| Domoszló. | TARTALOM | Egregy. |
Egerbegh 1424, Egerbeth 1475, Egeorbek 1549, Egerbeg, Egerbegy 1569, Egerbegÿ 1604. Román neve: Tămăşesci = Tamasesty. (Tamásháza.)
Középszolnokvármegyei helység, a mely a Drágfiak, Báthori György s Gyulafi László birtoka volt. 1475-ben Drágfi 6 frt adót fizetett innen.* 1543-ban 1 kapu után fizettek adót a Drágfi Gáspár jobbágyai, 3 szegényt fölmentettek.* 1549-ben szintén csak 1 kapu után adóztatták meg Drágfi özvegyének a jobbágyait, 1 új házat pedig fölmentettek.* 1570-ben is 1 kapu után fizettek adót a császár jobbágyai.* 1604-ben már a Gyulafi-jószághoz tartozó Egerbegÿen és Vadafalván együttesen is csak 1 rótt ház után fizettek (2 forintot) adót.*
{332.} Az itteni birtok Báthori György hűtlenségbe esésével szállott a kincstárra, 1569 márczius 19-dikén Rátóti Gyulafi Lászlónak adományozta János Zsigmond,* a kit be is iktattak,* s a kinek 1595 okt. 12-dikén Báthori Zs. megengedte, hogy szabadon rendelkezzék vele.*
Özv. Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála két egerbegyi jobbágyot kapott 1654 szept. 22-dikén Tököli Istvánné Gyulafi Máriától a köztük levő szerződés szerint.*
1722-ben Zsombori Farkas az itt levő jószágába Horváth Simont iktatják be, de ellentmond Zsombori Zsigmond.*
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták innen a következőket. Főbb birtokosok: gr. Bethlen Sámuel és br. Bornemissza József; kisebb birtokosok: gr. Gyulai József, br. Toroczkai Zsigmond és br. Wesselényi Anna; más telkén lakó, adózó nemesek: Drágomir Tógyer és Rád Gyorgyie; pap: Pap Flora; kántor: Hucz Vaszali; molnár: Morár Lázár.*
Egerbegyen a gör. kath.-oknak fatemplomuk van. Anyakönyvük 1824-ben kezdődik.* Marosnémeti Gyulai József számára 1762 szept. 16-dikán tanuvallatást tartottak itt oly földek ügyében, melyeket az egyház vagyonának tartott, de a gróf tartott azokhoz igaz igényt.*
Gör. kath. jellegű egy tantermű elemi iskolája 1884-ben szerveztetett.
A tizenhetedik század elejéről A Bik alatt való jobbágyok száma czímmel fenmaradt összeírás szerint itt a jobbágyok száma hat.* Egy 1676 máj. 22. kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel fenmaradt összeírás szerint az itteni részbirtokban 9 jobbágy és egy puszta jobbágytelek volt.* Egy a XVII. századból {333.} Csehi javak urbariuma czímmel fenmaradt jegyzék szerint (Egerbegen) 29 jobbágy van.* Gyulai Ferencz szilágycsehi birtokának 1689 jun. 5-dikéről fenmaradt lajstroma szerint itt négy jobbágyot és 12 puszta telket írtak össze.*
Kapi Máriának XVII. századvégi utasítás-fogalmazványában említve van, hogy a «vicetisztek eö kegyelmek nem akarnak szabadságot adni némely falunknak, hogy visszajönnének, mint egy Egerbegy nevű falú példa erről, pusztán áll a falu miatta.»* Csakugyan hiányzik a falú még az 1715-diki összeírásból is. Már 1720-ban fölvették, ekkor 12 jobbágy-, 5 zsellér-, összesen 17 háztartás fizet adót, magyar 10, tót 1, oláh 6. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 153 lélek, 90 magyar, 9 tót és 54 oláh.*
Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában irt jegyzék szerint négy jobbágy, három zsellér-család és két pusztatelek volt itt.*
1733-ban Egerbegy (Tamasestj) oláh családjainak a száma 18; egyesült papját Gergelynek hívták.* 1847-ben a lakosok száma 604; valamennyi gör. kath.* 1890-ben lélekszáma 768; nyelvre nézve német 41, oláh 727; vallásra nézve gör. kath. 727, izr. 41. Házak száma 153.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak 1720-ban szántóföldet 125 1/2 köblöst, rétet 69 kapást, szőlőt 10 kapást.* 1895-ben gazdaságainak száma 166. Területe 2580 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1614, erdő 335, kert 255, rét 214, legelő 141, szőlő (beültetve) 1, terméketlen 20 hold.*
A községnek 1900-ban 5508 k. 50 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2724 K. 68 f.
Határrészei: Ţiclău = Cziklau (hegytető), Stupini = Sztuptyiny {334.} (méhesek), Rovină = Rogyina (mocsár, ingovány), Szilágy, Alsó-patak, Kákova, Pśni = Pojëny (erdei rétek) és Felső-patak.
| Domoszló. | TARTALOM | Egregy. |