| Reviczki | TARTALOM | Récsi |
Récsei
Birtak: Récsén (1341, 1359), Pálvárán és Kis-Récsén (1359–1420). 1449-ben Horváthoz, Seredenhez van joguk. 1471 előtt zálog czimén Oláh-Keczelhez is. Azután leginkább az érmelléki helységekben találkozunk velök. Balázs, a Lőrincz (Lőrincz de Reche) fia tiltakozik, a mikor 1341-ben a Valkó várához tartozó Kraszna birtokába Dancs mestert beiktatják, mert egy Récsétől délre fekvő rét szerinte nem tartozik oda.*
Balázs fia, Mihály, királyi allovászmester, Hektor fia, János és Lőrincz fia, János 1359-ben jelentik Lajos királynak, hogy a krasznavármegyei Pálvára és Kis-Récse birtokokat, a mely jogosan az ő birtokuk lenne, Domokos erdélyi püspök elfoglalta és jogtalanul bitorolja. Utasítja a király a kolozsmonostari konventet, hogy küldje ki egyik megbízott emberét a király megbizottjával együtt a határ megvizsgálása, megállapítása végett, hogy ezek összehíva a szomszédokat és szomszédos birtokok urait állapítsák meg a határt s ha senki sem mond ellent, a panaszos két récsei nemesnek adják át a jogos birtokukat. A királyi biztos Miklós, a kolozsmonostori konvent megbizottjával, fráter Ulrik pappal végzi a határjárást négy napon át, s mivel a határ megállapításánál senki sem tiltakozott, az említett két birtokot át is adják a két jogos birtokosnak.*
Rechei András váradi kanonokot – az ő kérésére – és örökös társait, rokonait: a János fiának, Miklósnak a fiait, Pétert és Benedeket az ő unoka testvéreit; Lászlót, a László {346.} fiának, Gáspárnak a fiát; Mátyást, a Récsei Hektor fiának, Istvánnak a fiát, az András kanonok testvéreit, úgyszintén a Kereszturi Balázs fiának, Mihálynak a fiait Jánost és Istvánt a váradi káptalan 1420 körül megerősíti az itt említett két hely birtokában. András kanonok a maga és örökös társai nevében kérelmezve, kéri egyszersmind a káptalant, hogy Lajos királynak 1359-ben és 1361-ben kelt megerősítő kiváltságleveleit, a melyek az ő őseiket, a fenti Balázs fiát, Mihály királyi allovászmestert Jánost, a Hektor fiát és Jánost a Lőrincz fiát és rokonaikat is megerősítik ama birtokban, a káptalan foglalja bele, idézze a jelen kiváltságlevélben.* Midőn a biharvármegyei Székelyhid és Tulokd határait járták, András kanonok, mint szomszéd s a váradi káptalan birtokjogainak s érdekeinek őre, volt jelen. 1419.*
1383-ban Rechei Balázs fia Antal ellen a Panit birtokon elkövetett jogtalanságokért vizsgálatot tartanak Csaholyi Sebestyén részére.* Rechei Balázs fia Mihály s ennek fia Balázs meg Mihály, László, János; Pál fia István krasznavármegyei nemesek 1388-ban tanúskodnak a mellett, hogy Mutos, Szélszeg, Goroszló és Turbucza nem Kővárhoz, hanem Aranyos várához tartoznak.*
Rechei Gergelyt 1459 jún. 12-dikén beiktatják a krasznavármegyei Récse birtokába.* 1471 szept. 20-dikán(?, a néhai Réchei Mátyás fia Gergely) Keczeli Zele Balázsnak, miután utóbbi a zálogösszeget kifizette, visszaadta a krasznavármegyei Oláh-Keczel birtoknak nála eddig zálogban volt részeit.* Még előbb, 1441 máj. 4-dikén ő meg Kakas Máté; Kisdobai Gergely; Nagydobai Márton és fiai: Illés, Benedek és Pál; Nagydobai Benedek és fia, Illés; Csete Benedek és Gergely meg Nagydobai Csízér Mihály és Benedek kölcsönösen ügyvédjeiknek {347.} vallják egymást, továbbá: Miklós bírót Nagy-Dobáról, Perjemesi Pált, Kávási Pált, Szarvadi Hegen Pétert stb. (összesen tizet).* A kolozsmonostori konventnek 1450 febr. 6-dikán kelt ügyvédvalló levele szerint Gergely: Kémeri Miklós mestert, Bylgezdy Gergely diákot, Ráthoni Mihály deákot, Bwdai Tamás deákot vallja ügyvédjeül.* 1460 július 23-dikán is vall ügyvédeket,* míg 1461 október 3-dikán Ilosvai Gelbert László,* 1466 decz. 23-dikán Kémeri Tamási János és Tamás,* 1467 febr. 3-dikán Keczeli Szele Balázs és László* őt vallja ügyvédjének.
1449 szept. 24–25. napján a kolozsmonostori konvent tiltó levele szerint Rechei Péter (gyermekei: János és Orsolya) Jakcs János volt székely ispánt, a fiát, Györgyöt, a Hadadi Jakcs István fiait, Mihályt és Lászlót s a Kusalyi Jakcs László fiait Pétert és Andrást a Horwáth és mindkét Sereden (Közép-Szolnok vm.) faluk bitorlásától tiltja el.* Néhai Rechei Péternek itt emlitett leánya Orsolya 1461-ben (aug. 12.) Szentannai Tót István neje.* Az a Réthei Péter, a kinek fia Miklós, ennek neje Erzsébet s ezek fiai: László és Tamás (1449), pozsonyvármegyei.* Réthei Miklósné egyébiránt egyike vala azoknak, a kikkel 1449 aug. 22-dikén Nagydobai István a belsőszolnoki Nagy-Doba falubeli birtokrészek tárgyában kötött egyezséget.*
1486-ban Récsei György azon, nemes férfiak közül választott esküdtek egyike, a kiket megbíztak a Kémeri Rafael és Imre között fennálló viszály elintézésével.*
A kolozsmonostori konventnek 1507 nov. 7-dikén kelt bizonyságvalló levele szerint özv. Rechei Györgyné, fia Mihály, leánya Druzsiána s unokája Gáspár, a R. Györgyöt s {348.} fiát Lőrinczet illető récsei (Reche krasznavármegyei birtok) felebirtokra nézve Dul Bálintot s Antalt s Tar Balázst kielégítik.* Az itt szereplők:
Rechei Rechey Mihály előfordúl azon oklevélben, a mely szerint 1524 jan. 18-dikán Keresztúri Fülöp tiltakozik fiai és rokonai nevében az ellen, hogy Keresztúri Mihály és Péter fiai elidegenítsék a récsei és Pálvára praediumbeli birtokaikat Borzási Györgynek.* Révai Ferencz nádorhelyettes, túróczi főispán előtt megjelenik 1549-ben Klára, Derythei Kabós Ferenczné, Rechei Mihály leánya, hogy fivérétől Gáspártól apjának Reche krasznavármegyei birtokát illetőleg, mely mindkét ágon öröklendő, kielégítést nyerjen. A kolozsmonostori konvent, melyet megbíztak a megfelelő eljárásra,* jelenti aztán, hogy az illetők egyezséget kötöttek: Gáspár Klárának összes részbirtokait illetőleg 75 forintot fizetett február utolsó vasárnapjáig, még pedig a következő részletekben: szent Márton napján 25 forintot, Peremonostora birtokon, három tanú előtt, a többit pedig az előbb jelzett határnapon: Klára Gáspárt az átvett összegekről most* s 1550-ben nyugtatja.* Rechei Rechyey Gáspárt (másutt Rethei Rethey) 1552-ben megidézték, mint szomszédot, a mikor beiktatták Zilahi Székely Jánost egy zilahi udvarházba.* 1553-ban nemes Rethey Gáspár récsei jobbágyai tizennyolcz kapuszámnyi adót fizettek.* 1582-ben Récsey Gáspár és Jakcsi Mihály között Varsolcz és Récse birtokok határát igazítják.*
Rechyey Tamás leánya Judit és Récsei Katalin (Bilgezdi {349.} Nagy Ferenczné) ellen 1588-ban perel Kövesdi Sarmasági Miklós a krasznavármegyei récsei birtok miatt, a melybe aztán őt még ez évben be is iktatják.* Katalin 1606 január 24-dikén kiosztja két leánya közt a Récsén és Varsolczon fekvő birtokait.* E Katalin családfája:
1630-ban talán az itt szereplő Récsei Judit a Veres Zakariás neje.*
1619 decz. 7-dikén Rétsey Pál Prépostvári Zsigmondhoz való igaz barátságáért kapja ettől a felegyregyi és szentpéterfalvi részjószágokat.*
Récsey László 1649-ben krasznavármegyei szolgabiró. Talán ugyanő (Récsei László), még ez évben, mint krasznavármegyei assessor, ilosvai lakos, írt alá Perecsenben egy zálogos levelet.* 1650 jún. 8-dikán egy lompérti rét elzálogosításánál volt jelen,* 1651 jan. 8-dikán a két Szalai-leány osztálylevelét írta alá.* 1652 márcz. 24-dikén megint Lompérton egy udvarház stb. adásvételénél találjuk.* 1662 okt. 30-dikán Nagy Csögi Dorkó, a vitézlő Nobis Miklós felesége, testvérnénjének Nagy Csögi Judithnak néhai Rétsei Lászlótól való három gyermekét: Lászlót, Klárát s Erzsókot gyámsága alá s ezeknek még osztatlan jószágaikról való leveleit őrízetébe veszi. A levelek a szolnokvármegyei N.-Csögről, Kávásról, Szodoróról s a szatmárvármegyei Kidéről, Beréről és Gencsről szólanak, e mellett a három árvát illető egyéb holmit is átveszi.*
1689 június 21-dikén Kovács Mihály krasznavármegyei helyettes szolgabíró és Erdőteleky György krasznavármegyei {350.} jegyző jelentik Közép-Szolnok vármegye tisztikarának: Gúthy Farkas javára Ilosván és Lompérton tanúvallatást tartottak arra nézve, hogyan idegenítette el Récsey László szécsi és sámsoni birtokát; tanúk voltak: özv. Fejér Mihályné Szalay Anna ilosvai lakos, Szodoray György ilosvai lakos, Gombos Péterné, Gencsi Zsófia lompérti lakos és Gencsi Zsigmond és Farkas Miklós nemesek, továbbá Erdélyi István, Nagy Lázár és Hídy György ilosvai jobbágyai. A mint kitünt, Récsey László feje váltságáért adta el szécsi és sámsoni jószágait Balajti Lászlónak és feleségének Guthy Borbálának 400 frtért vagy 500 frtért; az egyik tanú szerint pedig 460 frtért, Balajti László után e jószágot Gencsi Zsigmond bírta, Gencsy Zsigmond szerint a váltságpénzt Majády Gáspár vitte el, az utolsó tanú szerint tulajdonképen Kemény János ő nagysága hozta ki Récsey Lászlót és Récsey László Kemény Jánosnak adta jószágát, ez pedig Balajti Lászlónak.*
1781-ben Retsei Imre (de eadem) s Retsei László tettek Közép-Szolnokban homagiális esküt.
Rétsei László Zilah kiváltságos város első birája 1795-ben.*
Rétsei nevű családok tagjai 1797-ben Ákoson, Balázsházán és Zölczén, Deésházán, Kr.-Mihályfalván, Szécsen, Vártelken és Zálnokon kisebb birtokosok, saját telkükön lakó egybázi adómentes, vagy saját telkükön lakó adózó nemesek; Zsigmond tasnád-szarvadi urasági tiszt. Rétsei Imre (Imbre) és József krasznamihályfalvi fegyverfogható adómentes, Zsigmond (37 éves), tasnádszarvadi fegyverfogható nemeseket lovasoknak vették föl az 1806-diki összeírásba. József homagiális esküt is tett. Imre 1807-ben középszolnoki assessor. Nagy Iván Récsei József özvegyét, Filiczky Ágnest, mint vártelki (középszolnoki) birtokost említi.* 1808-ban Rétsei László utódainak Varsolczon egy antiqua, Récsén harmadfél antiqua és egy nova, {351.} Bádonban (László árváinak) három antiqua és egy nova jobbágytelkök volt. A Récsén és Bádonban levő telkeket Laskai Ferencz bírta bérben.
Rétsei Sándor 1817-ben zilahi szenátor.
Récsei József 1821–1830. középszolnokvármegyei himlőoltó.
Récsey Lajos 1861-ben középszolnokvármegyei esküdt.
| Reviczki | TARTALOM | Récsi |