Pelbárdi | TARTALOM | Peleni |
István, a Miklós fia, 1352-ben elősorolja András mester, az Endre fia, külső-szolnokvármegyei alispán s négy szolgabiró előtt – a mint ezeknek Szeődemeteren kelt levele mondja, – hogy ellene az Ábrahám fia Pál minő hatalmaskodást követett el.*
János fiai: András és Mihály azok között voltak, a kiket 1450 júl. 26-dián Szentkirályi Imre a maga és rokonai nevében eltiltott Szent-Király birtok elfoglalásától.*
György, Benedek és Gergely tanúk a Csaholyiaknak Tasnádszántón elkövetett erőszakoskodása ügyében.*
Pelee-i (?) Albert jobbágyai 1475 körül 13 forint adót fizettek.*
Imre királyi emberül volt kijelölve 1493-ban, a mikor Ilosvai Jeromost Girolt és Ilédtelke birtokok felébe iktatták.* Egy Imre neje K. Kémeri Erzsébet 1532.*
1520-ban nemes Peleÿ Fülöp és Szunai István átadták Keszi részbirtokot Szodorói Ungvári Péternek.*
1543-ban Ferencz pelei jobbágyait hat, a mindszentieket s a Péter pelei jobbágyait két-két kapu után,* 1549-ben Ferencz mindszenti és pelei jobbágyait három-három, a Péter pelei jobbágyait másfél kapu után rótták meg adóval. Ugyancsak 1549-ben utóbbi helyen följegyeztek a Péter részéről két nemesi udvarházat is.* 1547-ben Albert Pele és Mindszent birtokainak felosztása tárgyában Kávási Györgyné Szunai Adviga, Pelei Elena, Paczali Farkas János és Pelei Péter megintik Pelei Ferenczet.* Ekkor ez (nemes Pelei Ferencz) is meginti Mindszenti Gencsi Imrét és Lászlót, hogy adják ki azon okleveleket, a melyek a fenti Pelei Pele és Mindszent részbirtokaira vonatkoznak.*
1548-ban Pétert és Gáspárt (egr.) beiktatták a középszolnoki Pele részbirtokba,* ez utóbbinak pelei jobbágyai egy kapu után adóztak 1570-ben, a mikor még a Peley Ferencz özvegyének a jobbágyait rótták meg adóval, még pedig Balázsházán három, Pelén két kapu után.* 1585-ben Ferencznének mindszenti jobbágyai tanúskodnak a Gencsi Miklós másként Gencsi Csöghy Miklós, Gencsi László fia részére Szeődemeteri Kenesy János ellenében Mindszenten tartott nyomozásnál.* (Giróti özv. Pelei) Ferenczné, Csomaközi Julianna mindszenti jobbágyai 1586-ban is jelen voltak, mikor Ladmóczi Horváth Jánost, Bőnyei Ferencz girolti birtokrészébe akarták beiktatni.*
Pelei Peley Gáspár 1570–1586. közt királyi emberül jelölve, majd (1584-től) középszolnoki alispán.* Neje Mindszenthi Sára. Peley Gáspár 1588-ban többedmagával pert indít Ladmóczi Horvát János ellen Bőnyei Ferencznek középszolnoki Girolt, Mihályfalva és Újnémet birtokaiért, de Báthory Zsigmond itélete szerint csak 300 magyar forinttal, Mihályfalva és Girolt ötödével s Újnémet felével elégítik ki őt és társait.* 1604-ben Peley Gáspárné pelei jószága két rótt ház után négy forintot fizetett adóban.*
Peley Ferencz 1674 előtt zálogba vett Pap Istvántól egy szakácsii jobbágyot.* 1674 márcz. 16-dikán Peley Ferencztől egy jobbágyot Szakácsiban e Pap István fia, szintén István számára foglal vissza két középszolnoki hites megyebíró.* 1689 febr. 28-dikán Peley Gábor jobbágyai tanúskodnak egy szakácsii jobbágy marháiról tartott vizsgálatnál.*
{270.} Pelei Miklós de Érmindszent 1781-ben homagiális esküt tett.
1797-ben a család tagjai Ér-Mindszenten, Balázsházán, Zölczén, Szamosújlakon főbb, Kelenczén főbb és kisebb, Haraklányban, Fürményesen, Újnémeten, Szakácsiban, Kis-Dobán, Oláh-Csaholyban és Czigányiban kisebb birtokosok. 1805-ben Zsigmond, monói és Lászlóné, sz.-újlaki adómentes nemesek lovas, fegyveres, vagy gyalogos állításával járúlhattak a haza csöndességben tartásához. 1806-ban Lászlónak egy lakott antiqua jobbágytelke volt Ippon, 1808-ban Vaján egy antiqua jobbágytelket birt Peleiné. Mihály 1803–1806., László 1804-ben, Farkas 1815–1824. közt assessor, utóbbi 1821–1830. közt mint táblabíró van említve Közép-Szolnok vármegyében. A Mihály (Érmindszenti) fia Lajos, a kinek neje Legényi-leány.* Lajos 1823–1829. tiszteletbeli aljegyző (1828-ban a zilahi magistratusban főjegyző), 1827-ben h. szolgabíró, 1829 és 1845 közt főszolgabíró, 1835 és 1847 között táblabíró, 1841-ben követ (táblabíró), 1848–1861 első alispán Középszolnok vármegyében, 1865–1867 középszolnokvármegyei országgyűlési képviselő (Zsibó), Lajos 1871-ben középszolnok-, 1876-ban szilágyvármegyei árvaszéki ülnök. 1837-ben Peley nemes birtokos Borzován és Pósán.*
Lajos, alispán gyermekei: Móricz, Kálmán s négy leány.* Mór 1871–1875. középszolnokvármegyei (hadadi járás), 1876-ban szilágyvármegyei szolgabíró.
Nagy Iván, Lajoson kivül még Istvánt s Esztert említi, mint szilágysági birtokost.*
Pelbárdi | TARTALOM | Peleni |