Prépostvári

Prepostwary Bálint középsőcsaholyi jobbágyait egy, a felsőcsaholyiakat félkapu után adóztatták meg 1570-ben.*Dical. 1577-ben vele (Prépostváry Bálint egr.), mint Thardi Dorottya férjével találkozunk.*Lelesz, Signat. Lib. 5. folio 167. 1579 aug. 25-dikén (Lokacsi Praepostvari Bálint) egyike azoknak, a kik II. Rudolftól a kihalt Csaholyi-család középszolnoki M.-Csaholy, Középső- és Felső-Oláhcsaholy, Zölcze, krasznavármegyei Panit és más, szatmárvármegyei birtokait kapták.*Szgy. egyk. más. Báthori István 1585 nov. 23-dikán kelt levelével neki,*Keresztnév hiányzik. meg Kapi Andrásnak, továbbá Sulyok Istvánnak szab határidőt valami egyezség véghezvitelére, a hol Cseh kerűlt szóba. Prépostvári helyett azonban Lónyai István jelent meg a tárgyaláson.*GKG. C. fasc. XXI. E Bálint és Tardy Dorka (Tardy Máté deák leánya 1593 jan. 15) gyermekei: Bálint és István; továbbá Anna (István ispánné, fiacskája is vala István nevű), Borbála (Surányi Gáborné) és Sára (hajadon leány). {309.} Bálint 1593-ban ezt írja családjáról Károlyi Mihálynak, hogy a meghalt szerelmes házastársának a nagy apja Csaholyi Péter volt, azon az ágon bírja Csaholyt, aztán így folytatja: «de az Csaholyi Pétör feleségének, azaz feleségöm nagyanyjának, ki egy volt az kegyelmed atyjával, nem tudom ki volt a neve, mert itt arról való leveleim nincsenek. Mindazonáltal attól az Károlyi asszonytul való Csaholyi Anna volt, mely Csaholyi Anna feleségömnek anyja volt».*Gr. K.-ltár, III. 575. l. – 1583-ban Prépostváry Bálint gyermekei: Bálint és Anna (egr.) mint alperesek perelnek Rátoni Benedekkel, mint felperessel, Panit részbirtokért,*Lelesz, Act. an. 1583. nr. 20. a melyet Melith György és fiai: István és Pál elvesztettek hűtlenségi per folytán. 1584-ben e perről ítéletet adnak ki számukra.*U. o. an. 1584. nr. 32. – 1622 előtt Prépostvári Bálintné Csáky Annának Ér-Szent-Királyt telke volt, melyet eladott Ér-Szent-Királyi Szikszay Györgynek.*Nagyv. Múz. Blt.

Egyik Bálint, mint egri főkapitány, ásatta az egrespataki halastavat.*E mű I. k. 133. l.

1598-ban Praeposthvarÿ István (mfc.) meg Surányi Csarnavodai Borbála és Alagi Sára megosztozkodnak a középszolnoki Magyar-Csaholy, Középső- és Felső-Oláh-Csaholy, Zölcze meg más vármegyebeli részbirtokokon.*Lelesz, Prot. 44. fol. 12. an. 1598.

Prépostvári Miklós egyike azoknak, a kik mint fogott bírák tanúsítják 1600 jan. 16-dikán, hogy Gyulafi László volt Bánfi Tamás árváinak a gyámja s hogy az, mint ilyen, minő menyegzői ajándékot adott Haraklányi Istvánné Bánfi Erzsébetnek.*GKG. C. fasc XIX.

Prepostvary Zsigmond peéri jószága 1604-ben két rótt ház után négy forintnyi adót fizetett,*Dical. Nagyfalúban pedig az ő (Praepostvarÿ Zsigmond) és Bánfi István részéről négy jobbágyházat adóztattak meg. Ez utóbbi helyen 1605-ben {310.} Prépostvári részéről csak fél telek adózott.*Dical. 1609-ben Gábor fejedelemnek amaz adománylevelére, melylyel Gardánfalvát Rátóthi Gyulafi Lászlónak adja, Prépostvári Zsigmond, Kraszna vármegye főispánja sajátkezűleg ezeket jegyzé: «Gardánfalváról való donatio, kit én szerzettem megh az Giulafÿ familiának. Ez falut penigh én attam örökben az én kereszt leaniomnak, Giulaffy Borbala assoninak».*GKG. A. fasc. XVII. 1610-ben is krasznavármegyei, 1624–1629. azonban többnyire Lokacsi előnévvel középszolnokvármegyei főispán.*Gr. Károlyi-lt. IV. k. 207. lap. GKG. A. fasc. XVII. és C. fasc. XIII. Zsigmond könyörög Báthori Gábor fejedelemhez Gardánfalva birtok tárgyában, melyet a fejedelem parancsára, elvettek tőle.*GKG. A fasc. VII. Gábor fejedelem aztán 1611-ben neki (Praepostvári Zsigmondnak) és nejének, Szécsi Katalinnak meg Gyulafi Sámuelnek, Zsuzsánnának és Borbálának adományozza Gardánfalvát;*Orsz. Lt. Km. conv, fasc. P. nr. v. 27. fiók 1612. jún. 2-dikán meg is hagyván Közép-Szolnok vármegyének, hogy foglalja el Praepostwary Zsigmond számára Sütő Györgytől a falut, a melyet előbb csakugyan Prépostvárinak igért volt s csak azután adományozta Sütőnek.*GKG. A. fasc. VII.

Zsigmond s neje Szécsi Kata építették 1614-ben a szilágycsehi evang. reform. egyház tornyát.*E mű I. k. 614. l. Zsigmond második férje Szécsi Katának (1615 nov. 26.),*GKG. A. fasc. XV. XVI. a kire 1617-ben a férj (Lokachi Praepostvary Zsigmond, mfc.) a középszolnoki Magyar és Oláh-Egrespatak birtokait iratja 4000 forintért.*Lelesz, Prot. 59. folio 71. an. 1617. 1626-ban Károlyi Mihály végrendeletében őt rendeli egyik gyámul.*Gr. Károlyi-lt. IV. 207 l. 1627 decz. 31-dikén tőle (Lokaczi Praepostvári Zsigmond) 1556 jó ezüst tallért vettek föl özvegy L. Bánfi Jánosné Lónyai Fruzsina és fiai: Kristóf és Zsigmond, hogy kiválthassák Varsolczot, melyet ezután Prépostvárinak zálogosítottak el.*GKG. A. fasc. XV. XVI. Zsigmond hatalmasul meg is tartotta a varsolczi részjószágot; {311.} ezért 1628-ban meginti őt özv. Lónyai Istvánné Szaniszlófi Báthori Kata, mint fölperes.*Wl. és Nemz. Múz. Becski-lt. Szilágyi Sándor említi, hogy 1631 táján Prépostváry Zsigmondot a magyarországi urak többször fölléptették erdélyi trónkövetelőnek.*Rákóczi (I.) és Pázmány. Präpostvari Zsigmond Henczidán 1631 febr. 15-én kelt levelével Peérban levő házát, jószágát s minden ott levő örökségét is leköti 4500 frtig meghihatlanul házas társának Szécsy Katának, mely összeget Szécsy K. Dobra nevű falu megvételére adott.*GKG. A fasc. XVII. Sajátkezű pecsétes levél. Neje Szatmárról Sennyei Sándortól 1631 márczius 12-dikén arról értesűl, hogy Gyulafi a császár ellen fegyverkezik.*GKG. A. fasc. XV. XVI. Zsigmond egyike vala azoknak, kiket Gyulafi Sámuel 1637 márcziusában kelt végrendelete végrehajtására kijelölt.*U. o. C. fasc. XXI.

Alaghi Ferenczné Praepostvari Sára ellen 1607-ben Kapi András tiltakozik a csaholyi jószág eladása ügyében.*GKG.