| Cserese. | TARTALOM | Czizér. |
Cheglÿen 1545, Csiglen 1559, Cieglen 1564, Chÿglien, Cheglen 1570, Chyklen 1575, Csiklen 1582, Cÿglen 1604, románul Csiklekul 1733, Cigleanu. (Ţiglean: czinege.)
A középszolnoki Cheglÿen birtokba, mint Hadad várának tartozékába 1545-ben beiktatják Kusalyi Jakcsi Mihályt.* Ekkor tűnik föl s azután is rendesen, mint középszolnoki helység, Hadad várának tartozéka.
1564-ben itt 1 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi-árvák jobbágyait, de a behajtást nem engedte meg Sulyok György. Ezen 1 kapun kívül följegyeztek még 3 zsellért és 2 új házat.* 1570-ben (Cheglenben) szintén 1 kapu után adóztatták meg a Jakcsi Boldizsár jobbágyait.* 1604-ben a Weselényi jószághoz tartozó Csiglenben 1 rótt ház után 2 forintnyi adót vetettek ki.*
1570-ben Miksa új adományul adja Chÿglien birtokot Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcsi Mihálynak.* 1582-ben Kusalyi Jakcsi Boldizsár magvaszakadta után publikáltatta {235.} Csiklent is Zsigmond vajda.* A birtokra vonatkozólag Jakabfi Ambrus és Móricz ellentmondanak özv. Jakcsi Boldizsárné Révai Annának.*
Cziglen birtokot azután István lengyel kir. Weselényi Ferencznek adományozza érdemei jutalmául Hadad vára többi tartozékával együtt.*
Wesselényi Pál 1690 febr. 24-dikén elzálogosította itteni birtokát két esztendeig kiválthatatlanúl nemzetes Szűcs Bálint és felesége nemes Varga Erzsébet, zilahi lakosoknak.* A mészégetéshez nemzetes Szűcs Bálint, zilahi lakos tartozott hordani követ és fát s a meszet kétfelé osztották Wesselényi Pállal.* A mészégetés most is fő keresetforrása a lakosságnak.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben Csiglen községből br. Wesselényi Miklóst, Popa Jákob papot s Csiglenyán Lup, kántort írták ki.*
Gör. kath. fatemploma 1764-ben épűlt. Anyakönyve 1858-ban kezdődik.* Egytantermű elemi iskolája is gör. kath. jellegű.
1715-ben 3 jobbágy-háztartás: 2 magyar, 1 oláh fizet adót; 1720-ban 6 jobbágy- és 4 zsellér-, összesen 10 háztartás és pedig 8 magyar és 2 oláh. A lélekszám 1715-ben 27, 18 magyar és 9 oláh; 1720-ban 90, 72 magyar és 18 oláh. az összeírók megjegyzéseiből következtetve oláhok azok is, a kiket magyar vezetéknevük alapján a magyarokhoz számítottak.*
1720-ban 3 telek volt már 25 éve puszta.*
1733-ban Csiglen oláh családainak a számát nem állapíthatták meg.* 1750-ben 140 a görög kath. lelkek száma.* 1847-ben a lakosok száma egy egyházmegyei Névkönyv szerint 747; gör. kath. 305, evang. reform. 442,* ezek a számok azonban {236.} aligha megbizhatók. 1890-ben 354 lakosa van; nyelvre nézve magyar 2, német 1, oláh 351; vallásra nézve r. kath. 2, gör. kath. 349, evang. reform. 1, izr. 2. Házak száma 70.
Szántóföldje 1715-ben 13, 1720-ban 161 köblös; rétje 1715-ben 4, 1720-ben 12 1/2.* 1895-ben gazdaságainak száma 90. Területe 1173 katasztrális hold, a melyből szántóföld 536, erdők 314, legelő 151, rét 93, kert 26, szőlő, parlag 5, beültetve 1, terméketlen 47 hold.*
A községnek 1900-ban 2076 K. 94 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 938 K. 46 f.
Határrészei: Ciglenel = Csiglënyël (Kis-Csiglen). Băroneasa = Baronyászá (bárónéból képzett melléknévből), Dumbrava (liget), Lupse Látá, Vie = Gyijë (szőlő).
Csiglen nevű, Kucsóhoz és Paptelkéhez tartozó erdőt említ egy 1559-dik oklevél.*
| Cserese. | TARTALOM | Czizér. |