| Csálapatak. | TARTALOM | Csekenye. |
Chan 1244, Chaan 1261, Csen, Cshen 1275, Chan 1329, Chyan 1479, Chaany 1544, Chÿan 1570, Csian 1571, Czian, Chian 1588, Csan 1648, Csán 1733.
Középszolnokvármegyei helység (1474-től), melyet az oklevelek 1275-ben, 1387-ben Szolnok, 1329-ben Külső-Szolok megyében említenek.
A falu, a mint a néphagyomány tartja, a Forrásnak nevezett {226.} kút környékén feküdt; a tatárok pusztították el. Ezen a helyen most is lehet találni cserépdarabokat. az eredeti helye mégis ott lehetett a falunak, a hol most fekszik, mert letelepedésükkor kész fatemplomot találtak itt.
1244-ben a Chan (villa) s még más két helységben örök jogon bírt részjószágokat Csányi Gela átadta a Szentemágócs nemzetségnek (András, Péter, Sándor, István stb. nevű tagjainak) hálából, hogy a szükség idején őt kitartották.*
1275-ben IV. László Cshen nevű puszta földet a Káta nembeli Ábrahám comesnek, Panyit fiának adományozza.* Az a puszta föld a Gyele, szolnoki várjobbágyé s Gábor, szolnoki hadnagyé volt, a kik magtalanul haltak el.*
1346 deczember 16-dikán Sződemeteren, Külső-Szolnok vármegye alispánja s szolgabirái azt bizonyítják, Csány helység a gonoszságaikért csúf halállal kivégzett János és Miklós birtoka volt. Midőn a váradi káptalan hiteles bizonyságával együtt el akarták foglalni István erdélyi vajda és szolnoki ispán részére, ennek Csaholyi János mester, Péter fia ellenemondott, miért is őt ellentmondásának okadására megidézték.*
1387 április 14-dikén a Szolnok megyében fekvő csányi birtokrészt Zsigmond király Károlyi Lászlónak és testvérének Andrásnak adományozza jutalmul hűséges szolgálataiért. A birtok előbb Nyiri Mihály s Benedek és Csányi János tulajdona volt, kik a Horváthi János-féle lázadásban részt vévén, a birtokaiktól megfosztattak.
A középszolnokvármegyei Chaanban lévő birtokrészét Álmosdi Chyre István a váradi káptalannak 1474-ben kelt okirata szerint zálogba adja Drágfi Miklósnak és fiának Bertalannak.* Itteni részbirtokát Álmosdi Csire Kristóf fia János 1479 julius 22-dikén Álmosdi Csire Tamásnak zálogosította el.* Álmosdi Csire Ferencz a nagyváradi káptalannak 1538 {227.} Egyed napján kelt levele szerint itt lévő részjószágát Drágfi Andrásnak és Gáspárnak örökbe eladta, a mit utóbbi kérelmére János király Szebenben Szent Márton napján megerősít, hasonlóan Ferdinánd király Prágában 1544 január 28-dikán.*
Az 1475 körüli adóösszeirásban nem találjuk. 1543-ban Drágfi Gáspár és Csire Ferencz között oszlott meg, kiknek jobbágyai 2–2 kapuszámnyi adót fizettek. Volt e helységben e négy kapuszámon kívül 6 szegény is.* 1549-ben két kapu után fizettek adót az Ödönfi László jobbágyai, kiken kívül volt a helységben még négy szegény és két új ház, továbbá Drágfi özvegye részén négy szegény.* 1570-ben Ödönfi Ferencz és Dobó István között oszlott meg, kiknek jobbágyai 1–1 kapu után fizettek adót.* 1604-ben itt egy rótt ház után két frtnyi adót fizetett a Báthori István jószága.*
1544 január 29-dikén Ferdinánd király meghagyja a leleszi konventnek, hogy a János király megerősítette oklevél alapján e részjószágba iktassa be Drágfi Gáspárt és Andrást, a mit a konvent még ez évben teljesít, de Czyhak Zsófia özv. Csire Ferenczné, továbbá Bethleni Farkas, Valkai Miklós, Erdőhegyi Imrené Margit, Csaholyi Péterné Hedvig, Sarmasági Lászlóné Erzsébet és a váradi püspök ellentmondanak, kiket ezért a konvent megidéz.*
1571-ben a részbirtokba Berekszói Hagymási Kristófot iktatják be.*
1588-ban május 18-dikán Báthori Zs. fejedelem meghagyja, hogy a szolnokmegyei Czian és más birtokokba, a melyek Peéri Thyw (?) Boldizsár halálával szállottak a kincstárra, iktassák be Fajdasi Horvát Gábort és nejét, Zetheni Németi Zsófiát. E beiktatáshoz, mint szomszédokat a következőket idézték meg Csányról: a) a fejedelem jobbágyait: Balws Györgyöt, Pop Mátét, Kohan Tamást és Demien Mihályt; {228.} b) Ödönfi László jobbágyait: Markos Györgyöt és Istvánt meg Torsa Pétert; c) Csáki Mihály jobbágyait: Kis Andrást és Istvánt.*
1608-ban Zeleméri Kamarás Borbála tiltakozik Somlyói Báthori Gábor ellen e részbirtok elidegenítéséért.*
Chian Ödönfi László azon részbirtoka, a melyet ennek özvegye, Monaki Borbála és leánya, Komjáti Jánosné Borbála Nagytárkáni Hagit Ferencz őrizetére bíztak; majd az említett Komjátiné átruházta azokat ezen Hagitra, a ki aztán 1609-ben kinyilvánítja, hogy ez átruházás alapján bírni kivánja a részbirtokot.*
Az itteni jószágért 1615-ben vizsgálatot tartanak Lorántfi Mihály leányainak: Zsuzsannának és Máriának gyámja, Osgyáni Bakos János számára. E javak Ruszkai Dobó Ferenczről Prinyi Zsófiára, ennek halálával pedig Székely Jakabra szállottak.*
1648-ban egy csáni részbirtokot ifj. Rákóczi Györgynek adományoz Rákóczi György.*
1701 augusztus 31-dikén Szécsi Györgyné Guthi Juditot megintik, hogy bocsássa ki ama csányi részjószágot, a mely Szécsi György jogán Ráczkevi István, tasnádi lakost illeti.* 1702 julius 13-dikán vizsgálatot tartanak Zsombori János részére az iránt, hogy az itteni részbirtokát, melyet Danus Jánostól bírt zálogban, Ráczkövi Istvánnak hagyta-e végrendeletileg Szécsi György.* Ama részt, a melyet Szécsi György végrendeletileg hagyott Ráczkövi Istvánnak, Gencsi Györgyné Dobai Erzsébet sem akarja kibocsátani, a kit azért 1712 szeptember 17-dikén megidéznek.* A birtok felosztására 1716 jun. 20-dikán Szécsi György és neje, Guthi Judit leánya, Zsombori Jánosné Szécsi Zsófia meginti Gencsi Györgyné Dobai Erzsébetet {229.} és Csatári Andrást.* 1718 deczember 14-dikén Ilosvai Dobai György és neje, Szécsi Judit gyermekei osztozkodnak meg a szüleikről maradt itteni részjószágon.* Csány nevét megtaláljuk a Szécsi György jószágairól Gencsi György készítette lajstromban is.*
E birtokba 1779-ben beiktatják Nagy-Károlyi Károlyi Antalt.*
1784-ben Nemesági István és György meg Csoknyai György egyeznek meg a birtok visszaszerzésére nézve s ama kettős szerződést, melyet Menesági György Bányai Sámuellel, Menesági István pedig Gönczi Györgygyel kötött, megsemmisítik. E birtok is Ippi Bideskúti Imrénél van.*
1797-ben a hadi segedelemhez való hozzájárulásra a községből összeírták a következőket, főbb birtokosok: gr. Károlyi József és Komáromi György; kisebb birtokosok: Keövér Gábor és Ruben, Bernát-utódok, Bydeskúti Imre, Bálint János, Sullyok György, gr. Kemény Farkas, Dants György és Szaklányi László; más telkén lakó immunis nemesek: Borza Tógyer és Nagy Gábor; más telkén lakó contribuens nemesek: Nagy János, Prékup, László, Lupuly, ör. Nagy János, Nagy Imre, ifjú Nagy János; pap: Popa Kosztán oláh; kántor: Juhász György oláh; molnár: Szurdukán György.* 1805-ben összeírták a Nagy-család 10 fegyverfogható tagját, mint adózó nemeseket.*
Görög katholikus fatemploma, melynek deszkái fejszével vágvák s nem fürészelvék, 1700-ban, egy kőből való pedig 1891-ben épűlt.* Gör. kath. jellegű egytantermű elemi iskolája 1886-ban szerveztetett és épűlt.
A helységnek 1474-ben oláh lakossága van.* Adót 1715-ben 1 nemes-, 13 jobbágy- és 1 zsellér-, összesen 15 háztartás fizet, melyekből 13 magyar és 2 oláh; 1720-ban 7 jobbágy- és {230.} 7 zsellér-, összesen 14 háztartás, és pedig 11 magyar és 3 oláh. Népessége 1715-ben 135 lelket tett ki, magyar ezek közül 117, oláh 18; 1720-ban 126 lelket, ezek közül magyar 99, oláh 27.* 1720-ban 5 telek volt már 60 éve puszta.* 1733-ban 10 oláh családot jegyeztek fel; görög-keleti papja Péter.* 1750-ben 158 gör. kath. lélek volt.* 1847-ben 316 lakos; róm. kath. 2, gör. katholikus 281, evang. reform. 23, izr. 10.* 1890-ben 275; nyelvre nézve magyar 40, német 35, oláh 200; vallásra nézve róm. kath. 25, gör. kath. 203, evang. reform. 33, izr. 13. Házak száma 63.
Szántóföldje 1715-ben 164, 1720-ban 272 1/2 köblös; rétje 1715-ben 50 1/2, 1720-ban 37 kaszás; szőlője 1715-ben 65, 1720-ban 89 kapás; jövedelem 1715-ben «más forrás»-ból 90 forint.* 1895-ben gazdaságainak száma 87. Területe 1266 katasztrális hold, a melyből szántóföld 545, erdő 398, legelő 113, rét 105, szőlő parlag 84, beültetve 3, terméketlen 18 hold.* A helység híres a cseresznyéjéről.
A községnek 1900-ban 696 K. 40 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1131 K. 34 f.
| Csálapatak. | TARTALOM | Csekenye. |