Doh.

Doh 1338, Dobbtelke (Dohtelke?) 1609, román neve: Dohul 1733. Ó-szláv személynév.

Krasznavármegyei helység, a melyről 1338-ban az van mondva, hogy Kalóztelek s Adorjántelek közt van. Ekkor pert folytat a váradi káptalan Gál országbiró előtt Kopasz Dezső s testvérei László, György, János és Miklós ellen.*Szgy.

A helység sok pusztítást végig szenvedhetett, mert már 1547-ben prædium. Az 1715 és 1720-diki összeirásokban nyoma sincs. A tizennyolczadik század elején kezd újra telepűlni. 1717 máj. 9-dikén ezen puszta faluhelyre Kövesdi Boér Ferencz főispánnak telepítési jogot engednek s a betelepített hely után három évi adó- és tehermentességet.*Szv. lt. 1722-ben is adómentességet nyer azzal a kikötéssel, hogy, ha a lakók a három év eltelte után ott akarnák hagyni a falut, kötelesek a három esztendei összes járulékot egyszerre megfizetni.*U. o.

1459 jun. 27-dikén Csomafái Pál többek nevében elzálogosította {328.} más birtokokkal husz arany forintért Perecseni Gáspár plébánosnak;*Dl. 36392. Km. Prot. E min. p. 53. nr. 2. jul. 11-dikén Kémeri Klára apjának Tamásnak e birtokát is zálogul kapja hozománya fejében apja testvéreitől: Pétertől és Dávidtól.*U. o. pag. 55. nr. 3.

Kémeri Tamás 1502 máj. 19-dikén elzálogosította itteni birtokát Kémeri Andrásnak.*Dl. 36405. Michael pag. 202. nr. 1.

1532-ben Kémeri János utódai eladják itt levő részbirtokukat Somlyói Báthori István erdélyi fejedelemnek.*Jlt. 1547-ben Dohis ama birtokok egyike, melyekről a Győrfieknek oklevelük van.*Jlt. Ekkor Doh prædiumba Somlyói Báthori Istvánt, Andrást és Kristófot iktatják be.*Lelesz, Stat. B. 308.

1609-ben Gábor fejedelem újból megerősíti a krasznamegyei Kémer és Dohtelke birtokokban Rátoni Ferenczet, Annát és Mihályt, Latrán Istvánt, Borbálát, Erzsébetet és Jánost, Dancz Ferenczet, Kémeri Juditot, Erzsébetet, Katalint és Annát, Juhos Györgyöt, Bányai Zsigmondot és ifjú Dancz Ferenczet. E birtokokat a nevezettek ősei is bírták.*Bl. fasc. II.

1717-ben Szamosújlaki Rácz János bír itt puszta telkeket.*Szgy.

Wolkenstein-Trostburg gróf felesége Aspremonti Anna 1795-diki vallomása szerint Doh a tasnádi uradalomhoz tartozik s mint Rákóczi Ferencz-féle birtokot a kincstár magának tartotta meg.*Bl. fasc. yy. nr. 2.

1806-ban Dohon 1 curiája, 18 lakott antiqua és 6 lakott nova jobbágy telke volt gr. Bethlen Ferencznek.*Szv. lt.

Gör. kath. kőtemploma 1868-ban épűlt. Az egyház anyakönyve 1823-tól kezdődik.*Sch. 1886 142. lap. Egytantermű elemi iskolája szintén gör. kath. jellegű, szerveztetett 1894-ben.

1733-ban az oláh családok száma 17, (egyesült papja Gábor),*Tr. 1750-ben a gör. kath. lelkeké 178.*Tr. 1901. IX. 288. l. 1847-ben 344 gör. kath. s 1 izr. lakosa van.* Nagyv. Nvk. 1847. 97. l. 1890-ben lélekszáma 517; magyar {329.} 21, oláh 480, egyéb nyelvű 16; vallásra nézve r. kath. 2, gör. kath. 493, evang. reform. 8, izr. 14. Házak száma 113.

1895-ben gazdaságainak száma 134. Területe 2,464 katasztrális hold, a melyből erdő 849, szántóföld 711, legelő 445, rét 197, kert 114, terméketlen 88 hold.*Mg. St. 502.

1900-ban 6837 K. 52 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1860 K. 36 f.

Utczái: Sztencz-, Pálinkaházi utcza és Uliţa Dealului = Gyáluluj (dombutcza). Határrészei: Dosul Răspatocii = Dosul Reszpátocsij (Reszpátokahát), Szomosa, Pustele Răspatocii = Pusztëlë Reszpátocsij (Reszpátoka-puszták), Făgeţěl = Fazsëczel (bükkfásocska), Fundul Dohului (Doh zugolya). Erdők: Reszpátoka, Mezsa és Făget = Fazsët (bükkfás). Patakjai: Szomosa, Făgeţěl (a hasonnevű határrészben), Rîturele = Riturelë (rétecskék).