Ördög

Ily nevű család a Meszesen túli helységekben, Magyar-Baksán, Sólyomkői előnévvel Zálnokon, Csalánoson, Varsolczon és Lecsméren, Esküllői előnévvel Somlyó környékén s a Meszesen túl, Paposi előnévvel Nagyfaluban, (innen Nagyfalusi előnevök is), Keresztúri előnévvel talán a mi Keresztúr helységünkben, Ördögkeresztúri névvel Böősházán, Mihályfalvi, továbbá Nagyesküllői előnévvel is Mihályfalva környékén, általában az Érmelléken, itt Érszentkirályi (egy a Mihályfalvival) előnévvel is, szerepel. De minden előnév nélkül is találkozunk Ördög nevű családdal Ilosván, majd pedig a két Keczelben és Seredenben. Egy Bathorkeszii Eördög a Jakcsiakkal rokon. És igen valószinű, hogy úgy a Meszesen túl, mint az Érmelléken az előnév nélkül szereplők közül egyik-másik az Esküllői vagy a Nagyesküllői ághoz tartozik. Lássuk a rájok vonatkozó adatokat.

A Meszesen túliak. 1408 aug. 20-dikán Ördög Lászlónak, Egyed fiának átadja Dobokai János, erdélyi alvajda a felső és alsókékesi részjószágokat, melyeket Vitéz László özvegyétől Romlott hegység felével együtt magához váltott volt.*Erd. Múz. Oklevéltára. Gr. Kemény József gyűjt. 1459 decz. 20-dikán Dobokai Kántor Pál az Ördög Mihály és Dobokai Jakabfi László által apja nagyanyjának, Hídalmási Ewrdeg Egyednének elzálogosított s most apja, Dobokai Kántor Mihály által neki és Dobokai Istvánnak hagyományozott Fel-Egregy birtokra nézve menedéket vall az utóbbinak.*Dl. 36.392. Km. Prot. E. min. p. 71. nr. 1. Esküllői {209.} Ördög Ferencz 1760 előtt Magyar-Egregyen (az első) postamester, 1767 április 27-dikén Pápai Palkovich József, Ördög Ferencz mostoha fia zilahi postamester.*Nagy Iván, VIII. 315.

Magyarbaksai. A Baksai Ewrdewk család 1453-ban tünik fel.*Csánki, I. k. 575. I. Magyarbaxai Eordeogh Péter és Benedek azok közül valók, kiket Báthori Zs. 1586 máj. 9-dikén kijelölt, hogy Borsoló János itélőmestert iktassák be a középszolnokvármegyei Benedekfalva, Kecskésfalva és Debreczen birtokokba.*A váradi káptalan csonka levele, GKG. A. fasc. II.

Sólyomkői Ewrdewgh Simon és Kémeri Imre 1482 nov. 25-dike körül egymást örökösökül fogadják; utóbbi kolozsvármegyei birtokaiban, előbbi pedig a szolnokvármegyei Zálnok, Csalános és a krasznavármegyei Varsolcz, Lecsmér és Gesztestelke birtokaiban.*Dl. 30.458. – Szgy. e. és Gencsi-lt. nr. 1426. (Kelet nélküli oklevél; a családnév: Eördeög).

Eskelewi Ewrdeg Simon és fiai meg Patai Dezső Antal és gyermekei: Zsófia, Gáspár, mint az özvegy Zsombori Tamásné Báthori Hedvig rokonai illetve unokái kapják ettől 1473 okt. 26-dikán a somlyói, perecseni, hidvégi, csehii, badacsoni, győrtelki, kerestelki, gyulakutai, pusztamaladéi és más, kolozsvármegyei birtokrészeket.*Dl. 36.393. Km. Prot. F. min. pag. 168. nr. 2.

Paposi Ewrdewg Miklós, Rátoni Lőrincz és Losonczi Bánfi Dénes 1481 febr. 4-dikén elismervényt vesznek Komjátszegi Lászlótól arról, hogy visszaadták neki az atyjáról jogosan reászállott nagyfalusi részeket és ingóságokat.*Dl. 36.395. Km. Prot. J. p. 28. nr. 1. 1483 febr. 13-dikán Ewrdeg Miklós Losonczi Bánfi János gyermekeitől vesz elismervényt arról, hogy az atyjuk halálával gyámsága alá került birtokaikat átadta nekik.*7 U. o. p. 48. nr. 1. Csánki a Nagyfalusi Ewrdeg családot 1485-ből említi.*Csánki, I. k. 588. 1.

Báthorkeszii Eördög János Kászoni Jakcsi Erzsébet férje és megbizottja 1541.*Lelesz, Act. an. 1541. nr. 30.

{210.} Kereszturi Eördög Ferencz és Mihály azok között vannak, a kiket 1546-ban Szilágyszegi László, Dobai Pál meg Menyői Ramocsa Imre és Lőrincz megintettek Barta Albert v. Pál keresztúri részbirtokának visszabocsátására.*Lelesz, Act. an. 1546. fasc. 1. nr. 33.

Ördögkereszturi Eordogh Jánost 1584 nov. 6-dikán tanunak jelölte ki Báthori Zsigmond, a mikor meghagyta, hogy iktassák be Zsombori Lászlót egy böősházi birtokrészbe.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 67. Egy Eordeog János jobbágyai 1590 julius 22-dike körül a Lasnak körül eső (ákosi határrész) rétekről és írtásokról Sándorházi Dézsi Máténé javára tartott vizsgálatnál tanuk.*Nagyv. Múz. Blt.

Ördög János neve előfordúl az ilosvai evang. reform. templomnak egy 1623-ban készűlt harangján.

Eördeög György mihályfalvi nemes 1586-ban, 1590-ben Ladmóczi Horváth Jánosnak a girolti udvarházba, mihályfalvi és újnémeti részekbe való beiktatásánál volt jelen.*U. o. egykorú másolatból és Szgy. e. 1590 márcz. 18-dikán (Nagy-Esküllei Eordeog György) 10 frtot vesz kölcsön Ladmóczi Horvát Jánostól a Kraszna vizén építendő ákosi malmának felépítésére s kötelezi magát, hogy a következő Szt. György napra lefizeti Horváth János girolti gazdatisztjének, Kis Mihálynak.*Nagyv. Múz. Blt. Eordeogh György jobbágyát, Kokas Lázárt, mint szomszédot idézték meg, a mikor Báthori Zs. fejedelem 1588 máj. 18-diki parancsára be akarták iktatni Fajdasi Horvát Gábort és nejét, Zetheni Németi Zsófiát Peér, Ete, Szeődemeter, Csány és Szopor birtokokba.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 15. 1588 jún. 10-dikén Somlyai Báthori Zsigmond, erdélyi vajda Mihályfalvi Eördög Györgynek és Eördög Katalinnak, a ki a Báthori újvári familiarisának Köblösi Theke Tamásnak a felesége, az Eördög és Theke érdemei elismeréseül a középszolnokvármegyei Ákoson egy részjószágot s Ákoson és Szent-Királyon nemesi kúriát és házat adományoz új adományozás czimén minden hozzátartozóval {211.} s a bennök gyakorolt királyi jogokkal együtt. Tekintetbe veszi Báthori, hogy e jószágok most is az ő kezökben vannak s régebben is az őseik birták azokat.*Szgy. és Orsz. Lt. Gyf. kápt. Lib. II. Reg. fol. 21. (a név Eördeögh). Nagyesküllői Ördög György 1594-ben, mint középszolnoki assessor, jelen van egy szarvadi jobbágy elzálogosításánál.*Bl. Eordeog Györgyné Anna egyike vala azoknak, a kik 1588-ban Bőnyei Ferencz giróti, mihályfalvi és újnémeti jószágaihoz jogot tartottak.*Nagyv. Múz. Blt. Eordög István 1613 júl. 17-dikén középszolnoki esküdt bíró.*U. o. 1631-ben (Ördögh) a középszolnoki Kraszna-Mihályfalván nemes ember, a ki Havasali Nagy István újnémethi birtokainak zálogosításánál volt jelen.*Szgy. 1642-ben (Érszentkirálj Eördögh István krasznamihályfalvi lakos) Közép-Szolnok vármegye egyik assessora.*Szgy. 1650-ben követ a fejérvári diétán. Tasnád városában 1654-ben kelt levele szerint Sajdi Lőrincz elfoglalta Kávásy Istvánné tasnádszarvadi puszta házát.*Bl.

Ördög Katalin Kémeri Zalai Ferencz neje 1619.*Nagyv. Múz. Blt.

1808-ban Ördög Györgynek, ki «Magyarországon lakik», Oláh-Keczelben öt antiqua és hét nova, Seredenben négy antiqua jobbágytelke, Magyar-Keczelben egy adómentes lakótelke, öt antiqua és egy nova jobbágytelke volt.

Még Csamai előnévvel is szerepel nálunk ily nevű család. Csamai Urdugh. De csak annyiban, a mennyiben a Jakcsiakkal meg a Bánfiakkal pereltek, különben más vármegye-beliek. A Csamai Urdugh László és fiai László, János meg Borsi Nagy Mihály fia Miklós és ennek gyermekei részére 1434-ben vizsgálatot tartanak Kusalyi Jakcs György fia László, Losonczi Bán unokája, László fia István és ezek kusalyi, sarmasági, kövesdi, bakocsi és almaszegi jobbágyai ellen, kik fegyverrel támadták meg előbbieknek Apáti, Köröm és Baromlak birtokbeli jobbágyait.*Leleszi conv. B. 9. f. anni 1434. nr. 24.