Pogány

Klopotivai Pogány István eredetéről már szóltunk a Hont-Pázmány nemzetségnél. Leszármazása:*Dr. Karácsonyi János: A Magyar Nemzetségek, II. k. 210. l.

Miklós, Bechend bán 1241–1247, Ferencz 1278–1287, Pogány István I. küküllői várnagy 1321–1350 a kitől származik a Klopotivai Pogány-család, II. István 1336, Péter 1336

{294.} Pogán István mester, a Ferencz fia, (St. dictus Pagan, filius Fr. de genere Huntpazman) ifjúságában rokonának, Szécsényi Tamás, erdélyi vajdának s Szolnok vármegye főispánjának szolgálatában állott s ettől kapja 1395-ben a Nagy-Szamos mellett a szolnokvármegyei Rónát, a melybe az erdélyi káptalan ellentmondás nélkül iktatta.*Dl. 30.010. és Szgy., a hol 1339-beli perg. 1336-ban (Pogan István a Huntpázmán nemzetségből) elcseréli Szilvás (Mező-), Septér és Eurmény (Örményes) birtokait a Zumburi fiainak (Gyula és Pető) s ezek fiainak következő birtokaival (melyeket ősapjuk s ők is bírtak, de a szükség s elpusztulás miatt nem használhatnak): Gorbó,*Részben Szolnok, részben Dobokához tartozott. Csernek (Csernuk), Bezdéd (Bezdidteluk), Salamontelek, Sombortelek (Sumburteluk),*Valamennyi a Nagy-Szamos mellett Belső-Szolnok vármegyében. Tiho (Thohoteluk), Komlóstelek,*Mindkettő Doboka vármegyében. Bányika vagy Bajka (Banika)*Az Almás folyó mellett, Külső-Szolnok vármegyében. és a hét Klics (Kilich) hegy, melyek Gorbóhoz, továbbá Doboka és Szolnok vármegyéhez tartoztak. Ezeket adták át Zumburi fiai Pogan Istvánnak, mely alkalommal Gyula és Pető kijelentik, hogy e birtokok határa a Szilágy felől a Nagy-Szamos folyó, e folyó pedig részben a gorbói földhöz, részben a Szilágyhoz tartozik.*Dl. 30.295. és Szgy. Ezek közelében Rákos is az övé 1350-ben, a melynek határában Banka falut telepítette,*Karácsonyi i. m. II. k. 212. l.

Mint vajai lakosokkal találkozunk Pogan nevüekkel 1549-ben. Néhai Vajai Borzási György fiai: Miklós, Ferencz és Péter, a többek között Pogan Dénest, Benedeket, Imrét és Bálintot vették maguk mellé Vajáról, a mikor anyjuk, Borbála megbizásából betörtek Haraklányi Miklós vártelki erdejébe,*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 58. s mikor elfoglaltak és bevetettek Haraklányi Miklós Varsolcz birtokán és nyirsidi birtokrészén tizennyolcz hold szántót.*U o. H. nr. 1. Liszti Ferenczné zsibói tiszttartója 1639-ben Pogany Ambrus.*GKG. C. fasc. XIX.

{295.} A Csebi Pogány család a Sarmaságiak révén szerepelt nálunk. A második férje Sarmasági Katának: Csebi Pogány Menyhért (1677.)*Gencsi-lt. nr. 780. A mint már ezeket jórészt láttuk is: 1683-ban Apafi Mihály fejedelem Csebi Pogány Menyhért nejének, Sarmasághi Katalinnak kérésére átiratja és kiadatja azokat az okleveleket, melyek a sarmasági birtokra, Sarmasághi György ingó és ingatlan vagyonára vonatkoznak.*Szgy. 1718-ban Csebi Pogány Ádámnak a felesége, Gyulafi Mária (?) a gyermekei: Ádám, Éva, Mária és Terézia fölött plenipotentiát ad.*A leleszi conv. lt-ban 1761 márcz. 15-dikén összeírt oklevél-lajstrom. Szgy. 1724-ben Csebi Pogány György panaszt emel III. Károly előtt Kemény János és örökösei ellen anyja részbirtokaiért; ezek: Kövesd nemesi kúriával, Sarmasági Sziget, Kis- és Nagy-Derzsida, Szopor, Girókuta birtokok, továbbá Nagy-Korond, Remete és Majád praediumok, mind Közép-Szolnok vármegyében.*U. o. 1712-ben Pogány Klára (Máramaros vármegyében, Hosszúmezőn lakik) özv. Borosjenői Korda Ferenczné (a ki a Sarmasági Kata és id. Csebi Pogány Menyhért leánya) a kolozsmonostori konvent előtt a maga és testvérei nevében tiltakozik az ellen, hogy 1646-ban a néhai Sarmasági György halálakor id. Gyerőmonostori Kemény János e S. Györgynek, az ő nagyatyjának a középszolnokvármegyei részjószágait (Kövesd, Sarmaság stb. birtokokban) a kiskorú Kata gyámsága czimén elfoglalta s így őt, Pogány Klárát és testvéreit: Pogány Györgyöt, Pogány Krisztinát (a ki Prinyi Irnréné), és Csebi Pogány Menyhértet megfosztotta jogos örökségüktől. 1681 jan. 31-dikén s február 22-dikén tárgyalták az erdélyi rendek Nagy-Sinken (Nagy-Sink-Székben, Erdélyben) az elfoglalt birtokok ügyét, melyeket 1712-ben a Gyerőmonostori Kemény László, Simon és özv. ifj. Gyerőmonostori Kemény Jánosné Teleki Anna kezén találunk. Teleki Anna a gyermekeinek: Kemény Zsigmondnak, {296.} Sámuelnek, Krisztinának és Zsuzsánnának a gyámja.*Szgy. III. Károly király 1717 jan. 15-dikén id. Csebi Pogány György (az id. Pogány Menyhért és a Kövesdi Sarmasági Katalin fia) kérésére kiadat egy vizsgálati jegyzőkönyvet, a melyet 1703-ban vettek föl tanúvallatások alapján a Csebi Pogány György érdekében, az ő nagyatyja, Kövesdi Sarmasági György hagyatéka ügyében.*U. o. 1718 júl. 14-dikén pedig ugyancsak az ő kérésére rendeli a kolozsmonostori konventnek, hogy úgy a Csebi Pogány, mint a Kövesdi Sarmasági-családra vonatkozó mindennemű oklevelet adjanak ki hiteles másolatban a kérelmező Pogány Györgynek, hogy azzal birtoklási jogait biztosíthassa. A konvent a rendeletnek eleget is tett.*U. o. 1769 márcz. 6-dikán az ifj. Csebi Pogány Lajos kérésére Mária Terézia rendeli e konventnek, hogy minden okiratot, a mi csak a kérelmezőt érdekelheti, tehát a melyek a Csebi Pogány, Sarmasági és Gyulafi családra, mint rokonaira vonatkoznak, hiteles másolatban adjon ki. A konvent levéltárában találtak is három őt érdekelhető okiratot, a melyeket az olvashatatlan helyek kivételével hiteles másolatban még ugyanazon évben kiadnak az ifj. Csebi Pogány Lajos birtoklási jogai biztosítására.*V. ö. e mű II. k. 125–132. l.

1797-ben az Érmelléken Pogány Lajosnéval találkozunk, a ki Peérban főbb, Oláh-Kesziben és Pelében kisebb birtokos.