egy jobbágyáért száz magyar forintig kezességet vállalnak.* Nagy András és fia Pál; György, István és Mihály szilágyfőkeresztúri nemesek 1805-ben homagiális esküt tettek.
Az a Surányi Nagy Mihály, a ki 1819–1828. szilágyfőkeresztúri {149.} s (Nagy-Surányi Mihály) még 1828-ban récsei evang. reform. pap, – egy személy Surányi Mihálylyal.*
Naagh Pál keszii jobbágyai 1570-ben egy kapu után adóztak.*
Kémeri Nagy Imre azok között van, a kik ellen 1493-ban Báthori Miklós és özvegy Gerbed Miklósné Anna érdekében vizsgálat folyik a középszolnoki Kerestelek, Hídvég és a krasznavármegyei Ilosva birtokokon elkövetett hatalmaskodásokért.* Nagy János házánál Kémeren 1673 okt. 14-dikén Rácz Mihályné javára tanúkat hallgattak ki.*
Nagybaczoni Nagy Sámuel 1759–1789. kémeri evang. reform. pap (székbeli bíróságot is viselt; 1760–1762. külföldi egyetemekre ment; 1789 decz. 28-dikán halt meg).
1792-ben Nagy István kémeri lakos eleinek tősgyökeres nemességét kivánja igazolni.* A Szőllősi Nagy-család, mely ekkor II. Ferdinándtól 1636-ban nyert armálist mutat fel, kémeri lakos.*
Nagy György egyházfi 1802-ben, midőn a kémeri evang. reform. templomot építették.*
Kis-Debreczen. L. Kecskésfalvi.
Kisdobai Nagh István, György és Tamás, továbbá Kisdobai Szabó István 1449 aug. 14-dikén ügyvédeknek vallják egymást s másokat.* Kisdobai Nagy (Magnus) István, György és Tamás 1450 július 25-dikén tizenkét ügyvédet vallanak.* Nagy (Magnus) István, a Miklós fia és Nagy (Magnus) János fia Tamás elfoglalták (másokkal együtt) Kis-Doba birtokot, a miért ellenök 1452 jún. 13-dikán vizsgálatot parancsol Hunyadi János kormányzó Menyői Benedek fia, Mihály érdekében.* Nagy (Magnus) Bálint fiai; Sándor, Gergely, András és Péter (kivéve ezen Sándor fiát, Mihályt), Nagy (Magnus) Demeter, {150.} Balázs, Miklós, Antal és Tamás azok között voltak, a kik 1471 ápr. 18-dikán Kis-Doba birtokrészei, bizonyos gyümölcsös és az ezekről szóló oklevelek tárgyában kiegyeztek Török Istvánnal, Albertfi Péterrel, Deésházi Mártonnal, néhai Kisdobai László fiával, Domonkossal, Kisdobai Imre, fiának, Jánosnak fiaival: Mátéval, Lukácscsal és Balázszsal, Deésházi Istvánnal, Deésházi Balázs fiával: Benedekkel meg Kisdobai László fiával, Balázszsal.* Nagy (Magnus) Albert nemesnek Kis-Dobán telke van 1501 jan. 20-dikán.* 1501-ben Kisdobai Nagh Jakab leánya, Katalin Földvári András neje.* Kisdobai Nagy Bálintné Klára, kinek gyermekei: Barnabás, Benedek és Erzsébet, megveszi 1508 július 24-dikén Gebárt Mátyástól néhai Gebárt Antal kisdobai nemes telkének negyedét.* Nagy Gergely 1519-ben a Kisdobai Szabókkal és több más rokonával osztozik a Kis-Dobán levő részjószágon.* 1535-ben a kolozsmonostori konvent jelenti János királynak, hogy Sámsoni Hodosi Miklós királyi és János pap konventi emberek lefoglalták Kis-Doba birtokban Nagh Pál és Benedek meg Kecskés Tamás egy telkét Nagydobai Tamás és György felperesek számára.* Az országbíró 1549-ben Nagy-Dobáról többek között Kisdobai Nagy Benedeket is kijelölte királyi emberül, a mikor meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy Haraklányi Miklós javára Vártelkén és Nyirsiden helyszini vizsgálatot tartson özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála, és fia, Miklós ellen,* s hogy hozzon itéletet ellenök azért is, mert elfoglaltak és kiirtottak egy Haraklányhoz tartozó földrészt.* Ekkor Nagy Benedek és Ferencz kisdobai egytelkes nemesek 25–25 dérárnyi adót fizettek.* Nagy Miklós kisdobai nemes tanúként szerepel 1559-ben a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott {151.} tanúvallatásnál.* Kisdobai Nagy Pál 1733-ban a Fodor-birtok osztozkodó levelében fordúl elő mint Fodor Mária leányának, Balyika Annának férje; nemes ember.* 1749 január 13-dikán aláírt egy tanúvallatást Kucsó birtok tárgyában.*
1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte Nagy Ferencz kisdobai nemest előbbi adómentességébe. E Nagyot ugyanis 1783-ban megadóztatták elitélés nélkül, jóllehet az atyját 1755-ben adómentességben hagyta a regia directiva commissio.
Nagy Ferencz és György kisdobai adómentes nemesek 1805-ben homagiális esküt tettek.
Kozárvári Nagy Péter 1575-ben a saját és Mogyorói L. Bánfi Pál fiai: Boldizsár, Gábor és László meg Bánfi György és Farkas nevében a leleszi konvent előtt tiltakozik L. Bánfi Pál krasznavármegyei Kraszna városban levő birtokainak, továbbá Magyar-Valkó, Zovány, Alsó- és Felső-Kaznacs, Bucsum, Halmosd, Detrehem, Elyűs, Bagolyfalu, A.- és F.-Gyümölcsénes, A. és F.-Jááz, Váralja, Oláh-Valkó, Paptelek, Újvágás, Füzes, Tusza, Tótfalu, Szék, Felső- és Alsó-Bán, Ballaháza, Csízér, Boján, A.- és F.-Perje, Boronamező, Vajkfalva, Bogdánháza, Rákpatak, Máron, Pecsely, Balla, Baksa és Magyar-Goroszló birtokainak felosztása ellen.*
Kraszna. Nagy Borbála elzálogosított Dobai András jogán egy krasznai háztelket, melynek kiváltására 1726 febr. 7-dikén ezen Dobai felhatalmazza Gencsi Györgyöt és ennek fiát, Istvánt.*
Krasznamihályfalva. Mihályfalvi Nagy Mihály 1624-ben a krasznamihályfalvi evang. reform. egyháznak egy borosztó kelyhet adott.
{152.} Lecsmér. 1553-ban Nagh Mátyás lecsméri jobbágyait hét kapu után rótták meg adóval.*
Lelei Nagy Bálintot ügyvédjöknek vallották 1448 aug. 11-dikén: Keresztúri Márton, Keresztúri Veres Mihály, Keresztúri Nagy Antal, Keresztúri Tamás, Keresztúri Bartha Pál, Keresztúri Mihály, meg Keresztúri Kelemen és István,* Deésházi László fia, Demeter, Deésházi Miklós fia, Máté meg Deésházi Jakab fiai: Sebestyén és Ferencz,* 1450 január 29-dikén Víg János és Keresztúri Révész Imre.* Ugyanezen évi július 25-dikén (Lelei Magnus Bálintot) Kisdobai Szabó István meg Kisdobai Nagy István, György és Tamás,* 1459 okt. 4-dikén Bélteki Drágfi Miklós és neje, Jakcsi Erzsébet.* Nag Demeter és Miklós lelei egytelkes nemesek 25–25 dénárnyi adót fizettek 1549-ben.* Lelei Nagy Bálintth, talán menyői, 1560-ban egyike azon fogott bíráknak, a kik Valkai Miklós és Báthori György között itélkeznek.* 1570-ben (Lelei Nagy Bálint) mint szomszéd fordúl elő Miksa amaz új adománylevelében, a melylyel Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcsi Mihálynak adományozza a király Hadad várát és tartozékait.*
Magyar-Baksán Nemes Nagy István bíró házánál tartottak tanúvallatást 1684-ben a Szécsi András-féle birtok helyének megállapitása végett.* Itt Magyar-Baxai Nagy András bíró is tanúskodik.
Magyar-Csaholy.* Nemzetes és vitézlő Nagy másként Bajomi György – mint ezt már a Bajomi-családnál is mondók – Lekcsei Sulyok János magyarcsaholyi jobbágyházát vette meg 1631 szept. 21-dikén 230 magyar forint örök áron.*
1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte {153.} előbbi adómentességébe a magyarcsaholyi Nagy-családot Báthori Gábornak 1610 okt. 12-dikén kelt helybenhagyó levele és annak alapján, hogy e család elődei valóban bírták az említett levélben felsorolt jószágokat.
Maróthi Nagy Mihály Peres Gergely krasznavármegyei alispán, Mayos János stb. előtt 1587 márcz. 12-dikén végrendelkezik. Feleségére Zeleh Orsolyára hagyja a krasznavármegyei Krasznán levő házát, a melynek puszta helyét szolgálataiért István lengyel királytól, majd Báthori Kristóftól nyerte (a házat ő építette).*
Menyő. Menyewi Nagy (Magnus) Lászlót 1469 oktober 2-dikán ügyvédjöknek vallották Menyői Kis Albert meg Szentkirályi Menyői Ozsvát és Balázs.* Menyői Nagy László, István és Demeter azok között voltak, kiket 1549-ben a középszolnoki Menyő birtok összes szántóföldjeinek, rétjeinek és szőlőinek elfoglalása miatt megidéztet Menyői Fodor másként Nagy Bálint.* Nagy László menyői féltelkes nemest ugyanakkor 13 dénárnyi adóval rótták meg.* Nagy Mátyás nemes (de Menyő) 1550-ben, a mikor a néhai Deésházi Kelemen középszolnokvármegyei birtokrészeit osztották fel, mint szomszédos birtokos, jelen volt Deésházán, a hol egy házat is bírt.* Nagy Gergely menyői lakos azok között volt, a kik 1591-ben mint közbírák megosztoztatták Jakabfi Kusalyi Móriczot és társait Kusaly és Nagy-Mon részjószágokon.* 1652 aug. 30-dika előtt Nagy Török Istvántól Menyőben egy házhelyet, kaszálót és szántóföldet örököltek özv. Egeresi Kántor Mihályné Fenesi Anna és fia, Jakab deák.* Pál menyői fegyverfogható adómentes nemest lóval, Sándor és Sámuel adózókat pedig gyalogosoknak vették föl az 1805-diki összeírásba. {154.} Ugyanezen évben Ferencz menyői nemes homagiális esküt tett.*
Mihályfalvi. L. Kraszna-Mikályfalva.
Nagydobai Nagy Balázs fiai: Lőrincz és Lőrincz (!) azok között vannak, a kiket 1449 aug. 21-dikén Rúd Gergely a Nagydobai Rúdok nevében eltiltott néhai Nagydobai Demeter nagydobai birtokrészének elfoglalásától.* Dobai Nagy (Magnus) Tamást 1459 decz. 14-dikén Kusalyi Jakcsi Péter,* 1461 júl. 18-dika előtt az ekkor már néhai Sarmasági Elek és néhai Sámsoni Albert vallották volt ügyvédjöknek.* Nagydobai Nagy Balázs jelen van, mikor Kusalyi Jakcsi László és felesége Krisztina meg fiok György 1505-ben elzálogosítják a középszolnoki hadadi, kusalyi, erkedi, széri, bogdándi stb. részbirtokaikat meg Onostő praediumot Bélteki Drágfi Györgynek és Jánosnak.* Nagydobai Nagy Mátyás 1519-ben a kisdobai Szabókkal és több más rokonával osztozik a Kis-Dobán levő részjószágukon.* Nagydobai Nagy János és Lelei Orgonás Jánosné Erzsébet 1548-ban megidézik 1. Lelei Fábián Pétert, a ki meggyalázta az említett Erzsébetet ennek lelei kúriájában; 2. Nagydobai Nagy Gergelyt nagydobai földek elfoglalásáért.* Naghdobai Nagh János 1555-ben mint királyi tanú volt jelen, a mikor be akarták iktatni Székely Lázárt és Kristófot Nagy-Mon birtokba.* Nagy Mihály nagydobai adózó nemes 1805-ben homagialis esküt tett.
Nagymoni. 1555-ben Naghmoni Nagh Ágostont és Gábort, mint szomszédokat megidézték, a mikor be akarták iktatni Székely Lázárt és Kristófot Nagy-Mon birtokba.*
{155.} Nagy-Paczal. Nagy Ferencz kálmándi lakos 1721 előtt elzálogosított egy nagypaczali Sarollyáni-féle telket Varasdi Istvánnak.*
A Nyirmoni Nagy-családról 1475 körül van szó,* mikor Nagy Bálint nyirmoni jószágát adóztatták meg.*
Pele birtokban lakó Nagy Albert 1489-ben 15 tiszta arany forinton zálogba veszi Szarvadi Páltól a középszolnoki Szarvad határában levő Várkút nevű rétjét és ugyanezen határban Puszta vár mellett levő Nagy-rét nevű legelőjét.*
Peleszarvad. 1570-ben Naagh Pál peleszarvadi jobbágyait egy kapu után rótták meg adóval.*
A Perecseni Nagy-család elődei Perecsenen kívül Szőlősön és Zilahon adomány czímen birtokoltak. Nagy Iván a családból a többek között Lászlót említi, ki 1818-ban aradvármegyei szolgabíró és iró.* A Perecseni Nagy-, másként Litterati-család anyai ágon örökölt 1587 után Zilahi Jánostól Zilahon két udvarházat, a melyek mindegyikéhez szőlőbirtok is tartozott.* Nagy Gáspár (Vérvölgyi) nemes, perecseni lakos, mint közbíró van jelen, a mikor 1596-ban kezességet vállalnak özv. Báthori Elekné Jakcsi Annának és gyermekeinek egy jobbágyáért.* Nagy Tamás 1606-ban Majádi Gergelynek Lónyai Istvánnal kötött egyezségénél mint tanú szerepelt Perecsenben. Nagy István perecseni lakos 1636 ápr. 12-dikén kiváltott Erdőteleki Márton perecseni lakostól egy hídvégi telket,* 1649 július 12-dikén (Perecseni Nagy István) Eperjesen kelt levelében Perecsenben lakó Erdőteleki Györgyöt az eperjesi dögvészről és sarczolásokról értesíti.* A krasznavármegyei Perecsenben lakó Nagy Istvánnak és utódainak 1638 ápr. 14-dikén a somlyai lakos Horváth Miklós zálogba adja a krasznavármegyei Badacsonban levő összes részjószágát egyik jobbágyával együtt 150 magyar forintért.*
{156.} Perecseni Nagy Andrásnak a felesége, Szentkirályi Katalin egy 1648 jún. 1-sején Perecsenben kiállított oklevél szerint teljes jogot ad, hogy őt mindennemű ügyeiben bárhol helyettesítheti a férje.* Nagy András perecseni nemes 1652-ben Kis-Paczalban tanúskodik.*
Adorján Mihály Récsében lakó krasznavármegyei szolgabíró és ifj. Bernát András Perecsenben lakó hites megyebíró előtt Perecseni Nagy András 1656 decz. 27-dikén elismeri, hogy ő Ugrai Zsigmondtól egy Köles János nevű, azelőtt Ér-Mindszenten, most pedig Rátonban lakó szabados embert nyolczvan forintért kiváltott, de ezen szabadoshoz Lindvai Istvánnak és feleségének, Derzsi Erzsébetnek is joga volt; hogy ezek ne akadályozzák a kiváltásban és Nagy András e szabadost «az hadban lovasnak» előállíthassa, megigéri, hogy «valamikoron az nemes Karaszna vármegye zászlaját kiviszik Lengyelország felé az hadra és valamennyi ideig Lengyelországban járnak, és valamennyi időre avagy holnapra hazahozzák», havonként négy forintot fizet Lindvainak és feleségének; e pénz aztán vonassék le azon zálogösszegből, melyet Nagy András Bakó István nevű érszentkirályi jobbágyért és annak telkéért 1655-ben adott Lindvainénak.*
Perecseni Nagy András 1659-ben zálogba veszi Szénás Pálnak és Gáspárnak a középszolnokvármegyei Szécsben lakó Kis Tamás nevű jobbágyuk fiait.*
Szentkirályi Katalin Perecseni Nagy Andrásné Alsó-Némethyben (Ung vármegye) 1661 ápr. 20-dikán tesz végrendeletet. Temetésére 200 forintot hagy. Érszentkirályi telkeit és Ákoson a Mezei szeren tevő zálogos jobbágyát férjének hagyja. Ákoson lakó Kis Mihály nevű jobbágyát is férjének adja, mert ez öcscsét, Szentkirályi Istókot Perecsenben, mint {157.} egy főember gyermekét, tisztességgel eltemetteté. Krasznamihályfalvi jobbágyáért egy hordó bor fejében Perecseni Nagy Istvánnak 32 forinttal volt adós, «de az háborúságos idő reánk következvén, hazánkból is el kelletet bujdosnunk» s e miatt a 32 forintot nem fizette meg, hanem e jobbágyot végrendeletileg Nagy Istvánnak hagyja. Említi azt is, hogy «Erdely orszaga jo helyben nincsen, hanem veszedelemben vagyon» s hogy urának is «az pogánsag miá ki kelletett hazájából és jószágából bujdosni».*
Lengyel András középszolnokvármegyei szolgabíró Balázsházi Ferencz és Nagy István hites megyebírák Szentkirályon, Mihályfalván és Újnémeten Perecseni Nagy András maradékainak javára 1678-ban, a mint ez azon évi decz. 23-dikán Ér-Szentkirályt kelt levelükből kitűnik, tanúvallatást tartanak. Tanúk voltak a szentkirályi, mihályfalvi és újnémeti jobbágyok, továbbá Szentlászlai János, Szalai János és Balási Mihály nemesek. Kitűnik, hogy a szentkirályi jobbágyokat majdnem mind zálogban bírta Perecseni Nagy András, de hogyan kerűlt hozzá az udvarház, azt nem tudják.*
Perecseni Nagy Andrásné Szentkirályi Katalinnak jószágai voltak Közép-Szolnok vármegyében: Ér-Szentkirályon, Szakácsiban, Ákoson, Mihályfalván, Új-Németen. Mindszenten, Girolton, Girókután, Szécsben és Kelenczén; Kraszna vármegyében: Perecsenben, Badacsonban, Győrteleken, Hídvégen, Újlakon, Szoroson, Keresteleken, Magyar- és Oláh-Keczelben, Felső- és Alsó-Seredenben, Bánban, Boronamezőn, Felső-Perjén és Varsolczon (1689 jan. 29.).* Perecseni Nagy Andrásnak s nejének, Szentkirályi Katának 1688-ban egy szécsi jobbágyát adja zálogba Fancsikai István.* Perecseni Nagy András vámosoroszii lakos felszabadítja 1668 máj. 18-dikán a jobbágyság alól egy krasznamihályfalvi jobbágyának a fiát {158.} 100 forintért.* Perecseni Nagy András és neje, Németi Klára még 17 magyar forintot adnak 1669 január 3-dikán Szénás Dávid szatmárnémetii lakosnak egy ezelőtt zálogba vett érszentkirályi jobbágyért.* Majd Köles Mihály, érszentkirályi jobbágyot veszi zálogba Vasali Jánostól.* Ennek az Andrásnak hitlevelet ad egy krasznamihályfalvi jobbágya 1676 január 29-dikén.* 1699 előtt Perecseni Nagy András is bírta Szécsi Kis Demjént, kit most Komornyik János biharvármegyei asszonyvásári lakos Guthi Farkasnak zálogosított el.* 1702 február 20-dika előtt Dobai Györgytől egy szentkirályi udvarházat és két jobbágytelket vett zálogba.*
Nagy Péter és Ferencz de Perecsen, zilahi lakosok, 1771-ben nemességök igazolását kérik Közép-Szolnoktól.*
Póstelke. Nagy (Magnus) Antal azok között van, kiknek a középszolnoki Póstelke birtokba való beiktatására útasította 1447 június 19-dikén a kolozsmonostori konventet Perényi László országbíró.*
Rápolti Nagy Erzsébet Sántha Imre neje, fiok Dezső.*
Rátoni. 1447 jún. 18-dikán a nádor meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Rathoni Nagy (Magnus) Lőrinczet, az Antal fiát és Rathoni Nagy Pál fiait: Damjánt, Istvánt meg Albertet iktassa be az őket megillető Vérvölgy birtokába, a mely Karácson Péteré volt.* A kolozsmonostori konventnek 1449 márcz. 4-dikén kelt meghatalmazó levele szerint Rathoni Nagy Jakab leánya, Krisztina, a kinek a férje Rathoni Chobod András, nyolcz ügyvédet vall, ezek: Rathoni Chobor András, a férj, Sarandi Jakab, Kémeri Miklós deák, továbbá Tamás deák Budáról. Nagydobai Chyzer Fülöp, Bulgezdi Gergely deák, Pazoni Bereczk, Rathoni Nagy Lőrincz.* Rátoni {159.} Nagy Pál Albert fiát a krasznavármegyei Középcser és Szilvameggyfő erdők elidegenítésétől eltiltja 1463 január 14-dikén Rátoni Bertalan László fia Péter a maga és János, Imre, Mátyás (I.), Péter (II.), Ambrus, Mátyás (II.), valamint Rátoni Chobod András, fiai: János és Kelemen, Rátoni Dienes György fia, Kelemen, Nagyfalvi Márton fia, Mihály meg Rátoni Fodor Ambrus nevében.* Rathoni Nagy Albert egyike vala azoknak, a kik ellen 1471-ben vizsgálatot tartanak azért, mert elvettek nyolcz ökröt Báthori Miklós és Domonkos perecseni jobbágyaitól, a mikor ezek a nagyfalusi vásárról mentek haza.* Nagy János és Albert (de Rathon) 1492-ben nem vehetnek részt Majádi Istvánnak, Jánosnak és Györgynek Ilosvai György birtokaira emelt igényeik megvizsgálásánál.* Nemes Rathoni Nagy János (csak a hátán viseli a Rátoni előnevet) 1522-ben megidézteti Filpesi Ferenczet, Mátét és Ambrust, hogy adják vissza az előbbinek szécsi részbirtokáról szóló okleveleket.* Nemes Nagy János 1546-ban azok között van, a kiket Adorjáni Rátoni Gáspár és György megintenek a néhai Rátoni György és Ferencz rátoni részbirtokáról szóló oklevek visszaadására, a mely oklevelek az említett Ferencz özvegyének, majd Almási Nagy Jánosné Margitnak kezéből néhai Rátoni Antal másként Alszegi Antalur (Antal úr?) fiainak: Györgynek és Péternek, mint a fenti néhai Rátoni György és Ferencz osztozó testvéreinek kezébe, majd ezektől a megintettek birtokába kerűltek.* Rátoni Nagy András 1577–1589. krasznavármegyei szolgabíró.* Báthori Kristóf neki meg Dancs Miklósnak rendelkezett Kémeri Istvánnak Zsombori László ellen való peres ügyében.*
Rátoni Nagy András és Péter nemeseknek a nemességét kétségbe vonták 1772-ben s a krasznavármegyei Somlyón {160.} levő itélőtábla előtt tárgyalták le ügyüket. Még ez évben folyamodik a két nemes az itélőtáblához (tabula continua judiciaria), hogy nemesi joguk biztositására adjon ki egy nemességöket igazoló bizonyitványt; febr. 15-dikén meg is kapják, mert a tárgyalási jegyzőkönyv szerint nemességöket, még pedig armális nemességöket igazolni tudták s le tudták azt vezetni minden megszakítás nélkül 1635-től kezdve, a mikor (febr. 9-dikén) Rákóczi György erdélyi fejedelem állította ki Fogaras várában Nagy Boldizsárnak az armális oklevelet, a melyet aztán még ez év ápr. 26-dikán publikáltak ki minden ellentmondás nélkül Közép-Szolnok vármegye közgyűlésén (generális congregatióján). Minthogy a kérelmezők nemességöket ez évtől kezdve bizonyították, őket törvényesen kétségtelen armális nemeseknek (nobiles armales) nyilvánítják. A két folyamodó nemesnek, Rátoni Nagy Andrásnak és Péternek 1771-ben a középszolnokvármegyei Vártelken három jobbágya van: Jónás Ilyés, Jónás Tamás és Jónás Demjén.*
Rátoni Nagy András Szécsben Guthi Miklós szolgabírósága idején (1628–1643.) birtokos.* Rátoni Nagy Andrásné Veres Borbálának és fiainak rokonsága és birtokviszonyai ügyében 1755-ben Krasznán tartottak tanúvallatást. Itt Nemes Rátoni Nagy Péter is tanúskodik.*
Ajtay Máténé Nagy alias Rátoni Judit jobbágya 1657-ben jelen van Kémeren egy jószágfelosztási ügynél.*
Nagy Borbála rátoni örökségét Máté Bálintnak zálogosította el 1721 ápr. 5-dikén.*
Rátoni Nagy András és Nagy Borbála fiai: János és {161.} Mihály 1755-ben Krasznán, egy Rátoni Nagy András nemes Récsén laknak.*
Nagy Boldizsár, a ki Gencsről származott át Rátonba és itt nősűlt meg, és neje, Fáblyán Erzsébet, átveszik Bertalan Mihálynak, a nő mostoha atyjának Rátonban levő részbirtokát.*
Nagy István, János és András rátoni lakosok 1792-ben Rákóczi György fejedelemtől 1635 február 9-dikén nyert s a már előbb is emlíett armálisra hivatkoznak nemességök igazolása végett.*
Regéczi Nagy Pál 1841–1844. krasznamihályfalvi, 1844–1848. zsibói, 1857–1862. zoványi evang. reform. pap. Kraszna-Mihályfalváról báró Wesselényi Miklós vitte Zsibóra, 1845 nov. 19-dikén Lux Annát «a reformata anyaszentegyház kebelébe bevette». A szabadságharczban az oláhok Szoporra hurczolták, innen kiszabadúlva ment Zoványra, itt halt meg.
Récséből 1549-ben többek között Nagy Jánost, Mártont, Györgyöt is maguk mellé vették özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós, a mikor elfoglaltak és bevetettek Haraklányi Miklós Vártelek birtokán és nyirsidi birtokrészén tizennyolcz hold szántót.* Néhai Vajai Borzási György itt említett fia, Miklós, meg tetvérei: Ferencz és Péter, anyjuk megbizásából Nagh Barnabás récsei és varsolczi tisztjüket is magukhoz vették, a mikor betörtek Haraklányi Miklós vártelki erdejébe.* Talán Récsére való volt az a Nagy Pál, a ki 1588 június 24-dikén, mint szomszédos birtokos, megjelent, a mikor Kövesdi Sarmasági Miklóst a krasznavármegyei Récse birtokba iktatják.*
Rézalja. 1553-ban Nagy Máté rézaljai jobbágyai fél kapu után fizettek adót.*
{162.} Sárkadi Nagy. L. Sarkadi.
Sándorházi. 1442 febr. 4-dikén néhai Sándorházi Nagy Pál fiai: Simon, Tamás, Benedek, Demeter, János, Miklós, Tamás (másik), Balázs, Bereczk és László megveszik kétszáz arany forinton Vérvölgyi Anthos Balázs Vérvölgy, Ilyéstelke és Borzás birtokait.* Sándorházai Nagy Lászlót ügyvédjöknek vallották 1449 máj. 30-dikán Nagydobai Mátyus István,* aug. 14-dikén Szentkirályi Imréné Szentkirályi Erzsébet és Szentkirályi Demeterné Szentkirályi Katalin,* aug. 18-dikán Menyői Gebarth Antal, Kisdobai Antal és Adi Péter,* 1450 július 25-dikén Kisdobai Szabó István meg Kisdobai Nagy István, György és Tamás,* júl. 26-dikán Szentkirályi Imre és neje, Szentkirályi Moldvai Erzsébet, kivel az imént is találkoztunk,* továbbá Szentkirályi Demeter és neje, az imént szintén említett Szentkirályi Katalin, Szentkirályi András és Kisdobai Antalné Sándorházi Agata, 7* majd (Sárdorházai Magnus Lászlót) Moni Imre, Moni Bálint, Moni Egyed, Moni János, Moni Jánosné Baksai Szabó Ilona, Vérvölgyi András, Deésbázi Sebestyén és Ferencz, Deésházi Máté, Menyői Barta fia, Albert meg leányai: az említett Deésházi Ferencz neje, Potentiana és Nagydobai Péterné Scolastica,* júl. 28-dikán Menyői Albert, Moni Barta Pál, Menyői Ramacsa István és fiai: Illés és Péter.* Sandorhazai Magnus György egyike azoknak, a kiket 1461 júl. 31-dikén Lelei Kaplyan Miklós eltiltott a lelei Aszalósfő nevű föld bitorlásától.* Sándorházi Nagy Sándor fiai: György és Gergely azok között vannak, a kik 1466 nov. 16-dika körül Lele birtokbeli részek és a Medwestelek kaszáló fölött egyezséget kötöttek Lelei Kaplyan Miklóssal és Dénessel, Lelei Kaplyan Mihály fiával, Demeterrel, Lelei Kaplyan Gergely {163.} fiaival: Jánossal, Imrével és Gergelylyel.* Nagy Gergelyt (de Sándorháza) 1462-ben Újnémethi Albert stb. birtokba iktatásához (királyi emberül?) jelölik.* 1549-ben Nag Pál sándorházi féltelkes nemes özvegyét 13 dénárnyi adóval rótták meg.*
Somlyói* Nagy Miklós nemes személy 1590-ben bizonyítja, hogy per folyik özv. Báthori Elekné Jakcsi Anna és Aszalós Tamás között.*
Nagy Elek 1746-ban somlyai elüljáró, Somlyai Nagy János 1781-ben zilahi, alszeg-utczai gazda.* – Nagy Ferencz szegény, Szabó Nagy Sándor, Nagy Pál József, Nagy Pál, György róm. kath. egyházfi, Nagy József nőtlen, Nagy Kelemen István és Nagy Kelemen Ferencz, Nagy István mészáros, továbbá Keresi Nagy László és Demeter 1790-ben a somlyai adózók lajstromában fordúlnak elő.
Nagy Sámuelt, Józsefet és Áront gyalogosoknak vették föl a Somlyóról 1808-ban összeírt nemesek névsorába. Sámuel és József adómentesek, Áron adózó nemes. Sámuel «birtoka Detrehemben van». Nagy Sámuel somlyói lakosnak egynegyed antiqua és egynegyed nova jobbágytelke van Krasznán. Említve van Nagy János adózó nemes is, a kinek semmije sincs itt. Nagy Józsefné somlyói és Imre lecsméri lakosoknak három antiqua jobbágytelkök volt Alsó-Bánban. Folyfalvi Nagy István gyalogos Somlyóról az adómentes nemesek közt. Nagy György, a somlyói kir. sókamara mázsása, előfordúl a somlyói nemesség 1808-diki névsorában.
A somlyai Nagy-családot Nagy Iván szilágyságinak mondja; említi Sámuel tizedbértárnokot s törvényszéki ülnököt Krasznában 1815 körül. Továbbá Zsigmondot, a ki 1815 és 1840 közt főszolgabíró és törvényszéki ülnök, Lajost, a ki 1839–1840. főszolgabíró és Lajost, a ki 1840-ban ügyvéd volt.* Egy Lajos 1834-ben krasznavármegyei assessor.
{164.} Somlyói Nagy János Gottfried, cs. és k. altábornagynak 1861-ben engedték meg a Somlyói melléknév viselhetését.*
Nagy László 1865-től szilágysomlyói evang. reform. pap, 1869-ben egyházmegyei ülnök, 1867-ben aljegyző, 1870-ben főjegyző, 1883-ban generális director, 1884-től esperes.
Somlyócsehi. Nagy István somlyócsehii jobbágyai egy, Somlyócsehin Lónyai Anna fejedelemasszony kérésére tartott tanúvallatásnál 1685 aug. 21-dikén tanúskodnak. A tanúvallomások szerint Nagy István is szántott a somlyócsehii határ Keselyű nevű mezején.*
Somlyóújlak. Nagy Pál újlaki jobbágyai is tanúskodnak a most érintett tanúvallatásnál.*
Szakácsii. (Zakachyi) Nagy (Magnus) Bálintot 1461 okt. 28-dikán ügyvédjöknek vallják Vérvölgyi István meg Soklos Lőrincz és Gergely.* Nagy (Magnus) István zakachyi lakost 1468 január 28-dikán Szakácsii Mihály vallotta ügyvédjének.*
Nagy (Magnus) Bálint szakácsii jobbágyai 1475 körül hét forint adót fizettek.*
Szakácsi Nagy László egyike azoknak, a kik 1516 előtt pert folytattak a Szakácsi határán megtámadott és innen hatalmasul elhajtott marháikért az erdélyi püspök csögi jobbágyai ellen.*
Szakácsi Nagy Bálint fiai 1581-ben kielégítik Katalin mostoha anyjukat s ennek leányait hozománya és jegybérére nézve.* A szereplők:
{165.} Nagy Sára 1716-ban a szakácsii evang. reform. egyháznak egy abroszt adott.*
Nagy Erzsébet, 1748. L. Ákoson.
Szekeresi. L. Ákoson s Szentkirályon.
Szentkirály. Nagy (Magnus) Pál, Ábrahám fia azok között van, a kik 1452 júl. 1-sején a kolozsmonostori konvent előtt megszüntetik a középszolnoki Szentkirály birtokért folytatott peröket.* Nagy András, Barnabás fia, Szentkirályon lakó Kis Pál, Nagy Barnabás, Mátyás és Antal nevű cselédjével s Heléna úrnővel 1481-ben beüt Szentkirályi Benedek szentkirályi, Mikola Tamás és András kalai, Ákosi Antal kisfaludtelki jószágára s ott rabol.* 1470-ben is van szó a Szentkirályi Nagy-családról.* 1631-ben Nagy Mátyás (Ér?) szentkirályi jobbágyok hitlevelén tanú.* 1643 okt. 1-seje előtt Nagy Bako János cserébe vett Lindvai Istvánné Dersi Erzsébettől egy érszentkirályi házat.* Nagy György és István nemesek Ér-Szent-Királyról 1699 szept. havában a Horvát-, Vid- és Medgyes- féle részjószágok ügyében tartott tanúvallatásnál tanúskodnak.*
1701-ben Szekeresi Nagy Istvánnak a középszolnoki Ér-Szentkirályon háza van.* 1709-ben Szekeresi Nagy István érszentkirályi lakos Szoboszlai József előtt telket vett Tasnádon Surki (?) Istvántól 36 forinton, a mit 1734-ben Horvát Mihály tasnádszarvadi lakos bizonyít.* 1702 júl. 10-dikén talán ez a Nagy István írt alá egy tanúvallatást érszentkirályi jobbágy javai tárgyában.* 1717 ápr. 10-dikén Nagy András (talán Perecseni) zálogba veszi Pap Sándor és Szomoldi István érszentkirályi és újnémeti telkeit. *
Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte 1790-ben előbbi adómentességébe az érszentkirályi Vajnai Nagy-családot, a mely vérségi kötelékben áll azon Vajnai Nagygyal, {166.} a ki 1664 jún. 26-dikán armálist nyert Apafi fejedelemtől; Nagy József érszentkirályi nemest azon megokolással, hogy «meghívás és megnyeretés nélkül adómentes állápotból húzták adó alá négy esztendővel ezelőtt», végül 1791-ben az érszentkirályi Nagy-családot, a mely azon Nagyokkal áll vérségi kötelékben, kiket a kir. tábla 1778 máj. 4-dikén fölmentett az adózás alól.
Szécs. Rátoni Nagy András 1628–1643. tájt, mint már mondók, szécsi birtokos. 1666 január 10-dikén Nagy Sámuel szatmárvármegyei assessor mint királyi előttemező szerepelt egy szécsi jobbágy visszaváltásánál.* Mint a Besenyei Nagyok közt láttuk, Fancsikai Nagy Andrásnak 1688-ban jobbágya van itt.
Széplaki. Nagy Mátyás nemes (de Széplak) 1550-ben, mikor a néhai Deésházi Kelemen középszolnokvármegyei birtokrészeit osztják fel örökösei között, mint szomszédos birtokos jelen van Keresztúron.*
Szilágycsehi Nagy István 1614-ben mint előbb ifjú Rátóti Gyulafi László özvegye, most Lokacsi Prépostvári Zsigmondné Széchi Kata megbizottja szerepel ennek Nagybányai Sütő Györgygyel való ügyében.* 1629 május 22-dikén Kamuthi Balázs ezüstneműi felől tanúskodik.* Nagy Zsigmond szilágycsehi lakos nemes személy 1649-ben,* perelt Gyulafi Máriával Késmárki Tököly Istvánnéval; valami szőlőt zálogosított el a Thibrocz-hegyen Gyulafi Mária jobbágyának negyven m. forintért s ott megfogták, megverték, Szilágy-Cseh várába fogságba hurczolták; de egyezség jött létre.* 1744 ápr. 15-dikén. tanúvallatást tartanak Gyulai István részére arról, hogy neki jutott-e Nagy Zsigmond kaszáló rétje a csehi méltóságos birtokosok osztozásakor.* 1666 aug. 30-dikán Apafi Mihály {167.} meghagyja Közép-Szolnok tisztségének, hogy ama szécsi zálogos birtokrészeket és jobbágyokat, melyeket és a kiket Nagy Tamás szilágycsehi lakos elfoglalt, azonnal foglalja vissza Balajti László számára.* Talán Csehbe való a tizenhetedik században szereplő Nagy Imre, a ki többekkel együtt megalkuszik a Gyulafiakkal Cseh várra és városra meg tartozékaira vonatkozólag.*
Hentes Nagy Ferencz 1797-ben szilágycsehi saját telkén lakó adózó nemes, 1805-ben adómentességet nem élvező, szilágycsehi járásbeli szabad állapotú lakos.
Szilágyfő-Keresztúr. L. Keresztúri.
Szilágyszegi (Zilagÿzeghy) Nagy Bálint egyike azoknak, kik 1577-ben R. Gyulafi László Szilágy-Cseh várában tanúvallatást tartanak, törvényt ülnek és jobbágyokat marasztalnak el.*
Tancsi Nagy Sándor 1823–1830. lecsméri, 1830–1854. magyarkeczeli evang. reform. pap, fia 1854–1867 közt szintén magyarkeczeli evang. reform. pap.
Tasnád. Nagy András a tasnádi nemesek hadnagya 1715-ben.* Nagy István de Mágócs et Tasnád (tasnádi lakos) 1770-ben Közép-Szolnoktól nemességének igazolását kéri.* A Tasnádi Nagy-család Gömör vármegyébe is elszármazott. Tasnádi Nagy Károly annak a vármegyének 1843-ban országgyűlési követe.*
Tasnád-Szarvad. Nagy Lukács tasnádszarvadi nemes 1584-ben jelen van, midőn Csűri Istvánt és Gencsi Jánost szakácsii jószágukba akarják beiktatni.* 1665 júl. 14-dike előtt Nagy Mihályné szarvadi lakos zálogba adott Hatvani {168.} Jánosné Balogh Annának egy jobbágyot, továbbá egy szakácsii telket.*
Tokai Nagy Sándor a tizennyolczadik század közepe táján Közép-Szolnok vármegyében assessor.
Újfalu (Dabjon?). Nagy Albertnek 1595-ben egy újfalvi jobbágya kezes lesz Mihályfalvi Horvát Jánosnak két jobbágyáért hatvan forintig Hadadon.* Zsigmond fejedelem 1596 máj. 28-dikán adott beleegyezésével Pesthi Nagy Albertet és mindkét nembeli örököseit beiktatják Újfalu birtokba és tizenhat inói jobbágytelekbe, a melyeket Nagy Gyulafi Lászlótól kapott oly föltétellel, hogy élete végéig szolgáljon ennek. Két udvarhelyi szántóra nézve tiltakozik a beiktatás ellen özv. Wesselényi Ferenczné Sárkándi Anna és gyermekei nevében Darabant János udvarhelyi lakos.*
Újnémet. Havasali Nagy István kolozsvármegyei papfalvi lakos középszolnoki újnémeti részbirtokait hatvan magyar forintért a szokott föltételek mellett zálogba adja Kraszna-Mihályfalván lakó Salai János nejének, Horthi Erzsébetnek és fiának, Jánosnak 1631-ben a középszolnokvármegyei KrasznaMihályfalván.* Új-Németen, mint előbb láttuk,* 1748-ban Nagy Erzsébet is részjószághoz tart igényt.
Varsolcz. Már előbb, 1792-ből is említettem varsolczi Nagyokat, a kik 1632-diki armálisokra hivatkoznak. De itt már a tizenhatodik század derekán jelentkeznek. 1553-ban Nagh Gáspár varsolczi jobbágyai másfél kapuszámnyi adót fizettek.* Balogh, máskép Varsolczi Nagy György 1588 jún. 24-dikén mint szomszédos birtokos jelen van, a mikor Kövesdi Sarmasági Miklóst a krasznavármegyei Récse birtokába iktatják.*
{169.} Váradi Nagy Mihály, Péter, Ferencz 1766 szept. 18-dikán Közép-Szolnok vármegyétől nemesi bizonyítványt kapnak.*
Vérvölgyi. Weerwewlgi Nagy Bálint fia, Benedek, 1449 aug. 18-dikán tizenhárom ügyvédet vall, ezek: Kerezthwri Nagy Mihály, Chewgi István stb.*
1549-ben Nagy László vérvölgyi egytelkes nemest 25 dénárnyi adóval rótták meg.* Mint előbb láttuk, Vérvölgyi N. Gáspár perecseni lakos (1596).*
Zálnok. 1813-ban tiszteletes Nagy Bálint zálogba veszi 300 forinton sógornője, Szarvas Mihályné Hunyadi Éva zálnoki telkét.*
Zilah. 1684 máj. 20-dikán Egeresi Nagy István cserébe vesz Paniti Györgytől egy zilahi házat egy másik zilahi házért. Paniti ráadásul kapott még egy sajtót, egy nagy nyomó kádat és húsz vonás forintot.*
Nagy György 1780-ban zilahi választó polgár, András, Ferencz, János, Márton, Péter, id. Földesi Nagy János és Földesi Nagy János 1781-ben tyúkól-utczai, másik András, Ferencz, János, Mihály, Kr. Nagy Mihály székely-utczai, Ferencz, György, István, János, Márton, Mihály és másik Mihály kraszna-utczai lakosok, András és K. Nagy János* alszeg-utczai gazdák.
1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességébe Kele Nagy Lőrincz zilahi nemest az 1610 aug. 15-dikén Báthori Gábortól nyert armális és e vármegye continua táblájának 1772 szept. 26-dikán kelt bizonyítványa alapján.
A Szőnyi Nagy-családból Ferencz Küküllő vármegyében volt 1848-ban állomási biztos. János 1800–1847. zilahi szenátor {170.} s egy másik János az 1810-diki országgyűlésen zilahi követ.*
Nagy Miklós, zsibai, 1761 nov. 28-dikán Közép-Szolnoktól nemesi bizonyítványt kap.*
Nagy nevű családok tagjait, mint nemeseket, Közép-Szolnok vármegye 1705-ben Deésházáról, Diósadról (köztük György nagymoni nemes), Géresről, K.-Daróczról, M.-Baksáról, Menyőről (köztük F. és M. Gergely), Mocsolyáról, Szent-Királyról (Gergely debreni nemest), Szécsről (Ferencz kisdobai nemest), Szilágy-Szegről (Gergely és Mihály sándorházi nemeseket), Újlakról (Nagy, másként Kovács Mihályt és Gáspár csehi nemest), Vérvölgyről (Miklós úr, sámsoni nemest) és Zilahról (Istvánt és Jánost) lovas zsoldos állítására írta ki.
1741-ben Nagy István Désházán, Nagy Sándor de Érszentkirály, Nagy Pál de Kis-Doba, Zsigmond, szintén kisdobai, Nagy János Lelében, Nagy, másként Baxai Mihály Menyőből s ugyancsak innen még Nagy Péter és Márton, N.-Dobáról Nagy István, Nagy János Panitban, másik Nagy János Sz.-Csehben, Nagy Zsigmond Szilágyfő-Keresztúron, Nagy András és Ferencz nemesek, Mihály és György civisek Zilahon, 1781-ben Nagy Mihály, László stb., nyolczan, ákosi nemesek, Nagy József de Berekszász középszolnoki assessor, Nagy András de Mindszent, Érszentkirályról Nagy Ferencz és Mihály, Ábel, György stb. kilenczen, mint nemesek, Nagy Zsigmond nemes Szodorón, Nagy András de Gebe; Nagy János, géresi nemes; Nagy László de Kakas; Nagy Péter, királydaróczi nemes, Kisdobai Nagy Farkas középszolnoki assessor, Nagy Ferencz, kisdobai nemes, Lelei Nagy Pál, középszolnoki assessor, Nagy Zsigmond és Péter, mocsolyai saját telkükön lakó adózó nemesek. Mogyorosi Nagy Zsigmond, Nagybányai Nagy Ferencz, középszolnoki felső járás kir. perceptora, Nagybányai Nagy {171.} Sándor, középszolnoki assessor, Nagybányai Nagy Zsigmond; Nagy Pál de Sámson, Nagy András, szilágycsehi nemes, Nagy András és György, szilágyfőkeresztúri adózó nemesek, Nagy István de Torma, Nagy Dániél de Tóti és Vérvölgyi Nagy Dániel tettek homagialis esküt. Valamennyien Közép-Szolnokban.
1797-ben Ardóról Nagy Pál kisebb birtokost meg Pál Nagy Mihály szabadost, mint más telkén lakó adózó nemeseket írták ki a hadi segedelemhez való hozzájárulásra. Ákoson (köztük R. Ferencz, R. János, R. György), Balázsházán és Zölczén (köztük Mihály ex M.-Csaholy), Csányon, Deésházán, Diósadon (Nagy Deák Ferencz, György és Mihály meg Nagy Juhos István), Ér-Káváson, Ér-Mindszenten, Ér-Szentkirályon (köztük Botfalvi József, Felső György, Géresdi József, Mintzenti András és László, Vajnági Ferencz, István, János és Mihály), Érszodorón és Töviseden, Felső-Szopron (köztük Ipi Nagy Szabó Ferencz), Géresen, Király-Daróczon, Kis-Dobán, Kőrösön, Kr.-Czégényen, Kr.-Mihályfalván (köztük Gentsi János), Kusalyban, Lelében, Magyar-Csaholyban, Mocsolyán (köztük Nemes Péter), Nagy-Paczalban, Nemes-Kesziben, Nyirmonban, Orbón, Ököritón, Peérban, Sámsonban (köztük Nemes Miklós és Sándor), Szakácsiban, Szeő-Demeteren, Szécsen (Nemes Zsigmond), Szilágyfő-Keresztúron (Orosz Nagy Mihály), Szilágy-Szegen és Uj-Németen főbb vagy kisebb birtokosok, saját telkükön lakó – egy házi adómentes, vagy adózó, – más telkén lakó adómentes, vagy adózó nemesek; ily nevű családból valók még ez összeírásban Nagy Zsigmond sülelmedi számtartó, Bálint hadadi evang. reform. és György csögi oláh pap, meg András magyarbaksai evang. reform. lévita, továbbá István tasnádi, József szeődemeteri evang. reform., Miklós csögi oláh kántorok és Sándor kőrösi molnár.*
Az 1805-, 1806- és 1808-diki összeírásokban ezek a Nagy {172.} nevű családokból származók vannak említve: 1805-ben Nagy Jánost, Mihályt, ifj. Ferenczet, Lászlót, Dávidot, Boldizsárt, Sándort, Sámuelt, id. R. Nagy Ferenczet, továbbá Mihályt, Istvánt, Jánost gyalogosoknak, Miklóst, Györgyöt, Józsefet, Gergelyt és ifj. Rátoni Nagy Ferenczet lovasoknak vették föl az Ákos községből összeírt fegyverfogható adómentes nemesek névsorába. Ezek s még Á. Nagy János homagiális esküt is tettek. Gyalogosok: Nagy László a csögi fegyverfogható adózó nemesek között, homagiális esküt is tett; Nagy Pál (49 éves, «erőtlen») az érmindszenti nemesek között; Nagy György fegyverfogható adómentes nemes Kraszna-Mibályfalva községből; Nagy B. János (38 éves), továbbá N. Ferencz (20 éves), ifjú Mihály (24 éves), József (24 éves) és László (24 éves) a magyarcsaholyi fegyverfogható nemesek között. Jánost kivéve, mindannyit azon megjegyzéssel vették föl, hogy «taxás földön» laknak. Közülök ifjú Mihály, továbbá János és Sándor homagiális esküt tettek; Nagy Zsigmond (25 éves) a nemeskeszii fegyverfogható nemesek között van. Homagiális esküt is tett. András, Sándor (38 évesek), Mihály (40 éves) és Sámuel (30 éves) idevaló szabad állapotúak. Ifjú Nagy József (24 éves) szintén gyalogos a szeődemeteri fegyverfogható nemesek között, id. és ifj. József homagiális esküt is tettek. Nagy Sándort (23 éves) lovasnak vették föl az érszodorói, Nagy Jánost (41 éves) és Sándort (18 éves) gyalogosoknak a tasnádi fegyverfogható nemesek közé. Zsigmond szodorói s az itt említett tasnádiak homagiális esküt is tettek. Ér-Szent-Királyról András, Gergely és József, M. Ambrus, másik András, Gáspár, György, Imre, István, másik József, László, Mihály és Pál meg Sz. Ferencz és György adómentes, továbbá Botfalvi József és K. István adózó nemesek gyalogosok, M. (másik) Mihály és V. Ferencz adómentesek pedig lovasok. Gergely, meg az M., Sz., B., K. és V. előnevűek, azután még M. Ferencz és János, P. József, meg V. András, István és János homagiális esküt tettek. Ér-Kőrösről Nagy Dániel (44 éves) és {173.} Sándor (43 éves) lovasok, homagiális esküt is tettek. Nagy Gábor (48 éves), János (30 éves), László (20 éves), Vazul Vaszalia, 35 éves), másik János (39 éves), Imre (26 éves), Pál (Pável; 39 éves), másik Gábor (30 éves), István (Stefán, 24 éves) és Miklós (Mikuláj, 20 éves) gyalogosok Csányról, Nagy Mihály (28 éves), József (19 éves) és másik József (27 éves) Nagypaczalról. Közülök Mihály és József, azután még Erdődi Nagy János és József homagiális esküt is tettek. Szakácsiból Nagy Pál, Ferencz és János adózó nemesek gyalogosok. Nagy Pál benedekfalvi adómentes nemes, András, Ferencz, György, István, ifjú István, János és József deésházi adózó szabad állapotú lakosok a haza csendességben való tartására kiállhattak gyalog. Szilágy-Szegről Nagy Lajos adómentes lóval, József adózó szabad állapotú lakos pedig gyalogosnak volt kiírva. Szilágypanitról Nagy Ferencz és István adózó nemesek tettek homagiális esküt. Szováti Nagy Eleket, – a ki 1791-ben (Szovathi N. E.) «fiscalis dézmás» – és Nagy Eleket lovasoknak, Sándort és Györgyöt pedig gyalogosoknak vették föl a sámsoni fegyverfogható adómentes nemesek névsorába. K. D. Nagy Elek középszolnoki juratus assessor, a ki meg Nagy Sándor, Ferencz és Elek sámsoni nemesek homagiális esküt tettek. János és Miklós (gyalogosok) mocsolyai, József (gyalogos) lelei adómentes, Ferencz mocsolyai, György (50 éves, «erőtelen») és József (19 éves) nemeskeszii fegyverfogható adózó nemesek, István lelei szabados; közülök a mocsolyaiak homagiális esküt tettek. 1806-ban Nagy Imrénének Cseresén egy puszta nova, Felső-Kaznacson egy lakott antiqua és egy puszta nova jobbágytelke, Lecsméren egy adómentes lakótelke meg egy lakott és fél puszta antiqua jobbágytelke, Sándornak pedig Kémeren és Zoványon egy-egy lakott antiqua, ezenkívül Kémeren egy puszta nova jobbágytelke volt. 1808-ban id. Nagy András, György András, ifjú András, Mihály, Miklós, János, id. Ferencz, id. István, ifjú István, ifjú Ferencz és Bálint bagosi, István, Mihály és Ferencz {174.} krasznai adózó nemeseket gyalogosoknak, továbbá Sándor, Ferencz, András, Albert és János varsolczi nemeseket szintén gyalogosoknak vették föl és pedig a varsolcziakat Kraszna vármegye azzal a megjegyzéssel, hogy «mindötön birtok nélkül való adózó nemesek» s hogy nincs nekik sem köntösük, sem fegyverök. Ballán br. Bánfi János földjén lakik Nagy András adózó nemes, Kraszna vármegye őt is gyalogosnak írta ki, de neki sem volt köntöse s fegyvere. Rátonban nyolcz antiqua és három nova jobbágytelke volt Nagy Pálnak, Józsefnek és Zsigmondnak. Legtöbbje Pálnak: hat antiqua és egy nova. Bürgezden egy antiqua és harmadfél nova jobbágytelkök Nagy Ferencznek, Bálintnak stb., ezeket is gyalogosoknak írta ki Kraszna vármegye, valamint Nagy Ferencz utódait, a kiknek egy antiqua jobbágytelkök volt M.-Valkón. Nagyfaluban fél autiqua jobbágytelke Nagy Zsigmondnak, a kit Kraszna vármegye lovasnak írt ki. Id. Nagy Zsigmondnak, ifjú Zsigmondnak, Jánosnak stb. két kúriájok, tizennégy és háromnegyed antiqua és egy nova jobbágytelkök volt Rátonban. E Nagyok közül egyet lovasnak, hármat gyalogosnak írtak ki. Legtöbb telke volt id. Zsigmondnak (egy kúria, tizenegy antiqua, egy nova) és ifjú Zsigmondnak (egy kúria, egy antiqua). Récsén egy adómentes lakótelke volt Nagy Miklósnak, a kiről megjegyezték, hogy kiérdeműlt (emeritus) pap. Említvék még Nagy Lázár, a ki «másnál lakó, birtok nélkül való» és Sándor, a kinek itt fél nova jobbágytelke van. Utóbbi kettőt gyalogosoknak írta ki Kraszna vármegye, de nincs nekik sem köntösük, sem fegyverök. A nemesi fölkelők összeírásának Somlyóra vonatkozó adatait már előbb láttuk, itt csak azt említem, hogy Nagy Zsigmondnak és Józsefnének fél kúriájok és egy nova jobbágytelkök volt Somlyón. A fél kúria azé a Zsigmondé, a kiről megjegyezték, hogy «Rátónban van birtoka s ezen részt hárman bírják».
Talán nálunk is megfordúltak a következő idegen előnevűek:
{175.} Bonczydai Nagy Gáspár és familiarisa, János, a kiket 1450 febr. 25-dikén ügyvédeinek vallott Keresztúri György.*
Chomafayai Nagy (Magnus) Pál, a kit 1461 aug. 14-dikén ügyvédjének vall özv. Kémeri Dávidné Ardói Margit.*
Tyúkodi Nagy Zsófia Ákosi Pap Zsigmond neje (1669).*
Nem lehet közelebbről megjelölni az alább következő Nagyokat:
Nagy Fábián fia, György egyike azoknak, a kiket Zsigmond király királyi emberekül jelölt ki, a mikor 1426 febr. 26-dikán megparancsolta a kolozsmonostori konventnek, hogy vizsgálja meg amaz erőszakoskodást, a melyet Menyő birtokban Menyői Ramocsa István követett el Menyői Ramocsa László és Moni Tamás ellen.*
Nagy Miklós, Lónai Miklós familiarisa, egyike azoknak, kiket 1450 febr. 25-dikén ügyvédeinek vallott Keresztúri György.*
Nagy (Magnus) Antalt 1459 okt. 8-dikán Ippi László vallotta ügyvédjének.*
Nagy Antal és Ferencz 1481-ben tanúsítják Bihar vármegye két kiküldött szolgabírája előtt, hogy a nagyfalusi vásárról hazatérő debreczeni kereskedőket Kárásztelek és Kémer között a nemes Somlyai Báthoriak jobbágyai és szolgái rabolták ki.*
Nagy Mátyás szintén tanúskodik ekkor.*
Nagy Benedek jelen van, mikor Kusalyi Jakcsi László és felesége Krisztina meg fiok György 1505-ben elzálogosítják a középszolnoki hadadi, kusalyi, erkedi, széri, bogdándi stb. részbirtokaikat meg Ónostő praediumot Bélteki Drágfi Györgynek és Jánosnak.*
Nagh Jakab 1543-ban középszolnoki szolgabíró.*
{176.} Nagh Ambrust 1555-ben mint szomszédot idézték meg, a mikor be akarták iktatni Székely Lázárt és Kristófot Nagy-Mon birtokba.*
Nagy Boldizsár krasznavármegyei szolgabírót 1565-ben felszólítja II. János király, hogy L. Bánfi Farkast és örököseit iktassa be több krasznavármegyei birtokba.* Nagy Boldizsár 1572-ben is krasznavármegyei szolgabíró.*
Nagy András 1568-ban krasznavármegyei szolgabíró.*
Nagy Ferencz mint Kémeri István ügyvédje szerepel 1575-ben ennek Zsombori László és Kémeri Jánosné ellen Középlakért indított perében.*
Nagy István mint szomszéd nemes ember egy hatvani birtokrészbe való beiktatásnál van jelen 1586-ban, a hova Bálintot királyi emberül jelölik.*
Nagy Gergelyt mint szomszédot idézték meg, a mikor Báthori Zs. fejedelem 1588 máj. 18-diki parancsára be akarták iktatni Fajdasi Horvát Gábort és nejét, Zetheni Németi Zsófiát Peér, Ete, Szeődemeter, Csány és Szopor birtokokba.*
Nagy Miklós 1590-ben nemes személy.
Rákóczi György fejedelem 1635-ben az idegen (advena) Nagy Boldizsárnak nemesi oklevelet adományoz, többeknek, de különösen Balázsházai Balázsházi László középszolnokvármegyei alispánnak (s a fejedelem itélőtáblája esküdt assessorának) a közbenjárására és ajánlatára, a kiknek az állítása szerint Boldizsár szabad állású családból született s az orvosi tudomány és gyógyítás minden ágában nagy érdemeket szerzett. Az adományozott, engedélyezett nemesi czímer, a melyet harczban, tornajátékokon, békében stb. mindenre reá vésve használhat ő s használhatnak úgy a fiú-, mint a leány utódai: egy aranyszinű paizs; a mezejében egy {177.} polgári ruhába öltözött teljes férfi-alak éles érvágókéssel egy ember jobbján készűl az eret felvágni. A paizs fölött zárt sisak látható, a melyet drágakövekkel és gyöngyökkel illően ékitett királyi diadém föd. A sisak csúpjáról különböző szinű szalagok futnak le, a melyek a paizst mindkét oldalról körülfolyják s szépen ékítik.*
Nagi István 1639-ben tanú Görcsöni Serédi Istvánnak Közép-Szolnok vármegyében kapott birtokaiba való beiktatásánál.*
Nagy István 1678 decz. 23-dikán középszolnoki hites megyebíró.*
Nagy Tamás 1684 előtt férje volt Borbély Annának.*
Nagy Kata Balási István özvegye (1700 aug. 9.).*
Az 1700 és 1718 közti években sűrűn szerepel Nagy Miklós, a zilahi járásban szolgabíró,* a kit 1714 jún. 28. és következő napjain a Szfő-keresztúron tartott tisztujításon újból szolgabíróvá választottak, s a kit 1715 deczemberben követül is kiküldenek Lápossi Pállal együtt az erdélyi fejedelemség 1716. évi január 14-dikén tartandó gyűlésére. Talán őt kérte föl 1702, február 1-sején Guthi Farkas, hogy a zálnoki és csanálosi erdőket tartsa tilalmasban, míg ő haza nem jön,* s 1716 jún. 20-dikán talán ő írt alá egy intőt Szécsi György és neje javai tárgyában.*
Nagy György nemes ember jobbágya a Dabjonban 1732-ben végbe ment tanúvallatások szerint szomszédosa a Fodor örökösök jobbágyainak, Kurta Demeternek, Veres Mihálynak.*
Nagy György és István 1747-ben nemes személyek.
Nagy Pál 1749-ben a szebeni országgyűlésen középszolnoki követ.
{178.} Nagy Mihály a tizennyolczadik század közepe táján Közép-Szolnok vármegyében assessor.
Nagy Ferencz 1771-ben Közép-Szolnok vármegye perceptora.*
Nagy Zsigmond 1773-ban (krasznavármegyei?) szolgabíró,* egy Nagy Zsigmond 1800–1801. krasznavármegyei kir. pénztáros.
Nagy Sándor 1793-ban és 1795-ben középszolnokvármegyei pénztáros, 1800–1806. (1806-ban néhai) középszolnoki alszolgabíró, másik Sándor 1827-ben assessor.
Nagy Elek 1803–1822. középszolnoki assessor, talán ő 1809-ben középszolnoki alszolgabíró, 1815-ben középszolnoki árvaszéki bíró. Egy Nagy Elek 1861-ben középszolnokvármegyei esküdt.
Nagy Farkas Guthi Krisztina férje.
Ifj. Nagy Zsigmond 1807-ben krasznavármegyei assessor, 1810-ben árvaszéki jegyző, 1811–1834. főszolgabíró.
Egy Nagy Zsigmond 1826-ban krasznavármegyei táblabíró.
Nagy István 1831-ben középszolnoki táblabíró.
Nagy Gerzson 1842-ben középszolnokvármegyei esküdt.
Nagy György 1862–1864. középszolnoki szolgabíró, 1867-ben ülnök (esküdt?), egy Nagy György 1878–1881. szilágyvármegyei országgyűlési képviselő (diósadi kerület).
Papok. Szentmihályi (s Szentmihályfalvi) Nagy István 1743-ban hadadi, 1750 körül szilágyszegi evangelikus református.
Nagy Miklós 1772–1773. somlyóújlaki, egy Nagy Miklós 1781–1787. borzási, 1787-ben magyarvalkói, egy Nagy Miklós 1792(?) után, Bálint 1793–1826. hadadnádasdi evang. reform.
Nagy Mihály 1802-ben szilágyszentkirályi, 1803–1837. varsolczi (meghalt Varsolczon 1837-ben). S. Nagy Mihály 1806-ban tasnádszarvadi evang. reform.
{179.} Nagy István (Debreczenből) 1812-ben zálnoki evang. reform., egy Nagy István 1833–1853. érkőrösi evang. reform.
Nagy Sándor 1813-ban egrespataki evang. reform. (meghalt 1855-ben).
Nagy Elek 1845–1847. krasznaczégényi evang. reform., egy Nagy Elek 1853–1863. érkőrösi evang. reform.
Nagy Ferencz 1861–1873. monói, 1873–1876. magyarvalkói evang. reform., meghalt M.-Valkón.
Zsigmond 1862–1879. borzási evang. reform., Zsigmond 1894 után nagypaczali, most ballai evang. reform.
| Muzsnai | TARTALOM | Nagyadi |