Pető

Benseteluke, Kraszna mellett 1341-ben a váradi káptalannak I. Károlyhoz küldött egyik jelentése szerint Pethő (Pethev) Tamás és Lászlónak, a Mihály fiainak, továbbá Fark Mihálynak birtoka.*Dl. 3422. Szántói Pethő (Zontowi Pethew) fiainak adják vagy zálogosítják el 1461-ben a kegyei birtokot Kegyei Márton fia János és ennek fiai, a mi ellen a Szakácsiak tiltakoznak.*Nagyv. Múz. Blt. 1378-ban vizsgálatot parancsolnak Zantou-i Pető {283.} (Peteu) fiai: János és István számára Szarvadi László fiai László és István ellen, a kik megölték és kifosztották előbbieknek kegyei szolgáját nyilt úton.*Lelesz, Act. 1378. nr. 24. Petew fia, János mester 1388-ban tanúsítja, hogy Mutos, Szélszeg, Goroszló és Turbucza birtokokat jogtalanul foglalták Kővárhoz; mert azok Aranyos várához tartoznak.*Wl.

Nemes Petheőfalvai Petheő István egyike vala azoknak, kiknek javára 1608-ban egy Tatai gondnoki vallomást tesz a középszolnoki Tasnád meg más, szatmár-, szabolcs- és abaújvármegyei részbirtokokról.*Lelesz, Prot. 50. folio 53. anno 1608.

1696-ban Pető Gáspárnak három kucsai jobbágya jótáll Szécsi Guthi Farkasnak egy jobbágyáért negyven forintig.*Szgy.

Pető István ekkor és 1727–1736-ig zilahi bíró, István 1741-ben zilahi szenátor, egy István 1781-ben kraszna-utczai, másik István, Mihály, János székely-utczai, Füredi Pethő János tyúkól-utczai lakosok.

Pethő János 1835-ben középszolnokvármegyei segédalügyész, 1836-1837-ig esküdt.

László 1822–1839? krasznahorváti evang. reform. káplán, 1839-ben Menyőre ment s itt halt meg 1867-ben.