Rédei

(és Rédai). 1614 január 29-dikén Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem Zilah városát egészben Rhédei Ferencz biharvármegyei főispánnak és váradi várkapitánynak adományozza. Rhédei Ferencz neje Károlyi Katalin.*Szgy. Rhédey Ferenczet, nejét és fiát Zilah város birtokába 1617-ben iktatta be a váradi káptalan.*Turul, 1883. évf. 131. l. Szalárdi is említi 1621-ben, hogy Zilaj Rédei Ferencz birtoka.*Szalárdi, 1662, 64. l. Ferencz, bihari főispán Bocskai s Bethlen Gábor alatt nagy szerepet játszott, 1621-ben halt meg. Fia Ferencz, erdélyi fejedelem, 1611 körül született (neje Bethlen Druzsianna, István fejedelem leánya), 1667-ben halt meg.

Rédei Ferencz elismeri pecsétes levelében, hogy az osztozáskor Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbálának jutottak ama Szilágy-Cseh várabeli házak, a melyekben ezt 1638-ban háborgatják Tököli tisztjei.*GKG. C. fasc. XIX.

Kis-Rédei Rhédey Ferencz jelen volt 1641-ben mikor Jeszeniczei Szunyogh Gáspárné L. Bánfi Zsuzsánna eladta örök áron a középszolnoki Kövesd, Sarmaság, Szopor, Sziget stb. birtokokat Gyerő-Monostori Kemény Jánosnak s örököseinek.*Bl. fasc. LL. nr. 5. Ferencz (Fr. Redei de Kis Rede) nagy szüksége miatt a dobokavármegyei Fel-Egregyet és Hídalmáson levő részbirtokát {352.} Korda Zsigmond és Torday Erzsébet örököseinek eladta 1500 tallérért; azonban oly feltétellel, hogy a kapott összeért bármikor visszaválthassa.*Szgy. Rákóczi György Kolozsvárt 1655-ben kelt levelével parancsolja meg a beiktatást. A kolosmonostori konventnek 1657-ben kelt levele szerint, Redei Ferencz a felegregyi és hídalmási birtokain kívül még Szentpéterfalvát is átadta Borosjenői Korda Zsigmondnak összesen 1900 tallérért, viszont Korda Zsigmond a szatmárvármegyei Kiden levő nemesi kuriáját adta Rédei Ferencznek. Az esetleges visszaváltás díjául az oklevél 2000 tallért szab meg. A fentebbi birtokokat Redei Ferencz, Szunyogh Gáspártól (de Jesenicze) saját költségén szerezte.*U. o. 1698-ban Gróf Iktári Bethlen Drusi-Anna, gróf Redei Ferencz özvegye bizonyos elkerülhetetlen szükségtől kényszerítve, «kiváltképen üdvözült szerelmes édes ura meghidegedett testének tisztességesen való eltakaríttatása okáért» a középszolnokmegyei Zilah nevű mezővárosát 8000 magyar frtban zálogba adta Erdőszentgyörgyi Rédei Ferencznek s két ágon levő maradékainak.*Orsz. Lt. Km. conv. fasc. R. nr. 7. 27. fiók.

Rhedei*Talán Erdőszentgyörgyi. János egyrészt, Tót István és János másrészt, 1636 január 9-dikén kiegyeznek a krasznavármegyei Petenye faluhoz tartozó Szilágy nevű birtokrész felett.*Orsz. Lt. Gyf. kápt. lev. cent. Y. 66. Kis Rhédei Rhédei János 1641-ben zálogul bírja ifjú L. Bánfi Zsigmond krasznavármegyei Nagyfalu, Zovány, Valkó örökölt birtokait és ezek tartozékait ezer tallér erejéig.*Bl. fasc. KK. nr. 1. 1683-ban hódoltsági jószágairól van szó.*Szgy. Néhai Sz.-Györgyi Rhédai (így!) Jánosné Macskási Anna Bálint István nevű bősházi jobbágya 1692-ben jelen van Fónyi Istvánnak és Jódi Simonnak egy középszolnokmegyei szamosújlaki részjószágba való beiktatásánál.*U. o.

Rhedey István jelen van, a mikor Gyulai Ferencz 1691 szept. 24-dikén Bukarestben végrendelkezik.*GKG. nr. 20.

{353.} 1715-ben Rhedei Anna, előbb Bánfi Péternek, most Lőrinczi Koncz Gábornak a neje kérdést tesz első férjétől született fia Péter érdekében a krasznavármegyei Réz és Tusza erdő birtokosaira vonatkozólag.*Bl. fasc. P. nr. 12. 1739-ben ezt a választ adják ebben az ügyben L. Bánfi Farkasnak: 1. a Nagy-Rézalja nevű erdő alatt fekvő birtokok és falvak a Nagy-Réz nevű erdő területétől el vannak különítve; 2. a Nagy-Réz nevű erdő kezelése a Bánfiak nagyfalusi tisztjeinek a kötelessége és 3. a Nagy-Réz erdőben a makkoltatás joga a Bánfiakat illeti.*U. o. nr. 15.

Betlen Ferenczné Redai (így!) Krisztina oláh-keczeli jobbágyai azok között vannak, a kik 1715 ápr. 8-dikán kezességet vállaltak Guthi Dénes oláh-keczeli jobbágyáért, Nyílas Tivadarért s ennek fiáért.*Szgy.

1722-ben Rhédei Pált beiktatják a girókúti, kövesdi, sarmasági, nagy- és kisderzsidai, remetei, babuktelki jószágokba, de ellentmond Sarmasági Ferencz és Ádám.*Gencsi-lt. nr. 240. 1734-diki tanúvallatás szerint Rhédei Pál és néhai Vai László megszereztek Csögön öt jobbágytelket, melyek Kolja-féle telkek voltak s melyekből a fentiek Bandicsot elűzték, ki azokat zálogban bírta.*Bl. Rhédei Pál férje volt annak a Boros Borbálának, ki eme tanúvallatás szerint Tasnádon udvarházat birt.*U. o.

1742-diki tanúvallatás szerint br. Wesselényi Ferenczné Rhédei Zsuzsánnának szintén volt Tasnádon udvarháza s a Csögön való zselléreit is említették.*U. o.

Gr. Kis-Rhédei Rhédei Zsigmond a XVIII. század közepe táján Közép-Szolnok vármegyében assessor.

Gróf Rhédei János egyike vala azon monói közös birtokosoknak, a kikkel 1766-ban szemben áll Zabolai gróf Mikes Antal a monói Mocsár-erdő határát illetőleg. Ez ügyben ápr. 30-dika előtt tanúvallatást tartottak.*GKG. cista. A. fasc. VII. Talán az a János gróf, a ki 1768-ban mint altábornagy halt meg.

{354.} Gr. Rhédei Ádám s anyja gr. Teleki Kata 1793-ban a somlyóújlaki evang. reform. egyháznak aranyozott ezüst poharat és tányért adtak. Somlyó-Újlak evang. reform. templomában a gr. Rédai-család czímere is látható.

A Rhédei grófok 1797-ben Bajomban, Nagy-Paczalban (gr. Rhédei Mihály), A.- és F.-Berekszón (gr. Rhédei Ádámné), Illésfalván (gr. Rédainé) kisebb, Szilágy-Csehen (Rehdai Pál) főbb birtokosok.

1806-ban gróf Rédai Ádámnak Somlyó-Újlakon egy kúriája, húsz lakott és három puszta antiqua meg tíz lakott és hét puszta nova, Kémeren két lakott antiqua és két lakott nova jobbágytelke volt.

1808-ban gr. Rédei Ferencznek Oláh-Keczelben egy antiqua és három nova, Lászlónénak Magyar-Keczelben két antiqua és négy nova, Jánosnénak, a ki «Erdélyben lakik», Győrtelken nyolcz, a gr. Rédai-utódoknak Petenyén hét, gr. Rhédei Jánosnak Seredenben kilencz antiqua jobbágytelke volt.

1837-ben Rédey gróf birtokos Alsókékesnyárlón, A.-Balázsházán, Kettősmezőn, Felsőkékesnyárlón és Romlotton; Bodján is birtokosok a Rédey grófok.*Hodor K.: Doboka, 522., 531., 550. és 551. l.

A Kisrédei gróf Rhédey-család nemzedékrendjét Komáromy András közli.*Turul, 1883. 119–138.