Czikó.

Nevének változatai: Czÿkofalva 1543. Czÿkofalwa 1549. Czikofalva 1555. Czykofalva 1555. Chÿkoffalwa 1570. Chikofalwa 1583. Személynév.

Rendszerint Szatmár vármegyéhez számították, jóllehet – mint Szirmai mondja – Közép-Szolnokba úgy benyúlt, hogy a körülfekvő Gardánfalva, Szélszeg, Tóhát és Sülelmed erdélyi helységek Szatmártól épen elválasztották.*Szirmai: Szatmár, 1809. I. 15. l. Két mértföldnyi távolságra volt bent a középszolnokvármegyei helységek között. Szirmai másként Cziklónak írja.*U. o. 1810. II. 176. l.

Eredetileg Közép-Szolnokhoz tartozott, a XVI. században Kővár tartozékai közt találjuk, mint az erdődi plébános birtokát, mely különben 1553-ban Drágfi gyámsága alatt állt.*Dical.

Adózási, népességi viszonyait a XVI. századból ismerjük. 1543-ban itt 5 kapu után adóztak az erdődi plébános jobbágyai; fölmentést élvezett 1 biró, 3 szabados, 4 szegény és 2 új ház.*U. o. 1549-ben a Kővárhoz tartozó középszolnoki Chÿkofalwá-n 12 kapu után adóztatták meg ugyancsak az erdődi plébános jobbágyait, kiken kívűl 1 birót, 8 szegényt és 5 új házat találtak e helységben.*U. o. 1553-ban 9 kapu után rótták meg adóval azokat. Ekkor, mint mondók, Drágfi gyámsága alatt áll.*U. o. 1570-ben 3 kapuszámnyi adóval rótták meg, és pedig már a császár jobbágyait.*U. o.

1555-ben csakugyan Drágfi György, a kincstár, s mások támasztanak igényt Czikófalváért, de ellenök tiltakoznak Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár, Mihály és András.*GKG. A. fasc. XX. Ugyancsak e részbirtokok elfoglalása miatt még ebben az évben {195.} Kusalyi Jakcsi Boldizsár és Mihály tiltakoznak Nádasdi Tamás ellen.*Lelesz, prot. 13. fol. 108. an. 1555.

1583-ban Chikofalva előfordúl abban az oklevélben, a mely Gyulafi István jobbágyainak Valkai Miklós emberei ellen történt hatalmaskodását tartalmazza.*GKG. A. fasc. II.

1617-ben a szatmármegyei Czykofalva azok közé a részbirtokok közé tartozott, a melyeken Rozsályi Kún Lászlóné Ábránfi Katalin és özv. Dengelegi Miklósné Parlagi Anna egyeznek meg.*Lelesz, Prot. 59. fol. 140. an. 1617.

Czikófalváról Kun István jobbágyai: Jakab András és Bálint Mihály jelen vannak Benedekfalván, mikor 1640-ben Közép-Szolnok megye meg akarta osztani a sülelmedi és benedekfalvi nemes udvarházakat Gyulafi Borbála és Zsuzsánna között.*A megye alispánjának és szolgabirájának jelentése a fejedelemhez 1640. szept. 15-dikén. GKG. A. fasc. XV. XVI.

1719. jul. 17-dikén Hadadi Wesselényi István, főispán hivására tanúvallatást tartanak arról, hogy a szatmármegyei Czikó nevű faluban zálogosított-e el valami házhelyet néhai Hadadi Wesselényi Pál.*Wl.

1810-ben földesura gróf Tholdi Zsigmond.*Szirmai: Szatmár, 1810. II. 176. l.

1810-ben lakosai reformátusok és ó-hitűek, mind a két résznek van temploma.*U. o. De már előbb van nyoma reform. egyházának. A XII. század közepén még önálló egyház, azután Ardóval tartott papot, a melytől gr. Kun István kérésére szakadt el, a ki a czikói pap fizetéseül tíz veder bort adott, s a két malomból a szombati vámot is felajánlotta. 1780-ban gr. Korda Ádám a czikói papnak Sülelmedre való átköltözését kivánta, a mibe gr. Tholdinak a beleegyezését is kikérték. A pap 1808-ban gr. Korda Anna buzgólkodására telepedett Sülelmedre, a néptelenebb, de jobban javadalmazott egyházba,* Névk. ev. ref. 1879. 28–29. l. s Czikó leányegyházává vált Sülelmednek; {196.} a hívek lassanként apadtak, s velök a magyarság is tünni kezdett.

Papjai voltak: 1678-ban Sárközi János, kit az 1678. nov. 27–28-dikán Nagy-Létán tartott közzsinat,*Tört. Tár 1898. évf. 651. l. 1686-ban Ákosi Sebestyén, a kit az ez évi szept. 18-dikán tartott debreczeni közzsinat küldött ide.*Tt. ev. ref. I. 62–63. ll.

Gör. kath. fatemploma 1710-ben épült.*Sch. 1886. 179. l.

A helységben ma már elemi népiskola működik, a melyet 1896-ban szerveztek.

A helység népessége még 1810-ben is csak 55 gazda.*Szirmai: Szatmár, 1810. II. 176. l. 1847-ben a lakosok száma 956 (?); róm. kath. 1, gör. kath. 900, evang. reform. 7, izr. 48.* Nagyv. Nvk. 1847. 170. l. 1890-ben lélekszáma 434; nyelvre nézve magyar 146, oláh 229, egyéb nyelvű 59; vallásra nézve róm. kath. 16, gör. kath. 281, evang. reform. 121, izr. 16. Házak száma 73.

1895-ben gazdaságainak száma 68, területe 1027 katasztrális hold, a melyből erdő 418, szántóföld 386, legelő 68, kert 22, rét 20, nemtermő 113 hold.*Mg. St. 502.

A községnek 1900-ban 2783 K. 42 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2023 K. 60 f.

Mellette van a szép Czikói szoros, s a Kodru-hegy. (Codru, erdős hegy, mely oláh eredetű lehet.)*V. ö. Tagányi Károly, dr. Réthy László és Pokoly József: Szolnok-Doboka vármegye monographiája, I. k. 545. l.