| Csompasz. | TARTALOM | Csömörlő. |
Csög.
Sugu, Chug 1205–1235, Chwgh, Chewg 1424, Cseg 1447, Cheiogh, Chewg 1449, Cheg 1450, Csegh 1453, Togh? 1475, Cheögh 1490, Chög 1519, Cheegh 1543, Chieogh 1550, Csege 1550, Cseogh 1604, Csiögh 1609, Chjogh 1613, Chieögh 1647, Nagy-Csög 1662, Csögh 1681, románul Csigul.
Középszolnokvármegyei helység, melyet Szolnok és Külső-Szolnok vármegyében is említenek az oklevelek, a tasnádi uradalom tartozéka (1777.).
Nevének eredetére talán a Magyar Nyelvtörténeti Szótár eme szavai derítenek világot: Csegely, Tsegely, Tseglyes szántóföld: {242.} ager cuneatus.* Ekmódra hegyes, ékalakú. Csög (tseges): nodus (knoten). Első nyoma a Váradi Regestrumban van.* A Sugu villabeli Száma, szolnoki közönséges váralattvaló azzal vádolta Zölcze falubeli Pál fiát, Pósát, hogy sorsos társa s állította, hogy ebben pártján állanak a szolnoki vár jobbágyai. A tüzesvas törvénytől azonban elállott bevallván, hogy tévedett.*
A váradi káptalan 1300-ban, a javításra kikötött idő lejárta után beiktatja Anduma de Zaznog, de Zakacho, de Gyuro fiait: Thelát, Nezdát és Pált Kurmud, máskép Chug és Szarvad házhelyekbe, melyeket azok 1297-ben Hegen fiától, Lászlótól kaptak többek között Újnémeti Chama fia Márton meg Zanuki Lőrincz fiai: Róbert és György beleegyezésével.*
Chug Szakácsii Erdélyi Jakab ama birtokai között volt, a melyeket – úgy látszik – el akartak foglalni Csögi Péter és rokonai meg mások, a kik ellen 1354 okt. 17-dikén tiltakozott a nevezett Erdélyi.* A Csögi (Chugy) Imre fia, Péter 1374-ben tényleg erőszakosan elfoglalta a birtokot; de azt ekkor is a Szakácsi Erdélyi Gergely fia, Jakab mondta a magáénak, a mikor Pétert a birtokfoglalásért a váradi káptalan előtt bevádolta.*
1421 febr. 8-dikán Zsigmond király a szolnokmegyei Chwgh birtokot Csögi Simonnak adja új adomány czímén a Prága védelme körül szerzett érdemiért.*
1424 okt. 5-dikén a birtokot a váradi káptalan előtt felosztják egymás között Csögi Mihály fia, Albert, özv. Csögi Fábiánné Zsuzsánna, özv. Vérvölgyi Simonné Klára és ennek fia, Csögi (Vérvölgyi) László.*
1453-ban Suráni Péter és Anastázia, Cseghi Mihály lányának fia Antal, a maga, és Cseghi László- és Annának fia János, valamint Cseghi Tamás fia Albert nevében tiltakozik {243.} Imre fia László, utóbbi fia Péter, Czégényi (?) Péter felesége Ilona, Cseghi Demeter fiai, Benedek, Mihály ellen, kik Cseh birtokot elfoglalták.*
1467 máj. 11-dikén a kolozsmonostori konvent tanusítja, hogy özv. Keresztúri Tamásné Csögi Dorottya a maga és rokonai nevében az erdélyi püspökségnek adja itteni részeit, ezért Miklós püspök megjutalmazza őket 200 arany forinttal;* május 18-dikán szintén az erdélyi püspökségnek adományozzák ezek: Dorottya, néhai Csögi Fábián leánya és néhai Kereszturi Tamás özvegye, leányai Katalin és Erzsébet nevében is, továbbá Klára, néhai Őstelki Máté leánya és Kereszturi Pál neje, Kereszturi Benedek és Lévai Péter s neje Lucza, néhai Kereszturi Tamás leánya.* 1513 aug. 9-dikén a kolozsmonostori konvent királyi rendeletre kiadja Csögi Dorottya 1467. évi adománylevelét a jószágról.*
Talán az 1475 körüli adóösszeirás Togh nevű helysége, a honnan az erdélyi püspök jobbágyai 15 frt, István özvegyének a jobbágyai pedig 1 frt adót fizettek, tehát elég népes hely, Csögöt rejtegeti. Sőt bizonyosra vehetjük, mert Csög nem fordúl elő az összeírásban.* 1543-ban Cheegh-en az erdélyi püspök jobbágyai 12, a Csögi Ferencz özvegyeéi 5, de a Mindszenti Szerafinéi csak 1 kapu után adóztak. Fölmentettek az adózás alól 2 bírót, 8 szabadost é 22 szegényt.* 1549-ben és 1550-ben (Cheg, Chieogh) a kincstárnok (1550-ben főtisztelendő György testvér) jobbágyai 18, a Csögi Gáspár és Mátééi 2–2, a Kaplin György meg Csögi Gergely és Mártonéi pedig 1–1 kapu után adóztak. E 25 kapun kívül volt a helységben még 1 bíró, 25 szegény, 2 servitor és 13 új ház.*
1570-ben (Chewgh-ön) a császár jobbágyait 8, a Szénás Péteréit pedig 1 kapu után rótták meg adóval.* 1604-ben {244.} (Cseghön) 3 rótt ház után 6 forintot fizetett adóban a Báthori István jószága.*
1490-ben már a részbirtok elfoglalása miatt tiltakoznak Geréb László, erdélyi püspök ellen Szilágyszegi Pál és Deésházi Kelemen.* 1513-ban szintén az erdélyi püspök ellen tiltakoznak Deésházi Mihály és István;* máj. 30-dikán Ulászló király meg is hagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy e birtok záloglevelét, a mely birtok az erdélyi püspökségnél van zálog czímén, adja ki Deésházi Istvánnak, az esztergomi érseki javak igazgatójának.*
1516 előtt az erdélyi püspök jobbágyai ellen a Szakácsi határán megtámadott és innen hatalmasúl elhajtott marháikért pert folytattak Kapjoni János, Perinesi Mátyás, Ilosvai Miklós és Szakácsi Nagy László.*
1519-ben Chög birtokról szóló bizonyos oklevelek kiadása tárgyában adnak be megkeresvényt Szilágyszegi Bernát és az esztergomi érsekség jövedelmeinek kezelője, Deésházi István;* márcz. 30-dikán özv. Markos Miklósné eladja a külsőszolnoki chewgi birtokát ennek az Istvánnak és Deésházi Péternek.*
1533-ban a kolozsmonostori konvent előtt lelei Szilágyszegi János itteni birtokrészét 206 forinton Kyspathaki Chewgy Máténál és Gergelynél, valamint anyjuknál Dorotyánál, Chewgy Ferencz özvegyénél, bármikor visszaválthatólag elzálogosítja.* * Orsz. lt. Kolozsmonostori convent, lad. 26. C. nr. 5.
1546-ban a szolnokmegyei Cseögh részbirtokba Bélteki Drágfi Jánost és Györgyöt iktatják be.*
1549-ben néhai Deésházi Kelemen középszolnoki Chewgh {245.} birtokát, a mely Deésházi Lajos kezén van, vissza akarják csatolni Móré Márton és Haraklányi Miklósné Deésházi Borbála, állítván, hogy ezek őket az úgy női, mint férfi ágon megilleti. Ezzel szemben Lajos ügyvédje a jelenlegi birtokos tulajdonát több okirat alapján igazoltnak mondja, a miért is a király vizsgálatot parancsol e tárgyban.*
1550-ben ezek megosztoznak. A határkijelölésnél jelen vannak a következő csögi emberek: Vajda Kutsó György, Pap János, Csögi Gáspár, Szemes Lukács, Zahaguth Karácson, a kik a Fráter György váradi püspök birtokáról valók; Csöghi Mátyás jobbágyai: Vitéz Gallus és Ketzel Gallus.*
1550-ben e részbirtokba Paczali Csegi Ferencz özvegyét, Dorottyát és fiait: Györgyöt, Mátét, Gáspárt és Mártont iktatják be.*
1570-ben Csögi Domokos csögi birtokát János Zs. fejedelem Nagyfalusi Serédi István kapitánynak adja.* A birtokbaiktatásnak senki sem mond ellent.* A fejedelemnek 3 csögi jobbágya van jelen, mikor özv. Szentkirályi Istvánné Kaplyon Margit, özv. Szénási Lászlóné Kaplyon Erzsébet s mások tiltakoznak Serédi Istvánnak a szakácsi birtokba való beiktatása ellen.*
1584-ben Szénási Péter nevű fejedelmi jobbágy van jelen Csögről, mikor Csűri Istvánt és Gencsi Jánost szakácsii jószágukba akarják beiktatni.* Innen 1585-ben is fejedelmi jobbágyok tanúskodnak a Gencsi Miklós részére Sződemeteri Kenesi János ellenében Mindszenten tartott tanuvallatásnál.*
1594-ben itt és Szarvadon jószágokat foglaltak el a tasnádi ispánok Bályoki Szénás Lajostól.*
1613-ban a középszolnoki Chjogh részbirtokot királyi adományúl Lugosi Jánosnak adják,* a kit be is iktatnak.*
{246.} 1617-ben Rozsályi Kún Lászlóné Ábránfi Katalin és özv. Dengelegi Miklósné Parlagi Anna egyeznek meg Cheögh részbirtokon.*
1624-ben Csögöt s a szatmárvármegyei Szent-Mihály birtokot Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Lónyai Farkasra iratja át, ötezer forintért.*
1639-ben ifj. Hatvani István Csögről két jobbágyát Rosályi Kun Istvánnétól Szécsi Máriától fölkérette.*
Vassaly János nejére, Dancs Annára írta át itteni részbirtokát, a miért 1647-ben tiltakozik ellene nővére, Katalin.*
1648-ban e részbirtokot ifjabb Rákóczi Györgynek adományozza Rákóczi György.*
1662-ben Récsi László árváinak a szolnokmegyei N.-Csögről is van levelük;* okt. 30-dikán Nagy-Csögi Dorkó Nobis Miklósné gyámsága alá veszi testvérnénjének, Nagycsögi Juditnak néhai Récsei Lászlótól született gyermekeit: Lászlót, Klárát és Erzsókot és őrizetébe a még osztatlan jószágaikról szóló leveleket.*
1681-ben Báthori Zsófia fejedelemasszonynak Csögh birtokát az ingatlanokkal együtt foglalták le bizonyos tartozás fejében Magyar-Véggyantai Boros László számára.*
Egy 1734-diki tanuvallatás szerint itt a néhai Boros Borbála utódainak egy örökös jobbágyuk van. Mikor az osztozkodás megtörtént Boros Kata és Borbála között, akkor a szerint osztották el a zselléreket, a mint azok a telkeken laktak. Az akkor pusztán álló telkeket osztatlanul hagyták. Boros Borbálának hat olyan telek jutott, melyek az osztozáskor pusztán állottak (deserták voltak) és azután is pusztákká lettek, mert a zsellérek elmentek róluk. Néhai Vai László és {247.} Rhédei Pál itt öt jobbágytelket vettek, melyek Kolja-féle telkek voltak. Ezeket Koljáék Bandicsnak zálogosították volt el, de Vai és Rhédei elűzték Bandicsot belőlük. Kettőn most is Vai és Rhédei zsellérei laknak, kettőn pedig Vainé zsellére.
A régi ide való ős örökös emberek telkei után való földek annyira összeelegyedtek, hogy nem tudták, melyik föld melyik ház után van. Néhai Vay László és Rhédei Pál jobbágytelkein kívül a határ két ide való birtokos (?) között oszlik meg, kiknek vajdái hol elosztják a földeket a két fél zsellérei között, hol szabadon hagyják a zsellérekét, a mikor kiki ott szánt, a hol neki tetszik. A falu rétjét esztendőnként nyíl szerint osztják el minden embernek egyaránt, a mint ezt már tudjuk is.*
A zsellérek gyalog-szerben esztendőnként tizenkét napi dologgal tartoznak, aztán karácsony tyúkjával is. Tizedet semmiből sem fizetnek, hanem a gyöngyiekkel együtt egy-egy vágó sertést adnak, a mikor a földesuraknál keresztelő, temetés, vagy lakadalom van. Egynél többel nem tartoznak, akárhány sertésük van is; de ha kevesebb van tíznél, akkor minden sertéstől egy sustákot fizetnek.*
A két possessor zsellérei «törvénykeznek a faluban 12 forintig, mely mulctából* egy forint a falué s biráké, a többi a possessor uraké, de ha a faluban nem tetszik a törvény, appelálják az udvarban, holott harmada a mulctáknak a biráké, két rész a földesuraké. Ha pedig csak egy-két frtra megy a mulcta és a faluban decidáltatik, az a falué».*
1739-diki tanuvallatás szerint e határban Dancs-jogon bírnak Szentlászlói István és Boldizsár hat földet.*
Amaz 1742-diki tanúvallatás szerint itt br. Wesselényi Ferenczné Rhédei Zsuzsánnának zsellérei vannak. Némelyek állítása szerint Versegi-jogon szerzett itt a Bandics-családtól {248.} néhai Boros Kata két nemes telket, melyek egykor Láposi-rész voltak.
1753-ban kifizették a II. Rákóczi Györgyné Báthori Zsófia itteni birtokán levő terhet s ezzel a birtok a Bánfi-család mindkét nembeli ágára szállt.*
1754-ben itt lakó Gárdos Tivadar szabados és nemes Filep Sándor, szeődemeteri lakos zálogba veszik 60 forinton Vajai Vay László jobbágyának, Csögön lakó Váradi Jánosnak a tasnád-szarvadi határon a csögi patak táján fekvő rétjét, melyet ennek apja, nagyapja is bírt.*
Az 1771-diki összeírás szerint Vajai Vay László taksásai (31) s jobbágyai (2) tizenöt napi robotot teljesítettek, ezenkívül évenként minden gazda tizenkét kereszt buzát tartozott learatni, köteles volt az uraságnak minden gazda egy zsákot egy itcze vajat (a kinek tehene volt), továbbá egy tyukot, húsz tojást adni.*
1779-ben Vajai Vay László bérbe adta hat évre Tasnád mezőváros tartozékát, Csög részbirtokot és az idetartozó részeket Reviczki Józsefnek, Szotyori Kerekes Józsefnek és feleségeiknek meg mindkét ágbeli örököseiknek.*
Csögöt még ebben az évben birtokúl kapta Nagy-Károlyi Károlyi Antal.*
1784-ben Nemesági István és György meg Csoknyai György egyeznek meg a birtok visszaszerzésére. ezért ama kettős szerződést, melyet Menesági György Bányai Sámuellel, Menesági István pedig Gönczi Györgygyel kötött, megsemmisítik.*
Wolkenstein Trostburg gróf felesége Aspremont Anna 1795-diki vallomása szerint Csög a tasnádi uradalomhoz tartozik s mint ilyent a kincstár (1777-ben) Cserei Farkas udvari tanácsosnak adta.*
{249.} A hadi terhekhez való hozzájárulásra e községből 1797-ben a következőket írták össze. Főbb birtokosok: Cserei Farkasné, Vay Mária és a kincstár (fiscalitas); kisebb birtokosok: br. Bánfi György, Csögi Ferencz és Csontosék; saját telkükön lakó, egyházi adómentes nemesek: Vitéz László, Deák Péter, Gosa János, Deák Demeter, Major Tógyer, Magyar Demeter, Gábor, János, László és Gergely, Vitéz Sándor, másik (alter) Vitéz László, Vitéz Ignácz és Gábor, Rájter György és Ursz, Orosz Miklós; más telkén lakó, adómentes nemesek. Deák Mihály, Gosa Demeter, Borzás László és Májer Demeter; más telkén lakó, adózó nemesek: Szűcs János és Kecskés Simon; papok: Nagy Miklós és Nagy György, mindkettő oláh; kántor: Békés Péter; árendátor: Juda Simon.* 1805-ben összeírták a következő fegyverfogható 1. adómentes nemeseket: a) lovasok: Deák Demeter és Péter; b) gyalogosok: Gosa Demeter, Deák Mihály, Gosa János, Magyar Demeter, Gábor, László és János, ifjú Magyar László, ifjú Gosa János, Májer Tógyer, Rájhert Tógyer és Urszuj, Vitéz Sándor, Miklós, Ignácz és Tógyer, Rájhert Demeter; 2. adózó nemeseket: Szabó János, Hodászi János és György; Rácz Demeter, Balubány György és Jakab, Kecskés János és Nagy László, mindnyájan gyalogosok.*
1805 okt. 19-dikén itt homagialis esküt tettek a Gosa-, Deák-, Magyar-, Rájhert-, Vitéz-, Hodászi-, Rácz-, Balabán-, Nagy-, Major-, Szabó- és Kecskés-családok tagjai; összesen 27-en.*
Gör. kath. kőtemploma 1886-ban épűlt. Anyakönyve 1824-ben kezdődik.* Iskolája gör. kath. egytantermű.
1715-ben 7 jobbágy- és 1 taksás-, összesen 8 háztartás fizetett adót, ebből 6 magyar, 2 oláh; 1720-ban 17 jobbágy- és 11 zsellér-, összesen 28 háztartás és pedig 20 magyar és 8 oláh. Népessége 1715-ben 72 lélek, 54 magyar és 18 oláh; {250.} 1720-ban 252, magyar 180, oláh 72.* 1733-ban (Csigul) 46 oláh családot találtak; görög keleti papja Mihály.* 1750-ben 283 g. kath. lélek volt.* 1847-ben a lakosok száma 696; gör. kath. 680, izr. 16.* 1890-ben 494; nyelvre nézve magyar 60, tót 1, oláh 123, egyéb nyelvű 3; vallásra nézve róm. kath. 6, gör. kath. 458, evang. reform. 20, izr. 10. Házak száma 99.
1720-ban négy telek volt már ötven éve puszta.* az 1734-diki tanuvallatás szerint lakosai nem ide való ős örökös emberek, hanem csak jött-ment gyülevész.*
Szántóföldje 1715-ben 28, 1720-ban 600 köblös; rétje 1715-ben 28, 1720-ban 168 kaszás.* 1895-ben gazdaságainak száma 86. Területe 2172 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1506, rét 297, legelő 239, erdő 87, kert 11, terméketlen 32 hold.*
A községnek 1900-ban 6546 K. 46 fill. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3675 K. 82 fill. Utczái: Nagy-, Új-Németi- és Tasnádi utcza. Határrészei: Mindszenti út, Delniţe = Gyëlnyiczë (szántóföldek), Gerend, Puszta, szent-Királyi út és Câmpuţ = Kimpucz (mezőcske). Erdő: Csere.
| Csompasz. | TARTALOM | Csömörlő. |