Debreczen.

Debreczen 1543, Kis-Debreczen 1548, Deobreczen 1549, Kysdebreczen 1570. Román neve: Vadurele.

Debreczen szláv szó, a mely dub, dubráva tölgyfa, tölgyfás szavakból származik. Román nevének jelentése: zátonyocskák.

Az oklevelekben igen gyakran csak Debreczen néven találkozunk véle. Voltaképen mindannyiszor Kis-Debreczennel van dolgunk. Középszolnokvármegyei helység. Nagy-Debreczen, mely egy 1847-diki egyházi névkönyvben Mutos és Nagy-Monújlak (? Ujfalú helyett) közt 600 g. e. lakóval s az anyaegyháztól, Szilágy-Csehtől 3 órányi távolságra van említve,* Nagyv. Nvk. 1847. 111. l. kívül esik területünkön.

{260.} 1719-ben telepűlt újra.* Magy. Stat. Közl. 339. l.

1543-ban 1 kapu után adóztatták meg a Vajda Boldizsár jobbágyait, 1 birót pedig meg 4 szegényt fölmentettek.*Dical. Vajda Boldizsár jobbágyai azok között vannak, kiket kihallgattak az 1548-ban Mutos és Cseh birtokok határvonalának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál,*Lelesz, Metalium C. Kraszn. nr. 5. s a kiket 1549-ben 1 kapuszámnyi adóval róttak meg.*Dical. 1570-ben már 2 kapu után adóztatták meg a Nagy Boldizsár (Benedek?) jobbágyait.*U. o.

1579 szept. 3-dikán Báthori Kristóf erdélyi fejedelem meghagyja, hogy e birtokba, a mely atyai örökségkép Kraczmer Tamásné Vajda Katalint, Nagybányai Ötvös Pálné Porkoláb Annát és Sámsoni Veres Gergelyné Vajda Annát illeti, iktassák be ezek örökvalló levele alapján Kraczmer Tamás leányát, Annát és általa férjét, Baksai Lőrinczet.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 12.

1586 máj. 9-dikén Báthori Zsigmond a váradi káptalan által Borsoló János itélőmestert iktattatja be, de Borsoló ellentmondással találkozik.*GKG. A. fasc. II. Gyulafi László és mások voltak az ellentmondók; ezért ezeket törvénybe is idézték, de a pert elhalasztották.*U. o. 1598 május 9-dikén Ippi Borsoló János itélőmester kapta adományúl azután is Báthori Zsigmond, erdélyi vajdától e birtokot, a mely Benedekfalvi Vajda Gáspár magvaszakadtával a kincstárra szállott.*U. o. I. III.

1616-ban Daróczi Ferencz többek között talán e birtokát is cserébe adta Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Tasnád városáért.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. D. nr. 31.

1736 jun. 1-sején tanúvallatást tartanak L. báró Kemény Sámuel számára.*GKG. A. fasc. X.

1784-ben Menesági István és György meg Csoknyai György egyeznek meg e birtokra nézve.*Lelesz, Act, an. 1784. nr. 34. et 35.; Prot. fol. 36. et 37.

{261.} A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták e községből a következőket: saját telkükön lakó, adómentes nemesek: Proda János és Romocsa János; pap: Popa Von gör. kath.; kántor: Pap Vaszalika gör. kath.*Szv. lt. 1805-ben a községből gyalogo oknak vették fel Romocsa Nucz és Flóra adómentes nemeseket a fegyverfoghatók összeírásába.*U. o.

Temploma gör. kath., fából építve; az egyház Kis-Goroszló filiája. Elemi iskolája szintén gör. kath. jellegű, egy tantermű.

Egy 1676. máj. 22. kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel a csehi várhoz tartozó jobbágyok számáról fenmaradt ös szeírás szerint az itteni részbirtokban egy jobbágy van.*GKG. A. fasc. XV. XVI.

1720-ban 1 jobbágy, 5 zsellér-, összesen 6 háztartás fizet adót, oláh mind. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 54 lélek, mind oláh.* Magy. Stat. Közl. XII. k. 67. l. 1733-ban (Vadurelele) 8 oláh családot találtak.*Tr. 1750-ben 120 a gör. kath. lelkek száma.*Tr. 1901. IX. 284. l. 1847-ben a lakosok száma 321; valamennyi gör. kath.* Nagyv. Nvk. 1847. 110. l. 1890-ben 272 lakosa van; nyelvre nézve magyar 3, oláh 269; vallásra nézve gör. kath. 269, izr. 3. Házak száma 55.

A mívelés alatti területből 1720-ban adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 28 köblöst; rétet 14 kaszást.* Magy. Stat. Közl. XII. k. 67. l. 1895-ben gazdaságainak száma 70. Területe 728 katasztrális hold, a melyből szántóföld 291, legelő 163, erdő 114, kert 44, rét 42, terméketlen 74 hold.*Mg. St.

A községnek 1900-ban 2958 K. 32 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 914 K. 8 f.

Utczái nincsenek elnevezve. Az egész községen át egy köveses, szakadásos patak folyik végig, annak medrét használja a közönség közlekedési helyül, sőt a telkekre szolgáló bejárók is a patakmederre nyílnak – valószínűleg innen ered a községnek oláh neve: Vadurele.

{262.} Határrészei: Osiel = Oszijël (tengelyes?), Merizuş = Mërizus (delelő), Curături = Kureturj (földcsuszamlások), Fundătură = Fundatúra (zugoly), Dumbrava (liget).