Pekri

Csili. Pekry 1543, Chili Pekrÿ 1544, Pewkry, Chili Pökri 1545, Pokrÿ 1547, Chili Pokry, Pekrÿ, Pokrÿ 1549, Chyli Pekry 1551, Chÿli Pekry, Chili Pökrÿ, Pökrÿ 1553. Miklós és Pál nevű tagjai szerepelnek nálunk. 1543-ban Miklósnak akarja eladni Csaholyi Péter néhai Csaholyi Farkasnak, néhai Boldizsár fiának Panit, Oláh-, Magyar- és Felső-Csaholy és még más, szatmárvármegyei birtokait, minek Csaholyi Gáspár és néhai Csaholyi Imre leányai Anna és Katalin nevében ellentmond Melyth Pál.*GKG. A. fasc. I. III. Ő és neje (Csaholyi Boldizsár özvegye) Anna, mint Csaholyi Boldizsár gyámjai 1544-ben megintik Csepei Nagy Ákos Ferenczet, hogy bocsássa vissza néhai Csaholyi Miklósnak, az utóbbi Boldizsár osztozó testvérének szatmárvármegyei részbirtokait, miket az említett Cs. Miklós özvegyétől, Magdolnától, mint a kit azokból hozomány illetett meg, zálogban bír; néhai Csaholyi Imre Oláh-, M.-Csaholy, Vén és szatmárvármegyei részbirtokait, miket szintén zálogban bír.*Lelesz, Act. an. 1544. nr. 17. 1545 márcz. 17-dikén Ferdinánd meghagyja a leleszi konventnek, hogy Miklóst zálog czímen iktassa be a legelől felsorolt birtokokba, de ellentmondanak.*A leleszi konvent jelentése Ferdinándhoz ápr. 17-likén. – GKG. A. fasc. II. Miklós neje ellen Csaholyi Péter és György 1545-ben előadták, hogy első férje halála után nála maradtak a birtokokra vonatkozó összes levelek.*U. o. A leleszi konventnek 1547 ápr. 8-dikáról kelt levele bizonyítja, hogy Miklós és neje meg Csaholyi Péter és leánya, Thardi Literatus Máténé Anna – saját vallomásuk szerint – a középszolnoki M.-, O.- és K.-Csaholy, Zölcze, Panit meg {266.} más, szatmárvármegyei jószágokra nézve fogott bírák útján barátságosan megegyeztek,*GKG. A. fasc. II. – Lelesz, Act. Bercs. fasc. 37. nr. 26. (prot. X. pag. 47.) Kelet nélkül. de a Pewkryek és Csaholyi Péter júl. 21-dikén is kiegyeztek, minek alapján Miklós jelentette, hogy a birtokot átadta Csaholyinak, nov. 8-dikán is Miklós és Csaholyi Péter egyezkedéséről értesűlünk,*GKG. A. fasc. II. Csaholyi Péter fiának, Ferencznek egyik szolgája ura nevében tiltakozott az ellen, hogy atyja, Péter bármi egyezségre lépjen Miklóssal a fenti birtokokat illetőleg.*U. o. C. fasc. XIX. Miklósné Bánfi Annát 1551 febr. 3-dikán is perelték, hogy nem akarta visszaadni az első férjétől visszamaradt javakat.*U. o. A. fasc. II. Ügyvédje új ítéletet kért Csaholyi Ferencz ellenében. Ezért 1552 jún. 4-dikén meghagyják a leleszi konventnek, hogy Csaholyit idézze meg,*A leleszi konvent jelentése Újlaki Ferencz, magyarországi helytartóhoz 1552 jún 23. – GKG. A: fasc. II a ki 1553 aug. 17-dikén is, mint felperes áll szemben Miklósnéval az ismert birtokok ügyében.*U. o. Miklós és neje, az előbb jelzett egyezségek daczára még 1547-ben elfoglalták Tardi Máté deákné Csaholyi Anna szatmárvármegyei birtokait és ennek 5000 forintot meghaladó kárt okoztak. Ezért a leleszi konvent Ferdinánd április 30-diki parancslevelére törvény elé idézte Miklóst.*U. o. E konventnek 1548 júl. 31-dikén kelt levele szerint Kőrösy Albert deák – mint a most említett Tardi Máté (de Thard) deák embere – Csaholyi Anna Máté deák felesége megbizottja tiltakozott, hogy bár Pekry Miklós és Anna asszony közt fogott bírák utján egyezés jött létre, mégis Miklós elfogatja embereit, megszegi a békességet.*U. o. 1549-ben Miklós és neje idézik meg Tardi Literatus Mátét és nejét, a kik szintén nem tartották meg azon kölcsönös szerződést, a melyben amazokat örököstársaiknak fogadták néhai Csaholyi Farkasnak már említett M.-, O.-, K.-Csaholy, Panit, Zölcze és más szatmárvármegyei birtokaiban meg összes ingóságaiban.*Lelesz, Act. an. 1549. fasc. 5. nr. 51. és fasc. 1. nr. 31. {267.} 1549-ben Miklós magyarcsaholyi jobbágyait öt, 1554-ben egy, 1549-ben a panitiakat két, a középső- és felső-csaholyiakat egy-egy kapu után rótták meg adóval; 1554-ben utóbbi két faluban Pekri helyén Sulyok Ferencz és Csaholyi Ferencz fordúlnak elő. 1549-ben ugyancsak Miklós részéről egy szegényt jegyeztek föl Zölczén.*Dical. 1553-ban Miklósné Anna megidézteti Ártánházi Bornemissza Boldizsárné Annát a magyarcsaholyi vámház elfoglalása miatt.*Lelesz, Act. an. 1553. fasc. 2. nr. 10.

1545 ápr. 13-dikán a váradi káptalan tanúsága szerint Csaholyi Péter kijelentette, hogy megsemmisít minden ítéletet, melyet Pewkry Pál állíttatott ki, ha mindjárt ő maga kötelezte is le magát, és tiltakozik az ellen, hogy birtokait elvegyék.*GKG. A. fasc. II. Melit György a saját, neje, Csaholyi Anna meg Horvát Miklósné Csaholyi Katalin nevében tiltakozik az ellen, hogy Chili Pökri Pál megvegye vagy bármi úton megszerezze Csaholyi Gáspártól a M.-, O.-, K.-Csaholy, Zölcze, Panit meg más, szatmárvármegyei részbirtokokat.*Lelesz, Act. an. 1545. nr. 42. Pál és Bornemissza Boldizsár számára Csaholyi László, Gáspár és György vallomást tettek a csaholyi részbirtokról és az itteni kúriáról, továbbá az oláh-, magyar-, felsőcsaholyi, paniti és zölczei meg egy szatmárvármegyei részbirtokról. De 1553-ban Székely Lászlóné Zoltán Katalin és Chepei Ákos Ferenczné Vetési Piroska megintik a fenti Pökri özvegyét, Katalint, meg özv. Bornemisszánét ama vallomások érvénytelenítésére.*U. o. Act. an. 1553. fasc. 1. nr. 32.