| Rátkai | TARTALOM | Rázel |
Rátoni
(Rathoni.) 1347-ben a krasznavármegyei bírák és ispánok igazolása szerint Mihály fia Péter ispán, Bÿlgezdi Jakab ispán és Miklós mester jegyző három egyenlő részre osztották a Borzáson levő negyedrész birtokot s a határt megállapították.*
1388-ban Gergely fia Pál krasznavármegyei nemes tanuskodik a mellett, hogy Mutos, Szélszeg, Goroszló és Turbucza nem Kővárhoz, hanem Aranyos várához tartoznak.*
Rátonyi István 1380 körül Kraszna vármegyében Rátonban élt és bírt, fiai: Tamás és Benedek.*
Tamást, István fiát (Th. f. St. de Rathon) 1410-ben királybiztosnak jelölik a Kusalyi Jakcsiak birtokba iktatásához.* Jánost és Tamást 1412-ben is tanukul jelölik, a mikor ugyancsak a Kusalyi Jakcsiakat (Istvánt, Jánost, Dénest, Györgyöt és Lászlót) iktatják Erked birtokába.* Domokos fia János a krasznavármegyei ráthoni birtokrészét 1414 jún. 12-dikén eladta 68 frtért Choba Tamás fiainak, Györgynek, Mihálynak és Jánosnak.*
1449 márcz. 14-dikén a Ráthoniak a Ráthoni-család többi tagjait eltiltják, hogy azok a ráthoni birtokrészük negyedébe, {336.} valamint a néhai Bíró Imre harmadrészébe magukat beiktassák. A szereplők: 1. Ráthoni Ferencz s fiai: György, Máté, Antal, Mihály, Pál, Domokos; Ráthoni Bwda Máté s fiai: István, György. 2. Ráthoni Nagy Lőrincz (László?); Ráthoni András s fia Jakab; Ráthoni Simon s fia Péter; Ráthoni Nagy Pál (néhai) fiai: Demjén és István; 3. Bíró Imre (néhai) a kinek vagyonára Ferencz tart igényt.*
Mihályt és Jánost ügyvédjüknek vallották 1449 június 13-dikán Menyői Domokos, Moni Bálint és Moni Imre,* János deákot 1450 jan. 12-dikén Vérvölgyi Dénes és János,* Mihály deákot ez évi jan. 29-dikén Víg János és Keresztúri Révész Imre,* február 6-dikán Récsei Gergely,* Kelement, Mártont és Mihályt Rátoni Buda György,* Mihály deákot febr. 7-dikén Dobai György és Horváti György,* febr. 25-dikén Kémeri Péter, Dávid és Pál testvérek meg Kémeri László fia, János,* 1459 szeptember 15-dikén Ilosvai Gelberth László,* okt. 4-dikén Bélteki Drágfi Miklós és neje, Jakcsi Erzsébet,* 1460 július 23-dikán Mihály és Albert vallanak ügyvédeket,* ez évi július 31-dikén ismét Mihály deákot Rátoni Lőrincz a néhai Jakab fia, Rátoni Szabó Antal meg Rátoni Bertalan és fia János, a kik Miklós fiát Pétert s (talán másik) Bertalan fiát Mátét is,* 1469 máj. 29-dikén újra Mihály deákot Kusalyi Jakcsi György,* 1450 febr. 6-dikán Rathoni Tamás, Porkoláb Lőrincz, Bíró Albert meg Borzási Gál és Benedek egymást és még más kilenczet,* 1459-ben Albertet Haraklányi Demeter, Haraklányi Ráthon János és Haraklányi Árva László,* 1461 okt. 30-dikán Haraklyáni Rathon Jánost szintén a most említett {337.} Haraklyáni Demeter és Haraklyáni Árva László vallják ügyvédjüknek.*
Rátonyi Mihály deák 1466-ban ellentmondott, mikor Ippy Lászlót és fiát, Jánost Ipp birtokába beiktatják.* Mihály deák egy ippi telkét egy széplaki telekkel 1469-ben Borzási Benedeknek zálogosította el 4 frtért.* A rokon Borzásiak Ippot ekkor egyszersmind visszakövetelik.*
R. Lőrincz egyike vala azoknak, a kik ellen 1471-ben vizsgálatot tartottak azért, mert elvettek nyolcz ökröt Báthori Miklós és Domonkos perecseni jobbágyaitól, a mikor ezek a nagyfalusi vásárról mentek haza.* Lőrincz, továbbá Losonczi Bánfi Dénes és Paposi Ördög Miklós visszaadták Komjátszegi Lászlónak a nagyfalusi részeket és ingóságokat, a melyek őt öröklési jogon illetik. Erről 1481 febr. 4-dikén Komjátszegi elismervényt állít ki a fentiek számára.*
Albert 1461 aug. 12-dikén tiltakozik Horváti Peres László nevében az ellen, hogy a király Tót Istvánnak adományozza a krasznavármegyei Horvát birtokot.*
A Jakab fiait Jánost és Lőrinczet 1463 január 14-dikén a krasznavármegyei Középcser és Szilvameggyfő erdők elidegenítésétől tiltja el Rátoni Bertalan László fia Péter a maga és János, Imre, Mátyás (I.), Péter (II.), Ambrus, Mátyás (II.), valamint Rátoni Chobod András fiai János és Kelemen, Rátoni Dienes György fia Kelemen, Nagyfalvi Márton fia Mihály, végül Rátoni Fodor Ambrus nevében.*
Antalt* s Lászlót (de Rathon) Majádi István, János és György 1492-ben az Iloswai György birtokaira való igényük megvizsgálására akarják kiküldeni.*
Mátyás 1492-ben krasznavármegyei szolgabíró.*
{338.} A kolozsmonostori konventnek egy 1495 ápr. 29-dikén kelt oklevelében az ekkor már néhai Rátoni Bertalan utódait is megtaláljuk, a kik a középszolnoki szilágyszegi birtokukat Zylaghzegi Pálnak («comes castri Gergen») örökbe vallják.* Családfájok:
Ráthoni György nemes 1519-ben, a mikor Kis-Dobai Szabó Antal, Pál, Lázár és Kristóf a krasznavármegyei Bürgezden levő közös részjószágon, illetve a mikor a Bürgezd határában levő ötödrészjószágot tevő Zohárhegy nevű hegyen és az Istenkelete* nevű földrészen akarnak osztozni rokonaikkal, Nagyfalusi Bánffy Gáspár, István, András és Miklós nevében tiltakozik a felosztás ellen. A leleszi konvent Lajos király elé idézi, hogy adja okát tiltakozásának.* Nemes Rathonÿ György fiai: Mihály, Benedek és Miklós azok között vannak, a kik jogtalanul bírják néhai Rátoni Margit (R. Literatus Mihály leánya) rátoni részbirtokát és a kiket azért 1545-ben megintenek Majádi Boldizsár, Spáczai Menyhért, Keresztúri Dobszai Jánosné Spáczai(?) Anna és Kisdobai György (Gergh) Ferenczné Spáczai(?) Petronella.* 1548-ban Rathoni Mihály Miklós nevű jobbágyát is magukhoz vették Krasznai Török Gáspár és Rátoni Alszegi Mihály, a mikor megtámadták Alszegi Bertalan István és Miklóst.*
Rathoni György talán jelen volt, mint szomszéd, Varsolcz birtok határának 1549-ben elrendelt megjárásánál.*
1523 nov. 26-dikán Rathoni Rathony Péternek vallja örökbe Keczeli Szele Miklós az alsóseredeni birtokát.* 1525-ben {339.} Nemes Rathoni Péter ellen tiltakozik Tárkányi László, mert nem akarja kiadni utóbbi kárásztelki jobbágyának ötvennégy elveszett és Rátonban megtalált disznóját.*
1523 decz. 28-dikán Haraklyani Rathony Miklós tiltakozik Borzási N. nevében az ellen, hogy Dobai Macsi Mátyás elidegenítse Puszta-Báldon praediumot Haraklányi Miklósnak,* a ki 1525 jan. 14-dikén az ellen tiltakozik, hogy Rathoni Rathony Miklós és Gáspár elidegenítsék a haraklányi nemes telköket.*
1546-ban Adorjáni Rathonÿ Gáspár (I. György fia) és György (I. Ferencz fia: II. György) megintik Nagy Jánost, Ráthoni György fiait: Mihályt, Benedeket és Miklóst meg Rátoni Péter fiait: Istvánt, Mihályt, Jánost, Pétert és Györgyöt, hogy adják vissza a néhai Rátoni György és Ferencz Ráton részbirtokáról szóló okleveleket, a melyek e Ferencz özvegyének, (majd Almási Nagy Jánosné) Margitnak kezéből néhai Rátoni (vagy Nagyráthonyi) Antal másként Alszegi Antalur (Antal úr?) fiainak: Györgynek és Péternek, mint a fenti néhai Rátoni György és Ferencz osztozó testvéreinek kezébe jutott és a mely oklevelek az utóbbiaktól aztán a megintettekhez jutottak.*
Ráthoni-Alzeghy Miklós meg Rathoni János (alter) királyi emberek 1546-ban, a mikor Krasznai Pándi Literatus Ferencz lecsméri részbirtokát,* Borzási Szőke László érdekében Borzás és Czigány-Vaja birtokok határát akarják járni.* János 1548-ban is királyi emberül van jelölve, a mikor Kőrösi Ferenczet beiktatták a krasznavármegyei Puszta-Báldon praediumba.* János és Miklós jelen lehettek, mint szomszédok, Varsolcz birtok határának 1549-ben elrendelt megjárásánál.*
{340.} R. Miklós 1606-ban mint krasznavármegyei esküdt assessor szerepel egy egyezségnél Perecsenben.*
Bálint fia, István azok között van, kiket 1549-ben a középszolnoki Menyő birtok összes szántóföldjeinek, rétjeinek és szőlőinek elfoglalása miatt megidéztet Menyői Fodor másként Nagy Bálint.*
János férje Majádi Erzsébetnek 1551 körül,* talán az (Rathoy János), a kinek a részén 1553-ban egy szegényt és két leégett házat találtak Ilosván,* egy szegényt Lompérton,* míg a (nemes Rathoni János) borzási jobbágyait másfél kapu után adóztatták meg.*
János 1563–1568. Kraszna vármegyében alispán.* 1565-ben (Rátony János krasznavármegyei alispán) felszólította II. János király, hogy L. Bánfi Farkast és örököseit iktassa be több krasznavármegyei birtokba.*
1552-ben Tamás Haraklányi Miklósné Deésházi Borbála és fiai meg Móre János és Péter megbizottja.*
1553-ban és 1563-ban Rathony András krasznavármegyei(I.) szolgabíró.*
1583-ban Benedek, mint felperes perel Prépostvári Bálinttal és Annával, azon paniti részbirtokért, a melyet Melith György és fiai: István és Pál elvesztettek hűtlenségi per következtében.* (Az e tárgyban hozott itéletet 1584-ben kiadják a fenti alpereseknek).*
1604-ben Rátoni István és Peres Zsigmond részéről Borzáson, továbbá özv. Kabós Tamásné, Vajda Boldizsár, Sándor János, Kulcsár János, Járai István, özv. Pándi Miklósné és Dévai György részéről Varsolczon három telket adóztattak meg.* Rátoni István, Pató Ferencz, Zsombori Zsigmond, Szabó Péter, özv. Majádi Lászlóné, Kőrösi Mihály, Zilahi Benedek, {341.} Literatus Gáspár és Berei Pál részéről egy jobbágyház adózott Ilosván és Lompérton.* István 1613-ban és 1615-ben szolgabíró Kraszna vármegyében.*
1604-ben Rátoni Ferencz és Kőrösi Mihály részéről egy telek adózott Magyar-Valkón, 1605-ben pedig külön-külön fél-fél telek.* 1604-ben Rathony Ferencz, Dancs György és özvegy Dancs Istvánné részéről három telek adózott Kémeren. 1605-ben Rátoni Ferencznek két és fél telkét adóztatták meg itt.* 1609-ben Gábor fejedelem újolag megerősíti Ráthony Ferenczet, Annát és Mihályt, továbbá Latrán Istvánt, Borbálát, Erzsébetet és Jánost, Donczi (Dancs?) Ferenczet, Kémeri Juditot, Erzsébetet, Katalint és Annát, Juhos Györgyöt, Bányai Zsigmondot és ifjú Dancz Ferenczet a krasznavármegyei Kémer és Dohtelke birtokokban, miket őseik is birtak.*
Nemes Rathonÿ Péter egyike azoknak, a kik 1616-ban tiltakoznak Tombolth Miklós ellen a lompérti és más, szatmárvármegyei részbirtok elidegenítése miatt.*
Rathoni Boldizsárné Ákosi Kata és fia, Rátoni Mihály azok között vannak, a kik 1624 okt. 23-dikán megosztozkodnak egy ákosi jószágon.*
Rátonyi másként Bertalan Katalinról (1634 decz. 16.) már volt szó.*
Rathonj János, krasznavármegyei szolgabíró, rátoni lakos, 1649 jún. 8-dikán Perecsenben zálogos levelet ír alá.* 1650-ben is (Rathony János) Kraszna vármegye egyik hites szolgabírája.*
Ujnémeti Ferencz középszolnokvármegyei szolgabíró, Kis Ferencz és Szántó Tamás, hites bírák előtt Pap István egy Kalistán kívül eső szántóföldet adott cserében 1655-ben Rátonyi Mihályné Sikolya Juditnak. Sikolya Judit azonkívül egy almáskertet is visszabocsátott Pap Istvánnak.*
{342.} Rátonban Rátonyi Jánosné Bánfi Anna 1676 november 19-dikén Bilgezden lakó Szodoray György, Krasznán lakó Szegedi Otvös Mihály krasznavármegyei hites bírák, Erdőteleky György megyei jegyző és Almássy Pál a fejedelem udvari szolgája előtt végrendeletet tesz: arany, ezüst marháiról nem rendelkezik, mert azokat a pogány ellenség elvitte, egy valkóváralji, egy ujvágási és egy füzesi jobbágyot, melyeket 300 frtért zálogban bírt Bánfi Miklóstól, leányának Piskolti Erzsébetnek (e Piskolti Erzsébet Bánfi Annának első férjétől Piskolti Gáspártól származott) hagyja, hasonlókép ennek hagy Ujvágáson tizennyolcz hold szántóföldet, annak ugyanott egy darab rétet, melyet Borzásy Györgytől vett zálogba, a magyarvalkai határon a Jáz mellett egy rétet, az oláhvalkai határon hat hold szántóföldet, «az Báthory jószágban való jussát,» melyet néhai Huszár Mátyás perlett néhai Báthory Kata asszony őkegyelme maradékaitól ú. m. Lónyai Anna fejdelemasszonytól, Melith Györgyné Becsky Zsuzsánna asszonytól, néhai Becsky Györgytől és néhai Nyári Bernátné Lónyai Kata asszonytól.*
Rátonyi Mihály, (a kinek a felesége, Sikolya Judit, ekkor már néhai) 1687-ben Csőr Illés nevű, Pap István kezéből 86 frtért kiváltott jobbágyát magához hivatja, egy kevés mézet is kér.*
| Rátkai | TARTALOM | Rázel |