{268.} Pelei

István, a Miklós fia, 1352-ben elősorolja András mester, az Endre fia, külső-szolnokvármegyei alispán s négy szolgabiró előtt – a mint ezeknek Szeődemeteren kelt levele mondja, – hogy ellene az Ábrahám fia Pál minő hatalmaskodást követett el.*Zichy-Oktár, II. köt. 479–480. lap.

János fiai: András és Mihály azok között voltak, a kiket 1450 júl. 26-dián Szentkirályi Imre a maga és rokonai nevében eltiltott Szent-Király birtok elfoglalásától.*Dl. 36.391. Km. Prot. C. min. p. 113. n. 4. et 5.

György, Benedek és Gergely tanúk a Csaholyiaknak Tasnádszántón elkövetett erőszakoskodása ügyében.*Nagyv. Múz. Blt.

Pelee-i (?) Albert jobbágyai 1475 körül 13 forint adót fizettek.*E mű I. k. 178. 1.

Imre királyi emberül volt kijelölve 1493-ban, a mikor Ilosvai Jeromost Girolt és Ilédtelke birtokok felébe iktatták.*Lelesz, Stat. I. 76. Egy Imre neje K. Kémeri Erzsébet 1532.*Szgy.

1520-ban nemes Peleÿ Fülöp és Szunai István átadták Keszi részbirtokot Szodorói Ungvári Péternek.*Lelesz, Prot. 5. fol. 104. an. 1520.

1543-ban Ferencz pelei jobbágyait hat, a mindszentieket s a Péter pelei jobbágyait két-két kapu után,*Dical. 1549-ben Ferencz mindszenti és pelei jobbágyait három-három, a Péter pelei jobbágyait másfél kapu után rótták meg adóval. Ugyancsak 1549-ben utóbbi helyen följegyeztek a Péter részéről két nemesi udvarházat is.*Dical. 1547-ben Albert Pele és Mindszent birtokainak felosztása tárgyában Kávási Györgyné Szunai Adviga, Pelei Elena, Paczali Farkas János és Pelei Péter megintik Pelei Ferenczet.*Lelesz, Act. an. 1547. fasc. 1. nr. 32. Ekkor ez (nemes Pelei Ferencz) is meginti Mindszenti Gencsi Imrét és Lászlót, hogy adják ki azon okleveleket, a melyek a fenti Pelei Pele és Mindszent részbirtokaira vonatkoznak.*U. o. fasc. 2. nr. 27.

Az ide tartozó családfa:

{269.}


Pelei György, Imre, Albert, Ferencz 1547, Elena, Erzsébet, Katalin, Paczali Farkas János 1547, Peleÿ Péter 1547

1548-ban Pétert és Gáspárt (egr.) beiktatták a középszolnoki Pele részbirtokba,*Lelesz, Stat. P. 123. ez utóbbinak pelei jobbágyai egy kapu után adóztak 1570-ben, a mikor még a Peley Ferencz özvegyének a jobbágyait rótták meg adóval, még pedig Balázsházán három, Pelén két kapu után.*Dical. 1585-ben Ferencznének mindszenti jobbágyai tanúskodnak a Gencsi Miklós másként Gencsi Csöghy Miklós, Gencsi László fia részére Szeődemeteri Kenesy János ellenében Mindszenten tartott nyomozásnál.*Nagyv. Múz. Blt. (Giróti özv. Pelei) Ferenczné, Csomaközi Julianna mindszenti jobbágyai 1586-ban is jelen voltak, mikor Ladmóczi Horváth Jánost, Bőnyei Ferencz girolti birtokrészébe akarták beiktatni.*U. o.

Pelei Peley Gáspár 1570–1586. közt királyi emberül jelölve, majd (1584-től) középszolnoki alispán.*U. o. – Lelesz, Stat. H. 50. – Gencsi-lt. nr. 825. Neje Mindszenthi Sára. Peley Gáspár 1588-ban többedmagával pert indít Ladmóczi Horvát János ellen Bőnyei Ferencznek középszolnoki Girolt, Mihályfalva és Újnémet birtokaiért, de Báthory Zsigmond itélete szerint csak 300 magyar forinttal, Mihályfalva és Girolt ötödével s Újnémet felével elégítik ki őt és társait.*Szgy. és Nagyv. Múz. Blt. e. 1604-ben Peley Gáspárné pelei jószága két rótt ház után négy forintot fizetett adóban.*Dical.

Peley Ferencz 1674 előtt zálogba vett Pap Istvántól egy szakácsii jobbágyot.*Nagyv. Múz. Blt. e. 1674 márcz. 16-dikán Peley Ferencztől egy jobbágyot Szakácsiban e Pap István fia, szintén István számára foglal vissza két középszolnoki hites megyebíró.*U. o. 1689 febr. 28-dikán Peley Gábor jobbágyai tanúskodnak egy szakácsii jobbágy marháiról tartott vizsgálatnál.*U. o.

{270.} Pelei Miklós de Érmindszent 1781-ben homagiális esküt tett.

1797-ben a család tagjai Ér-Mindszenten, Balázsházán, Zölczén, Szamosújlakon főbb, Kelenczén főbb és kisebb, Haraklányban, Fürményesen, Újnémeten, Szakácsiban, Kis-Dobán, Oláh-Csaholyban és Czigányiban kisebb birtokosok. 1805-ben Zsigmond, monói és Lászlóné, sz.-újlaki adómentes nemesek lovas, fegyveres, vagy gyalogos állításával járúlhattak a haza csöndességben tartásához. 1806-ban Lászlónak egy lakott antiqua jobbágytelke volt Ippon, 1808-ban Vaján egy antiqua jobbágytelket birt Peleiné. Mihály 1803–1806., László 1804-ben, Farkas 1815–1824. közt assessor, utóbbi 1821–1830. közt mint táblabíró van említve Közép-Szolnok vármegyében. A Mihály (Érmindszenti) fia Lajos, a kinek neje Legényi-leány.*Nagy I., IX. 204. Lajos 1823–1829. tiszteletbeli aljegyző (1828-ban a zilahi magistratusban főjegyző), 1827-ben h. szolgabíró, 1829 és 1845 közt főszolgabíró, 1835 és 1847 között táblabíró, 1841-ben követ (táblabíró), 1848–1861 első alispán Középszolnok vármegyében, 1865–1867 középszolnokvármegyei országgyűlési képviselő (Zsibó), Lajos 1871-ben középszolnok-, 1876-ban szilágyvármegyei árvaszéki ülnök. 1837-ben Peley nemes birtokos Borzován és Pósán.*Hodor K. Doboka, 523 és 537. l.

Lajos, alispán gyermekei: Móricz, Kálmán s négy leány.*Nagy I., IX, 204. Mór 1871–1875. középszolnokvármegyei (hadadi járás), 1876-ban szilágyvármegyei szolgabíró.

Nagy Iván, Lajoson kivül még Istvánt s Esztert említi, mint szilágysági birtokost.*U. o. 205.