Pap

Ily nevű család – főként Közép-Szolnok vármegyében – számos helységben szerepel. Magyar család ily nevű kevés van, a mint a román keresztnevek mutatják. {220.} Lássuk ezeket ama helységek sorrendjében, a melyekben velök – leginkább az 1741-, 1781-, 1707- s 1805-diki összeírásokban – találkozunk.

Alsó-Szivágy. 1707-ben Vaszali kántor, 1805-ben Gavrila (Gabila) és Szimion adózó nemesek, Pop Andréka, Kosztántya és Vaszali deák szabadosok.

Alsó-Szopor, Az Ákosi Papok közt is fogunk találkozni azzal az Istvánnal, ki 1588 máj. 18-dikán tanú Fajdasi Horvát Gábornak és nejének Szopor, Csány stb. birtokokba való beiktatásánál.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 15. 1805-ben Isztráte (Eustathius?) és Vazul fegyverfogható adózó nemesek gyalogosok; homagiális esküt is tettek.

Alsó-Várcza. 1668 okt. 3-dikán Apafi Mihály fejedelem beleegyezik abba, hogy Tököli Imre Alsó-Várcza és Illésfalva birtokait Illésfalvi Pap Istvánnak adja.*U. o. nr. 19. – V. ö. Illésfalva. Gábor s János alsóvárczai nemeseket Illésfalváról Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. 1741-ben Alsó-Várczán Pap Gábor és János, 1781-ben, mint saját telkükön lakó adózó nemesek, Gábor, Makari, János, György, András és Luka tettek homagiális esküt, mely utóbbi alkalommal Dani és Mihály is idevaló nemesekül említvék. 1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte az alsóvárczai Pap-családot előbbi adómentességébe. E család érdekében az 1759 márczius(?) 21-dik és következő napjain tartott partialis szék a kir. kormány meghagyására határozatot terjesztett föl, a mely határozat következtében többé semmi parancs sem háborgatta e családot nemesi szabadsásában; 1778-ban is meghallgatás nélkül adóztatták meg. Mint saját telkükön lakó adómentes nemeseket, Demetert, id. és ifj. Gábort, Simont, id. és ifj. Vaszaliát, Vonuczot és Vonujt vették föl az 1797-diki összeírásba, melyben Tógyer kántor neve is előfordúl. 1805-ben András, Demeter, György, ifjú {221.} László, Ursz és id. Von lóval, Gábor és Von gyalogosokként, László mint alkalmatlan (inhabilis) fordúlnak elő az adómentes nemesek közt, hol Tógyer deákot is találjuk; Alsó-Várczai Pap Urszuj homagiális esküt tett.

Apácza. 1797-ben Von kántor, János oláh pap.

Ardó. Popa Demeter (Dumitru) szintén oláh pap ekkor.

Ákos. Ugyancsak 1797-ben József saját telkén lakó egyházi adómentes nemes, Gábor oláh pap, Tódor oláh kántor; 1805-ben József és László fegyverfogható adómentes nemesek gyalogosok s homagiális esküt tettek; Popa Mihály nemes is előfordúl a homagiális esküt tevők közt. – Az Ákosi előnevűeket jórészt szintén e községben találjuk.

Az Ákosi Pap Vid-család jelentékeny szerepet vitt, de már kihalt. Nemzedékrendjét Nagy Iván az 1570-ben élt Istvántól (neje Keresztúri Sikolya Anna) vezeti le.*Nagy Iván, IX. 108. Ez István (Papp, másként Vid István ákosi nemes) már 1559-ben tanú a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott nyomozásnál.*Nagyv. Múz. Blt. 1570-ben (Pap István) ákosi jobbágyait fél kapu után adóztatták meg.*Dical. 1583-ban ő (Ákosi Papp, máskért Vid István) meg Ferencz, János és András nevű fiai adományul kapnak Báthori Zs. fejedelemtől egy nyírmoni birtokrészt és egy nagydobai Zoborrész (Zoborrez) nevű jobbágytelket.*Nagyv. Múz. Blt. 1588 máj. 18-dikán Ákosi Pap Istvánt tanúnak jelölte ki Báthori Zsigmond fejedelem, a mikor meghagyta, hogy iktassák be Fajdasi Horvát Gábort és nejét, Zetheni Németi Zsófiát Peér, Ete, Szeődemeter, Csány és Szopor birtokokba.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 31. E. nr. 15. Június 15-dikén Ákosi Papp, másként Vid Ferencz, István fia, ellentmond Csompáz Dorottyának néhai férje, Mindszenti Nagy Lukács mindszenti udvarházába való beiktatásakor.*Nagyv. Múz. Blt. 1590 július 22-dike körül Ákosi Papp, másként Vid István tanúskodik a Lasnak körül eső {222.} rétekről és irtásokról Sándorházi Dézsi Máté neje javára tartott tanúvallatásnál.*Nagyv. Múz. Blt.

Más István lehet az, kiről adataink az 1612-dik évvel kezdődőleg szólanak. Ákosi Pap másként Vid István Ákosi másként Orbán Istvánnal az id. Ákosi Ferencztől rászállott almáskertért perel 1612-ben.*U. o. 1622 ápr. 23-dikán (Ákosi Pap István) cserébe adja ákosi telkét egy érszentkirályi telekért és húsz forintért Érszentkirályi Szikszai Györgynek.*U. o. 1628-ban ő (Ákosi Pap, másként Vid István) és János, mint Ákosi Ferencznek igazi örökösei, harmadízben intik meg Kis Ferenczet és nejét, Kidey Borbálát, hogy vegyék föl azon húsz forintot, melyben néhai id. Ákosi Ferencz udvarházának fele el volt zálogosítva.*U. o. 1629 decz. 8-dikán ugyanő (Ákosi Papp István) és öcscse, János megosztoznak két ákosi jobbágyon s némi földeken.*U. o. 1630-ban mint Hatvani János veje van említve.*U. o. 1632 nov. 19-dikén (Pap Istvánt) ügyvivőnek vallja Bályogi Szénás Boldizsár és ennek a felesége.*U. o. 1633 márcz. és máj. 22-dikén némelyek egy szakácsii jobbágyért az iránt kezeskednek, hogy ez esztendő múlva Pap Istvánné Hatvani Erzsébet hű jobbágya lesz.*U. o. 1634 decz. 6-dikán Pap Istvánt is ügyvédjének vallja a fejedelem előtt Szécsi Sasi István.*U. o. 1635 decz. 28-dikán Ákosi Pap István, Wesselényi Pálné hű szolgája, ajándékul kap ettől egy Mutos faluból elszökött jobbágyot.*U. o. 1639 szept. 29-dikén visszakap az ákosi határban három rétet Ács János dobrai lakostól.*U . o. 1642 márcz. 30-dikán ellene a fejedelem vizsgálatot parancsol Közép-Szolnok vármegyének egy ákosi malom miatt.*U. o. más. 1643-ban Pap Istvánnak és feleségének Hatvani Erzsébetnek hűséget fogad egy ákosi,*U. o. e. júl. 5-dikén egy érhatvani,*U. o. e. 1648 szept. 6-dikán két szakácsii,*U. o. e. 1650 júl. 9-dikén újra egy szakácsii jobbágy.*U. o. e. 1650 febr. 4-dikén Szolnok vármegye {223.} törvényszéke előtt tárgyalják azon pert, melyet Ákosi Pap István Sándorházy István nemesnek Tóth János nevű jobbágya ellen indított. Pap István panasza szerint Tóth János 1649-ben jún. 24-dike táján az ő hat esztendős István nevű kis fiát Ujnémeti Ferencz barmos udvarán megverte, hajánál fogva hurczolta, szidalmazta, egy nagy lánczczal megkötözte, kérte Tóth János karóba vonatását. Tóth János azonban azt állítja, hogy a fiút a muskotály körtvélyfán találta és se nem szidalmazta, se nem bántotta, hanem csak megijesztette. A szolnokvármegyei tisztikar a pert a fejedelem elé terjeszti.*Nagyv. Múz. Blt. e. 1651 márcz. 23-dikán Pap István és neje, Hatvani Erzsébet hatvani jobbágyáért kezességet vállal több érhatvani jobbágy.*U. o. e. Ez István családfája:

Ákosi Pap István (1664-ben néhai) – Hatvani Erzsébet, István – Gúti Anna 1673, Erzsók – Fekete György 1664, Zsigmond 1664-ben él

Kétségkívül ennek az Istvánnak fia az az Ákosi Pap István, ki 1651–1682. mint középszolnokvármegyei szolgabiró szerepel.*U. o. e. 1675-ből. 1655 május 18-dikán (Pap István) odaadott cserében Rátonyi Mihályné Sikolya Juditnak egy szántóföldet.*U. o. e. 1668 június 6-dikán Ákosi Pap István pert indít sógora, Fekete György ecsedi lakos ellen, mert ákosi jobbágyainak sok kárt okozott; a pert ennek meg nem jelenése miatt meg is nyeri.*U. o. e. 1673 máj. 20-dikán Pap István és neje, Guti Anna zálogba vesznek Újnémethy István ákosi lakostól egy újnémeti jobbágyot,*U. o. e. ez évi jún. 5-dikén Pap István Károlyi Györgyné Mezőséghy Erzsébettől egy ákosi puszta telket, mely egyfelől saját telkével szomszédos.*U. o. e. Atyja (P. István) zálogba adott volt Peley Ferencznek egy szakácsii jobbágyot, 1674-ben {224.} ő visszaváltja.*Nagyv. Múz. Blt. e. Márczius 16-dikán voltaképen Pap Mihály és István számára foglalja vissza Szakácsiban két középszolnoki hites megyebíró a jobbágyot.*U. o. egysz. más. Április 25-dikén Ákoson lakó Pap István egy hatvani puszta telkét oda adja Hatvani Jánosnak ennek szakácsii puszta telkéért.*U. o. e. Május 28-dikán Pap István és neje Guti Anna ákosi lakosok zálogba vettek Újnémeti Lászlótól két újnémeti és egy ákosi jobbágyot.*U. o. e. 1675 jan. 11-dikén Pap István Szentkirályi Miklósné Mezei Dorka ákosi jobbágyától egy földet vett zálogba.*U. o. más. 1676 márczius 29-dikén Pap István (János?) és neje, Guthy Anna Újnémeti Lászlótól egy ákosi telket,*U. o. e. máj. 18-dikán ő és neje, Guthy Anna ákosi lakosok Veres István utódai és Palóczy György nagydobai lakosoktól három ákosi jobbágyot.*U. o. e. Ákosi Pap Istvánné Guthi Anna egyike azoknak, kiknek ügyében Apafi Mihály fejedelem 1685-ben elrendeli Közép-Szolnok és Kraszna vármegye főhivatalnokainak a tanúkihallgatás foganatosítását.*Szgy. 1686 nov. 4-dikén Ákosi Pap István nejének, Guthy Pannának ajándékozza egyik szakácsii jobbágyát.*Nagyv. Múz. Blt. 1689 jan. 3-dika előtt Pap Istvánt szolgálta sógora, Vida István két krasznamihályfalvi jobbágya.*U. o. E két jobbágy ügyében most tanúvallatást tartanak, hol Pap István örökösei is tanúskodnak.*U. o. Márcz. 9-dike előtt Ákosi Pap István Közép-Szolnok vármegye törvényszéke elé idézteti ifj. Papóczi Ferencz szakácsii lakost talán e két jobbágy lefoglalása miatt.*U. o. e. 1690 január 12-dikén Pap Istvánnak itélik oda e jobbágyokat.*U. o. e.

1689 febr. 28-dikán Pap István szolnoki hites assessor.*Pecsétjében egy hársfalevél és hat csillag látható. – U. o. e.

1690 ápr. 3-dikán id. Ákosi Pap István maradékai javára Ákoson tanúvallatást tartottak.*Nagyv. Múz. Blt. Ezen Pap István ezelőtt egy jószágot bírt Kovács Jánossal és Sikolya Lászlóval.*U. o. Július 7-dikén Ákosi Pap István kapja Bartos Lászlónak két ákosi {225.} jobbágyát, mert ezek az öreg Sikolya László után őt illetik.*Nagyv. Múz. Blt. e. 1691-ben Ákosi Pap István vissza akar váltatni Papóczy Ferencz fiától, Ferencztől három krasznamihályfalvi jobbágyot, kiket ifj. Fekete György zálogosított el.*U. o. más.

1693 febr. 3-dikán Pap István és neje, Guthi Anna újnémeti jobbágyáért kezességet vállalnak.*U. o. e. 1694 márcz. 13-dikán Ákosi Pap István és neje, Guthi Anna részére Bánfi György erdélyi kormányzó tanúvallató parancsot enged.*U. o. e. 1696 június 6-dikán Krasznán tartott tanúvallatás szerint Pap István (János?) neje Guthi Anna jobbágya Kolozs vármegyébe költözött.*U. o. e.

1664 okt. 27-dikén néhai Akosi Pap István fia, Zsigmond, sógorának, Fekete Györgynek hagyja összes ákosi részbirtokát, ha meg nem nősűl.*U. o. e. – Gencsi-lt. nr. 651. és 1463. – Szgy.

1692-ben Ákosi Pap Zsigmond hites szolgabíró egyike azoknak, a kik Fónyi Istvánt és Jódi Simont beiktatják Szikszay Györgynek középszolnoki szamosújlaki ősi részjószágába.*Szgy. Vele (Papp Zsigmond) 1695-ben mint ákosi nemessel találkozunk. 1694 decz. 21-dikén Ákoson zálogba vett Horváth Gábortól egy mihályfalvi jobbágyot.*Nagyv. Múz. Blt. e. Egy 1697 jan. 16-dikán Szécsen kelt levél szerint Ákosi Pap Zsigmondot illeti egy Kolozs vármegyébe költözött varsolczi jobbágy.*U. o. e. Az ez ügyben tartott tanúvallatásnál Pap Zsigmond nemesnek a jobbágyai is tanúskodnak.*U. o Febr. 18-dikán Ákosi Pap Zsigmondnak talán e varsolczi jobbágyáért vállaltak kezességet.*U. o. egyk. más. 1698 júl. 25-dikén Pap Zsigmond hites assessor előtt udvarháztelek-részt zálogosítanak el.*U. o. e. 1699 szeptemberben Ér-Szentkirályt Pap Zsigmond jobbágyai tanúskodnak a Horvát-Vidés Medgyes-féle részjószágok ügyében tartott tanúvallatásnál.*U. o. e. Pap Zsigmond és László meg Pap Zs. neje, Tyúkodi Nagy Zsófia asszony azok közül valók, kik ekkor zálogba {226.} vették özv. Medgyesi Sámuelné Kovács Katalin érszentkirályi, giróti, mindszenti, szakácsii, újnémeti és mihályfalvi részjószágait.*Nagyv. Múz. Blt. e. Ez évi okt. 13-dikán Ákosi Pap Zsigmond és neje (Tyúkodi Nagy Zsófia) zálogba vettek Tordai István kémeri lakostól egy jobbágyot.*U. o. e. 1700 aug. 3-dikán Pap Zsigmond és László, mint testvér szerint való atyafiak, továbbá Szakácsi Pap János megveszik Horvát Gábor beregvármegyei mezőkászoni lakosnak mihályfalvi és érszentkirályi udvarházhelyeit egy ákosi telekért és 72 forintért.*U. o. e. Okt. 24-dikén Pap Zsigmond és neje (Tyúkodi Zsófia) Pap László, Szakácsii Pap János és neje, (Guthi Anna?) zálogba veszik Kólya György és András krasznahorváti lakosok krasznamihályfalvi udvarházrészét egy mihályfalvi és két újnémeti puszta telekkel együtt.*U. o. más. 1702 febr. 1-sején Pap Zsigmond urat is kéri Guthy Farkas, hogy a zálnoki és csanálosi erdőket tartsa tilalmasban, míg ő haza nem jön.*U. o. e. Pap Sigmond úr ákosi nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. Ez évi szept. 15-dikén Pap Zsigmond szolgabíró nyugtatót vesz Dobai Zsigmond alispántól «a tisztek számára való fizetésbe» ennek kezéhez adott 73 frt 46 pénzről.*U. o. e. 1707 máj. 22-dikén Pap Zsigmond zálogba veszi Jakab György és neje, Urai Gismonda ákosi részét.*U. o. e. Egy ez évi május 31-dikén kelt levél is úgy említi Pap Zsigmondot, mint ákosi lakos szolgabírót.*U. o. e.

Pap Mihály 1670 jún. 2-dikán mint középszolnoki esküdt megyebiró van jelen Szepesi Pál és Hatvani János megegyezésekor.*U. o. e. 1673 jún. 5-dikén egy ákosi telek elzálogosításakor tanú.*U. o. e. 1680-ben (február 28.) szolnokvármegyei hites assessor. 11*U. o. e. – Az ő pecsétjében is egy hársfalevél és hat csillag látható.

1695 ápr. 6-dikán Pap János intőt irt alá ákosi és ujnémeti jobbágytelkek tárgyában.*Gencsi-lt. nr. 961. E János, kivel bővebben {227.} Szakácsinál ismerkedünk meg, 1698–1718. szolgabíró az ákosi járásban.*Nagyv. Múz. Blt. e.

1697 júl. 22-dikén Guthi Farkas megkéri pénzét sógorától, Pap Lászlótól, mert bizonyos só áráért szorongatják.*Szgy.

Pap Sámuel ákosi nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.

Ákosi Pap Vid István 1741-ben krasznavármegyei assessor, a mikor Pap, másként Vid Mihály de Ákos homagiális esküt tett.

1742 jan. 29-dikén (Pap István) aláírt egy nyomozólevelet Guthi Farkas részbirtokai tárgyában.*Gencsi-lt. nr. 268. Pap másként Vid András de Ákos, zilahi lakos, 1763 június havában, István és Zsigmond, krasznavármegyei ippi lakosok 1770 márczius 28-dikán Közép-Szolnok vármegyétől nemesi bizonyítványt kapnak.*V. Test. 65., 153. lap. 1767-ben (Ákosi Pap, másként Vid István) egyike azon zoványi birtokosoknak, kiknek érdekében 1767-ben általános vizsgálatot tartottak (nincs megmondva: miről?).*Lelesz, Act. an. 1767. nr. 179. 1776-ban Pap István krasznavármegyei szolgabíró.*Gencsi-lt. nr. 1506.

Pap Katalin, előbb Kolozsvári Török Jánosné, azután Somlyai Halmágyi Istvánné 1748-ban több más rokonával együtt folyamodik Mária Teréziához a birtokaikra vonatkozó minden oklevél kiadása végett, hogy azokkal jogaikat a középszolnokvármegyei Ákoson, Szakácsiban és Új-Németen levő részjószágaikban biztosíthassák.*Szgy. 1760 június 12-dikén Töki Viski Gábor és Sándorházi István számára vizsgálatot tartottak arról, hogy Pap Kata és Vid, más néven Visd elődei miféle örökös vagy zálogos jószágokat bírtak Ákoson, Szakácsiban, Kraszna-Mihályfalván, Érszentkirályt, Zálnokon, Bürgezden, Lompérton és Száldobágy praediumban.*Gencsi-lt. nr. 549. – L. még Szilágy-Szeg. (Szilágyszegi Pap Vid.)

1781-ben P. Vid Salamon de Ákos tett homagiális esküt.

{228.} Babucza. 1797-ben Simon oláh pap. 1805-ben Péter és Vazul fegyverfogható adózó nemesek gyalogosok; Péter homagiális esküt is tett.

Badacson. 1808-ban harmadfél adómentes és hatodfél adózó lakótelkök, hat antiqua és egy nova jobbágytelkök van Gábornak, Mihálynak, Demeternek, Jánosnak, Illésnek, másik Jánosnak (Nutz), János Szilárdnak (János Kosztán), Tivadarnak (Tógyer), Péter Jánosnak (Péter Vonucz), Istvánnak (Stefán), Szilárd Jánosnak (Kosztán Von), Vilának (Vilmos?) és más Jánosnak (Vonutz), a kiket gyalogosoknak írt ki Kraszna vármegye, de egyiknek sincs sem köntöse, sem fegyvere. Legtöbb telke van Mihálynak: egy adómentes lakótelek és négy antiqua. Gábor zálogban bírja a kezén levő két antiquat. János Szilárd és az utána következők valamennyien «a királyi cassát őrző adózó nemesek». Egyik Jánostól cserében bír itt egy novát egy nem nemes egyén. Ugyanekkor fél adózó lakótelke volt Kántor Pap Tivadarnak (Tógyer), a kit Kraszna vármegye szintén gyalogosnak írt ki, de neki nincs sem köntöse, sem fegyvere. E Tivadarról is megjegyezték, hogy «a királyi cassát őrző adózó nemes». Mihály itteni lakosnak egy antiqua és öt nova jobbágytelke volt Somlyó-Csehiben.

Bajom. 1797-ben Popa Juon oláh pap, Papp János oláh kántor.

Bábcza. 1797-ben Popa Nyikuláj pap.

Bádon. 1809-ban egy antiqua és egy nova jobbágytelke volt Zsigmondnak.

Bátori Pap. L. Szeér.

Bikácza. Pap másként Kelecsényi Tógyer és Alexa, bikáczai lakosok, 1772 szept. 22-dikén Közép-Szolnok vármegyétől nemesi bizonyítványt kapnak.*V. Test. 200. l. 1797-ben Pop Vaszi pap, Popa Alexa kántor.

Borzás. 1808-ban Sámuel más telkén lakó adómentes nemest gyalogosnak írta ki Kraszna vármegye.

{229.} Böősháza. 1797-ben János urasági tiszt, Daróczi Pap Péter oláh pap, Pap Gábor oláh kántor.

Bréd. 1797-ben Popa Nyikuláj oláh pap, Pap Kosztán oláh kántor.

Bükk-Tótfalu. 1797-ben Vonucz kántor.

Bürgezd. Mint az Ákosi Pap-családnál láttuk, 1760 jún. 12-dikén vizsgálatot tartottak arra nézve, hogy Kata és Vid elődeinek miféle jószágaik voltak itt.*Gencsi-lt. nr. 549. 1808-ban egy és háromnegyed antiqua, egy és egynegyed nova jobbágytelkök volt Zsigmondnak, Jánosnak és özv. Péternének, kik közül a két elsőt Kraszna vármegye gyalogosoknak írta ki. Az özvegy Krasznán lakik.

Czigányi. 1797-ben Popa Ilia oláh pap, Papp Gyorgyie oláh kántor.

Csány. 1797-ben Popa Kosztán oláh pap.

Cseh. István csehi nemest Hadadról Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.

Csiglen. 1797-ben Popa Jákob pap.

Csóra (Nagymonújfalu). 1797-ben Popa Dávid görög katholikus pap.

Dabjon. Pap Simon 1741-ben homagiális esküt tett. 1805-ben György (Györgye) fegyverfogható adómentes, továbbá Vazul és Cyrill (Kirilla) fegyverfogható adózó nemesek gyalogosok.

Debreczeni Pap György 1741-ben középszolnoki assessor.*L. még Érszodoró.

Debren. Pap Gligor nemes 1781-ben homagialis esküt tett.

Detrehem. Detreheni Pap Tivadar 1806-ban Márkaszéken bírt (lásd ott). – 1808-ban ötnyolczad antiqua jobbágytelkök volt itt János Demeter (Mitru) és Lőrincz Antalné Pap Johanna (Vána) adózó nemeseknek, a kiket Kraszna vármegye gyalogosoknak írt ki, de egyiknek sincs sem köntöse, sem fegyvere.

{230.} Diósad. Ferencz 1749–1792. evang. reform. pap, székbeli biróságot is viselt.

Domoszló. 1797-ben Popa Vaszilie oláh pap.

Egerbegy. Flora is pap ekkor.

Egrespatak. Popa Ursz szintén oláh pap ugyancsak 1797-ben.

Ér-Girolt. Az Ákosi Pap-családnál találkoztunk Pap Zsigmonddal, Lászlóval és e Zsigmond nejével, kik 1699 szept. 30-dikán giróti s más részjószágokat vettek zálogba.–*Nagyv. Múz. Blt. e. 1791-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességébe Simon girolti nemest, a ki vérségi kötelékben áll azon Papokkal, a kiket e vármegye 1790-ben adómenteseknek nyilvánított ki. – 1797-ben Gligor gör. kath. pap, Mihály gör. kath. kántor.

Ér-Hatvan. A Szilágyszegi Papok közt találjuk azt a Jánost, ki 1619 május 23-dika körül egy hatvani birtok ügyében levelet írt alá.*U. o. e. – Mint láttuk, Ákosi Pap Istvánnak és nejének 1643 július 5-dikén hűséget fogad egy itteni jobbágy.*U. o. e. 1651 márcz. 23-dikán az említetteknek egy itteni jobbágyáért kezességet vállalnak.*U. o. 1674 ápr. 25-dikén Ákoson lakó Pap István egy itteni puszta telkét egy szakácsii puszta telekért cserébe adja.*U. o. egysz. más. – Salamon 1797-ben főbb birtokos, 1805-ben Pap Vid Salamon (56 éves) fegyverfogható nemes gyalogos; az evang. reform. egyháznak iskolaépítés czéljából egy telket adott, melyen az iskola 1821-ben fel is épült. Ifj. László 1797-ben saját telkén lakó egyházi adómentes nemes.

Ér-Kávás. Pap Sándor, érkávási, 1764 február 8-dikán Közép-Szolnok vármegyétől nemesi bizonyítványt kap.*V. Test. 284. l. 1805-ben István nemes homagiális esküt tett; ugyanőt, mint 23 éves ifjút, gyalogosnak vették föl a fegyverfogható nemesek közé.

{231.} Ér-Kőrös. 1797-ben György oláh pap.

Ér-Mindszent. Az Ákosi Pap-család itt is szerepelt. 1588 jún. 15-dikén Ákosi Papp, másként Vid Ferencz ellentmond egy itteni udvarházba való beiktatáskor.*Nagyv. Múz. Blt. e. Pap Zsigmond, László és a Zsigmond neje azok közül valók, kik 1699 szept. 30-dikán itteni s más részjószágokat vettek zálogba.*U. o. e. 1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte a Mindszenti Pap-családot előbbi adómentességébe azzal a megokolással, hogy e család nemességét 1770 jan. 19-dikén e vármegye is elismerte azon hitelesített bizonyítvány alapján, melyet Kővár vidéke adott ki 1769 márcz. 9-dikén. Pap György, mindszenti nemes 1781-ben homagiális esküt tett. 1797-ben Pap Simon és Mihály László itteni nemesek a helységben levő gonosz lótolvajok ellen vizsgálatot kértek, melyet el is rendeltek. Ugyanekkor Sándor kisebb birtokos, László saját telkén lakó egyházi adómentes, Lupuj és Simon más telkén lakó adómentes nemesek. 1805-ben ifjú Papp János (20 éves) és id. János (40 éves) mindszenti adózó nemesek előfordúlnak a fegyverfoghatók névsorában; egy János homagiális esküt tett.

Ér-Szentkirály. 1622 ápr. 23-dikán Ákosi Pap István ákosi telkét egy itteni telekért adja cserébe.*U. o. e. Pap Zsigmond, László és a Zsigmond neje azok közül valók, kik 1699 szept. 30-dikán itteni s más részjószágokat vettek zálogba.*U. o. e. Pap Zsigmond és két társa 1700 aug. 3-dikán mihályfalvi és itteni udvarházhelyeket vettek meg.*U. o. e. E három adattal már az Ákosi Pap-család történetében megismerkedtünk. 1697-ben (jan. 16.) Érszentkirályi Pap Sámuel középszolnoki esküdt;*U. o. e. Pap Sámuel érszentkirályi nemest Mihályfalváról Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. Szerep jutott e helységben annak a Pap János középszolnoki {232.} szolgabirónak is, a kivel Szakácsiban fogunk részletesebben megismerkedni; 1702 júl. 10-dikén egy itteni jobbágy javai tárgyában tartott tanúvallatást,*Gencsi-lt. nr. 1535. 1716 ápr. 11-dikén itteni jobbágytelek tárgyában bizonyítványt írt alá;*U. o. nr. 1527. 1717 április 10-dikén mint királyi előttemező van jelen, a midőn Pap Sándor és Szomoldi István elzálogosítják érszentkirályi és újnémeti telkeiket Nagy Andrásnak.*U. o. nr. 1343. Papp István, biharvármegyei piskóti birtokos, kinek családja Ér-Szentkirályt bírt, 1758 jún. 22-dikén Közép-Szolnok vármegyétől kap nemesi bizonyítványt.*V. Test. 33. l. – Mint az Ákosi Pap-család történetében láttuk, 1760 június 12-dikén vizsgálatot tartottak arról, hogy Pap Kata és Vid elődeinek miféle jószágaik voltak Ér-Szentkirályt.*Gencsi-lt. nr. 549. – 1781-ben Érszentkirályi Pap József, továbbá Pap Mihály, Ferencz, György és Sándor nemesek tettek homagiális esküt. – 1791-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességébe Ferencz érszentkirályi nemest egyrészről annak alapján, hogy vérségi kötelékben áll azon Papokkal, a kiket a kir. tábla 1783 jún. 18-dikán adómentes armalistáknak itélt, másrészről ezen vármegyének 1785 jún. 24-dikén kelt bizonyítványa alapján. 1797-ben Papp Ferencz, öreg György, István, László, Péter, Sándor és Zsigmond saját telkükön lakó adómentes, ifj. György saját, Simon más telkén lakó adózó nemesek, Popa Vaszalia oláh pap, Papp Demeter oláh kántor. 1805-ben Ferencz lovas, István, László, Sándor és Zsigmond gyalogosok a fegyverfogható adómentes, György szintén gyalogos a fegyverfogható adózó nemesek közt; ezek, továbbá másik György (Gyeőrgy-nek írva) itteni nemes, homagiális esküt tettek.

Ér-Szodoró (és Tövised). 1742-diki tanúvallatás szerint Gábor szodorói oláh pap két jobbágytelket szokott szántani és kukoriczával bevetni Tövised puszta falu határán és a {233.} kilenczedet Bagosi Erzsébet és a Wayak számára minden évben beviszi Tasnádra.*Bl. 1797-ben András érszodoró-tövisedi kisebb birtokos, György itteni gör. kath. pap. 1805-ben András (45 éves) lovas, János (37 éves) gyalogos az érszodorói fegyverfogható nemesek közt; homagiális esküt is tettek. – Debreczeni Pap Dániel 1812–1819. érszodorói evang. reform. pap.

Felső-Kaznacs. 1806-ban Zsigmondnak egy lakott antiqua jobbágytelke volt itt.

Felső-Szivágy. 1797-ben Popa Gábor pap, Pap Péter kántor.

Felső-Szopor. 1797-ben Popa Péter pap. Papp Vaszilie kántor.

Felső-Várcza. 1797-ben Gligor kántor.

Fürményes. 1797-ben Popa Juvon oláh pap, Papp Flora oláh kántor.

Füzes.1808-ban Popa Pálnak (Pável), Tivadarnak (Togyer) és Pitikának öttizenhatod antiqua jobbágytelkök volt.

Gardánfalva. 1797-ben Farkas (Lup) más telkén lakó adózó nemes; 1805-ben (Lup), mint adómentességet nem élvező, szabad állapotú lakos, a haza csendességben való tartására kiállhatott gyalog.

Girókuta. 1797-ben Popa Vaszalia gör. kath. pap.

Goroszló. 1792-ben András, István és János goroszlói lakosok Apafi Mihálytól 1676 karácsony havának 22-dik napján nyert s Közép-Szolnok vármegyében Sámsonban 1759-ben ellentmondás nélkül kihirdetett armalisukat mutatják fel.*Orsz. Lt. nem. inv. Kraszna.

Gozmán. L. Márkaszék.

Görcsön. 1797-ben Popa Nyekita oláh pap, Papp Von oláh kántor.

Gurzófalva. 1797-ben Vonu oláh kántor.

Hadad. 1461 márcz. 23-dikán Péternek telke volt itt.*Dl. 36.392. Km. Prot. E. min. pag. 102. p. nr. 1. {234.} Már Csehnél említettük azt az István csehi nemest Hadadról, kit Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írt ki.

Haraklány. 1797-ben Popa Juvon oláh pap, Papp Simon oláh kántor.

Hosszúmező. 1808-ban egy nova jobbágytelke volt itt Lászlónak, a kit Kraszna vármegye gyalogosnak írt ki, de nincs neki sem köntöse, sem fegyvere; a telket pedig zálogban bírja Gencsi Sándortól.

Ilyésfalva. Meliniczki, máskép Pap István (hivataláról nevezték Papnak) a XVII. században Lengyelországból jött Erdélybe a tatárok elől, Közép-Szolnok vármegyében Illésfalván telepedett le s az itt levő eklézsiában, mint deák (kántor) szolgált. Fia Péter Széplakra ment papnak s itt is halt meg.

István illésfalvi kántor, Péter széplaki pap, Murguj, Ferencz, Simon, Mózes, Ilyés, Péter, 1745–1761. években igazolják ős atyjuknak Lengyelországból ide szakadását.

Az erdélyi kir. főkormányszék 1765 június 13-dikán kelt itéletével visszahelyezte Meliniczki, máskép Pap Murguj fiait régi szabadságukba, a melyet ők s utódaik megtarthatnak.*Dr. Komáromy és Pettkó: Nagy Iván Családtörténeti Értesítő 1899. évi 5–6. f. 181–182. l.

Mint láttuk, Illyesfalvi Popa Istvánnak és örököseinek adja Tököli Imre Alsó-Várcza és Illésfalva birtokait, mibe 1668 okt. 31-dikén Apafi Mihály fejedelem beleegyezik és meghagyja a beiktatást.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 19. Wesselényi Pál alsóvárczai Pap György esperestől 1690-ben két ökröt vesz hatvan magyar forintért.*Wl. Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására Illésfalváról a Pap-család több tagját kiírta: Illést, {235.} Tivadart, Andrást, Istvánt és Simont, mint oda való nemeseket; kiírta Gábor s János alsóvárczai nemeseket is e helységből, kikkel már Alsó-Várczánál is találkoztunk. Illyésfalvi Pap Simon «a középszolnokvármegyei oláh religion levő papi rendeknek esperestjek», a ki jelen van, a mikor Gyulai István gr. 1722 ápr. 1-sején a középszolnoki Illésfalván egy házhelyet ad az oláh papnak.*GKG. G. fasc. XIII. Ugyanő zálogba vett Gyulai István jószágigazgatójától száz vonás forintig egy illésfalvi jobbágytelket.*U. o. A. fasc. XX. 1741-ben Pap Gábor de Illyésfalva, továbbá István, György, Demeter, Péter, Vánka, Farkas és másik Gábor, 1781-ben Péter, a szilágycsehi járás szolgabírája, azután még László, Sándor, János, Kirilla, Tógyer, Ursz, Flóra, Pikó s mások, összesen harminczhárman tettek homagiális esküt. Mihály (illésfalvi) 1759 jún. 17-dikén nemesi bizonyítványt kap Közép-Szolnoktól.*V. Test. 114. l. 1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte az Illésfalvi Pap-családot előbbi adómentességébe ugyanazon megokolással, mint az alsóvárczai Pap-családot. A Pap nevű család számos tagját találjuk itt 1797-ben; kisebb birtokosok: Péter, Simon; saját telkükön lakó adómentes nemesek: másik Simon, Tógyer, Péter, Flora, Demeter, Gyurka, Timofia, János, András, Urszuj, Danila, Alexa, Nuczuné, Vaszalika, Gligor, Pista, Sándor, Lup, Miklós, ifj. Mihály, továbbá Kosztán és Simon oláh papok. – 1805-ben a nemesi fölkelésre összeírt itteni adómentes nemesek névsorában gyalogosokul vannak fölvéve: György az Urszé, György a Simoné, Vaszali a Flori, Péter a Tógyeré, Péter kontrás, öreg Simon, Simon Áron, Tógyer a Szimioné, Tógyer a Vonuczé, Vaszalika az Urszé, András a Nyikoráé, György a Nyikoráé, Kosztán helybeli lelkész (parochus loci), Lup a Gáboré, János a Tógyeré, Gyurka a Péteré, Szimion a Péteré, Pista a Dumitrué, Mihály a Tógyeré, Danila tibucz, Vaszali az Andrásé, János, András, Togyer, Pik, Alexa a {236.} Gáboré, Lup tibucz, Alexa a Péteré, Péter tibucz, Gábor, Nucz, Vaszali a Nyikoráé, Gligor az Urszé, Gligor a Péteré, Vaszali, Gligor a Jánosé, Miska a Dumitrué, János a Nyegyi, Vaszali a Fodoriki, Tógyer a Gligoré, Simon a Gligoré, Kosztán a Nyegyi, Ursz a Tyironé, Vaszali Sándor, Vaszali kontrás, Jankó, Péter a Dumitrué, Kosztán a Sándoré, Szolon, Vonucz a Dumitrué, Stefán, Vonucz, Timofia, Flora, János kántor, Vonucz a Vaszaliki, Zaharia kántor és Gergely helybeli lelkész (localis parochus). Tógyer, Mihály és Péter szintén előfordúlnak az adómentesek 1805-diki névsorában; Tógyer alkalmatlan (inhabilis). Az Illésfalvi Pap-családnak huszonhat tagja tett ekkor homagiális esküt. Illésfalvi Pap Péter 1808–1821. alispán, id. Mihály 1800 és 1835 közt középszolnoki assessor, 1815 körül adóíró biztos. 1817–1818. árvaszéki biró, 1834–1843. táblabíró. Egy Mihály 1846-ban iktató.*Nagy Iván, IX. 115. «Egyik ágazatából Mihály az 1792. évi országgyűlésnek tett panaszt, hogy nemessége ellenére közterhek viselésére szoríttatott, s egyúttal új armalisért folyamodott.»*U. o.

Péter 1815 körül középszolnoki aljegyző.*U. o.

György táblabiró, szolgabíró (1866), árvaszéki bíró, majd 1872–1881. országgyűlési képviselő (szilágycsehi kerület). E György leszármazása:

Gergely görög katholikus esperes, Péter középszolnoki szolgabiró, pénztáros, alispán – Rácz Zsuzsánna (Belső-Szolnokból), Mihály középszolnoki táblabiró, pénztáros – Vajda Eszter, Péter sz. 1815, † 1865, középszolnoki esküdt – Pap Zsuzsa (Szatmár vármegyéből), György sz. 1835-ben – Losonczi Mária (Doboka vármegyéből)

{237.} Inó. 1797-ben Vazul gör. kath. kántor.

Ipp. 1806-ban Zsigmondnak, Istvánnak és Károlynak három adómentes lakótelkök, egy puszta antiqua meg három lakott nova jobbágytelkök volt itt. Legtöbb telke volt Zsigmondnak (két adómentes lakótelek és egy lakott nova).*L. még Ákos.

Karika. 1797-ben Popa Zaharia pap, Papp Danila kántor.

Kecskésfalva. 1797-ben Péter kisebb birtokos, Timofi pap.

Kelencze. Pap Konstantin nemes 1781-ben homagiális esküt tett. 1797-ben Péter (úr) kisebb birtokos, Szilárd (Kosztán) és György (Gyuri) saját telkükön lakó adózó nemesek. 1805-ben Gyorgyie és Kosztán adómentességet nem élvező, szabad állapotú lakosok a haza csendességben való tartására kiállhattak gyalog.

Kirva. Popa Onu 1797-ben oláh pap.

Kis-Debrecen. 1797-ben Popa János (Von) gör. kath. pap.

Kis-Derzsida. 1797-ben Popa Tógyer gör. kath. pap.

Kis-Doba. 1797-ben Papp Márton saját telkén lakó adózó nemes.

Kis-Nyires. 1797-ben Papp Petre molnár.*L. még Nyiresi.

Korond. 1797-ben Popa Nyikoláj gör. kath. pap.

Köőd. Innen Pap, másként Pártoni Márton nagyszegi nemest, kivel Nagy-Szegnél is találkozunk, Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. Pap János nemes 1781-ben homagiális esküt tett. 1805-ben János fegyverfogható adózó nemes gyalogos.

Kövesd. 1797-ben Popa Vaszi és Ursz gör. kath. papok.

Kraszna. 1792-ben Péter, Dániel stb. itteni lakosok néhai Rákóczi György fejedelemnek 1648-ban Pap Miklós részére adott armalisát mutatják fel.*Orsz. Lt. nemesi invest. I. 8. Kraszna 10. 1808-ban Mihályt, ifjú Lászlót, Istvánt, ifjú Pétert, Györgyöt és Tamást gyalogosoknak vették föl az adózó nemesek közé; Dénesnek, Andrásnak, Miklósnak {238.} stb., a kiket gyalogosoknak írt ki Kraszna vármegye, másfélnél kevesebb antiqua és másfélnél kevesebb nova jobbágytelkök volt ekkor. (A Dénesé fél antiqua, fél nova). Ugyancsak 1808-ban János, Ferencz és András krasznai lakosoké Rátonban egy antiqua jobbágytelek.

Kraszna-Czégény. 1797-ben Papp Ferencz kisebb birtokos, Papp János oláh pap.

Krasznamihályfalvi és Gyöngyi Rácz, másként Pap. L. Rácz.

Kusaly. 1707-ben Popa Gligor oláh pap.

Lele. Ferencz – talán 1698 előtt, vagy ez év táján – a lelei evang. reform. egyháznak egy kelyhet adott. Miklós lelei nemest 1705-ben Közép-Szolnok vármegye lovas zsoldos állítására írta ki. Pap István, György, Ferencz, másik Ferencz, Bálint 1741-ben homagiális esküt tettek. Pap Zsigmond de Lele nemessége igazolásának ügye folyt 1772 márcz. 17-dikén, 18-dikán, 1773 márcz. 5-dikén, 11-dikén és 24-dikél Közép-Szolnok előtt.*P. C. Product. 263., 271., 313., 341., 377. l. Zsigmond és István 1772-ben a lelei evang. reform. egyháznak egy tányért adtak; előbbi (Lelei P. Zs.) a középszolnoki cont. tábla ügyvédje s bírája (assessor), utóbbi (Lelei Papp István) 1777-ben, 1781-ben a sarmasági járásban alszolgabíró. Lelei Pap György 1781-ben középszolnoki assessor, a mikor P. László, lelei nemes is homagiális esküt tett. 1797-ben idősb és ifjú István, András meg János saját telkükön lakó adózó nemesek. A két Istvánt, id. s ifj. Andrást, továbbá ifj. Jánost, Ferenczet és Miklóst fölvették az 1805-ben összeírt adózó nemesek közé.

Lompért. 1760 jún. 12-dikén – mint az Ákosi Pap-családnál láttuk – vizsgálatot tartottak arra nézve, hogy Pap Kata és Vid elődeinek miféle jószágaik voltak itt.*Gencsi-lt. nr. 549.

Magyar-Baksa. 1797-ben Popa Juvon oláh pap.

Magyar-Valkó. 1808-ban Pap Sámuel magyarvalkói lakosnak {239.} Oláh- és Magyar-Valkón egy-egy antiqua jobbágytelke volt. Utóbbi helyen (Papp Sámuel) adómentes nemesként van említve, a kit Kraszna vármegye gyalogosnak írt ki e megjegyzéssel: «a fia alkalmas; lándzsája nincs, csak puskája».

Maladé. A Perecseni Papok közül 1476 okt. 30-dikán Márton tiltakozik Parlagi Györgynek és Károlyi Jánosnak ezen s más birtokokba való beiktatása ellen.*Dl. 29.829.

Marosi Pap. L. Zilah.

Marsinai. Marsinai Papp István 1815 körül Közép-Szolnok vármegyében mérnök.*Nagy Iván, IX. k. 115. 1.

Márkaszék. 1806-ban Zsigmondnak és Gábor deáknak kétharmad adómentes lakótelkök meg másfél lakott antiqua és három lakott nova jobbágytelkök, Popa Flora (Floris?) papnak kétharmad adómentes lakótelke és egy puszta nova jobbágytelke, Detrehemi Pap Tivadarnak (Tógyer) kétharmad adómentes lakótelke, a Gozmán-Papoknak pedig egy adózó lakótelkök meg négy lakott és egy puszta nova jobbágytelkök volt itt.

Menyő. Pap Mihály 1741-ben homagiális esküt tett.

Mihályfalva (Kraszna-). 1543-ban János itteni jobbágyait két kapu után rótták meg adóval.*Dical. Talán az ő jobbágyait adóztatták meg Új-Németen is két kapu után.*Dical. – L. Új-Német. 1546-ban gyermekei kapják a Szent Mihály (Miklós?) tiszteletére emelt plébániai egyház mellett épített udvarházat – melyet maga Papp János építtetett Mihályfalván – az ott levő kertekkel és irtott földekkel együtt, továbbá a jobbágyok egy részét, valamint az erdők és malmok jövedelmének felét is.*Nagyv. Múz. Blt. XVIII. századbeli másolatból. 1545-ben Papp István osztozkodik nővérével és mostoha testvéreivel Újnémeten, Mihályfalván levő birtokrészeken és a Mihályfalvához tartozó Potyászteleke, más néven Orbánteleke, Kopánteleke, Sajte és Urka nevű pusztákon.*U. o. eredetiből. 1570-ben {240.} Mihályfalvi Papp István nemes jelen van, midőn Serédy Istvánt a csögi birtokba iktatták be.*Nagyv. Múz. Blt. Mihályfalvi Pap István egyike azoknak, a kik királyi embereknek vannak kijelölve, a mikor 1572-ben Berekszói Hagymási Kristófot beiktatják a középszolnoki nagypaczali, bajomi, usztatói, etei, csányi meg a bihar- és krasznavármegyei kispaczali részbirtokokba.*Lelesz, Stat. H. 50. Az Ákosi Pap-család – mint láttuk – többször szerepelt itt. 1689 január 3-dika előtt Ákosi Pap Istvánt szolgálták sógora itteni jobbágyai, kik miatt ez évi márczius 9-dikén vizsgálat is folyt s kiket 1690 január 12-dikén Istvánnak itéltek oda.*Nagyv. Múz. Blt. e. 1691-ben Ákosi Pap István három itteni jobbágyot akart visszaváltani.*U. o. más. 1694 deczember 21-dikén Pap Zsigmond zálogba vett egy itteni jobbágyot.*U. o. e. Pap Zsigmond, László és a Zsigmond neje azok közül valók, kik 1699 szept. 30-dikán itteni s más részjószágokat vettek zálogba.*U. o. e. Pap Zsigmond és két társa 1700 aug. 3-dikán itteni és érszentkirályi udvarházhelyeket vettek meg.*U. o. e. Ugyanez évi okt. 24-dikén e Zsigmond és társai zálogba vettek egy krasznamihályfalvi udvarházrészt egy mihályfalvi és két újnémeti puszta telekkel együtt.*U. o. más. Ér-Szentkirálynál Sámuel, érszentkirályi, Mihályfalváról való nemessel találkoztunk, kit Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írt ki. 1760 jún. 12-dikén vizsgálatot tartottak arról, hogy Pap Kata és Vid elődeinek miféle jószágaik voltak Kr.-Mihályfalván.*Gencsi-lt. nr. 549. 1805-ben Péter lovas a fegyverfogható adómentes nemesek közt; homagiális esküt is tett.

Mocsolya. 1797-ben Nemes Pap György saját telkén lakó egyházi adómentes, nemes Papp Gábor más telkén lakó adómentes nemesek. 1805-ben Papp Gábor és György fegyverfogható adómentes nemesek gyalogosok; ők és László itteni nemes homagiális esküt tettek.

{241.} Mojgrád (Mojgrádi). 1552-ben Maygradi Pap Pétert mint szomszédot megidézték, a mikor beiktatták Zilahi Székely Jánost egy zilahi udvarházba s tartozékaiba.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 45. 1726 máj. 9–11. Pap Urszuly mojgrádi prédikátor is kezességet vállalt Wesselényi Istvánnak Varasitóról elszökött jobbágyaiért.*Wl. Popa Juvon 1797-ben oláh pap.

Monó. 1797-ben Popa János (Von) oláh pap, Pap Illés (Ilia) kántor.

Mosóbánya. 1797-ben Popa Ursz pap.

Mutos. Mint az Ákosi Pap-családnál láttuk, 1635 decz. 28-dikán Ákosi Pap István ajándékul kap egy innen elszökött jobbágyot.*Nagyv. Múz. Blt. e.

Nagy-Derzsida. Pap István 1741-ben homagiális esküt tett.

Nagy-Doba. Szintén az Ákosiak közt találkoztunk azzal az Ákosi Papp, másként Vid Istvánnal, a ki, valamint három fia 1583-ban Báthori Zs. fejedelemtől egy itteni Zoborrész (Zoborrez) nevű jobbágytelket is kaptak ajándékul.*U. o. e. Márton nagydobai nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. Péter 1741-ben, László, nemes, 1781-ben homagiális esküt tettek. 1797-ben Papp László adózó nemes. 1805-ben Pap László és fia, Zsigmond meg István adózó nemesek homagiális esküt tettek.

Nagy-Goroszló. 1797-ben Popa György és Jeremiás (Irimie) gör. kath. papok, János (Vonutz) gör. kath. kántor.

Nagy-Paczal. 1797-ben Papp György urasági tiszt, Popa Ignát oláh pap. 1805-ben György, András, Imre és József nemesek homagiális esküt tettek; közülök Imre (28 éves) és József (22 éves) lovasok, mindketten «más földén» laknak.

Nagy-Szeg. Udvarhelyről György és Lukács, Köődről Pap, másként Pártoni*L. még Pártonyi. Márton itteni nemeseket Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. Máté, Farkas {242.} és Jeremiás 1741-ben homagiális esküt tettek. 1797-ben Vazul (Vaszalia) saját telkén lakó adózó nemes. 1805-ben Kosztán (gyalog), Vaszalika (lóval) adózó szabad állapotú lakosok a haza csendességben való tartására kiállhattak.

Náprád Az 1733 január 21-dikén itt tartott tanúvallatás szerint Pap János gróf Eszterházi Kata akaratából épített házat az eklézsia földjére, de nem taksára.*GKG. C. fasc. XIV. 1797-ben Popa János gör. kath. pap.

Nemes-Keszi. 1797-ben Mihály saját telkén lakó egyházi adómentes nemes, 1805-ben (43 éves, fegyverfogható nemes) gyalogos és homagiális esküt is tett.

Nyiresi. Nyiresi Papp Gergely királydaróczi gör. kath. lelkész, középszolnokvármegyei táblabíró.*L. még Kis-Nyires.

Nyirmon. Mint láttuk, Ákosi Papp, másként Vid István és három fia 1583-ban egy itteni birtokrészt kaptak Báthori Zs. fejedelemtől.*Nagyv. Múz. Blt. e. 1797-ben Zakariás (Zahariás) és Simon (Szimion) főbb birtokosok, Mihály kántor; 1805-ben Zaharia adózó szabad állapotú lakos gyalogos. Nyírmoni Papp János 1836-ban Közép-Szolnok vármegyében árvabirósági ülnök.*Nagy Iván, IX. 115.

Nyírsid. 1797-ben Popa Tógyer oláh pap, Papp Gyorgyie oláh kántor.

Oláh-Horvát. 1797-ben Popa Zakariás (Zaharia) oláh pap, Simon oláh kántor.

Oláh-Keczel. 1808-ban egy antiqua és három nova jobbágytelket bírt itt Popa Ignácz oláh pap zálogban Szentmarjainétól.

Oláh-Keszi. 1797-ben László kisebb birtokos, Tógyer saját telkén lakó egyházi nemes, Popa Juon pap.

Oláh-Nádasd. Pap Vajda László és ifjú Popa Péter oláh pap főbb birtokosok, id. Popa Péter oláh pap, Zachariás kántor 1797-ben.

{243.} Oláh-Valkó. Mint Magyar-Valkónál láttuk, Sámuel magyarvalkói lakos 1808-ban itt is bírt.

Ököritó. 1797-ben Popa Tógyer pap, Papp László deák kántor.

Örményes. 1797-ben Popa Gyirászim pap, 1805-ben Pop Pásk szabados.

Panit. Itt is megemlítjük Mihály paniti nemest Szilágy-Szegről, kit Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írt ki.*L. Szilágy-Szegnél. János 1741-ben homagiális esküt tett.

Paptelek. 1797-ben Popa Danila oláh pap.

Pele-Szarvad. 1797-ben Gábor oláh kántor, Simon molnár.

Perecsen. 1476 okt. 30-dikán Perecheni Pap Márton Báthori Miklós és János nevében tiltakozik az ellen, hogy a krasznavármegyei Ujlak, Maladé és Szoros birtokokba be akarják iktatni Parlagi Györgyöt és Károlyi Jánost.*Dl. 29.839.

Prodánfalva. 1797-ben Popa Dávid pap, Pap Gábor kántor.

Rácz-Pap. L. Somlyó-Újlak.

Rákos. Papp nemesek 1837-ben birtokosok itt.*Hodor K.: Doboka. 548. l.

Ráton. 1792-ben Pap, másként Jakó-család (itteni lakos) arra a nemeslevelére hivatkozik, melyet Bihar vármegyében Berettyó-Újfaluban lakó Jakó Ferencz nyert, mint immunis nemes.*Orsz. Lt. nemesi invest. I. 8. Kraszna 10. – 1808-ban – mint láttuk – János, Ferencz és András krasznai lakosok itt is bírtak; K. Pap Györgynek két és háromnegyed, G. Pap Péternek háromnegyed antiqua jobbágytelke volt ekkor. Kraszna vármegye a két utóbbit gyalogosnak írta ki.

Récse. 1808-ban fél adómentes lakótelkök és fél antiqua jobbágytelkök volt itt Zsigmondnak és Mihálynak, a kiket Kraszna vármegye gyalogosoknak irt ki, de nincs nekik sem köntösük, sem fegyverök. A fél antiqua tulajdonképen csak a Zsigmondé.

{244.} Romlott. Papp nemes 1837-ben birtokos Romlotton.*Hodor K.: Doboka, 531. l.

Sámson. 1797-ben Papp György kisebb birtokos, Papp László más telkén lakó adómentes nemes, Popa Juon (oláh) gör. kath. pap. 1805-ben Tivadar (Tógyer) fegyverfogható adómentes nemes gyalogos; ugyanekkor (Papp) homagiális esküt is tett.

Sándorháza. Szilágy-Szegnél találkozunk azzal a (nemzetes Pap) Lászlóval, kinek szilágyszegi házánál 1696 decz. 28-dikán sándorházi és szilágyszegi örökös jobbágyokat zálogosítanak el.*Szgy. e.

Somfalu. 1797-ben János pap, Alexa kántor.

Somlyó-Csehi. Mint Badacsonnál láttuk, Mihály ottani lakos Somlyó-Csehiben is bírt.

Somlyó-Újlak. A Perecseni Papok közül találkoztunk Mártonnal, ki 1476 okt. 30-dikán tiltakozott Parlagi Györgynek és Károlyi Jánosnak Újlak, Maladé és Szoros birtokokba való beiktatása ellen.*Dl. 29.839. Szathmár-Bagosi Pap Dávidnak 1703-ban a krasznavármegyei Somlyó-Újlakon volt egy Kocsis Mihály nevű jobbágya, a kinek háza is volt s falusi bíró.*Szgy. Újlakon találkozunk Rátz Pap János széplaki nemessel, kit Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írt ki. Pap Ferencz 1773–1795., Papp József 1853–1856. evang. reform. pap.

Sülelmed. Pap Kosztán és Vaszalia, nemesek, 1781-ben homagiális esküt tettek. 1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte Pap Szilárd (Kosztán) és Vazul (Vaszil) sülelmedi nemeseket előbbi adómentésségükbe, miután a királyi tábla adómenteseknek nyilvánította őket. 1797-ben Szilárd (Kosztán), Agápia (Gafia) és Paszkál (Pásk) saját telkükön lakó adómentes nemesek. 1805-ben Pásk, adómentességet nem élvező, szabad állapotú lakos gyalogos.

Szakácsi. Mint láttuk, az Ákosi Papok szerepelnek itt az {245.} 1633 és 1699 közti években s azután is.*L. Ákosi. 1633 márcz. 22, 1648 szept. 6, 1650 júl. 9, 1674 előtt, 1674 márcz. 16 és ápr. 25, 1686 nov. 4, 1699 szept. 30, 1746 nov. 4, 1748. 1760 jún. 12. – A Szakácsiak közül először Szakácsii Pap János tűnik föl, a kivel az ákosiak közt már előbb szintén találkoztunk. 1695 április 6-dikán (Pap János) aláírt egy intőt ákosi és újnémeti jobbágytelkek tárgyában.*Gencsi-lt. nr. 961. 1698–1718. középszolnokvármegyei szolgabíró a külső félben, a felső vagy ákosi járásban.*1698: Nagyv. Múz. Blt. e. – 1703: Gencsi-lt. nr. 1463. – 1716: U. o. nr. 651. – 1718: Szgy. 1698 július 25-dikén Pap János szolgabíró előtt elzálogosítanak egy udvarháztelek-részt.*Nagyv. Múz. Blt. 1702 július 10-dikén tanúvallatást végez érszentkirályi jobbágy javai tárgyában.*Gencsi-lt. nr. 1535. Talán ő az a Pap János Mihály szakácsii nemes, kit Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írt ki. 1716 ápr. 11-dikén bizonyítványt írt egy érszentkirályi jobbágytelek tárgyában.*U. o. nr. 1527. 1717 ápr. 10-dikén mint királyi előttemező szerepel érszentkirályi és újnémeti telkek elzálogosításánál.*U. o. nr. 1343. Közép-Szolnok vármegye 1705-ben egy Pap Mihály szakácsii nemest is lovas zsoldos állítására írt ki. 1707 május 31-dike előtt néhai Pap Mihály javait szakácsii parasztemberek felosztották az özvegy akarata ellenére; Pap húga ugyanis parasztemberhez ment férjhez.*Nagyv. Múz. Blt. e. 1716 nov. 4-dikén Pap István elzálogosít egy szakácsii telket Gencsi Györgynek.*Gencsi-lt. nr. 1674. Pap János de Szakácsi 1741-ben, Pap György és László, szakácsii nemesek 1781-ben homagiális esküt tettek. – Papp János, szigeti (Máramaros) lakos, a kinek családja Szakácsiban bírt, 1759 nov. 21-dikén Közép-Szolnok vármegyétől kap nemesi bizonyítványt.*V. Test. 40., 91. l. 1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességébe Pap László szakácsii nemest, a ki adómentes nemességben élt, de bizonyításra hívják föl és még mielőtt productionalis ügye lefolyt volna, Kávási László biztos már megadóztatta, {246.} bár a continua tábla már akkor megparancsolta a biztosnak, hogy e Lászlót hagyja ki az adózók névsorából. 1797-ben Papp István és Papp Sándor kisebb birtokosok, öreg Papp László és ifjú Pap László saját telkükön lakó egyházi adómentes nemesek, Pap Mihály saját telkén lakó adózó nemes. 1805-ben Farkas lovas, id. László gyalogos a fegyverfogható adómentes nemesek közt; Mihályt is gyalogosnak vették föl a fegyverfogható adózók közé.*V. ö. Tasnád.

Szamos-Udvarhely. Már Nagy-Szegnél említettük György és Lukács nagyszegi nemeseket Udvarhelyről, kiket Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írt ki. 1797-ben István udvarhelyi saját telkén lakó egyházi adómentes nemes, Popa Gyermán (Germanus?) gör. kath. pap; 1805-ben Papp László szamosudvarhelyi nemes homagiális esküt tett.

Szamos-Újlak. 1692-ben – mint láttuk – Ákosi Pap Zsigmond egyike azoknak, a kik Fónyi Istvánt és Jódi Simont egy itteni részjószágba iktatták.*Szgy.

Szatmárbagosi. L. Somlyó-Újlak.

Száldobágy. Mint az Ákosi Pap-család történetében láttuk, 1760 jún. 12-dikén vizsgálat folyt arra vonatkozólag, hogy Pap Kata és Vid elődeinek miféle jószágaik voltak e praediumon.*Gencsi-lt. nr. 549.

Szeér. Bátori Papp György, 1799 okt. 20-dikáig itteni evang. reform. pap.

Szeő-Demeter. 1797-ben András, János és Máté más telkén lakó egyházi adómentes nemesek; Simon oláh pap. 1805-ben Papp Ferencz (35 éves), Máté (37 éves) és Gábor (25 éves) fegyverfogható nemesek gyalogosok; közülök (Pap) Ferencz és Gábor homagiális esküt is tettek.

Szécs. 1797-ben Popa Tógyer oláh pap.

Széki. Pap, máskép Széky János 1624 május 28-dikán {247.} I. Rákóczi Györgytől nyert czímeres nemeslevelet, melyet 1634-ben Kraszna vármegyében hirdettek ki.*Nagy Iván, IX. k. 114. l.

Szélszeg. Pap Lup, nemes, 1781-ben homagiális esküt tett. 1797-ben János (Vonucz) saját telkén lakó adózó nemes, Popa Tyifor (Nicefór?) oláh pap, Popa György (Györgyika) oláh kántor.

Széplak. Már Somlyó-Újlaknál említettük Rátz Pap János (Újlakról való) széplaki nemest, kit Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írt ki.

Szigeti. L. Szakácsi.

Szilágy-Somlyó. 1790-ben nemes Pap Péter és oláh Pap Stefán somlyai adózók. 1847–1848. Pap János somlyai polgár, Papp János somlyai előljáró. 1861-ben Pap János krasznavármegyei negyedik alszolgabiró (somlyai járás).

Szilágy-Szeg. Ide való Pap János középszolnoki szolgabíró, a ki 1617-ben aláírta azon, Ákos városban kelt levelet, mely szerint Szodorai Miklós középszolnoki alispán zálogba vett Érszentkirályi Mezei Lőrincztől és Mártontól három jobbágyot.*Nagyv. Múz. Blt. más. 1619 május 23-dika után is aláírt egy hatvani birtok ügyében szintén Akos városában kelt levelet,*U. o. e. 1620-ban Érszentkirályi Szentkirályi Istvánnak két szökött jobbágyért folytatott perében szerepel.*U. o. e. 1627–1629. (Szilágyszegi Pap János) ismét mint Közép-Szolnok vármegye egyik szolgabirája van említve.*GKG. A. fasc. XVII. Ő (Szilágyszeghi Pap János) is jelen van, a mikor 1640-ben özv. Gyulafi Sámuelné Bethlen asszony ügyvédjei tiltakoznak Barcsai Zsigmondné ellen egy gardánfalvi szőlőért.*GKG. 1696 decz. 28-dikán nemzetes Pap László szilágyszegi házánál ezen Lászlónak sándorházi és szilágyszegi örökös jobbágyokat zálogosítanak el Sándorházi Zsigmond és István 187 magyar forinton.*Szgy. Pap László e tájt nemes személy Szilágy-Szegen. 1697-ben Kászoni János 103 frt 50 krt {248.} követel só árában Szilágyszeghi Pap Lászlótól, ki megküldött már 49 frt 98 krt Matócsi Sámuel által; tartozik tehát még 53 frt 52 krral, melyet minél előbb megadni köteles. Pap János szilágyszegi nemest, továbbá Mihály paniti nemest Szilágy-Szegről Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. Pap Vid Márton, szilágyszegi nemes 1781-ben homagialis esküt tett. 1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességébe a szilágyszegi Pap Vid-családot, a melyet 1781-ben minden meghívás és elmarasztalás nélkül adóztattak meg. 1797-ben Jeremiás (Irimia) más telkén lakó adózó nemes, Popa János (Von) oláh pap.

Szilágy-Szentkirály. Pap János, szilágyszentkirályi nemes 1781-ben homagiális esküt tett. 1805-ben Sándort lóval vették föl a fegyverfogható adómentes nemesek közé.

Szilágy-Sziget. 1797-ben Popa Gyorgyie szigeti gör. kath. pap.

Szilvás. 1797-ben György gör. kath. kántor.

Szoros. A Perecseni Papok közt láttuk azt a Mártont, ki 1476 okt. 30-dikán tiltakozik Parlagi Györgynek és Károlyi Jánosnak Szoros s más birtokba való beiktatása ellen.*Dl. 29.839

Tasnád. István a tizennyolczadik század közepe táján jelölve volt a tasnádi járás (Közép-Szolnok vármegye) főszolgabirájául, de helyette a másik jelöltet, Vitéz Andort választották meg. Pap György de Fogaras, helyesebben de Kólon(?), tasnádi lakos, 1770 decz. 13-dikán Közép-Szolnok vármegyétől nemesi bizonyítványt kap.*V. Test. 185. lap. és P. C. Product. 15. lap., a hol Pap György de Tasnád említve. Talán ez a K. P. György középszolnoki assessor 1781-ben. Id. László fiai: István Tasnádon, ifj. László és Sándor Szakácsiban laktak. A szakácsiak 1771-ben kérték nemességök igazolását.*P. C. Product. 116. l. 1797-ben Sándor kisebb birtokos, János meg (Toos? Pap) István saját {249.} telkén lakó egyházi adómentes, Gábor, H. János és Vaszil más telkén lakó adómentes, András, István, József és László más telkén lakó adózó nemesek; János oláh kántor. 1805-ben Papp László (50 éves), György (27 éves), András (40 éves), id. István (48 éves), József (38 éves) és ifjú István (27 éves) tasnádi nemeseket fölvették a fegyverfoghatók névsorába; Pap Sámuel (36 éves) és Sándor (61 éves) fegyverfogható nemesek gyalogosok. László és Sándor azon megjegyzéssel vannak fölvéve, hogy erőtlenek. Ifjú Istvánt kivéve mind homagiális esküt is tettek.

Tasnád-Szarvad. 1797-ben Sándorné saját telkén lakó egyházi adómentes nemes.

Tasnád-Szántó. Pap András és Simon de Szántó (szántai lakosok) 1771-ben Közép-Szolnoktól nemességök igazolását kérik.*P. C. Product. 73. l. 1797-ben András, Mitruj, Simon és Vaszil más telkén lakó adózó nemesek, Ferencz urasági tiszt, Simon kántor. 1805-ben Papp Demeter (46 éves), Tivadar (Tógyer, 34 éves) és Péter (32 éves) fegyverfogható adózó nemesek, Tivadar homagiális esküt is tett ekkor.

Tövised. L. Ér-Szodoró.

Új-Német. 1543-ban Pap János (valószinűleg egy a mihályfalvival) itteni jobbágyait – mint emlitettük is – két kapu után adóztatták meg.*Dical. A Mihályfalviak közt találkoztunk azzal a Papp Istvánnal is, ki 1545-ben nővérével itteni birtokrészeken is osztozkodik.*Nagyv. Múz. Blt. e. Azután Ákosi Papok szerepeltek itt nagyobbrészt – mint láttuk – az 1673 és 1748 közti években.*L. Ákosi. 1673 május 20, 1674 május 28, 1693 febr. 3, 1699 szept. 30, 1700 okt. 24 és 1748. A Szakácsii Pap-családból János – mint már szintén tudjuk – 1695 ápr. 6-dikán itteni és ákosi jobbágytelkek tárgyában írt alá intőt. 5*Gencsi-lt. nr. 961. 1717 ápr. 10-dikén – mint Ér-Szentkirálynál láttuk – Pap Sándor és Szomoldi István {250.} elzálogosítják érszentkirályi és itteni telkeiket.*Gencsi-lt. nr. 1343. – 1797-ben Papp Sándor kisebb birtokos. 1805-ben Vazul fegyverfogható adózó nemes gyalogos s homagiális esküt is tett.

Vadafalva. Pap János és Vaszali, saját telkükön lakó adózó nemesek 1781-ben homagiális esküt tettek. 1797-ben Popa Gábor pap.

Varasitó. 1726 máj. 9–11. Pap Tivadar varasitói prédikátor szintén kezességet vállal Wesselényi Istvánnak Varasitóról elszökött jobbágyaiért.*Wl.

Varsolcz. 1697 jan. 16-dikán – mint láttuk – Ákosi Pap Zsigmondot illeti egy Kolozs vármegyébe költözött varsolczi jobbágy, kiért febr. 18-dikán kezességet vállalnak.*Nagyv. Múz. Blt. e.

Vártelek. 1797-ben Popa Tyit oláh pap, Papp Mitru oláh kántor.

Vicsa. 1791-ben Vazul (Vaszalia) oláh pap.

Völcsök. 1797-ben Popa Pap Miklós (Nyikulaj) oláh pap, Zakariás (Zaharia) oláh kántor.

Zálnok. Az Ákosi Papok közt említettük azt a Zsigmondot, kit 1702 febr. 1-sején Guti Farkas zálnoki és csanálosi erdőknek tilalmasban tartására kér.*U. o. e. 1760 jún. 12-dikén – mint azt ugyancsak az Ákosi Pap-családnál láttuk – vizsgálatot tartottak arra nézve, hogy Pap Kata és Vid elődeinek miféle jószágaik voltak itt.*Gencsi-lt. nr. 549. 1797-ben Papp Andrásné és Papp Zsigmond kisebb birtokosok.

Zilah. Szatmári János 1083-ban zilahi evang. reform. pap, másként Szatmári Pap János Szatmárt született s tanult. A belgiumi egyetemnek volt hallgatója. Kolozsvárt halt meg. Művei: Philosophia prima seu Metaphisica brevibus Aphorismis delineata, Franek, 1682; s (a már említett) Uri imádságok magyarázatja, Kolozsvár, 1707.*E mű II. k. 539. l. és Magyarósy István: A zilahi evang. reform. anyaszentegyház története, 125. l. – Miklós zilahi nemest {251.} Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. – Pap György zilahi civis 1741-ben homagiális esküt tett. – András 1757-ben szenátor, 1780-ban választó polgár; Pap, másként Marosi család (Sámuel, János, István, zilahi lakosok) 1772 jan. 28-dikán Közép-Szolnok vármegyétől nemesi bizonyítványt kap.*V. Test. 183. l. 1781-ben Pap Márton székely-utczai, J. Pap István, ifj. András, M. (talán Marosi?) Pap Ferencz, M. Pap István tyúkól-utczai, Ferencz, Péter és V. István kraszna-utczai, Marosi Pap István meg id. és ifj. Sámuel tyúkól-utczai lakosok. Pap András de Zilah középszolnoki assessor és zilahi szenátor. Papp-Marosi János zilahvárosi aljegyző, József árvai gondnok, István szintén itt hivatalnok – valamennyi 1815 körül.*Nagy I., IX. k. 115. l. Zsigmond 1786-ban bíró. 1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte Pap Vid István és László zilahi nemeseket előbbi adómentességükbe azon megokolással, hogy ezeket 1787-ben «minden meghívás és elmarasztalás nélkül» adóztatták meg. József 1798–1812. szenátor, K. Papp József 1811-ben esküdt, Pap József 1847-ben szenátor, 1848-ban telekbiró, zilahvárosi képviselő; Papp István 1811–1822., M. (talán Marosi?) Pap István 1817–1820., Papp János 1812-ben esküdtek.*L. még Ákos. (Pap-Vid.).

Zovány. L. Ákos (Pap Vid).

Zsákfalva. 1797-ben Popa Pásk pap.

Közelebbi adatokkal nem rendelkezünk az alábbiakról.

Középszolnok vármegye. 1530-ban Papp János és Haraklyáni Miklós, középszolnokvármegyei alispánok és a szolgabírák előtt néhai Márton Tamás özvegye Julianna bizonyos középszolnoki birtokát Árvai? Ferencznek adja el.*Nagyv. Múz. Blt. e. – Ákoson kelt hiányos levél. Papp János 1535-ben is alispán.*Nagyv. Múz. Blt. e. Szereplésének ideje találkozik a Mihályfalviak közt említett Papp Jánoséval; talán egy vele. István és Mihály, szolnokvármegyei assessorok 1689-ben Szakácsiban {252.} nyomoznak. Pap, másként Fási László 1759 nov. 21-dikén Közép-Szolnok vármegyétől kap nemesi bizonyitványt.*V Test. 38. l. István 1793-ban commissarius, talán középszolnoki. András 1828-ban, János 1828–1830. assessor, 1845-ben táblabíró, ifjabb Mihály*V. ö. Illésfalvi id. Mihály. 1833–1844. aljegyző, 1839-ben helyettes szolgabíró, 1847-ben megbízott alszolgabíró, Károly 1839– 1846., József 1843–1845., János 1861–1867. esküdtek, Sándor 1861-ben csendbiztos és alszolgabíró, 1867-ben tiszteletbeli főszolgabíró; 1867-ben György tiszteletbeli alszolgabíró, Imre másodaljegyző, Mihály 1862–1867. megyei esküdt, 1867-ben alszolgabíró (bükkaljai).

Kraszna vármegye. István 1826-ban, József 1834–1836. assessor, Dániel dr. 1849-ben és 1861-ben főorvos, 1862-ben átadta a főorvosi iratokat és műtéti eszközöket Galajda József, új orvosnak, 1867–1872. ismét főorvos, időközben másodorvos is volt. Papp János egyike vala ama krasznavármegyei birtokosoknak, a kik 1860-ban a Széchenyi özvegyéhez intézett részvétfeliratot aláírták,*Pesti Hírnök, 1860. évi 60. szám. (Pap János) 1861–1870. IV. alszolgabíró,*Szgy. egy János, talán épen ő, 1866-ban szolgabíró, László 1869–1873. aljegyző, 1873-ban árvaszéki ülnök, 1876–1896. szilágyvármegyei árvaszéki ülnök.