Pató

Magosmarti Patho Menyhért, Berendi Baráti Kelemenné Katalin és Magosmarti Hatvani László 1550-ben megidézik Bőnyei Mátyást az ilosvai, lompérti, majádi és szoldobágyi részbirtokok elfoglalásáért.*Lelesz, Act. an. 1550. fasc. 3. nr. 21.

1551-ben Magasmarthi Patho István és neje, Hodosi Anna árvája, Ferencz a közötte és Dobai Borbála többi jogutódai között e Borbála birtokaira nézve létrejött osztály alapján és Baráti Kelemenné Hodosi Katalin együttesen kaptak három ököritói jobbágyot, továbbá egy rátoni birtokot, a mely azonban Ilosvai Mihály deákné Majádi Katalinnal és ifj. Rátoni Jánosné Majádi Erzsébettel közös. Úgyszintén Ököritó birtok termése valamennyi jogutód között egyenlően oszlik meg.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. M. nr. 17. 1553-ban Pathoo Istvánnak három szegénye volt Ilosván,*Dical. 1566-ban Patho Ferencz részén két puszta házat találtak Oláh-Ököritón,*U. o. 1604-ben Pató Ferencz, Zsombori Zsigmond, Szabó Péter, Majádi László özvegye, Rátoni István, Kőrösi Mihály, Zilahi Benedek, Literatus Gáspár és Berei Pál részéről egy jobbágyház adózott Ilosván és Lompérton.*U. o.

Mihály 1697-ben zilahi bíró.

1731 márcz. 7-dikén vizsgálatot tartottak Gencsi István és György érdekében arról, hogy Pacho Ferencz hány jobbágyot birt Ilosván, Lompérton és Hosszúmezőn és kikre szállottak e jobbágyok Pacho halála után.*Gencsi-lt. nr. 136.

Pató Ferencz, érszentkirályi nemes 1781-ben homagiális esküt tett.

Pato Jánost és Józsefet gyalogosoknak vették föl a Szakácsi községből 1805-ben összeírt, fegyverfogható adózó nemesek névsorába.