| Rakamazi | TARTALOM | Ravaszdi |
Ramocsaházi. Valószinű, hogy a Ramocsaházi csak előnév, mert, mint alább látni fogjuk, egy és ugyanazon személy egyszer Ramocsának, máskor pedig Ramocsaházinak van mondva. Míg a Ramocsák rendszerint Menyői, vagy Benedekfalvi előnévvel Lele, Menyő és általában Cseh környékén, addig a Ramocsaháziak főként Szilágyfő-Keresztúron tünnek föl. A Ramocsa és Ramocsaházi név sürün váltakozik az Érmelléken s Szilágy-Szécsen is. A Menyői ághoz tartoznak az Újnémeten, Vérvölgyön, Nagymonban szereplő Ramocsák is.
Menyői. 1330-ban Ramatha fia András és Ugrin fia István panaszt emeltek Márton, dévai várnagy és ispán ellen menyői {316.} birtokukért. Tamás vajda meghagyja az erdélyi káptalannak, hogy ezen birtok határait járassa fel, a régi határokat állítsa vissza és nekik meg örököseiknek a privilegiális levelet adassa ki.* Ramatha Andráson kívül Péter a János fia is menyői nemes birtokos. 1337 nov. 27-dikén is Ramacha fia András (Menyewi?) kap részt a lelei, kislelei és cserii (Chery) birtokokból.* Menewi Ramacha István tanunak van kijelölve 1412-ben, a mikor beiktatják Kusalyi Jakcs Istvánt, Jánost, Dénest, Györgyöt és Lászlót Erked birtokába.* 1426 február 26-dikán Zsigmond király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy vizsgálja meg azon erőszakoskodást, a melyet Menewi Ramocha István követett el Menyő birtokban Menyői László és Moni Tamás ellen.* 1450 júl. 28-dikán Menyewi Ramacha István meg fiai: Illés és Péter, Menyői Albert és Moni Barta Pál ügyvédeiknek vallják Kerepeczi Jánost, Bőkeni Andrást, Kőresi Lászlót, Balázsházi Mihályt és Györgyöt, Nagydobai Bíró Miklóst, Nagydobai Csízér Fülöpöt és Gált, Deésházi Cze Pált, Sándorházi Nagy Lászlót és Lelei Kaplyon Gergelyt.* Még ez évi ápr. 1-sején a nádor meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Menyewi Ramacha (Pamacha?) Albertné Katalint és Moni Baksai Pált iktassa be az őket néhai Baksai Tamás fiától, Bálinttól zálogjogon megillető Baksa birtokba;* júl. 26-dikán Menyewi Ramacha Albertet ügyvédjöknek vallják Szentkirályi Imre és neje, Szentkirályi Moldvai Erzsébet.* Ez a Ramocsa Albert (de Wynemeth) lehet 1462-ben a középszolnokvármegyei Ujnémeten* is birtokos.* 1472 júl. 17-dikén Mátyás király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Menyewi Ramocha Albert menyői és alsóbaksai három jobbágytelkébe iktassa be Baksai Barlát, nejét és gyermekeit, meg özv. Baksai Albertné Erzsébetet, kiket ama {317.} telkek zálogjogon megilletnek.* Néhai Menewi Ramocha István fiának, Albertnek fia, János előfordúl amaz oklevélben, a mely szerint 1459 jún. 27 (?)-dikén Menyői Domokos eltiltja Menyői Albertet és fiát Mon birtok elfoglalásától. Ezen Menyői Albert talán egy személy a fenti Ramocsa Alberttel.* Menyei Ramocsa Illés neje Lucza és fiai: László, Tamás és Mihály 1476-ban átveszik néhai Felsőbaksai Dúl Mátyásné Moni Magdolnának Felső-Baksán levő részbirtokát és hozományait.*
1549 előtt mintegy 14 évvel Ramacha János és Imre meg Török Gáspár elfoglalták ama vérvölgyi puszta telket, mely a közöttük még előbb létrejött egyezség szerint Bideskúti Györgynek jutott. Ezért most utóbbi panaszára Ferdinánd király megidézteti a fentieket.* 1539-ben Ramocha Demetert, mint szomszédot megidézték, a mikor Sámsoni Kőrösi Ferenczet beiktatták két diósadi* telekbe.* 1543-ban Ramocha Imre nagymoni jobbágyait egy kapu után adóztatták meg.* 1545-ben Menyői Ramocha Imre (egr.) meginti Deésházi Lajost és más menyői nemeseket, a kik hatalmaskodtak előbbinek menyői birtokán.* 1546-ban nemes Menyői Ramocha Imre és Lőrincz, Dobai Pál és Szilágyszegi László megintik 1. Török Pált, Miklóst, Jánost, Györgyöt és Dénest, Kún más néven Antos Pált és Mihályt, Lőrincz Benedeket és Albertet, Gál Illést meg Simon Mihályt bizonyos nagymoni puszta jobbágytelkek visszabocsátására; 2. Nagydobai Csízér Lőrinczné Zsófiát, Csögi Antalné Katalint, néhai Bíró Balázs leányát, Borbálát, özv. Németh Jakabné Ágnest, Ördög Ferenczet és Mihályt meg özv. Haraklányi Antal Orbánné Potencziánát nébai Barta Albert vagy Pál keresztúri részbirtokának visszabocsátására.* 1549-ben Ramochia Imrének Menyőben nemesi kuriája van s nagymoni jobbágyai egy kapu {318.} után fizettek adót, János, vérvölgyi egytelkes nemest 25 dénárnyi adóval rótták meg.* 1554-ben nemes Menyeői Ramocha Lőrincz tiltakozik Menyői Ramocsa Imre ellen Menyő, Nagymon és Keresztúr részbirtokok elidegenítése miatt.* 1555-ben Menyewi Ramocha Imrét vagy Werweolghi Ramochya Pétert tanúknak jelölte ki Ferdinánd király, amikor meghagyta, hogy iktassák be Székely Lázárt és Kristófot Nagy-Mon birtokokba.* Imre (1558-ban Mőnyei Ramocsa Imre, 1560-ban Ramochya Imreh, 1563-ban Ramocha Imre) 1558–1563. Közép-Szolnok vármegye alispánja.*
Benedekfalwai Ramothÿa László egyike azoknak, kiknek 1569 márczius 19-dikén meghagyta János Zsigmond, hogy Gyulafi Lászlót iktassák be Cseh város és vára, Széplak, Nagy-Goroszló, Ardó stb. birtokokba meg az udvarhelyi, nagyszegi, köődi stb. részjószágokba.* 1570-ben Ramocha László benedekfalvi jobbágyai egy kapu után fizettek adót.* (1572 nov. 2-dikán «Menyei» Ramochay Lászlóné Katalin fordúl elő azon oklevélben, a mely Benedekfalva adományozására vonatkozik.)* Özv. Ramocha Lászlóné Kerekes Mattha (Márta?) egyike azoknak, a kik, mint szomszédok, jelen vannak 1579-ben, a mikor be akarják iktatni Rátóti Gyulafi Lászlót a középszolnoki Köőd, Kelencze birtokokba és Aranyosmező másként Aranyos-vára praediumba.*
Menyei Ramothia Istvánt Báthori Zs. 1586 máj. 9-dikén kijelölte Borsoló János itélőmesternek a középszolnokvármegyei Benedekfalva, Kecskésfalva és Debreczen birtokokba való beiktatásához.* Haraklányi Miklós Ramocha Istvánné személyében van azok között, a kik megalkusznak a Gyulafiakkal a csehi vár és város meg tartozékai tárgyában.* 1641-ben Ramocsa István, benedekfalvi lakos nemes személy.* {319.} 1642 febr. 16-dikán Ramocsa István kecskésfalvi jobbágyai tanuskodnak Égerháton tartott tanuvallatásnál.* A Szentkirályt 1658 márczius 20-dikán tartott ev. ref. synoduson merűlt fel nemzetes Ramocsa Istvánnak és feleségének az az ügye, hogy «pápista pappal koplaltatták volt magukat.» Ramocsa István megesküdt, hogy a pápista pap előtt hittel magát pápistaságra nem kötelezte, a szent eklézsiát és kiváltképen az Istent megkövette. A felesége nem volt jelen az egyházmegyei ülésen, azt aztán arra kötelezték, hogy otthon Benedekfalván, a templomban szokott székiben ülvén, csak «azon ülőszékében felállván, kövesse meg az Istent és az ekklézsiát.»*
1646-ban Ramocsáéknak szántóföldjük van Széplak határán.* Ramocsa Mihály 1646-ban és 1647-hen szolnoki szolgabíró.* 1654-ben (Benedekfalvi Ramocsa Mihály) Közép-Szolnok vármegye assessora.* 1656-ban (Ramocsa Mihály benedekfalvi lakos) Közép-Szolnok vármegye egyik alispánja.* Ramotsa Mihály benedekfalvi nemest Újlakról Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.
1688 okt. 2-dikán Közép-Szolnok vármegye előtt Ramocsa Anna és férje, nemes Lokcsai Furenda Simon deák kölcsönösen megfogadják, hogy megbecsűlik egymást, mint házastársakhoz illik.* 1692-ben (jún. 13.) Ramocsa Anna már Kis Balázs neje.*
A Ramocsákat Haraklányi előnévvel is találjuk (1489).*
Ramocsaházi. Ramachházi Györgyöt 1441 május 9-dikén Filpesi Mihály,* 1446 aug. 14-dikén (Ramocsahazi György) Moni Imre meg Deésházi Ferencz és Sebestyén,* 1448 aug. 11-dikén (Ramachaházi György) Deésházi László fia, Demeter, Deésházi Miklós fia, Máté meg Deésházi Jakab fia: Sebestyén és Ferencz ügyvédjüknek vallják.*
{320.} Kétségkívül Mihályfalvi az előneve annak a Ramocha Jánosnak, a ki királyi emberül van kijelölve, a mikor 1572-ben Berekszói Hagymási Kristófot beiktatták a középszolnoki nagypaczali, bajomi, usztatói, etei, csányi meg a bihar- és krasznavármegyei kispaczali részbirtokokba.* Mihályfalvi Ramocsaházy Jánosné Magdolna Keresztúri Dobzay István nővére 1579.* 1584 nov. 6-dikán Mihalfaluai Ramochai Jánost tanunak jelölte ki Báthori Zsigmond, a mikor meghagyta, hogy iktassák be Zsombori Lászlót egy böősházi birtokrészbe.* 1586-ban (Ramacsa János) mint Közép-Szolnok vármegye alispánja van említve.*
Ramochiaházi János szilágyfőkereszturi lakos, egyike azoknak, a kik 1591-ben, mint közbírák megosztoztatják Jakabfi Kusalyi Móriczot stb. a kusalyi és nagymoni részjószágokon.* Ramocsaházy János fogott bíró 1600 jan. 16-dikán is, a mikor arról itélkeztek, hogy Gyulafi László volt Bánfi Tamás árváinak a gyámja s hogy az, mint ilyen, minő menyegzői ajándékot adott Haraklányi Istvánné Bánfi Erzsébetnek.*
Ramocsaházy Mihály 1594-ben Közép-Szolnok vármegye esküdtje.* Talán az a Ramochiai Mihály, a kit 1588 május 18-dikán tanunak jelölt ki Báthori Zsigmond fejedelem a mikor meghagyta, hogy iktassák be Fajdasi Horvát Gábort és nejét, Zetheni Németi Zsófiát Peér, Ete, Szeődemeter, Csány és Szopor birtokokba. Kamocsa (Ramocsa?) Mihályt, mint szomszédot is megidézték ekkor.* Nemes Ramochahazÿ István és Mihály cserelevelet kötnek 1610-ben a középszolnoki diósadi, kucsói és keresztúri meg a szabolcsvármegyei ramocsaházi részbirtokok tárgyában.* Majd 1628-ban a Ramochiahazi nemesek a pestvármegyei N.-Kőrös város, a középszolnoki keresztúri, kucsói, diósadi, zálnoki (Szanok), csalánosi, újnémeti, {321.} krasznamihályfalvi meg szabolcs-, szatmár-, borsod- és biharvármegyei részbirtokokra nézve kötnek cserelevelet.*
1638-ban Ramocsaházi István középszolnoki assessor.* 1640-ben nemzetes Ramocsa István, szilágyfőkeresztúri lakos, és Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála szolgája kérésére, fejedelmi parancsra Közép-Szolnok vármegye kiszállott, hogy a sülelmedi és benedekfalvi nemes udvarházakat Gyulafi Borbála és Zsuzsánna között megoszsza.* 1642-ben Szilágyfő-Keresztúron lakó Ramocsaházi István egy jobbágyáért száz magyar forintig kezességet vállalnak Hídi Gergely özvegyének Erdélyi Borbála asszonynak jobbágya, valamint Vesselényi Istvánnak Kis-Solymoson lakó jobbágya: Nagyszegi Ignácz.* Ramocsa Erzsébet Szilágyfő-Keresztúri Luka Mihály neje 1685–1690.*
Szilágyszécs. Ramocsaházi István és Ramocsaházi (Ramotzaházi) Mihályné Guthi Anna Guthi Miklós középszolnoki szolgabíró idejében (1628–1643.) zálogban bírják Árkosiné Borbély Annának (Szécsen?) Baksa felé eső rétjét.* Ramocsaházy Mihály szilágyszécsi lakos 1659-ben nemes személy.*
1722 október 30-dikán Ramotsa-jusson való szilágyszécsi házhelyet zálogosít el Stall Mátyásné Luka Anna Guthi Benjáminnak.*
Ramocsaházy András 1646 körül tasnádi evangelikus református pap.
Közép-Szolnok 1741-diki összeírásában Ramocsa Lászlót s Istvánt találjuk. 1781-ben meg 1797-ben (Romotsa, Ramotsa) Antal, István, Mihály és Sámuel saját telkükön lakó egyházi adómentes, ifjú István más telkén lakó adómentes nemesek Benedekfalván; (Romocsa) Ferencz Kecskésfalván és (Romotsa) János Kis-Debreczenben saját telkökön lakó adómentes, öreg {322.} (Romotsa) István Ér-Szentkirályt adózó nemesek, másik István – szintén érszentkirályi – urasági tiszt. 1805-ben Romotsa Antal, István, ifjú István, János, Kosztán, Lajos (Ramocsa) és Sámuel, benedekfalvi, Miklós és Mon, kecskésfalvi adómentes, Flóra és Nucz, kisdebreczeni fegyverfogható adómentes és János érszentkirályi fegyverfogható adózó nemeseket gyalogosoknak, ifj. és id. István, érszentkirályi fegyverfogható adózó nemeseket lovasoknak írták ki, Ferencz és Mihály pedig mint alkalmatlanok (inhabiles) fordúlnak elő a nemesi fölkelésre összeírt kecskésfalvi adómentes nemesek közt. Közülök az érszentkirályiak meg a kecskésfalvi Mihály, Miklós és Salamon homagialis esküt tettek.
Oláh eredetű család. Romocsákkal ma csak Benedekfalván és Kisdebreczenben találkozunk; valamennyien gör. kath. oláhok.
| Rakamazi | TARTALOM | Ravaszdi |