{221.} Csalános.

Nevének változatai: Calanus 1372, Chyalianos (1423), Csalános (1451), Chalanos (1467), Chalanus (1481), Csanalos (1547), Chalyanos 1548, Chialanos (1549), Chyalyanos (1551), Chanalos (1628), Csinálos (1633), Csinalyas (1705), Csalányos (1720).

1423-ban szolnoki, 1460-ban középszolnokvármegyei 1547-ben krasznavármegyei, 1548-ban megint s rendszerint középszolnokvármegyei helység.

Az oklevelekben Zálnok után (1460), Szélszeg és Godonyách között Örményes előtt (1464), Mojád és Derzsida között Szoldobágy előtt (1503), Pálvárával (1523), Felső-Szoporral (1543), Sülelmeddel (1570), Diósad után Zálnok és Új-Német között (1628), Ököritóval (1633), Varsolczczal (1753?), leggyakrabban Zálnokkal együtt fordúl elő s azzal birtoklásának története is jórészt megegyezik. Fekvését pontosan meghatározhatjuk, mert 1720-ban is Zálnok községhez számítják Hont vármegye küldöttei, a kik ekkor mint pusztát 76 köböl mivelt területtel veszik föl összeirásukba.* M. Stat. Közl. XII. k. 339. l. 1813-ban említve van Zálnok határán a Csalános nevű forduló, továbbá, hogy a Csalnos puszta a babuczai határ szélén fekszik.*Orsz. lt. kolozsm. conv. fasc. V. nr. 21., 27. fiók.

A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423-ban Budán kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, Dénesnek ebbe a birtokába ellentmondás nélkül György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát, meg fiait: Lászlót és Györgyöt iktatta be.*GKG. C. fasc. XII.

1451-ben Báthori Szaniszló fiának, Istvánnak itélik oda Kusalyi Jakcsi László fiai: András és László ellenében.*Lelesz, B. 126. f. 5. nr. 25.

1460 jan. 2-dikán Jakcsi Péter tiltakozik az ellen, hogy {222.} özv. Kémeri Miklós deákné elidegenítse e birtokát a Losonczi Bánfiaknak.*Dl. 36.392. Km. Prot. E. min. pag. 102. e. nr. 2.

1460 nov. 25 körül Sólyomkői Ordög Simon e birtokát illetőleg is örököséűl fogadta Kémeri Imrét.*Dl. 30.458. Voltakép Ördög Simon a részbirtokaiért, ezek közt Csalánosért, cserébe vette Kémeri Imre Szuthor, Középlak, Dezsőfalva, Nercze, Kekénypatak és Báldon birtokokbeli nyolczadát, meg Bozolnoktelek prædiumát.*Gencsi-lt. nr. 1426.

1464-ben Kusalyi Jakcsi János fia, György ellenében Báthori Szanisztót akarták beiktatni, de Jakcsi emberei, ellenség módjára, megakadályozták.*Lelesz, Act. Bercs. fasc. 7. nr. 49. (prot. II. p. 207.)

1475 körül Calanus helységből (Jakcsi?) György jobbágyai 1 frt adót fizettek.*E mű I. köt. 180. lap. 1543-ban Mindszenti Szerafin és Bozási György özvegye között oszlott meg; amannak a jobbágyai 4, emezéi pedig 2 kapu után adóztak. Feljegyeztek még a 6 kapuszámon kívűl 2 bírót és 9 szegényt.*Dical. 1549-ben 2 kapu után adóztak a Kaplin György jobbágyai, ellenben a Borzási Miklóséi csak 1 után. E 3 kapun kívűl feljegyeztek még 4 szegényt és 2 új házat.*U. o. 1570-ben megoszlott Hatvani János, Banga István és Spáczai Menyhért között, kiknek itteni jobbágyai 1–1 kapuszámnyi adót fizettek.*U. o.

1484. febr. 11-dikén Báthori Domokos egyik fiát iktatták be.*Dl. 30.050.

A birtok felét 1493 aug. 30-dikán Kusalyi Jakcsi Ferencz eladta Dobai Györgynek.*Dl. 36.398. Km. Prot. M. min. p. 147. nr. 1.

1503 május 24-dikén e birtokbeli leánynegyedi részének felét és ingóságait néhai Darahi Barát László leánya, Jusztina férjének, Borzási Lászlónak hagyományozza, a ki viszont a vajai és borzási birtokát hagyományozza nejének.*Dl. 36.405. Km. Prot. Michael p. 253. nr. 1.

{223.} 1523 decz. 7-dikén Keresztúri Bernát Borzási György gyekei és pankotai birtokaiért cseréli el e falubeli birtokát.*Dl. 36.400. Km. Prot. R. min. pag. 195. nr. 1.

1547-ben ama birtokok egyike, melyekről a Győrffyeknek oklevelök van.*Jlt.

1548-ban Berendi Dávid tiltakozik Somlyói Báthori István fiai: Rosályi Kún Lukács fia, János, meg Kún Pál testvére, Miklós ellen, a Chanalos birtokáról szó oklevelek ki nem adásáért.*Lelesz, Act. Bercs. fasc. 15. nr. 46. (Prot. IV. pag. 319.) Vajai Borzási Miklós megidézteti unokatestvérének, Borzási Péternek özvegyét, most Borzási Nagy Mátyásné Katalint, hogy a szolnokmegyei Chalyanos jószágról szóló okleveleket adja vissza.*U. o., Act. anni 1548. fasc. 2. nr. 32.

1549-ben ez és Zálnok meg más krasznavármegyei birtokokra vonatkozó peres iratok, adomány-, osztály-, valló és kiváltságlevelek stb. kiadása iránt Horváti Peres Gáspárné Anna és Varsolczi Ferencz kérésére özvegy Borzási Györgyné Borbálát és fiait: Miklóst, Ferenczet megidézik. Ez okmányokat t. i. Kémeri Mihály a mohácsi vész utáni zavarokban Borzási György őrizetére bízta.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 20. V. n. 1.

1551-ben Dobai Borbálának itteni birtoka amaz osztály alapján, a mely e Borbála jogutódai, ú. m. Spáczai Menyhért, György Ferenczné Spáczai Petronella, Dobszai Jánosné Spáczai Anna, Patho Ferencz, Baráti Kelemenné Hodosi Katalin, Ilosvai Mihály, Deákné Majádi Katalin, Tordai Zsigmond és ifj. Rátoni Jánosné Majádi Erzsébet között jött létre, Dobszainak jutott a Dobai Borbála hozománya fejében és azért, mert visszaváltotta saját költségén Ráton, Nagy-Doba, Ököritó, Sarmaság, fenti Csallános, Zálnok és a szatmármegyei Adorján birtokokat.*U. o. Km. conv. lad. 27. M. nr. 17.

1628-ban megegyeznek a Ramocsaháziak az itteni részbirtokon.*Lelesz, Prot. 68. fol. 60. an. 1620.

{224.} 1633 nov. 4-dikén itt egy jobbágytelket zálogosítanak el Harangi Lászlónak Tamásfalvi Mihály, mint neje, Spáczai Anna megbizottja, meg Spáczai Mihály, János és Miklós.*Gencsi-lt. nr. 1398.

1635 jan. 23-dikán itt is kap örökséget Sándorházi Istvántól és nejétől, Dobai máskép Banga Zsófiától Szentlászlói István cserében az ilosvai örökségeért.*Szgy.

Rákóczi György fejedelem Spáczai János egyéb birtokaival együtt – 1639 október 25-dikén Medgyesen kelt levelében – Görcsöni Serédi Istvánnak adományozza.*U. o.

Itteni és zálnoki jobbágytelkeket bírt zálogban a Spáczai-utódoktól Banga László.*Gencsi-lt. nr. 1397.

Csanálosnak és Száldobágynak lakosai pert folytattak Dobai Györgygyel a derzsidai erdőért, a melyhez azonban 1690 febr. 25-dikén hozott ítélet szerint Dobainak joga van.*U. o. nr. 379.

1702 febr. 1-sején Bécsből Vörös Ferencz, Dobai Dániel, Pap Zsigmond, Nagy Miklós és Gólya György urakat kéri Guthy Farkas, hogy a zálnoki és az itteni erdőket tartsák tilalmasban, míg ő és Boér Ferencz haza nem jönnek.*Nagyv. Múz. Bl.

E jószágát Erdélyi István – Rettegen 1705 márczius 19-dikén kelt levelében – mível ő igen messze van tőle, sógorának, Guthy Farkasnak a gondviselésére bízza.*Szgy.

1720 jun. 20-dikán Kállai János és neje, Diósi Borbála elzálogosítják itteni részbirtokukat Gencsi Györgynek.*Gencsi-lt. nr. 1650.

1755 jun. 13-dikán itt írják össze ama javakat, a melyek Gencsi Zsigmondot és Keczeli Györgyné Gencsi Erzsébetet illetik.*U. o. nr. 161.

E birtok visszaszerzésére nézve 1784-ben Menesági István és György meg Csoknyai György megegyeznek. Ezért ama kettős szerződést, melyet ugyancsak a visszaszerzésre nézve Menesági György Bányai Sámuellel, Menesági István pedig {225.} Gönczi Györgygyel kötött, megsemmisítik. E birtok is Ippi Bideskúti Imrénél van.*Lelesz, Act. an. 1784. nr. 34 et 35; prot. foliis 36 et 37.

Az itt levő összes javaikat Csoba Zsigmond és neje, Hídi Erzsébet is elzálogosították egy alkalommal Gencsi Györgynek.*Gencsi-lt. nr. 1652.

A török idők alatt pusztúlhatott el.