Pongrácz

1465 szept. 24-dikén Dengelegi Pongrácz János, erdélyi vajda és székely ispán zálogba veszi Bályoki Szilvesztertől a bihar- és krasznavármegyei Sommály birtokot, Dersek, Sírmező, Almás, Heerharzó, Sárhíd birtokok felét, Herbarth, Kétnyárló, Réwtelek pusztákat, a középszolnoki Szarvad, Szent-Miklós, Bajom (Boján?), Zálnok birtokokat, meg más, heves- és pestvármegyei egész- és részbirtokokat.*Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. pag. 108. nr. 1. 1469 aug. 5-dike körül (Dengelegi Pongrácz János, magnif.) ügyvédjének vallja Szakácsi (Zakachyi) Istvánt, Ákosi (Akwsi) Antalt, stb.*U. o. p. 139. nr. 2. 1475 körül birtokos Szarvad, Szent-Miklós, Sőte, Kene, Szeődemeter, Bajom, Tövised, Zálnok, Derzsida és Babuktelke helységekben.*Csánki, I. 576. A Dengelegi Pongráczok 1476-ban birnak Petenyefalván is.*U. o. 588. l.

Nagymihályi Pongrátz László eladja 1300 frtért a dobokavármegyei csömörlői, nyárlói, ördögkuti, pósai, hidalmási, vaskapui, szentgyörgyi és bodjai részbirtokait Nagy-Dobai Spáczai Mihály-, János- és Miklósnak.*Gencsi-lt. nr. 381. Kelet nélkül.

Pongrátz Pál 1734-től varsolczi evang. reform. pap.

Pongrácz Sámuel de Sz.-Miklós 1781-ben Közép-Szolnokban assessor.

A Pongrátz-család tagjai 1797-ben más telkén lakó adózó nemesek.

{301.} Pongrátz Györgyöt és Andrást lovasoknak vették föl az ákosi fegyverfogható adózó nemesek 1805-diki névsorába, homagiális esküt is tettek.

Özv. Pungrácz Sámuelné előfordúl az 1797-ben összeírt monói főbb birtokosok köztött.