Rácz

Racz János Ippról (Iph) egyike azoknak, a kiket 1450 febr. 12-dikén ügyvédjeiknek vallottak Horváti Peres Tamás és Iphi László,*Dl. 36.391. Km. Prot. C. min. p. 104. nr. 8. a ki 1459 okt. 8-dikán Racz Jánost és Gergelyt vallja ügyvédjeinek.*Dl. 36.392. Km. Prot. E. min. p. 62a. nr. 1.

Mihályfalvi Rácz János (J. racz de Mihalfalva) nemes jelen van 1590-ben Ladmóczi Horvát Jánosnak a girolti udvarházba, mihályfalvi és újnémeti részekbe való beiktatásánál.*Szgy. e. és Nagyv. Múz. Blt. egyk. más. 1791-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége a krasznamihályfalvi és gyöngyi Rátz, másként Pap-családot előbbi adómentességébe helyezte vissza a Szatmár vármegyétől 1773 aug. 30-dikán nyert bizonyítvány alapján. Rátz Pap Filep és Sztratyi, a Simon fiai, mint középszolnoki széplaki lakosok kapnak 1770 febr. 9-dikén nemesi bizonyítványt Közép-Szolnok vármegyétől. E család András nevű tagja Szinyérváralján lakott.*V. Test. 150. l.

1605 szept. 16-dikán Rácz György Zilaht kapja jutalmul Bocskaitól, a miért Segesvárt neki feladta. Zilahon 1781-ben Rátz János székely-utczai lakost találjuk.

Boros-Jenői Rátz Péter, a János fia s a Mihály unokája {324.} 1745-ben folyamodik Mária Teréziához a maga s a testvérei: Miklós, ifjabb János és Mária férjezett Kalota-Szentkirályi Zámbó Ferenczné nevében, hogy a felmutatott okleveleket, a melyek mind az ő birtokaikra vonatkoznak, együtt lemásolva adassa ki hitelesen. Mária Terézia rendeletére a szebeni kir. itélőtábla 1745 máj. 31-dikén az okiratokat szóról-szóra átmásolja, de már az eredeti okleveleket a rongálódás miatt nem tudták mindenütt elolvasni. Ezeknek az okleveleknek a tartalma a következő: 1. Néhai Kusalyi Jakcsi Boldizsár és Valkai Miklós meg veje: Zsombori László birtokcserélő bevallása 1577-ből. 2. Szebedi Gábor elismerő levele, hogy Kémer, Ipp és Domoszló részjószágokat a testvére, Szegedi Katalin tudtán kívül eladta s egyszersmind teljesen átengedi neki a még osztatlan Ujlak, Kőőd és Kelencze részjószágokat, 1666. 3. A Huszton lakó ifjabbik Rátz Mihály és felesége Szegedi Kata 1666 decz. 10-dikén, tekintve rokonuknak nemes Kováts Péternek rokoni hűségét s igazságát s azt a körülményt, hogy némely jószágaikat «Kováts Péter uram mint igaz vér és atyafi, sok fáradtságával és költségével, sőt néha életének utólsó tzikkellyén való maradásával is» szerezte össze; saját költségén váltogatta vissza: e Közép-Szolnok és Kraszna vármegyékben levő jószágokat Kováts Péternek és mindkét ágon levő maradékainak zálogba adják tíz esztendeig 100 ezüst tallérért mindennemű hozzátartozókkal együtt. Péter és utódai a zálogba adott jószágoknak feltétlen urai tíz éven át, s ha az elzálogosítók, vagy utódaik azok birtokában háborgatnák vagy több pénzt akarnának venni a használatért, Kováts egy alispánnak, vagy egy szolgabírónak commissiójával végrehajtást vihet reájok 100 tallér erejéig. A tíz év elteltével két hónappal előbb figyelmeztetést kap s a 100 tallért köteles elfogadni az elzálogosítóktól, vagy azok utódaitól; a kik kötelezik magukat, hogy a tíz év leteltéig minden jogtalan háborgatással szemben meg fogják védelmezni Kováts Pétert az elzálogosított jószágok birtokában. Az elzálogosított jószágok: Alsó- és {325.} Felső-Szopron, Domoszlón s Ippon vannak. 4. Egyezség Zsombori János és Rátz Mihály között: hogy amaz átenged ennek az anyai ágon örökölt bizonyos részjószágokat, magának pedig másokat tart meg. Egyszersmind megigéri annak a bebizonyítását, hogy e javakhoz a leányági örökösök nem tarthatnak igényt, 1685. 5. A Rátz Mihály és Kováts Péter között fölmerült pörben hozott határozat, 1686.*Szgy A középszolnokvármegyei Cseh (Ché) várában lakó Boros-Jenei Rátz Mihály és felesége, Ippi Szegedi Kata asszony és rokonuk a Szatmár vármegyében, Szatmár-Németiben lakó Kováts Péter 1686. Szt. Jakab hava 3-dik napján a krasznavármegyei Somlyón a Felszeg-utczában, a Balog Mihály házában megjelennek Guthi István alispán, Somlyai Varju György és Almási László hites assessorok és Peretseni Erdőteleki György krasznavármegyei hites nótárius előtt. Előadják, hogy a krasznavármegyei Domoszlón, Kémeren, Ippon és a Szatmár vármegyében levő némely jószágokról van nekiek egy Szatmáron, 1666 decz. 10-dikén kelt szerződésük, a melynek alapján 100 tallér követelése van Kováts Péternek, ehhez számítva még külön 20 frt kölcsön kért pénzt is. E tartozásokat törvényes úton akarja Kováts megkapni említett két rokonától. Nehezen, de békés egyezségre jöttek ez ügyben. Kováts Péter lemond a 100 tallér követeléséről véglegesen, a mire egészen jószántából esküt is tett. Az Ippon levő két házjobbágy a puszta telekkel együtt külön van zálogban Kováts Péternél tizenöt forintért, de e tizenöt forintért Bideskúti Ferenczet kell felkeresni, a kitől Rátz Mihály és Szegedi Kata vissza is váltják (1672). A szerződésben levő 20 frtot Kováts Péter a saját erszényéből adta volt át magának Rátz Mihálynak. Mindezért sokat költött és sokat fáradt be Somlyóra Kováts Péter, adjon tehát Rátz Mihály és felesége 23 frtot; a mit ezek le is fizetnek. Kováts Péter ez ügyre s a peres birtokokra vonatkozó minden {326.} hatalmában levő okiratot tartozik átadni perlekedő rokonainak s a szerződést semmisnek nyilvánítják.*Szgy. A nemes Rátz Mihályné Szegedi Kata javára 1673 okt. 14-dikén Kémeren tartott tanuvallatás szerint Szabó János, ki most Debrezenben lakik, Szegedi Györgyöt vagy Zsomborinét szolgálta «Ipra». E tanuvallatásnál a fenti Rácz kémeri jobbágyai is tanuskodtak.*U. o. Borosjenei Rácz Mihály középszolnoki hites assessor előtt 1686 jan. 29-dikén szerződést kötnek Perecsenyi Lindvay máskén Kovács Mihály és nővére.*Nagyv. Múz. Blt.

E Mihályt Ujlaki előnévvel is találjuk; ő és neje Szegedi Kata 1690 márczius 13-dikán egy köődi puszta házhelyöket s tartozékait köődi Farkas Jánosnak zálogba vetik.*Szgy. Rácz Mihálynak két Közép-szolnoki kelenczei jobbágya 1691-ben jótáll Szécsi Guti Farkasnak Balás Tivadar nevű kelenczei jobbágyáért 10–10 frtig.*U. o. Talán egy vele ama Csehi Rácz Mihály, középszolnokvármegyei lakos, hites assessor, ki jelen volt, mikor beiktatták Fónyi Istvánt és Jódi Simont Szikszay Györgynek középszolnokvármegyei szamosujlaki ősi részjószágába.*U. o.

A Rácz, Szegedi, Zsombori és Valkai családok rokonsági viszonyait az alábbi táblázat tünteti föl:

Álmosdi Chyre András, – Chyre Petronella – Ippi Valkai Miklós 1577, Ferencz (1577-ben már nem él), Magyar-Nagy-Sombori Sombori János – Hátszegi Anna, Zsombori János 1685, Zsombori László neje: Valkai Zsuzsánna 1577-ben az erdélyi tized 1577 bérlője, 1685, Ippi Zsombori Gábor, Zsombori Erzsébet – Ippi Szegedi György, Katalin*Kováts Péter, mint a Rátz Mihály és felesége, Szegedi Kata rokona szerepel 1666-ban, 1672-ben; 1671-ben Károlyban, 1686-ban Szatmárt lakik. – Boros-Jenei ifj. Rátz Mihály 1666-ban Huszton, 1686-ban Cseh várában lakik, Szegedi Gábor (1666-ban Szatmárt lakik), János, Rátz Péter 1745, Miklós 1745, ifj. János 1745, Mária – Kalota-Szent-Királyi Zámbó Ferencz 1745

{327.} Rátz István kusalyi, meg János úr és Sigmond szamosujlaki nemeseket Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. Szamosujlaki Rácz János Domoszlón, Dohon és Somoson (Kraszna vármegyében) bir pusztatelkeket 1717-ben. Egy Rácz János a XVIII-dik század közepe táján Közép-Szolnok vármegyében assessor.

Rácz Anna s Lengyel István 1720-ban a peéri evang. reform. egyháznak egy ónba foglalt kőkorsót adtak.

1747 Szent-György havának 11-dik napján Rácz István nemes személy, ötven év körüli, tanuskodik egy deésházi tanuvallatásnál.*Szgy.

Ifj. Rácz András és neje, Komjátszegi Klára 1756-ban a tasnádi evang. reform. egyháznak egy nagy ónkannát adtak.

Bolgárfalvi Rácz Zsuzsánna 1776 ápr. 13-dikán Szilágy-Nagyfaluban született; atyja: Rácz Miklós.*Szilágynagyfalusi evang. reform. egyház anyakönyve. 1808-ban pedig Nagyfaluban egy antiqua jobbágytelkük volt Rátz Lászlónak, Miklósnak, Sándornak stb.-nek, a kik közül hármat gyalogosnak írt ki Kraszna vármegye.

1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte Rátz Ferencz, szakácsii nemest előbbi adómentességébe azon megokolás alapján, hogy nemesi adómentességéből ezelőtt három esztendővel elitélés nélkül adóztatták meg.

Közép-Szolnok vármegyének 1741-diki homagiális összeírásában Borosjenei Rácz Istvánt és Jánost, Böszörményi Rácz Mihály assessort, Törökszentmiklósi Rácz Andrást, továbbá Deésházán Rácz Istvánt, Kusalyban Rácz Jánost, Lelében másik Jánost, a csehi járásbeli Széplakon Rácz Urszulyt és Simont találjuk, az 1781-diki összeírásban Rácz Mihály assessor de Borosjenő szerepel, azután Rátz Sándor de BorosJenő, szamosujlaki nemes, Rácz Sámuel de Öőr(?), assessor, Rátz Filep, szamosszéplaki adózó nemes, Rátz István, lelei nemes meg a már Zilahon említett János fordúlnak elő.

{328.} 1797-ben a (Rátz és Rácz) család tagjai Ákoson, Benedekfalván, Dabjonban, Deésházán, Kelenczén, Kirván, Köődön (Katona R. János) Kusalyban, Lelében, Nyírmonban, Oláh-Nádasdon, Szakácsiban, Szamos-Ujlakon, Széplakon, Szilágy-Szegen, Tasnád-Szántón és Zsákfalván főbb, vagy kisebb birtokosok, saját telkükön lakó egyházi adómentes, saját telkükön lakó adómentes, vagy adózó vagy pedig más telkén lakó adózó nemesek; Márton szilágyszegi «oskolamester.»

Ádám, benedekfalvi, István, érszentkirályi (gyalogosok), Károly, köődi (lovas), meg Farkas, Józsefné, Mihály (kiállhatnak lóval, fegyverrel, vagy gyalog) és Péter (lóval), szamosujlaki adómentes, Sándor, ákosi, Demeter, csögi adózó nemeseket, Vila (Rátz), illésfalvi, Ferencz és István (Rácz), lelei szabadosokat fölvették az 1805-diki összeirásba. Ezek közül az ákosi, csögi és érszentkirályi, továbbá Ferencz, György, János és Mihály, kusalyi nemesek homagialis esküt is tettek. 1806-ban Rácz Jánosnénak egy lakott antiqua jobbágytelke volt Kerestelken. Rácz Farkas 1801–1804. assessor, Pál 1816-ban helyettes szolgabíró, majd assessor, Tömösvári Rátz Ádám 1828–1835. assessor, Közép-Szolnok vármegyében 1833-ban Benedekfalván, mint assessor, okiratok másolatait hitelesíti.*Péchy család levelei Sárköz-Újlakon. Rácz Mátyás 1861–1867. esküdt Közép-Szolnok vármegyében. Péter 1868-tól napjainkig magyarkeczeli evangelikus református pap.